Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Vasárnap, 1980. január 20. h 3 A munkaverseny hétköznapjai Biztosítják a telefonhálózat működését „Vállaljuk, hogy a BHGvel közösen részt veszünk a Kiskunhalasra kerülő Crossbar-rendszerű telefonközpont áramköreinek a vizsgálatában. Az elemek helyszínre szállítása után. Kiskunhalason segítünk az üzembe helyezéskor. elméleti és gyakorlati tapasztalatainkat átadjuk az ottani kollégáknak. Ezen segítségnyújtás mellett biz- teremben szürke színű géptositjuk a szegedi telefonköz- monstrumok sorakoznak egyoont folyamatos, jó üzemét." más mellett katonás rendben. — Ennyi volt a vállalá- A BHG-ben gyártott kapcsosunk. de ennél többet te- trendszer irányításához szünk — magyarázza Pék nincs szükség emberi kézre. József, a Szegedi Postaigaz- Azért viszont, hogy a közgatóság Szabadság szocialista Pontban ne legyen üzemzabrigádjának a vezetője. ~r var- 17 műszerész őrködik a Ezt azért fontos hangsúlyoz- gépek felett. ni. mert a mi feladatunk — — Megtörténhet-e. hogy müszerészbrigád lévén — a e9V. a telefonközpontban keszegedi központ folyamatos letkező hiba megbénítja a működésének a biztosítása. városi, vagy a Szeged és a - Mi volt a vállaláson fe- vidéki állom^ok között a lüu vállalásuk? — A paksi telefonállomáson végeztünk műszeres vizsgálatokat. Száz órát dolgoztunk az ..atomvárosban", nem sajnáltuk az ott eltöltött időt: az erőmű telefonhálózata is az új központon keresztül kapcsolódik be az országos hálózatba. — Azt mondják, ez a brigád „kelendő"... hálózatot? — Elvileg igen — válaszolja Tóth Lajos. — És gyakorlatilag? — Az kizárt dolog. — Miért? — Mert állandóan kontrolláljuk a központi kapcsolórendszert. A legfontosabb helyeken beépített automatikus berendezések jelzik, ha hibát észlelnek. Ezenkívül van két olyan gépünk, amely segít— Van benne valami — ségével tavaly például 1 millió elenőrző hívást végeztünk. — Ez a munkánk lényege — magyarázza Fábián István. — A folyamatos, tervszerű karbantartás. ígv sike. mondja Szendrényi Emil, akt a brigádvezetővel együtt ajapító tag. — A régi központunkban is a mi kollektívánk csinálta a gépek ellenőrzését. Aztán a Crossbar megjelenése után megtanultuk az rül elérni, hogy a hibákat úi berendezés működését is. még akkor lefüleljük. miígv értünk a régi és az új előtt azok üzemzavart okoz- Ha az ottani gépek. meghibámásik áramkör. A tervezők a biztonsági tartalékra is gondoltak — teszi hozzá. — A postát mégis sokszor szidjuk... — Higgye el, nem mi tehetünk róla — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigádvezető. — Nagy gondunk, hogy sok nagyobb vállalattal és üzemmel nem tudunk szót érteni — Ez mit jelent? — Egyszerű. Egy nagy cégnek sok a telefonja, sok a hivatalon belüli mellékvonal. Fővonalat viszont, amin keresztül érintkezhetnek a külvilággal, keveset rendelnek a postától, . Mondván, hogy az drága. Azt nem veszik figyelembe, hogy mivel csak egy-két telefonszámuk van. azok állandóan foglaltak. Ezek a felesleges, meddő tárcsázások itt a központban lassítják az áramköröket. — Erre mondják. hogy túlterhelt a telefonközpont? — Igen. És ezen lehetne segíteni. — Es a műszerészek nem túlterheltek? — Nem érezzük úgy. — Pedig nemcsak a szegedi Aózpont az állandó munkahelyük. — Hozzánk tartozik a kisteleki. a mórahalmi, a deszki. a röszkei. a dorozsmai, a tarjáni és az algyői központ hibáinak a javítása is. — Még felsorolni is sok. — Azért tudunk ilyen nagy területen is dolgozni, mert ezek az állomások mind automatikusan működnek. telefonközpontokhoz is. Most nának. Ezért aztán két-háéppen kecskeméti kollégák rom napra ha jut egy olyan vannak nálunk, tanulni. Két hiba. aminek a mi gépünk az év múlva az ő telefonköz- oka. Ilyenkor persze a szopontjuk is bővül. Ott is segí- kottnál is nagyobb intenzitünk majd. de előbb még az tással látunk munkához, idén a bajai Crossbar-állo- — Ha a gép hibázik, azt más üzembe helyezésénél a mt. előfizetők is érzékeljük? műszeres vizsgálat jelent ko- — Ez nem jellemző. A moly feladatot. hálózatban