Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Vasárnap, 198®. január 20, A kongresszusi irányelvek olvasása közben Törvényesség, szocialista tudat, életszínvonal A

címben sorakozó fogalmak önkényes összekapcsolása csak első pillantásra tűnhet erőltetettnek; egymást feltételező kapcsolatuk társadalmunk haladásának egyik fontos tényezője. E fogalmak egymáshoz való viszonya sem újszerű: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál, Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán .. .** — idézhetjük a költő jól ismert sorait és megállapíthatjuk, hogy a szocialista társadalmunk a költő elképzeléseit — a lehetőségek szintjét már jóval meghaladóan — biztosította. A számvetés időszakát éljük: felszabadulásunk 35. évfordulójára és egyben pártunk XII. kongresszusára készülve elkerülhetetlen a megtett út felmérése. Magyarország szabad és független szocialista országgá vált, létrejött a népi hatalom, a társadalom megszabadult a kapitalista rendszertől és feudális csökevényektől, megszűnt az ember ember által való kizsákmányolása. népünk élete gyökeresen megváltozott. Mégsem lehetünk telies mértékben elégedettek. A számvetés azt is jelenti, hogy eredményeink mellett reálisan és kritikusan kell valóságos helyzetünket megítélni. Ebben segít a kongresszusi irányelvek gondos tanulmányozása. Az irányelvek megállapítása szerint: „Szocialista hazánkban szilárd a törvényesség," Irnmár több mint két évtizede ismétlődik ez a mindannyiónk számára olv megnyugtatást jelentő megállapítás irányelvekben, határozatokban és érezzük a mindennapok valóságában is. A törvényesség azonban olyan állapotot jelent, melynek megvalósítása érdekében nap mint nap tenni kell, sőt egyre többet és egyre magasabb mércével előbbre kell lépnünk jogalkotásunkbán és va jogszabályok alkalmazásában eavaránt. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtása során fejlődött jogrendszerünk. 1973-töl szinte egész magas szintű joganyagunkat megújítottuk. A Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és más magas szintű jogforrások korszerűsítése a társadalmi viszonyaink fejlődésével összhangba kerültek. Ugyanakkor az alsóbb szintű jogszabályok korszerűsítése, egyszerűsítése és áttekinthetővé tétele még az elkövetkezendő évek feladata.' Igaz. hogy a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglalhat helyet, de még mindig sokan vannak, akik, ezen az asztalon csak a számukra előnyt jelentő jogosultságokat látják és csak azt akarják megszerezni: jogokat hangoztatnak kötelezettségek vállalása és teljesítése nélkül. Gyakran találkozunk tudati elmaradottsággal, a - morális érzék hiányával is. Tapasztaljuk a jogszabályok kijátszására való törekvést ás az utóbbi években az állampolgári fegyelem némi fellazulása is észlelhető, a jogszabályi rendelkezések iránti „engedetlenség". A törvényesség legsúlyosabb megsértőivel, a bűnözőkkel szemben sem tudtunk gyökeres változást, eredményt elérni. A bűnözés, ha nem is növekszik, mint a kapitalista országokban, de riem csökken annyira, mint amennyire azt korábban gondoltuk és reméltük. A bűnözés, el kell ismernünk, ha tetszik, ha nem •— a szocialista társadalomban is társadalmi jelenség. Ezért a jogalkalmazás során kell minél eredményesebben érvényre juttatni a társadalom egybehangzó igényét: törvényeink megsértői vagy kijátszói feleijepek cselekményükért olyan fokon és mértékben, amilyen fokban és mértékben sértették a társadalom jogszabályban meghatározott elvárásait. Feltétlen szükséges mindehhez az irányelvekben meghatározott feladat végrehajtása: „Ideológiái, művelődési munkánk nagyobb mértékben segítse elő a szocia- j lista tudat és életmód, életeszmények térhódítását, az emberi kapcsolatok, az együttélés szocialista normáinak fejlesztését." A törvényesség és a szocialista közgondolkodás számtalan összefüggéséből „csak egyet, emelek 'ki. Társadalmunkban az Jacques Prévert Felvonulás Egy tizennyolcköves aggastyán a gyászbaborult zsebórával Egy kerekasztal-leolvasó a gázóra lovagjaival A