Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

4 Kedd, 1980. január 29. Mikrokörzeti kérdőjelek Szervezetesdi vagy gazdasági realitás? Hallatszottak olyan hangok egyenlőek, ott korábban is már befejezte, mi történik, is az új termelési körzetek összedolgoztak a téeszek. De ha például megfagy a krump­megalakulásakor, hogy lám, kevés ilyen volt. Van vi- Jí, mire a szomszédhoz ke­újabb alibiszervezetek szülét- szqnt olyan gazdaság is, rülne a burgonyakombójn? nek, amelyek nem szervezik, amelynél, ha azt néznék a Mi lehet a személyes kap­hanem jelentéshalmokkal többiek, mit kaphatnak tőle, csolatok szerepe? A szom­pótolják a gazdasági együtt- egyik mikrokörzetbe sem ven- szédos gazdaságok vezetői­működést. Nemcsak vállvono- riék fel. Ki tudja, talán ko- nek egymás iránti rokon­gató cinizmus, hanem érvek rábbi gazdaságpolitikai hi- szenve vagy antipátiája fe­is álltak e vélemény mögött, bák csapódnak le abban, lülkerekedhet-e a közös ér­Ha tudniillik a téeszeknek hogy a téeszeknek szinte dekeken? Vagy a másik ol­valóban érdekük bizonyos csak vertikális kapcsolatai dal: a gazdasági eredmények dolgokban együttműködni a voltak. A vezetők „fölfelé" mögött nemegyszer a vezetők szomszédos gazdaságokkal, tekingettek, ahonnét a támo- személyes kapcsolatai állnak, akkor ezt megtehetik a mik- gatást kapták, ahová a ter- a különböző támogatások rokörzetes hókuszpókusz nél- mékeiket eladták. A téesz megszerzésében ls, abban is, kül is. A mikrokörzet úgyis jobbára véget ért a földjel hogy jobb értékesítési lehe­laza szervezet: a TESZOV szélénél, vendégek csak a tőségekhez jusson a gazda­megfogalmazása szerint csak legkiválóbbak, a reklámozot- ság. Megosztható-e és az eí­nzt. valósítják meg, amihez a tak ültetvényein fordultak féle gazdasági együttmükö­tngoknak kölcsönös érdeke meg. A gazdasági autai.uara désben felhasználható-e a fűződik. Vagyis ez a szerve- való törekvést erősítette a „szocialista összeköttetés"? zeti forma nem kötelez sen- gazdálkodó egységek kapcso­kit semmire. Valamiféle latának bizonytalanná válá­'„majd meglátjuk" magatar- sa, a szerződéses fegyelem tás érződött az alakuló ülé- romlása ls. k erénye a macvar ho^Sine8leü Ve2et6k a Nem egyformán erős gaz- gazdas^na^'a ^örülmén^ek hozzászólásain. daságok kerültek egy-egy egyre inkább rákényszerítik * , mikrokörzetbe. Ha kevésbé a mezőgazdasági nagyüzeme­laza szervezet lenne a mik- ket is a fokozottabb együtt- , Valóban lehetne vitatkozni rokörzet, az erősebb téesz rá- működésre A támoeatások : fajta, minek nevezzük eze- kénys7.eríthetné akaratát a szSse a formáf^irt^rantk Tel^ Kesébbekre. Így legfeljebb ügyi lehetőségek növelték az PcrTciónak ^^eánLn SE mÍnden marad a ^^ apiólékos ^ztetéssel Járó­nftettlir t JzJ.