Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

I YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7C. AI MSZMP SZ EGEO VÁRÓSI B I ZOTTS ÁGÁ NA K LAPJA • vfolyam 3. szám 1980c január 5., szombat Áras 1,20 forint Legfontosabb a lakásépítés Ülést tartott a Szöged városi tanács A Szeged megyei városi tanács tegnap, pénteken Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülésezett. A testület mun­káiéban részt vett dr. Komócsin Mihály, a megvei párt­bizottság else titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke és Török József, a szegedi pártbizottság első titkára is. Az ülésteremben ott voltak Szeged országgyűlési képvi­selői. vállalatok, intézmények meghívott vezetői, a lakóte­rületi pártszervezetek titkárai. A testület több fontos napi­rendet tárgyaié Először meghatározta a városi tanács ez évi fejlesztési alapjának és költségvetésének összegét, majd megvitatta és elfogadta a tanácsi szervezet korszerűsíté­sének tapasztalatairól szóló beszámolót, jóváhagyta az idei munkatervét, meghallgatta dr. Csikós Ferenc vb-titkár tá­jékoztatóját a népszámlálásról. Végül előterjesztésekre, be­jelentésekre. interpellációkra került sor. Szeged fejlődése biztosított A tanács tagjai mindig ér­deklődéssel hallgatják a költ­ségvetés előirányzatait. Hi­szen a szamok beszédesek, néhány adatból hamar vilá­, gossá válik, több vagy keve­' sebb otthont, iskolát, bölcső­dét. üzletet építhetünk, nö­vekszik-e az ellátás színvona­la. javulnak-e a munkakörül­mények az intézményekben, illetve jut-e mindenre ele­gendő pénzügyi fedezet. Ez­úttal az érdeklődés azért is íelfokozött volt. mert min­denki előtt jól ismert nép­gazdaságunk helyzete. Ezért az idei költségvetés és fej­lesztési alap előterjesztésénél elsősorban az a fő kérdés, vajon Szeged továbbra is di­namikusan fejlődik-e? E na­pirend előadója. P.rágai Tibor általános tanácselnök-helyet­tes az előterjesztés kapcsán több fontos kérdésre felhívta a figyelmet. Mégpedig: a ta­nácsi gazdálkodás keretei meghatározásánál számításba kell venni, hogy a középtávú tervben foglalt célkitűzések lehetőleg megvalósuljanak. És: a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítása miatt még jobban kell törőd­ni a beruházások helyzetével, pénzügyi és kivitelezői lehe­tőségeivel. Illik előrebocsáta­ni. hogy az idei előirányza­tok. összegek biztosítják a varos további dinamikus fci­lcsztcsét, A tanács költségve­tése az intézmények fenntar­tására. az ellátás szinten tar­tására és iavítására 1 mil­liárd 80 millió forintot for­díthat. A fejlesztésekre pedig 1 milliárd 040 millió forintot irányzott elő. Az idei gazdasági cél — a tanácsoknál is ez a szemlélet ervényesül —. hogy a meg­kezdett beruházásokat kell folytatni és befejezni, ugyan­akkor jó ütemezéssel szüksé­ges megteremteni a követke­ző évi munkához a feltétele­ket. Ennek az alapelvnek a figyelembevételével dolgozta ki a tanács az V. ötéves terv utolsó évi tervjavaslatát. A testület a tervezés során fi­gyelembe vette a központi szervek irányelveit, intézke­déseik hatásait, a korábbi helyi döntések következmé­nyeit. Az idei előirányzatok alapját természetesen a ta­nács V ötéves középtávú pénzügyi' terv éves üteme ké­pezi. Azonban a módosult vállalati jövedelemszabályozó rendszer következtében jelen­tős tanácsi bevételi források megszűntek, de ezeket az ál­lami