is észlelhető zaAz új postapalotában a varok okozói nem a központi műszerészek rezidenciáját vé- kapcsolórendszer gépei. Ha gigjáró idegennek olvan be- például egy-egy áramkör nyomása támad, hogy itt ideiglenesen nem is műkönem is kell dolgozni. A gép- dik, feladatát elvégzi egv sódnak, azt egy automata készülék jelzi itt a központban, az ügyeletes szerelő autóba ül, kimegy a helyszínre, ahol elvégzi a javítanivalót — És éjszaka? — Valaki mindig ' készenlétben van a lakásán. Hétköznap. ünnepnap. nekünk mindegy: éjszakai ügyeletünk mindig van. A mi munkánk minősége és hatékonysága két dologból áll: éberségből és gyorsaságból. H. I. Sertést hizlalni jövedelmező, ha sok is vele a munka, akkor is megéri. — Ez a helyes kormánypolitika következménye — mondja Lobkovitz Sándor, a Szegedi Szalámigyár Hűskombinát termeltetési kereskedelmi igazgatója. — Voltak nehéz évek. amikor vagy sok, vagy kevés volt a sertés. A mélypontot az 1976-os esztendő jelentette, csak 285 ezer állatot adtak le. Tavaly már 424 ezret ,. ....,.,, vettünk át. összehangolt mondla a kivásárló. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát „biztonsági • • • szelepet épített": a dorozsmai hizlaldát. Most bővítetA várakozással beszéd is tők a telepet, 25 ezer hízókerekedik. Zsemberi János juk lesz ott évente. Gyémánt haragos: Mátyás hizlaldavezető el— Rábeszéltek, hogy mm- mondta, néha még a padlájek bele ebbe a több éves ^ diszno van- de el°akcióba, eddig becsülettel ®® leadtam mind, de most már ^ nem bírom. Messze esik a bolt, a Négylámpásnál nem mindig lehet tápot kapni. Kevesebbel még csak győzném valahogy, de a többet m&r nem vállalom — Oda lesz a felár — munka eredménye ez. A kombinát átvett minden felkínált jószágot, és többet is fizettünk az állatokért, mint előtte. A több éves szerződéssel a biztonságos hizlalást segítettük. Kocákat adtunk bérbe, és a gabonaforgalmi is segített; nem volt nagyobb fennakadás. volt takarmány — Közben emelkedtek a hizlalás költségei, a táp. az önetető. az épületek évről évre többe kerültek . .. — Módosították január elsejétől az átvételi ágakat is. Bánja a fene. nem kínlódok, értsd meg, beleuntam. Ha mindig lenne takarmány, és házhoz is vinnék az idős embereknek, bizonyára sokan újra belefognának a hizlalásba. Nem a disznó és a pénz miatt, inkább. hogv valamivel elfoglalják magukat Amióta a téesz is érdekelt, hogy tagjai, alkalmazottai minél több sertést hizlaljanak. azóta több család megtalálja a számítását, és jól jár a közösség is. A háztáji fordul, hogy ninés minden ól tele. A malacpiac alakulása részben szemmel kísérhető a hizlaldában is. Ha nem akar a gazda hizlalni, kiviszi a piacra az állatokat. ilyenkor a kombinát többet vesz. mint általában, mert van bőven jószág at piacon. A húskombinátnak évente 130 ezer sertést adnak át a szegedi járásból, többségét kistermelők. M. T. HÓ CilClf t x * a R' égen áhítoztunk már valami szép „békebeli" tél után — hát most nem panaszkodhatunk, hogy szűken mérn^ a szelet, havat és hideget. Van gyermeköröm. fehér csipkés háztető, horizontig érő szűzi fehérség. Itt-ott van hófúvás is. környezetetől elzárt falu, vonatkésés. csőbefagyás is ... Drága esztétikum ez. mert a tél szépségeiért sokat" kell fitik. Sok ésszerű okra szoktunk hivatkozni a buzdításnál. Ilyen például „a város hagyományos tisztasága", meg ,.az idegenforgalmi érdek". Kár volna vitatni ezeket, de van talán náluk súlyosabb indok is — közelebbről: a magunk igénye és érdeke, a városlakó ember tisztaság- és rendszerszeretete egészségének védelme, környezete szépségeinek érvényesülése. Képtelenség zetni. de azért azt nem mondhatjuk, hogy azt. gondolni, hogy mindez csak egy vallanetalántán váratlanul ért volna bennünket, 'at dolga, már csak azért is. mert hiaba De túl sok és túl nagy gondot sem okozott sikálná fényessé a rábízott közterületeket. eddig: megsült a kenyerünk mindennap, szépen duruzsolnak a kazánházak, minden szülő anya eljutott a kórházba és járnak a buszok, vonatok. Így szép a tél. ha kicsit komoly, de