* kisebb előnyöket biztosító ÉRD™ A X X A , - együttműködési formák je­határait, de nem érdemes. A Az érdekegyeztetés gya- íantőséeéL lényeg az, hop epmástól korlata nem könnyű. Több- A két rúzsai téesz, az öttó­iiehany kilométernyire félig 8ZÖr felmerült az alakuló müsi L a nusztamérail kö­kihasznált gépek es kapaci- ülések során, hogy egy-egy tós g«dasaPg SdáuflLS íashiány miatt elvégzetlcn mikrokörzet tagjai közös ér- sodni kíván a mt^okörzeten vagy későn elvégzett munkák dekükért együttesen léphet- ££ Az adottSXt S" vannak, öt szomszédos téesz- nének fel. Szóba került az íáiil bői öt anyagbeszerző. Noha az érdekegyeztetés, a sok és pontos szervező mun­Tisztelet — szavakban Nem hiszem, hogy lenne összekulcsolt kézzel nézelő- csókolommai üdvözli a fő­a világon még egy nyelv, dik a gépek között, mögöt- orvos gépirónőjét, főként, amely oly változatos mó- te, mellette a műszaki ve- ha csinos is. Meglehet, ha don tudna embert embertől zetők sleppje, ugrásra, vá- történetesen szürkécske, ne­megkülönböztetni, mint a laszra készen. Nagy Károly ki is egyszerűen csak jó na­magyar. Erre büszkék is svájcisapkás, őszes feje pot kíván. A főorvos nejé­lehetnénk, ha nem alacso- széles mosollyal búvik elő nek azonban, lehet idős nyítanánk le a megalózas az olajos masinák közül, vagy fiatal, rút vagy gyö­eszközévé. Néliány hanggal így üdvözli az egykori szom- nyörűséges, mindenkor ki­igen közvetett, csalafinta szédgyereket: „Jónapot, jár — szavakban és tettek­módon adhatjuk tudtára igazgató elvtárs!" „Jónapot, ben egyaránt — a kézcsók, bárkinek, hová soroljuk az Karcsikám!" — így a vá- Egyre nagyobb jelentősé­emberiség „ranglétráján", lasz. „Hogy vagyunk, hogy ge van manapság nálunk a tiszteletünkkel az egekbe vagyunk?" Stop! Kezdjük ragozásnak. Az angolnak emeljük, avagy porig sújt- újra az egész jelenetet de nem ügy, tegezzen avagy juk. Nem kell mindehhez szerepcserével! Ej, ej, minő magázzon valakit. You vagy bonyolult összetett monda- tiszteletlenség! Ez a váll- Te, ha szeretlek, ha nem, s tokát szerkesztenünk, sem veregetös stílus, és nahát You maga, és ön. A szlm­szóvirágokkal ecsetelnünk, hogy Jön ahhoz ez a Nagy pátla, a közelség jele tet­mit tartunk a másik felől: Károly, hogy csak úgy „le- tekben, gesztusokban, hang­beszelhetünk közben az sanyikámozza" a főnököt nemben nyilvánul meg. időjárásról, az évi tervtel- éiiunk ikkor az' Nyelvi gazdagságuk ellené­jesítésről, a pacalpörkölt * !,Unk akk0r 82 re én azért Irigy vagyok, ízéről-zamatáról akár, de a ^""twsto' Ugyanis a családon kívüli megszólítás, egyetlen meg- Sírva njegy haza az isko- tegezés még nem teremt •zólítás, az mindent elárul, lábol Csicso Katika: „nem közvetIerli családiasan tisz­Bírósági tárgyaláson azt s^ret «|lge,m a mondja a bíró, aki termé- "Mlbol gondolod, bo­ta, őszinte kapcsolatokat Sőt: mennyivel durvábban szetesen mindén ielenlevő saram?" — simogatja gön- kép'esek egymást vérig sér­dor fejebubját édesanyja. teni a tegez6dök mint _é", ^fx^x?'"0 azok, akik a mindennapi nének fel. Szóba került az lembe véve megoldják egy­•BL ... „ « is, hogy közösen lehetne hasz- egy növénykultúra komplett autón járja az országot né- „álnl azokat a nagy teljesít- gépesítését és a többi gazda­hany hiányzó lükatrészért ményű gépeket amelyeket "ágnak is ehvégzik szofgálta­Az egyik gépműhelyben nap- egy-egy termelőszövetkezet ^ként • * lakész tervek alapján diag- nem tud gazdaságosan I riosztikai műszerekkel vég- meltetnt Csakhogy zik a karbantartást két falu- szántani, paprikát uze* A mórahalmi mikrokörzet­aratni, ben hasonló termelési szer­val odébb szerelők