hozzájárulás pótolja. Gyakorlatilag az eredeti üte­mezéshez képest 24 millió forinttal csökkent a költség­vetés összege. Ugyanakkor az árváltozások ellensúlyozá­sára. valamint a megyétől át­vett feladatok finanszírozá­sára — például a szakmun­kásképző intézet, kollégium fenntartására — plusz össze­gek állnak a város rendelke­zésére. A költségvetési fel­adatok ellátására megfelelő a pénzügyi forrás amennyiben a gazdálkodó szervek okosan, jól. a takarékosság szempont­jait szem előtt tartva hasz­nálják fel a rendelkezésre álló összegeket is jelenti, hogy az V. ötéves terv célcsoportos lakásépíté­sében a tervezett 6 ezer 780 lakásból 6 ezer 700-at átad­nak. Érdemes összehasonlítani az építés dinamikáját a vá­ros IV. ötéves tervével. Ak­kor 10 ezer 492 lakás épült, a mostani tervidőszakban pe­ciig az összlakásszám a ter­vezettet is meghaladja 700— 800-zal. ami 12 ezer. A lakás­építés fő területei Felsőváros III. és Rókus l-es üteme. A lakáshoz kapcsolódó létesít­mények közül elkészül az Északi városrészbeh 200 he­lyes óvoda és 80 helyes böl­csőde. Tarján VI-os ütemé­ben 16 tantermes általános iskola. Felsőváros III. ütemé­ben 150 helyes óvoda. 80 he­lyes bölcsőde. 16 tantermes iskola, a Tolbuhin sugárúton egy 200 helyes általánös kór­házi kiürítő pavilon. Szöre­gen 8 tantermes iskola — hogy csak a legfontosabb építkezéseket említsük. 1980 végéig az eddigi építkezése­ket is figyelembe véve 2 ezer 285 óvodai hely átadásával számolnak, összehasonlítva a IV. ötéves terv fejlesztésével kitűnik, hogy az óvodaépítés majdnem megkétszereződött, hiszen a IV. ötéves tervben 1285 óvodai hely épült. A városépítésben gondol jelent; nem sikerült nagyobb ütemben előre lépni a belvá­rosi rekonstrukcióban, A nem házgyári technológiával tető alá kerülő otthonok épí­tési ideje rendkívül hosszú, örvendetes azonban, hogy a tervező, kivitelező és beru­házó szervek között javult az együttműködés. Vélemények, javaslatok Megfelelő színvonal Nagyon fontos a szemlélet­váltás. Az új körülmények­nek csak egyféleképpen lehet megfelelni. Mégpedig úgy, ha mindenütt alaposan mér­legelve a körülményeket gyorsan döntenek és a hatá­rozatokat következetesen vég­rehajtják. Hosszasan lehetne a számokat sorolni, hogy az egészségügyi, szociális, kultu­rális ágazatban milyen ösz­s/egeket mire használnak. Egy biztos, hogy az alapellá­tást nyújtó intézmények mű ködéséhez az eszközök bizto­sitoltak és a kiemelt társa­dalmi célok megvalósulnak. Minden területen, de különö­sen a kommunális, az egész­ségügyi, a szociális, valamint az oktatás, közművelődés te­rületén megfelelő lesz a szín­vonal Méghozzá a város ki­emelt felsofokú kozponti sze­repkörének megfelelően. Pél­dául az -egészségügyben és szociális ágazatban a felada­tok végrehajtására több mint 235 millió forintot irányzott elő a tanács, ami közel 26 millió forinttal haladja meg a tavalyi összeget. Az okta­tási és kulturális területen pedig az 1979. évihez képest közel 30 százalékos a pénz­ügyi fedezet emelkedése. A fejlesztési alap felhasz­nálásánál mindjárt szembe­tűnik. hogy továbbra is leg­fontosabb feladat a lakásépí­tés. A beruházási források nagy részét, közel 75 százalé­kát. a célcsoportos lakás, il­letve a lakáshoz kapcsolódó létesítmények építésére Irá­nyozta elő a testület. Ez a feilesztési lehetőség biztosít­ja hogv 1442 célcsoportos