azért nem túl mérges; ha próbára is teszi az embert, mégse kínozzagyótri túlságosan. E szép évszak dicséretétől azonban szeretnék már elkanyarodni, s nevezetesen éppen odafelé, hogy ez a tél, amely oly szépen felöltöztetett most fálut és várost üdülőhelyet és országutat, erdei pihenőt és szemétdombot, egyszer mégis csak elrútul, s fekete latyakot hoz. netán belvizeket és folyókat áraszt,, kitakar salakhegyeket és utcai szemetet. ' itt hagvja majd egy évszak minden piszkát. Mert télen valahogy nem kiabál elő a hó alól minden rendetlenségünk és restségünk; az áldott hó beföd töremlékkuoacokat, a jég belöm utcagödröket; a fehér takaró elrejti a csatornába vetett lyukas lavórt és a kimúlt öreg macskát; télen nem bűzölög az utca vége és nem csörög a kiborított üvegtörmelék. Jó volna mondjuk azt dicsérni, hogy a környezetünket bántó sértő kis vétségeinkFői leszoktunk, de mindnyájan tudjuk, hogy éppen ez az az évszak, amikor ez az erényünk leginkább leapad, hiszen minden tavaszon országos nagytakarításra kell szervezzünk erre rendelt vállalatok energiáit és a társadalmi szorgalmat, s nem tekinthetjük véletlennek, hogv a Hazafias Népfrontban máris pödzögetik a közös mulasztásokat és a közös tenni valóicat. Igaz. nemcsak 'egy évszak hulladékainak eltakarításáról van szó ebben az akaráti pezsdülésben. hanem a környezet és a természet általános és folyamatos védelméről, de bizonyos, hogy ezt is az aprajával kell maid kezdeni. , Mielőtt a jótékony fehérség lehullott volna, már láthattuk téli barbárságaink sok-sok nyomát Papírokkal, dobozokkal, ruűanyag zacskókkal matatott a szél mindenfelé. Karácsonyi ajándékaink burkolóanyaga és a nagy Irakta maradékai nem fértek a szeméttartókba, de azért púpoztuk őket és jócskán öntögettük melléiük is a csontot, a rassz cipőt. Lekooasztott karácsonyfáink égv része is ott szunnyad most a hó alatt. Boltjaink körül, gyáraink udvarain, beépítetlen telkeken, parkokban, jaj. mit látunk, ha megjönnek a híres tavaszi „hómunkások", a Sándorok, a Józsefek !... Tudom én. jól tudom. hogy nemcsak az ember hibás ebben, hiszen télen takarítani sem lehet úgy; a seorűzés és a locsolás nem decemberi és januári foglalatosság olymértékben, de hogy pirulnunk kell majd tavaszodóban, az bizonyos. Ha jól hallom a harangszót. Szegeden is készül valami máris, hogy ezen a tavaszon frissebben, gyorsabban és alaposabban rendbe hozzuk maid télen kissé elhanyagolt környezetünket. Ha pedig lelkiismeretünket is meghallgatjuk, akkor magunkban is aláhúzzuk azokat a szavakat, amelyek a gyorsaságot és az alaposságot ille. nagyobb fikörnyezet és ja ha az intézmények kertjei, a gyárak és a lakóházak udvarai kis szemétlerakók maradnának a hó után. De társadalmunk nem is tagadja: igenis messzemenően apellál a lakó- és utcaközösségek, az ifjúsági szervezetek. az iskolák, a brigádok buzgalmára. Még a XII. pártkongresszus irányelveiben olvashatunk erről: gyeimet kell fordítani a természet védelmére. Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta eszép környezet kialakítása és megóvása." Van ebben a „csomagban" olyan feladat. amihez az állam szervezőereje és milliárdjai kellenek, de talán még több. amihez csak söprű, lapát meg jóakarat és igénvesség. Volt időm Szegeden megfigyelni, hogy mi igen hajlamosak vagyunk egv-egv lendületre. de állhatatosságra már ritkábban. A környezet védelme és ápolása pedig éopen nem olyan természetű dolog, amit úgy egyszuszra ki lehetne pipálni. Hány portán jártam, ahol ki van szögezve a tábla: „Tiszta udvar, rendes ház", de minden söprűért meszelőért kiabál. Egvszer kitettek magukért valami bizottság iinnepélvésen megszavazta a táblát — megnyugodott a lelkiismeret és megpihent Elkezdjük mi minden évben a virágülíetést : — de azt locsolni is kellene, netalántán a kiszáradt palánták helyére úlakat kellene duggatni. És hogy mást ne mondiak. igazán nem csak tavaszi és nvári feladat a : környezet rendje és tisztasága. Lakásunkra sem csak két évszakban ügvelünk. magunkra sem. Mennyire megkönnvíthetnénk