hada na- egymás mellen "levó, hlSií SSágoílSltek pókig piszmog egy törött ro- adottságú téeszekben azonos lílr mfghatározták agi­tátorral, közben pedig a gáz- időben kellena Ha közösen mLak végett ^ol olajtöl a franriakuiesig rend- üzemeltetik a gépet ki hasz- tató munka^í Llsá . E^üS­^reFhhonnne» hplv+efhen ^í* ?7" Íd?fÍS ld6P°ntban- működnek a szállításban és uHúh. lehrt nfsÁérd^^i í1 ^ésőbb? Ha az egyik gaz" * rakodásban, ütemezik a nligha lehet megkérdőjelezni daíág a tulajdonos és szol- rakodógépek és a vontatók rz együttműködés szükséges- gáltatáS formájában adja a munSfát Egység«íík a ta­8Pget- ' Bépet a többieknek, mennyit. gok részére végzett szolgál­Csakhogy közelről nem fizessenek érte, és ki viselje tatásokat is. A mórahalmi ilyen egyszerű a dolog. Ahol a kockázatot? A tulajdonos Homokkultúra Szakszövetke­az együttműködés kölcsönös nyilván csak aztán adná a zet tmk-rendszerét igyekez­clőnyei egyértelműek és gépet ha a saját munkáját „ek meghonosítani a szom­széd gazdaságok is. Ezek és hasonlóak a mik­rokörzeti együttműködés első eredmények Néhány hónap után túlzás ls lenne többet várni. A kezdeti lépések si­kere alapot adhat a hosszabb tervezést, nagyobb kockázat­vállalást több felelősséget igénylő közös beruházások, nagy teljesítményű gépek, előfeldolgozó berendezések együttes építéséhez, üzemel­tetéséhez. Tanács István számára „úr", a vádlottnak: „Kisistók, álljon föl!", „Kis­istók. hol volt maga január 21-én 22 és 23 óra között?" Kisistók, Kisistók; csak így egyszerűen, keresztnév nél­kül, úr nélkül, s csak így: gyok neki. Jöjjön ki Csi­csó, állj föl ~ tál Csicsó — mindig ezt mondja. De a Turul Teréz bezzeg mindig Teri, Tercsi, _ . , .... beszédben is betartottak a Csicso. hibáz- három lépég távolságot. „Te aljas gazember", „te szemét", „te..." — hadd fokozzam. Ha valakinek maga". Sőt: talán az se Teriig Teca^ Tecusj^ Nem azt vágnák a szemébe: ön ökör, a sértődés helyett el­nevetné magát Lehet hogy be kellene vezetnünk a kö­lenne csodálatos ebben a légkörben, ha ezt a Kisistó­kot vezetéknevétől is meg­megyek többet iskolába!" Aztán itt van a köszönés. Szép, Igazán szívből jövő fosztanák és egyéniségétől (jöhető) köszönéseink van- telező önözést? is, pőrére vetkőztetve vala- nak. Kívánunk jó reggelt A ,v csodákra kép mi személytelen számmal napot, estét Elég is lenne de ölnJ ,g tud Évszázado: Illetnék. Elvégre... Elvég- ez minden nemnek, minden kon át beszéuünk az em_ re? Igaz is, vigyázat: nem korosztálynak. Ámde ide bűnöző, egyelőre csak gya- furakodott, eleinte teljes násított, vádlott Igényelhe- jóindulattal, a tisztelet vi­li, hogy emberi jogait ön- rágaival fölékesített nőket lőségéről soha ennvi érzetét tiszteletben tartsák, illető „kisztihand", a kezét az önét, asszonyom, aki ez- ségévé vált ez a köszönési ^Lt e^másnaT kinél? kl zel-azzal vádolja ezt a sze- forma. A kórházi orvos jó ^ ' " ^ " rencsétlen Kisistók Lajost napot-ot mond a folyosót nek. valogatas nélkül, em­A gyárigazgató „szemlét íöltörlö takarítónőnek, ha heri léte jogaként tart" az üzemben. Hátul észreveszi, dé már kezét Cbikán Agnca berek isten és törvény előtti egyenlőségéről. Az ember ember előtti