la­kás tető alá kerüljön, ami azt A tanácsi gazdálkodás vi­tájában először Gyimesi Jó­zsef kért szót. Dicsérettel be­szélt a lakásépítés kedvező üteméről, amely nálunk fej­lettebb országok lakásépítési arányaival is kibírja az üsz­szehasonlítást. Dr. Ördögh Piroska elsősorban Tápé vá­rosrész problémáihoz kap­csolta mondandóját. Többek között kérte, hogy az öregek napközi otthonárol se feled­kezzék meg a tanács. Rovó István, a kereskedelmi háló­zatbővítés problémáit részle­tezte. Megemlítette, a fogadó­szinteken kialakított üzlet­helyiségeket nem szívesen veszik át a vállalatok, mert kis alapterületűek és nem rendelkeznek megfelelő rak­tárral. Dr. Perjési László a vitá­hoz kapcsolódva .hangsúlyoz­ta. hogy a költségvetés meg­felelően biztosítja az intéz­mények színvonalas működé­sének pénzügyi feltételeit. Igen kedvező, hogy a lakos­ság legszélesebb rétegeit érintő egészségügyi, alapfokú oktatási és szociális ellátás­ban nemcsak a szinten tar­tásra van lehetőség, hanem a javításra is. A bölcsődében, az óvodában, az iskolai nap­közi otthonokban el nem he­lyezhető gyermekek száma még mindig jelentős. Épp ezért a feszültségeket az ideiglenes megoldások meg­teremtésével kell csökkente­ni. Figyelemre méltó, hogy a társadalmi összkiadások üte­me Szegeden nem csökkent. Szólt arról is. hogy a na­gyon fontosnak ítélt felújítá­sokat takarékosan, célszerűen és határidőre kell elvégezni. Szeged az idén mintegy 2,6 milliárd forinttal gazdálko­dik, ,és így a további jelentős fejlődés biztosított Azt is hangsúlvozta az idén befe­jeződő V. ötéves terv az ed­digi fejlődési folyamat leg­eredményesebb szakasza. A jövőt illetően sincs ok pesz­szimizmusra. az elérj ered­ményekre büszkék lehetünk. Bárdos Miklós a városépí­tés eredményeit elemezte. Bézi Ferenc annak a lakos­sági igénynek adott hangot, hogy az új lakások építésével egy időben avassák a bölcső­déket. óvodákat. üzleteket. Sípos Mihály. a DÉLÉP ve­zérigazgatója elmondta. a pénzügyi tervben megfogal­mazott igényeket a DÉLÉP kielégíti. Röviden ismertette azokat a nehézségeket, adott­ságokat. amelyek behatárol­ják az építőipari vállalat te­vékenységét. A DÉLÉP tö­rekvése is az. hogy a város fejlesztés céljaihoz minél job­ban. harmonikusabban kap­csolódjék. Dr. Komócsin Mihály egyet­értését fejezte ki az előtte felszólalókkal, majd azokra a folyamatokra emlékeztetett, amelyek a hetvenes évek ele­iétől kezdve a világgazdaság­ban végbementek, a mágyar gazdaságra is hatottak, s ez pedig a cserearányromlásban fejeződik ki. Míg korábban a „boséghangulat". addig az el­múlt fél évben az árintézke­dések hatására a ..szűkösség­hangulat" terjedt el. A gaz­dálkodásban a takarékosság­ra. ésszerűségre törekvés nem más. mint a realitások figyelembevétele. Amit eddig elértünk — az életszínvonal­ban is —. az jó néhány tőkés vagy szocialista országgal történő összehasonlítást is kiállja, nincs okunk a szé­gyenkezésre. Fölhívta a fi­gyelmet az ésszerű takaré­kosság józan érvényesítésére, amely a költségvetést is jel­lemzi. noha a közkiadások a visszafogások ellenére is nő­nek Szegeden. Tudatos, terv­szerű politika eredményekép­pen az azonos szerepkörű vá­rosok között Szeged a fejlesz­tés sorrendjét tekintve a má­sodik helyen áll. A város fejlődésének a kulcsa tovább­ra is a lakásépítés, melyet sorrendben a gyermekintéz­mények építése