gumi-professzor £ filozófia-ragasztóval Egy lélekszedegelő a csikk büvárral Egy oalackpostás a kürtölő dusaszolokkal A kenderjárók a tengertilolókkal A kötélvadász és a skalptáncosnő A kávékobra és a pápaszemes daralö Az agyafúrt fogász és a fogafúrt jogász Az ellenköszörű és a borotva-tengernagy A kassza-szűz az Oléans-i fúróval Egy címzetes elefánt a cirkuszi kanonokkal Az akasztófa-szerző egy keresztrejtvénvvirággal A fasírozott huszár a halálfejes pulykával A tajték-marsall a megrokkant csibukkal A kémény billegető a barázdaseprőkkel Egy duplacsövű menyecske a pirospozsgás Lancasterrel Egy mérlegképes huligán a a hétpróbás könyvelővel Egy tűzoltó-emlős a kacsacsőrű fecskendővel A szamotrákei csősz és a temető Győzelem Egy keszonutas és a potyamunkás Egv bengáli nővérke Szent Vince tigrisével Egy frakkos csecsemő a pisis őrgróffal Egy prosztata tag az Akadémia-túltengéssel Az üvöltő ellenőr az autóbusz-dervisekkel Egy bolygóközi polip a mélytengeri üstökössel Egv népescsalád-mozdonv a teher-apával A Szent Ilona-i hal egv majonézes Napóleonnal • És az osztrigák generálisa a jezsuita-nyitóval . Tamkó Sirató Károly fordítása össztársadalmi érdekek mellett a csoport- és egyéni érdekkel is jelen vannak. Pártunk elismeri őket és kötelességének tekinti érvényesítésük biztosítását az össztársadalmi érdekek elsődlegessége alapján. Jogszabályaink nem tiltják, sőt serkentik az egyéni- és csoportérdek érvényesülését, mint olyan hajtóerőket, melyeket nem tudunk nélkülözni közös céljaink minél rövidebb idő alatt történő eléréséhez. A Polgári Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyv módosításai, a gazdasági élet szabályozóival foglalkozó kormányrendeletek segítik az érdekviszonyok jobb összhangjának megteremtését, életszínvonalunk szilárdítását. Ugyanakkor a szocialista közgondolkodás általánossá válása biztosíthatja elsősorban a társadalmi érdekek helyes felismerését és érdekeknek megfelelő cselekvést. A kispolgári életmód, „a kaparj kurta neked is lesz!" szemlélet ugyan általános megvetést vált ki, mégis nap mint nap tapasztalhatjuk a más kárára szerzés előfordulását. Valamennyien ismerünk olyanokat, akik csak saját önös érdekeiket ismerik fel és csak azért hajlandók tenni. Az anyagi ösztönzésben meglevő torzulások láttán egyesek a visszásságok csökkentésének néha olyan útját javasolják, ami az anyagi ösztönzést szűkebb határok közé helyezését célozza. Nem kizárt, hogy esetenként ilyesmit is meg kell fontolnunk, a probléma gyökere azonban nem itt keresendő. Az anyagi ösztönzés időnkénti és helyenkénti elfajulása lényegében a célokban és a módszerekben leli magyarázatát: a célok nem elég alapos kijelölésében, az eszközök nem kellően gondos megválasztásában, de távolról sem az anyagi ösztönzés határainak szélességében. Nem az anyagi érdek ellentétes a szocializmüssal, hanem egyfelől az anyagi érdek tagadása vagy elfojtása. másfelől az olvan értelmezés, amely szerint az anyagi érdek vagy az anyagi ösztönzés mindent megold. Továbbra is fontos és hasznos megszívlelni Lenin tanácsát: „Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a - nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekre, a személyes érdekeltségre., gazdasági meggondolásokra támaszkodva dolgozzunk ..." A szocializmus körülményei között az érdekek tekintetében még jelentős az elkülönülés, s az érdekek is sok hiányossággal tükröződnek a tudatban. Mire gyakorlatilag és általánosságban eggyé kovácsolódnák a személyes és csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel: az érdekeltségi rendszer már teljesítette történelmi feladatát. * Pártunk az elmúlt években is nagy figyelmet fordított az államként — fóbbek közt — egyszerűsödött és 'gyorsult az ügyintézés. Az életszínvonal nemcsak azt ielenti, hogv termékeink választéka bővült és azokat meg is tudjuk vásárolni, hogy jó lakásban, mégfelelő életkörülmények között élünk és dolgozunk, jelenti az állampolgárok ügyeinek kulturált és gyors intézését is. A bürokratikus, lélektelen, lassú ügyintézés