a dolgunkat ha nem altatnánk el például 1 télire sem a környezetünk iránti igényes- | ségünket. Szeged olv mértékben megszépült az utóbbi években, városiassaga úgv kivirágzott. hogy minden feltűnőbbé vált ami nirtcs a helyén. Ami pedig nincs a helyén, azt közönségesen rendetlenségnek, piszoknak hívjuk, s nem tűrhetjük magunk körül. Nem elég az ilven ellen csak felháborodni. ebben kinek-kinek megvan a személves felelőssége is. Mondjuk könnyebb panaszlevelet írni, mint megszervezni a bérház lakóit egv szombati nagytakarításra; egyszerűbb általában cIoho~n; a szemetelök ellen, mint rájuk szólni; kényelmesebb a köztisztasági rendeletet, citálni, mint paragrafusa szerint büntetni. Mégis a nehezebb végét kell választanunk, mert eredményt, kedvünkre való városi környezetet attól remélhetünk. I

gen. ahogyan jött. elmegy maid ez a szép fehér tél és a tavasz előadja a bizcmyítványt környezetszeretetünkről. Intés lesz benne, az kétségtelen. Egv a szerencse mégis: elég hamar lehet javítani. Szólítanak is maid bennünket. Ám még jobb lenne, ha már magunk kezdenénk magunkat biztatgatni, hogv ha a tél kezd kifáradni, életre kapjon mindiárt » rend. a tisztaság, a környezet szeretete a tavasz első sugaraináL Sz. Simon István A mostaniak kedvezőbbek állattartás segítésére hozott minden eddiginél. * Az ópusztaszeri mázsaháznál Gárdián Menyhért ráhajtja a malacokat, a mázsára. Amelyik nem üti meg a súlyt — visszatuszkolják a gumiskocsira Az átvevő már összesít, indítaná a kocsit Pestre, de Szabó Lajos, az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz háztáii ágazatvezetője lebeszéli, várjanak, még hoznak malacokat. intézkedések mindnyájunk javát szolgálják. Dorozsmán Kovács Ferencék leadták az egyik kocát, mert gyorsabban fogyott a takarmány. mint ahogy számították. Maradt még^otthon egy másik koca és kilenc hízó — Én csak segítek — magyarázza a didergós férfi —. az anyósom foglalkozik az állatokkal. A leadás marad rám. Mozdony fut a dughagymára Valamikor a lakásokban, a vény szaporítóanyagát a kemencék felett elhelyezett dughagymát. Ez is hozzá tarrácsokon szárították egész tozott a hajdani kiskertászi télen — tavaszi kiültetésig — kultúra hagyományaihoz, így a hírneves makói fűszernö- őrizték meg az apróhagyma csíraképességét. Már régóta ' nagyüzemileg történik a hőkezelés. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat makói telepén jelenleg száznegyven vagon dug| h agymára fűtenek. Egy öreg, | kiselejtezett gőzmozdony l szolgáltatja a hőenergiát. HáI rom műszakban — vasárnapokon sincs szünet — juttatják el csőhálózaton keresztül a meleg levegőt a szárítókamrákba. A hőkezelés hatvan-nyolcvan napig ' tart. A hajdanihoz képest modern szárítási módszert ebben az idényben alkalmazzák utoljára, mert még korszerűbbel váltják feL őszre elkészül ugyanis a négyszáz vagonos, fóldgázfűtéses új Az I7i"d™1ré8zérf1 frkező ^Praforgóbrt! és repcéből szórítóüzem Ez nem. cloalhtott etolajbol evente tizennyolc-, húszezer tonnát pa- i , . lackoznalk a Növenyolajipari és Mosószergyártó Vállalat rá- amak°l gazdasagok igekospalotai gyárában A korszerű konyha ma már növényi ayét elégíti ki kiváló minőolajat használ, ezért termékük egyre keresettebb - 6égú vetőanyaggal. Téli gépjavítás A Mezőgéptröszt műszaki szolgáltató hálózata ezekbcít a téli hetekben is segítő partnerként áll a mezőgazdasági üzemek rendel kezesére. A szolnoki Mezőgép Vállalat a téli javítási ceücsidényban a motorfelújításra szakcsodotti Az üzem a téli főjavítás időszakában mintegy 2500—300® felújított motort tud szállítani. A szekszárdi és a szolnoki Mezőgép Vállalat várdombi, illetve egri gyára 8—10 ezer jármű-villamossági részegységet újít fel. Kompresszorok, ból és különféle légfékszerelvényekből 30 -ezret újítanak fel a szolnoki Mezőgép gyöngyösi gyáregységében és a cserkúti Mezőgép mágocsi üzemében. Eddig — a téli nagyjavítások félidejében — 32 000 rész. egvséget értékesítettek a M«. zögéptröszt szakosított üzemei. A tavaszi munkák kezdetéig összesen 50—55 re emelkedik «