egyen­szó nem esett mint napjaink­ban. Szép magyar szavak­Az írói szótár Benkő László új könyve Az írói. költői életművek megismerésének legfőbb módszere a szövegértelme­zés, a verselemzés, műszó­val az explication de texte. Ennek alapföltétele az írói, költői szövegek megértése, a szövegtan (textológia) és a szókincs ismerete (lext­• og rafia) segítségével. Az első modern magyar költői szótár Juhász Gyula élet­művéből készült, és szegedi tudós, Benkó László, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola nyugalmazott tanára, most az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem c. tanára készítette; 1973-ban adta kl ág Akadémiai Kiadó. Ez a mű a szintén Szegeden ké­szült kritikai kiadás alapján tette közkinccsé Juhász Gyula költői nyelvének ár­nyalatokban gazdag szó­kincsét Azóta megjelent a Petőfi-szótár elsó két köte­te (A—M). és készül a Jó. zsef Attila-szótár is. Hazánkban korábban bá­tortalan tapogatózások vol­tak az írói. költői életmű­vek Ilyen módszerű megis­meréséhez vezető úton. Ké­szült pl. szószedet 1898-ban Dugonics András Arany pe­retek című regényéből, 1910-ben Mikszáth-szótár az író különleges, sajátosnak minősített szavaiból. Am az írói szótár nemcsak a ku­riózumokat tartalmazza, ha­nem gyakorisági vizsgálato­kat végez a közönséges. módszertani kérdéseket • Juhász-szótár előkészületei és munkálatai közben Benkő László a nemzetközi szak­irodalom alapos áttekintésé­vel egyenként bonckés alá vette, és két évtized során szakfolyóiratokban meg a főiskolai évkönyvekben köz­zé ls tette. Most megjelent könyvében a korábbiakat is összefoglalja, kikerekíti, és módszeresen végigvezeti könyvének használóiát a szépirodalmi stilus is nyelv lexikográfiái földolgozási­nak elvi és gyakorlati kér­désein. Könyve természetesen ta­golódik e két részre: az el­sőben az elméleti kérdések (az írói szótár műfaji saját­ságai, fajai és főbb képvise­lői), a másodikban a gya­korlati megoldások (a cim­szók, az értelmezés, stilisz­tikai minősítés, a mondat­tani szerep jellemzése stb.) szerepelnek. A kérdés gaz­dag szakirodalma teszi tel­jessé a müvet. Mintegy há­romszáz olyan írói szótárt sorol föl, amelyek az euró­pai irodalmak ilyen vállal­kozásait, eredményeit tár­gyalják. A dolog természetéből kö­vetkezik. hogy az elvi és módszertani kérdések tár­gyalása közben te számos példát hoz Benkő László a szegedi költőnek. Juhász Gyulának életművéből. Ezek kiegészítik a Juhász-szótár """ " ----- ^„ui^ggit gazdagítják a mindennapi szavak haszná- Juhiu w,ItélI2etáröj vaió latéról is. mereteinket is. Mindezeket az elmeletl és F. L. Népművészet A esuvas népi hímzés, a pa ha tere több évszázados hagyományokra tekinthet viasza. Szín- és motívum­gazdagsága, amely évszáza­dok során alakult kl. a me­se és a valóság keveréke. A népművészetnek ez az ága napjainkban is egyre gazdagodik. — r~ KAZAMAO Szilágyi János ás Zalcair Mária. OU.li István es KAlmAn Katalin Juliimmá, MAltK László fa Kis MÁria. Pap aim Ferenc és Gál Gizella. SzenUnlti Leverne Fe­renc és Fodor Zsuz6anna Etel ka. Gnandplerc Emj és Domonkos Katalin. Birkás László ós Soóc Eva Katalin. Zimacsek János és Travin Eva, Császár István és