követ. Ugyanis Budapest után Sze­geden a legmagasabb a mun­kára képes nők foglalkozta­tottsági részaránya Tudva­levő. hogy a város több üze­mében munkaerőhiány van. s ez enyhíthető lenne, ha a dolgozni akaró édesanyák gyermeküket óvodákban, böl­csődékben el tudnák helyez­ni. A felvetésekre Prágai Ti­bor válaszolt. A tanácsi szervezet kor­szerűsítéséről szóló beszá­moló vitájában szót kért Hö­römpö József, dr. Bodó Ist­ván. dr. Ozvald Imre. dr. Tö­rök László. Ördögh József, Bézi Ferenc. Katona Gyula. Forgó András. Bors István. valamint Molnár Imre. a Belváros III/A. pártszervezet titkára. A vitát Papp Gyula foglalta össze, a munkássr-egységgyülések Megkezdődtek az ünnenélves •munkásőr-egvséagvűlések. amelveken értékelik az elmúlt évet, a szocialista ver­senymozgalomban elért eredménveket. s meghatározzák az idei politikai, kiképzési és szolgálati feladatokat. Most nvújtják át a kiemelkedő munkáért adományozott kitüntetéseket, s kapják meg a szocialista versenvmozga;­lomban a legjobb önálló egység címet elért egv.ségek a ván­'.lorserl"geket. A pártbizottságok kéoviselői üdvözlik a mun­kásőróket. a leszerelőket fe'mentik pártmegbízatásuk alól. elbúcsúztatták a tartalékállományba kerülőket, s köszöntik a helvükre lépő úi munkásnröket. Kuba nemzeti ünnepén Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent. Hu­szár István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. Katona Imre. a Magvai- Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter, Pul­lai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter, Rácz Pál külügyi ál­lam ti1 kár. Varga István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, valamint politikai, társadal­mi, kulturális és gazdasági életünk számos jeles képvi­selője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője cs tagja. (MTI) Szovjetunió Választási előkészületek A Szovjetunióban a vá­lasztókörzetek jelölőgyűlé­seivel folytatódnak a válasz­tási előkészületek. Február 24-én 2 millió 260 ezer kép­viselőt választanak meg a köztársaságok legfelsőbb ta­nácsai, illetve a helyi taná­csolt tagjaivá. Az új választási törvények­nek megfelelően a jelölése­ket a dolgozók kollektívái, a helyi lakosság gyűlései, a társadalmi szervezetek ter­jesztették elő, s a most meg­kezdődött körzeti jelölőgyű­lések döntenek a képviselő­jelöltek személyéről. Első je­löltként a körzetek az SZKP és a szovjet állam vezetőit kérik fel képviselőjüknek. Így a moszkvai Bauman vá­lasztási körzet csütörtökön megrendezett jelölőgyűlésén a részt vevők egyhangúlag elfogadott határozatával Leo­nyid Brezsnyevet jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába. A főváros Frunzo választási körzete Alekszé) Koszigint, a moszkvai terü­let kalinyingrádi körzete Andrej Gromikót. a togliatti körzet pedig Mihail Szusz• íorot jelöli első képviselőié* vé. (MTI) Szénbányászat IH mm- É|| gMff . JÉ •KW & 4H * iSlP i Wfj W % 1 f • ' [/. üs ra^B § |ip .y ~..: - V t VJJJ , ÉÉsRgj IIIPIIIIIIR A M m wAmWmmgM • I i Ai energtagonrlok ismét előtérbe helyezték a szénbányá­szatot. A bányászok a párt Xll. kongresszusára újabb és újabb felajánlásokkal siettek az ország energiaigényének kielégítésére. Képünkön: az O-oszlányi Szé.ohánvák Válla­lat XXII-es aknájának dolgozói műszakkezdéskor leszállnak a tárnába, hogy vallalasukat teljeáítsék

Next

/
Thumbnails
Contents