Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
39 Kedd, 1980. január 8. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Molnár Antal Kossuth-díjas zenetudósnak, előadóművésznek, a Magyar Népköztársaság' Kiváló Művészének — tudományos és pedagógiai munkássága elismeréseként, 90. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csanádi Imre Kossuth-díjas költőnek — irodalmi és közéleti munkássága elismeréséként, 60. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyett^ elnöke hétfőn adta, át. Jelen volt Marczali László, kulturális miniszterhelyettes. (MTI) S&l^ M-s* i i i mmmmmmm® : mmMmm Idegenforgalom Elkészült 1979 idegenforgalmi mérlege. Eszerint megközelítően 10 millió külföldi turista fordult meg az országban, körülbelül annyi, mint egy évvel korábban. Nyolpvanhat százalékuk a szocialista országokból érkezett, ezen belül is az előző évinél többen jöttek hozzánk az NDK-ból és a Szovjetunióból. A tőkés országokból több mint 1,3 millió turista ismerkedett az orázág idegenforgalmi látványosságaival, döntő többségük Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az elmúlt év idegenforgalmi eredményeiről és az 1980as tervekről dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára tájékoztatott. Elmondotta: sikeres évet zártunk, jelentősen növekedtek az idegenforgalomból származó bevételek, ugyanakkor csökkent a korábban főként nyáron tapasztalható feszültseg, kiegyensúlyozottabbá vált vendégfogadásunk. Ez jórészt a nagyobb tervszerűségnek köszönhető, de javult az irányító munka is. 1980-ban e kedvező folyamat megerősítésére törekednek. Az idegenforgalomban a mennyiségi növekedés helyett a minőségi változást szorgalmazzák a fejlesztéseknél. A szálláskapacitás bővítése az elsődleges tennivaló. Előremutató OTíl 2P ^^ A Fővárosi Tuvfüto Müvek a fűtőenergia gazdaságosabb j kihasználása érdekében a kőközpontokat fokozatosan fel- j szereli fűtésszabályozókkal. E készülékek a külső liőmér- 1 séklet függvényében szabályozzák a lakásokba jutó fíitőviz annál is inkább, mert ebben Hőfokát. Képünkön: szerelik a 1 ütőszabályozó vezérlőegységét az egyik óbudai hőközpontban még mindig jelentős az elmaradás. Középpontban a költség Napjainkban egy bonyolultabb szívműtét költsége 120—130 ezer forint; az üzlétekben árusított, Dél-Amerikából vásárolt banán szállításának költsége nagyobb, mint amennyit magáért az áruért a külkereskedők fizettek. Minderinek költsége van, de kézenfekvő, hogy a ráfordítás szerepe a termelőágazatokban a legjelentősebb. Ennek ismeretében ítélhetjük meg reálisan annak a ténynek a jelentőségét. hogy 1977-hez képest 1978-ban a száz forint értékű termék ráfordításainak költsége 85.90 forintra, azaz harminc fillérrel emelkedett. Ami jelentéktelen őszszegnek tűnhet egy műhelyben. népgazdasági méretekben viszont ez a summa már 4.2 milliárd forinttal volt egyenlő. A költségek ilyen, kedvezőtlen irányú változása 1979-ben is folytatódott. azaz nem egyszeri, átmenetileg felbukkanó jelenségről van szó. * Különböző vizsgálatok egyaránt az bizonyították, hogy a termelőhelyek tevékenységének leggyengébb pontjai közé tartozik a költséggazdálkodás. Jelentőségének lebecsülése, szerepének korlátozása azzal járt, hogy a vállalatok és a szövetkezetek egy része még a költségelemÁis megbízható módszereit sem alakította ki. éppen ezért nincs tisztában a különféle költségnemek arányával, növekedésével vagy csökkenésével. Amihez — hozzátesszük, mert így teljes a kép — az is alapot nyújtott, hogy az 1980-ig érvényes szabályozók, a költségnövekedés szinte automatikus áthárításának lehetőségével, könnyen Corgatható menlevelet kínáltak az ilyen magatartásra. Két-három esztendeje néhány nagyobb