KÍM Mária Eve házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS Tani Zoltánnak es Bátra Má. riának Zoltán, Kosjás Kálmán­nak és Fárkas Borbálának TI. bor, Koritár Zoltánnak és Varga Juditnak Zoltán. CaóU Márk Já. íosnak Bozaár aizeLlának Eva, Món.is Istvánnak és Caraz- dolna Zsuzsomnámak Oábor, Fan. kió Évának Róbert, Ftender Má- csali Lászlónak és Hegyközi Ag­tyásnak és Laczó Juditnak Nó. neonok Mónilca, Miraoskó József, ra Mária. LWchter Gusztáv Jó- nek és Borta Gyöngyi Zsuzsán. zaefnek és Lichtenberger Elem- i^nak József. Kovács Ferencnek Családi események Szilvia, Varga Istvánnak és Ba­barczl Mártinak Mónika. Oyé. mámt Jánosnak és Kazi Emília Juliannának Ildikó, dx. Folbcrth Györgyinek é» BiaztriczJd Julian­rbámaik Zoltán István, dr. Rlbár Miklósnak és dr. Török Edit Henirieltenek Edit Szilvia, Papdl Tibor latvánnák és Péter Mag. nek András, Duaka Tibornak és Nófrádt Margit Rozáliának Miklós Erzaébetntík TJsjnás Krlaz. Hermina, Huszü Zoltánnr.k és tlám. Herke Józsefnek és Hege­dűs OtUliánnk Róbert. Varga Jó. zaefnek és Szarka Klárának Ani­ta, Saécsi Lajosnak és CsótJ Eri­kának Erika. Juhász Józsefnek és Gyémánt Zitának Móniivá, Molnár Sándornak és Kiss Mar­gitnak Zsolt. Molnár Zoltánnak ós Hódi Margitnak Zoltán, Far. kas Gábornak és Ábrahám Má­riának Gábor. Borbély Jánosnak éa Horváth Piroska Máriának Já­nos. Pintér Jánosnak és nór» Évának Levonta János. Bfirger Gézának ós Hcmzö Klárának Zl. Ptjvtór pya Pdlkórutk Roland, Tanács László Dmnének és Abm­hám Gizellának Zsolt, Rostás Istvánnak és Majoros Etelkának Csaba. Kalmár Vtnco Józsefnek és Bálint Máriának Edit. Ordög­Cztnkus Istvánnak és Ábrahám Máriának Zsuzsimra. Hegedűs Józsefnek és Tóth Erzsébetnek Zoltán. Farkas Zoltánnak ós Árendás Anninak Gabriella. Ke. resztes Lászlónak és Simon Má­rtának László Richárd. Koncz Istvánnak és Hárt Kátaltnnak István. Mártct Lajosnak és Kóezó ta Klartssza. Czólcus Nándornak Magdolnának Lsjos. firól Antal­én Zsombort Maréit Mártának naiv és Borbola Gizellának Ju. Hrtlca ibolya, Drtenyovszkl Já- dlt, Mucsi Mihály Oyftrgynrk és •nősnek éa Molnár Marianna láppal Irénnek Mihály, Lukács Katalinnak Lilla, Küllő Gyulá. Mihálynak és Kis Irénnek Eva nak és Erdélyi Zsuzsannának Zsófia, Faragó BÍndornek és II kaucsukból abroncs lesz Addis. amíg a mai. nagy sebességgel száguldó sze­mélygépkocsik éa az óriási terheket szállító tehergépko­csik igénybevételét elviselő gumiabroncsok kialakultak, rendkívül sok ismeretnek és tapasztalatnak kellett össze­gyűlnie. Az abroncsgyártás kétségtelenül az alkalmazott vegyipar egyik legbonyolul­tabb. legkényesebb és leg­több fizikai munkaerőt igénylő technológiája. A gu. mikeverékek — legalább négyfajta kell belőle egv-egv abroncstípushoz — elkészíté­se. a különféle szilárdító, fény- és hőállóságot biztosító adalékok összeállítása, keve­rése. majd az abroncsok pro­filjainak a klsaitolása (ext­rudálása) nemcsak nagy el­méleti felkészültséget, hanem rengeteg tapasztalati Isme­retet is igényel. A kordszö­vet és a gumi közötti meg­bízható kapcsolat kialakítá­sára a kordot különféle vegyszerekkel ttetiék át. ned­vesítik. Főként a radiálab­rpnesokhoz szü':séges acél­kord gumizása kíván külön­leges fogásokat, és igencsak kényes művelet a gumizott acélszövetek megfelelő mére­tűre vágása is. Am amiről eddig szó volt. azok még csak nz abroncsgyár!