méltán vált ki elkeseredést, esetenként felháborodást. Ezek a ..tünetek" ma már egyre ritkábban, de még mindig jelentkeznek jogalkalmazásunkban. Megszüntetésük szinten a jövö évek feladata, biztosítéka pedig .rendelkezesünkre all: a szakmai felkészültség állandó javulásával, az egyéni felelősség egyre jobb érvényesülésével. DR. KERESZTI BÉLA Szépség koldusa József Attila-kötet hasonmás kiadásban , Vasárnap olvastam a József Attila Emlékbizottság felhívását. Április 11-én lesz a költő születésének 75. évfordulója, s egyebek között azt mondja a felhívás erről az irodalmi ünnepnapról: „A közelgő évforduló alkalom arra, hogy meg többen és mélyebben éljük át, értsük meg költészetének az idővel egyre gyarapodó tanulságát.". .. ."elsősorban művének széles körű és mélyebb megismerésével, megismertetésével, valóban méltó' módon ' emlékezzünk meg József Attila születésének 75. évfordulójáról." Mindiárt az jutott eszembe, hogy Szegednek ebben a nagy és általános szereposztásban nem valami kis epizódszerep jut. A költői pályakezdés, a szegedi egyetemi évek, az itteni munkásmozgalommal való kapcsolata, irodalmi barátságai... — mind-mind olyan fontos mozzanatai életének és életművének, hogy tőlünk többet vár ez az évforduló. S még be sem fejeztem magamban a mondatot, amikor hétfőn reggel a kezembe kaptam egy gyönyörű "kis ajándékot: a Szépség koldusa hasonmás kiadását, amit 1922-ben nyomtatott ki a szegedi Koroknav-nyomda, Juhász Gyulának az előszavával. A hasonmás kiadás arról a példányról készült, amelyet József Attila Móra Ferencnek dedikált. Egy külön lapon, ugyancsak hasonmás nyomtatás. ban mellékelve találtam rá Juhász Gyula Előszavának kéziratára. Azért csak megdobban az ember szegedi szíve, amikor a költőtárs jóslatát olvassa:.,József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel 'teljes, amelyeknek beváltása és — ez nem csak és nem mindig a költőn múlik egészen — őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fog ja emelni-." Ideje már megmondanom, hogy a hasonmás kiadás műhelye a Somogyi-könyvtár volt, amely egymás után, sorozatban tiszteleg ilyen ritkaságokkal a szép évfordulóknak. Péter László (P.' L.) utószava a korabeli körülményekben igazítja el az olvasót. József Attila alig múlt 17 éves, mikor begyalogolt Kiszomborról, hogy szemtől szembe lássa Juhász Gyulát, kitől már pártoló-szerető levelet kapott. A Szépség koldusa verseit is ,ő ajánlotta be Koroknaynál. Az akkori kiadás magánvállalkozás volt, maga a költő gyűjtötte rá az előfizetéseket. Barátok, költőtársak előfizetései és Koroknay irodalomszeretete és áldozatkészsége révén jött elő a Szépség koldusa — 300 példányban, 45 verssel. A hasonmás nyomtatvány most éppen tízsze- I res példányszámban örvendezteti meg a könyvritkaságok gyűjtőit. Sz. S. I. /ózsef Attila Szeged alatt* Fogadja Espersit /ónos dr. szeretettel Tiszánk, ifjú folyónk. a nyári estén Halkan susogja régi bánatunk. A Nap búcsúzik. Tört. örömre festvén A messzit; és az Éifa rám borul. Reám borul s arcom simítja láevan. Hűs lombja, rajta nem terem virág. De béborítia csöndbe síri ágyam. Ha maid lefekszem, én is — bús diák. Öreg. borús vers kél borongva bennem. Rokon hang zendül vissza rá szívemben. — Miért is kell búmat rímbe önteni? Lelkemben most halk remegés fut át: Szeretném szépen felköszönteni Magányos, árva. bús Juhász Gvulát. Fiatal életek indulója Apáink mindig robotoltak. Hogy lenne enni kevés kenyerünk. Bús kedvvel, daccal, de dologban voltak. Az isten se törődött velünk. De fölnőttünk már valahára. Kik nem tudjuk, mi az vígan élni. Es mostan vashittel, ió bátorsággal Sorsunk akarjuk fölcserélni. Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk. Nem volt jogunk se. csak igazságunk. Most nincs, ki megállhat az élet-uton De. ha akad. n.vakárá- hágunk a> Mi l ágyunk az Elet-fiai. A küzdelemre fölkent daliak Megmozdulunk. hejh. összeroppan akkor Alattunk ez a régi világ! •A7. it! kózolt kft József Atilla-vers Ls a Szópség Roídrna ban )» lent. meg HADNAGY CSABA RAJZAI