vállalat megpróbálkozott az értékelemzéssel. s meghökkentő eredményekre jutott. Kiderült, hogy a költségek egy része tisztes haszonnal értékesíthető termékeknél is ablakon kidobott pénz, mert e gyártmányok fölös mennyiségben tartalmaznak anyagot, megmunkálásuk folyamata egyszerüsiJMtó, & \ így tovább. Volt olyan — már évek óta készített, mindenkor könnyen vevőre találó — berendezéscsalád, ahol az értékelemzés után iregy ven százalékkal (!) csökkenthették az önsúlyt, s ezzel együtt az anyag-, az energia-, az élőmunka-szükségletet. Indokolt a kérdés: korábban miért veszhetett el az, ami elveszett? Furcsa, kettős szerepet játszunk. Felhasználóként, fogyasztóként szinte mindent drágának találunk, még az .indokolt költségnövekedéseket is nehezen ismerjük el. termelőként ugyanakkor az indokolatlan költségemelkedésnek sem tulajdonítottunk jelentőséget. ha az ..belefért" az árba. Sőt, még akkor sem. ha az a gazdálkodási eredményt csökkentette, a fontos az volt, hogy a tervezett nyereség meglegyen. Ez a termelői gondolkodásmód, valamint az irányítás és szabályozás tökéletlensége magyarázza. hogy évek óta kedvezőtlen folyamat szemtanúi lehettünk: az indokoltnál gyorsabban növekedtek a fajlagos ráfordítások, s ez mérsékelte az amúgy sem gyors hatékonyságjavítást. Különösen az anyag- és energiaköltségek ejnelkedésére iga ez. 1978ban külföldi utazási és kiküldetési költségekre a népgazdaság termelő ágazataiban — az állami szektorban — 2.8 milliárd forintot adtak ki. Az itt lefolytatott népi ellenőri vizsgálat — mert nem a költség nagysága. hanem fölhasználásának mikéntje a gond — rengeteg szabálytalanságot állapított meg. Olyanok utazgatásait, akiknek ez semmi módon nem kapcsolódott a munkaköréhez, azután a papírokon szerelőként föltüntetett személyzeti vezetők, kutatók, gazdasági igazgatók külföldi kiküldetéseit... * Tagadhatatlan: a januártól érvényes szabályozók az eddigieknél hatásosabban képviselik a költségek tényleges szerepét, a termelésben. de kizárólag a közgazdasági ösztönzőktől és korlátóktól remélni, várni a változást, hibának bizonyulna. Sokféle hatás összegeződött abban, hogy a vállalatok úgynevezett költségérzé-' kenysége a szükségesnél jóval alacsonyabb szinten rekedt meg. Azaz: sokféle Hatásnak kell összegeződnie abban is, amit a kívánatos változááok testesítenek meg, hogy a költség — s nemcsak a közvetlen pénzbeli költség, hanem mindenfajta ráfordítás — a középpontja legyen a gazdálkodási döntéseknek, lépéseknek.' a tervezéstől az eladott árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokig. így például a szervizig.' az alktrész-utánpótlásig. Amit az elő- vagy az utókalkuláció néhány dolgozójának segítségével aligha lehet elérni, ehhez a teljes kollektíva szemléletériek átalakulása szükséges. S ezt az átalakulást nem a költség fontosságának monoton ismétlése indította el. sokkal inkább a költség szerepének részletekbe menő megvilágítása, az egyes költségnemek alakulásának folyamatos elemzése. M. O. A z. élénk, pezsgő politikai élei. amelv megnyilvánult országszerte á párt XII. kongresszusára készülve már á beszámoló taggyűléseken is — számot adva az elmúlt öt évben végzett gazdasági és politikai munkáról —. napjainkban tovább folytatódik az alapszervezetekben a vezetőségválasztó, illetve az összevont taggyűléseken. Ezek napirendjei Szegeden is a kongresszusi irányelvek megvitatása, összhangban az 1980-ra ki-* dolgozott gazdasági, gazdaságpolitikai cselekvési programmal. majd az úi vezetőség megválasztása. Nemcsak a párttagságot serkentik vitára, vélemények kimondására, állásfoglalásra az irányelvekben megfogalmazott gondolatok. Széles körű a párt politikája iránt az érdeklődés a oártonkívüliek körében is. A velük való beszélgetésekből egyértelmű- , en kitűnik, hogy helyeslik, jónak tartják az MSZMP politikáját, amely következetes. célratörő, az egész magyar népért való. jóllehet, a világban végbemenő gazdasági változások nehezítették az előrehaladást s még lesznek a iövőben is leküzdendő zökkenők. Az. eddig elért vívmányok. eredmények a dominánsok és azok megtartására szilárdult meg a politikai, a nemzeti, a cselekvési egvsés. ^Mindenki előtt világos és kézzelfogható a szocialista társadalmi viszonyok alakításában végbement változások, az. hogy a munkásosztály betölti szerepét hazánk gazdasági, politikai és kulturális életében, pártja, az MSZMP pedig olyan politikát képvisel idehaza és a nemzetközi életben. amely szimpatikus, népszerű mind a szövetséges parasztságnak, mind pedig az értelmiségnek, amely egyre jobban elkötelezett cselekvő, alkotó készségében is a szocializmus iránt. A kongresszusi irányelvek és a cselekvési programok, gazdasagpolitikai célkitűzések összevetése összhangban volt Szegeden £z eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűléseken. Ide tartozik a többi között a textilmüvek 4-es. a DÉLÉP l-es. a ruhagyúr 3-as. a konzervgyár l-es, az olajiparból a fúrás l-es. a Volán autofe'lügvelet. a Komfort Szövetkezet és még számos alapszervezet. Ezeken a fórumokon a párttagság 93 százaléka vett részt és 38.9 százaléka kért szól az irányelvek vitáiában. vagv munkahelyén a cselekvési programmal kapcsolatban. Az irányelvek vitáiát bevezető 15—20 perces expozsia a vezetőségnek jól tükrözi, hogy a párttagság alaposan meghányta-vetette az irányelvekben foglaltakat a nártcsooort-értekezleteken. A kérdések, amiket a párttagság sorából felvetettek, kaocsolodtak gazdaságpolitikai életünkhöz, az életszínvonal-politikához. az agitációs és propagandamunkához. Az irányelvek alkalmazása konkrét feladatok megjelölésében nyilvánult meg például a Szegedi Konzervgyárban amikor a partneri kapcsolatok erősítéséről, a termékek minőségéről és a differenciált bérezésről. a munka szerinti elosztásról volt szó az értelmiség és adminisztratív doigo' zók esetében is. j^j Megvédeni az eddig elért gazdasági, politikai eredményeinket. Ez kapott általában hangsúlyt a taggyűléseken, de úgy fogalmaztak a felszólalók. hogy ez mindenkinek váljék szívügyévé. A páriés a gazdasági, vezetők vállaljanak nagyobb felelősseget az általuk irányított területen. A textilmú'vekben elhangzott — a kereskedelem fejlesztésével, kulturáltságával kapcsolatban —. hogv a néni ellenőrzéslobban figyeljen oda a visszásságokra és azok megszüntetésére. Ugyanitt tették szóvá a munkaerő-gazdálkodással összefüggően. hogv a táppénzes állományba vélel és a ténvleges diagnózis riincs mindig összefüggésben egymással. Vannak páciensek, akik előre tudják, hogy X naptól Y napig lesznek betegek. Szegeden szinte minden eddig megtartóit vezetőségválasztó taggyűlésen érzékelték a felszólalók, hogv a munkafegyelem megszilárdítása vonatkozzék munkakörre, beosztásra való tekintet nélkül mindenkire, beosztottakra és vezetőkre egyaránt. A példamutatás ugyanis kölcsönös. Nagyobb anvagi és erkölcsi megbecsülést is sürgettek a felszólalók több helven azok esetében is. akik az idősebb korosztályhoz tartozó dolgozók és munkáink intenzitása már nem a régi. jóllehet korábban ök mutattak Déldát. M indenütt nyílt, őszinte, előremutató a vita. Ugyanez nyilvánult meg az alapszervezeti vezetőségek megválasztásában is Az erre az alkalomra megválasztott jelölő és szavazatszedő bizottságok tisztségviselői iól végezték munkájukat. Mindenütt azok a jelöltek kaptak abszolút többséget, előlegezett bizalmat, akikről tudták, hogv a választás azért esett rájuk, mert értik és minden fórumon következetesen képviselik a párt politikáját. azért dolgoznak, élvezik munkatársaik bizalmai,, és kénesek a szocializmus mai és holnapi feladataira mozgósítani, ösztönözni.Lödi Ferenc C&ffear Szerencsről Mintegy kétezerhétszáz órás bői több mint negyvenezer | üzemelés után a hét végére tonna cukrot állítottak elő. csaknem elfogyott a répa a Az iclei kampány sikerét Szerencsi Cukorgyárban, ahol előmozdította, hogy nemcsak befejezéshez közeledik az a gyártás, hanem a karbanidei, kilencveriegyedik kum- tartás folyamatosságát is Pány. megszervezték. A nagy igényA nagy múltú gyárbaji a bevételnek kitett berendezéBorsodban, a Hajdúságban és seket karbantartó lakatosok. Szabolcsban termelt alap- elektromos szerelők folyamaanyagokból eddig m^kózeh- tosan vizsgáltak, s az esetletóleg háromszáznyolcvanezer ges meghibásodásokat azontonnát dolgoztak fel, amely- nal kijavították. (MTI) Szolidaritási gyűlés Szegeden A kambodzsai nép egy év- valódi szocializmus eszméjét gyári munkások többek kövei ezelőtt aratott győzelme- hirdették meg. Ennek igen- zott ezt írták: re emlékezlek tegnap a ko- lése, fs a népelienes Uulan- a magyar dolgozó népra délutáni műszakváltáskor dorpolitika elutasítása jegyé- pei együtt kifejezzük testvei^ a Szegedi Kenderfonógyár ben kelt harcra 1978 decem- szolidaritásunkat a sokat dolgozói is a hálóüzemben beiében a délkelet-ázsiai or- szenvedett kambodzsai népmegtartott munkásgyűlésen. ^^ ös^efoSánS'^ ** ame,y ^ialml tanaA termelő munkát néhány beforrottságának legékesebb csa vezetesevel hősi kuzdelpercre abbahagyókat Joó bizonyítéka, hogy a népelle- met folytat hazája újjáépiGyörgy, a gyári szakszerve- nes Pol Pot-rezsim össze- téséért. Kívánjuk, hogy a zeti bizottság titkáré köszön- omlott, rövid idő alatt. A szocialista országok szolidatötte, majd Kovács Sándor, Kambodzsában történteket a ritásával megvédjék orszáa Szakszervezetek Csongrád világ- reakciós erői próbálják guk békéjét, és felépítsék megyei Tanácsának titkára elferdíteni különböző propa- rombadőlt hazájukat. Kövemondott beszédet, aki cmlé- gandaszólamokkal. teljük ugyanakkor, hogy az keztetett arra, hogy a Pol A szolidaritási gyűlés részt- Egyesült Nemzetek SzcrvezcPot-rczsim maoista politika-, vevői a beszéd elhangzását ténck valamennyi fórumán ja ellen tiltakozó* hazafiak követően táviratot fogalmaz- mihamarabb a kambodzsai azért találtak olyan szeles lak meg, amelyet eljuttat- nép igazi képviselői, és ne a körű egyetértésre a kambod- lak az Országos Béketanács- népirtó Pol Fol-rezsim megz&ai aep koreben, mert a hoz. Taviratukba a kender- bizottai legyenek jelen." Üzletkötés Az új esztendő első, lelentós külkereskedelmi megállapodását írták ala hetlón, tegnap, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat székházában. A vállalat egyik legnagyobb szovjet partnerével, a moszkvai Szojuzpromexporttal kötött szerződést az 1980-ra szóló műtrágya o* műtrágya-alapanyag szállításról. Ennek értéke 71 millió rubel. A most megkötött megállapodás értelmében a Szovjetunió az idén olyan mennyiségben szállít Magyurorszagra nyersíoszfátot. káliuniműtrágyát, nitrogénműtrágyát, foszforműtrágyát és ammónia mfoszfátot, amellyel mintegy t>0 százalékban elégíthetik ki mezőgazdaságunk műtrágya és műtrágyaiparunk alapanyagigényét. (MTI) Bartókemlékbizottság 1881. március 25-én született Bartók Béla. korunk egyik legnagyobb zeneszerzője. Századik születésnapja méltó megünneplésére hétlön a Parlamentben Bartók-emlékbizottság alakult. Az emlékbizottság elnöke Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, tagjai: Bartók Béla hozzátartozói: a tarsudalmi, politikai és kulturális elet kiemelkedő személyisegei.