ás ..fél­termékei". Ezek többé-ke­vésbé folyamatosan gyártha­tók. Magát az abroncsot azonban egyedileg, minden darabot külön kell felépíteni Ezt a munkát ugyan szintén gépesítéssel könnyítik, mind­amellett az abroncskészítő munkás tapasztalatának és ügyességének is óriási a sze­repe. A felépített abroncs még csak szután kerül maid a vulkanlzálóba. s ott a gőz­zel fűtött hatalmas formák­ban alakul kj az óriás kau­csukmolekulák és a kén kö­zött a szilárdabb, rugalmas anyagszerkezet. Terhes Margitnak Balázs, Szabó Gézának es Hudsk ItroekAnak: Julianna. Koos Miklósnak és Zákány Arankának Akoa. Ivari Jánosnak és Tnth Ilonának Ró­bert, Berecz Lajosnak és Kaká­val Katalinnak Lajos Róbert, Magony Jánosnak es Ttmkó Ágo­tának Andor Dániel, AbrahOm­Furus Imréi, ;k és. Aradi Zsu­zsannának Pétor, Dani László­nak és Bacsó Mártának Adrián. Arakelov Dávidnak és Bagamért Gizellának Dávid. Szalai József Györgynek és Tóth Ibolyának Szilvia. Borbés Jánosnak ós Gu­taina Ágnesnek Annamária. Csá­nyl Andrásnak és Üvoges Mártó, naik KatalLn, Sprokk Józsefnek és Bálint Gizellának Zsolt. Csl. kós Istvánnak és Ormánál lk>­rvtrvik Anasztázia AIrsamdn-a. Csikós Istvánnak és Ormánál Ilonának Anett Henriett, Temes­vári Ferencnek és F.ikote-Nagy Editnek Anita, Oláh Ferenc Györgynek és Diót. Ibolyának Gábor. Kószó Antalnak és Ábra­hám Etelkának Andrea, Dózsa Lászlónak és Farkas Mártának Andrea. Juhász Jenőnek é» Szi­ta Matild Zsuzsannának Tibor Gergely. Borbély Istvánnak és Krajewtr Máriának Krisztián, Fliszár Istvánnak és Telkes Er­zsébetnek Vivien Barbara. Bor­zán Jánosnak és Pór Idának Zsolt. Muosi László Jánosnak és Nyéki Katalinnak Pétor. Lőrinc? Józsefnek és Fölös Ibolyának Gabriella. Balog László Antal­nak és Jakus Honának Krisztá­én nevű gyermekekük született HALÁLOZÁS Gonds Jánosné Ganda Rozália. Orbán Ferenc Karoly, Szamosi La j oané Turóczi Ilona Anna, Terhes Istvánná Suti Rozália. Tómbacz Károly, Lajtár András, Regdon Imrenc Sztancso Mária, Kocsis Jtihóly. Dobos Józ»etne Szűke Rozália, Pro-kes Anikó, Király Mihály. Hegedús István. Szűcs Miklós. Kardos András. Kaknics Ngj>dorne Btro Roza. Ballá József, Szél Tstvanne Szi­lágyi Margit, Banda Menyhért Gáspár. Csapó Ferenc József, Börcsők Tstvánne Lukács Vero­nika, Fodor Istvánná Varró Ma­tild, Vartía SAsdor. Csamangó Ferenc, Takó József, Vlskl Ár­pid, Hutterer Dezsőné Herczog Otzella. Török Józsefná Vtnczu Mária, Bozsogi Mlhájyná Tóth Rozália, Szekeres Gergelyne Olt­ványi Ilona, Bull ás János. Jaksa Elek, Dobó József, Csonka Já­noaná Karlkó Zsófia. Nyiratí Ro­zália. Eiler László. Sándor Fe­roncné Kat®na Rozália, Jernel János. Bitó Mihály. B-rics Fé­rencné Gál Gizella. Miklós An­tal, Ko tormán Feremcná Mojzes Piroska, Szabó Lajosné Oondl Terézia Mária. Zsórl Erzsébet, Rá ez Lsjotmé Sztankovtcs Viktó­ria. Katona Kálmán. Verner An­tal Simon. Asztalos Endre An. tél. Szekeres József K.vrolv, Nagy JAnosné Rzeeedl Máriát I Hegedűn Antal megltalt 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents