Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Vasárnap, 1980. január 20. h 3 A munkaverseny hétköznapjai Biztosítják a telefonhálózat működését „Vállaljuk, hogy a BHG­vel közösen részt veszünk a Kiskunhalasra kerülő Cross­bar-rendszerű telefonközpont áramköreinek a vizsgálatá­ban. Az elemek helyszínre szállítása után. Kiskunhala­son segítünk az üzembe he­lyezéskor. elméleti és gyakor­lati tapasztalatainkat átadjuk az ottani kollégáknak. Ezen segítségnyújtás mellett biz- teremben szürke színű gép­tositjuk a szegedi telefonköz- monstrumok sorakoznak egy­oont folyamatos, jó üzemét." más mellett katonás rendben. — Ennyi volt a vállalá- A BHG-ben gyártott kapcso­sunk. de ennél többet te- trendszer irányításához szünk — magyarázza Pék nincs szükség emberi kézre. József, a Szegedi Postaigaz- Azért viszont, hogy a köz­gatóság Szabadság szocialista Pontban ne legyen üzemza­brigádjának a vezetője. ~r var- 17 műszerész őrködik a Ezt azért fontos hangsúlyoz- gépek felett. ni. mert a mi feladatunk — — Megtörténhet-e. hogy müszerészbrigád lévén — a e9V. a telefonközpontban ke­szegedi központ folyamatos letkező hiba megbénítja a működésének a biztosítása. városi, vagy a Szeged és a - Mi volt a vállaláson fe- vidéki állom^ok között a lüu vállalásuk? — A paksi telefonállomá­son végeztünk műszeres vizs­gálatokat. Száz órát dolgoz­tunk az ..atomvárosban", nem sajnáltuk az ott eltöltött időt: az erőmű telefonhálóza­ta is az új központon keresz­tül kapcsolódik be az orszá­gos hálózatba. — Azt mondják, ez a bri­gád „kelendő"... hálózatot? — Elvileg igen — válaszol­ja Tóth Lajos. — És gyakorlatilag? — Az kizárt dolog. — Miért? — Mert állandóan kontrol­láljuk a központi kapcsoló­rendszert. A legfontosabb he­lyeken beépített automatikus berendezések jelzik, ha hibát észlelnek. Ezenkívül van két olyan gépünk, amely segít­— Van benne valami — ségével tavaly például 1 millió elenőrző hívást vé­geztünk. — Ez a munkánk lényege — magyarázza Fábián Ist­ván. — A folyamatos, terv­szerű karbantartás. ígv sike. mondja Szendrényi Emil, akt a brigádvezetővel együtt aja­pító tag. — A régi közpon­tunkban is a mi kollektívánk csinálta a gépek ellenőrzé­sét. Aztán a Crossbar meg­jelenése után megtanultuk az rül elérni, hogy a hibákat úi berendezés működését is. még akkor lefüleljük. mi­ígv értünk a régi és az új előtt azok üzemzavart okoz- Ha az ottani gépek. meghibá­másik áramkör. A tervezők a biztonsági tartalékra is gon­doltak — teszi hozzá. — A postát mégis sokszor szidjuk... — Higgye el, nem mi te­hetünk róla — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigádveze­tő. — Nagy gondunk, hogy sok nagyobb vállalattal és üzemmel nem tudunk szót érteni — Ez mit jelent? — Egyszerű. Egy nagy cégnek sok a telefonja, sok a hivatalon belüli mellékvo­nal. Fővonalat viszont, amin keresztül érintkezhetnek a külvilággal, keveset rendel­nek a postától, . Mondván, hogy az drága. Azt nem ve­szik figyelembe, hogy mivel csak egy-két telefonszámuk van. azok állandóan foglal­tak. Ezek a felesleges, med­dő tárcsázások itt a központ­ban lassítják az áramkörö­ket. — Erre mondják. hogy túlterhelt a telefonközpont? — Igen. És ezen lehetne segíteni. — Es a műszerészek nem túlterheltek? — Nem érezzük úgy. — Pedig nemcsak a szege­di Aózpont az állandó mun­kahelyük. — Hozzánk tartozik a kis­teleki. a mórahalmi, a desz­ki. a röszkei. a dorozsmai, a tarjáni és az algyői központ hibáinak a javítása is. — Még felsorolni is sok. — Azért tudunk ilyen nagy területen is dolgozni, mert ezek az állomások mind automatikusan működnek. telefonközpontokhoz is. Most nának. Ezért aztán két-há­éppen kecskeméti kollégák rom napra ha jut egy olyan vannak nálunk, tanulni. Két hiba. aminek a mi gépünk az év múlva az ő telefonköz- oka. Ilyenkor persze a szo­pontjuk is bővül. Ott is segí- kottnál is nagyobb intenzi­tünk majd. de előbb még az tással látunk munkához, idén a bajai Crossbar-állo- — Ha a gép hibázik, azt más üzembe helyezésénél a mt. előfizetők is érzékeljük? műszeres vizsgálat jelent ko- — Ez nem jellemző. A moly feladatot. hálózatban is észlelhető za­Az új postapalotában a varok okozói nem a központi műszerészek rezidenciáját vé- kapcsolórendszer gépei. Ha gigjáró idegennek olvan be- például egy-egy áramkör nyomása támad, hogy itt ideiglenesen nem is műkö­nem is kell dolgozni. A gép- dik, feladatát elvégzi egv sódnak, azt egy automata ké­szülék jelzi itt a központban, az ügyeletes szerelő autóba ül, kimegy a helyszínre, ahol elvégzi a javítanivalót — És éjszaka? — Valaki mindig ' készen­létben van a lakásán. Hét­köznap. ünnepnap. nekünk mindegy: éjszakai ügyele­tünk mindig van. A mi mun­kánk minősége és hatékony­sága két dologból áll: éber­ségből és gyorsaságból. H. I. Sertést hizlalni jövedel­mező, ha sok is vele a munka, akkor is megéri. — Ez a helyes kormány­politika következménye — mondja Lobkovitz Sándor, a Szegedi Szalámigyár Hűskombinát termeltetési kereskedelmi igazgatója. — Voltak nehéz évek. amikor vagy sok, vagy kevés volt a sertés. A mélypontot az 1976-os esztendő jelentette, csak 285 ezer állatot adtak le. Tavaly már 424 ezret ,. ....,.,, vettünk át. összehangolt mondla a kivásárló. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát „biztonsági • • • szelepet épített": a dorozs­mai hizlaldát. Most bővítet­A várakozással beszéd is tők a telepet, 25 ezer hízó­kerekedik. Zsemberi János juk lesz ott évente. Gyémánt haragos: Mátyás hizlaldavezető el­— Rábeszéltek, hogy mm- mondta, néha még a padlá­jek bele ebbe a több éves ^ diszno van- de el°­akcióba, eddig becsülettel ®® leadtam mind, de most már ^ nem bírom. Messze esik a bolt, a Négylámpásnál nem mindig lehet tápot kapni. Kevesebbel még csak győz­ném valahogy, de a többet m&r nem vállalom — Oda lesz a felár — munka eredménye ez. A kombinát átvett minden felkínált jószágot, és többet is fizettünk az állatokért, mint előtte. A több éves szerződéssel a biztonságos hizlalást segítettük. Kocá­kat adtunk bérbe, és a ga­bonaforgalmi is segített; nem volt nagyobb fennaka­dás. volt takarmány — Közben emelkedtek a hizlalás költségei, a táp. az önetető. az épületek évről évre többe kerültek . .. — Módosították január el­sejétől az átvételi ágakat is. Bánja a fene. nem kín­lódok, értsd meg, beleun­tam. Ha mindig lenne takar­mány, és házhoz is vinnék az idős embereknek, bizo­nyára sokan újra belefogná­nak a hizlalásba. Nem a disznó és a pénz miatt, in­kább. hogv valamivel elfog­lalják magukat Amióta a téesz is érdekelt, hogy tagjai, alkalmazottai minél több sertést hizlalja­nak. azóta több család meg­találja a számítását, és jól jár a közösség is. A háztáji fordul, hogy ninés minden ól tele. A malacpiac alaku­lása részben szemmel kísér­hető a hizlaldában is. Ha nem akar a gazda hizlalni, kiviszi a piacra az állato­kat. ilyenkor a kombinát többet vesz. mint általában, mert van bőven jószág at piacon. A húskombinátnak évente 130 ezer sertést adnak át a szegedi járásból, többségét kistermelők. M. T. HÓ CilClf t x * a R' égen áhítoztunk már valami szép „békebeli" tél után — hát most nem panaszkodhatunk, hogy szűken mérn^ a szelet, havat és hideget. Van gyermeköröm. fehér csipkés háztető, hori­zontig érő szűzi fehérség. Itt-ott van hó­fúvás is. környezetetől elzárt falu, vonat­késés. csőbefagyás is ... Drága esztétikum ez. mert a tél szépségeiért sokat" kell fi­tik. Sok ésszerű okra szoktunk hivatkozni a buzdításnál. Ilyen például „a város ha­gyományos tisztasága", meg ,.az idegen­forgalmi érdek". Kár volna vitatni ezeket, de van talán náluk súlyosabb indok is — közelebbről: a magunk igénye és érdeke, a városlakó ember tisztaság- és rendszersze­retete egészségének védelme, környezete szépségeinek érvényesülése. Képtelenség zetni. de azért azt nem mondhatjuk, hogy azt. gondolni, hogy mindez csak egy valla­netalántán váratlanul ért volna bennünket, 'at dolga, már csak azért is. mert hiaba De túl sok és túl nagy gondot sem okozott sikálná fényessé a rábízott közterületeket. eddig: megsült a kenyerünk mindennap, szépen duruzsolnak a kazánházak, minden szülő anya eljutott a kórházba és járnak a buszok, vonatok. Így szép a tél. ha kicsit komoly, de azért nem túl mérges; ha pró­bára is teszi az embert, mégse kínozza­gyótri túlságosan. E szép évszak dicséretétől azonban sze­retnék már elkanyarodni, s nevezetesen éppen odafelé, hogy ez a tél, amely oly szépen felöltöztetett most fálut és várost üdülőhelyet és országutat, erdei pihenőt és szemétdombot, egyszer mégis csak elrútul, s fekete latyakot hoz. netán belvizeket és folyókat áraszt,, kitakar salakhegyeket és utcai szemetet. ' itt hagvja majd egy év­szak minden piszkát. Mert télen valahogy nem kiabál elő a hó alól minden rendet­lenségünk és restségünk; az áldott hó be­föd töremlékkuoacokat, a jég belöm ut­cagödröket; a fehér takaró elrejti a csator­nába vetett lyukas lavórt és a kimúlt öreg macskát; télen nem bűzölög az utca vége és nem csörög a kiborított üvegtörmelék. Jó volna mondjuk azt dicsérni, hogy a környezetünket bántó sértő kis vétségeink­Fői leszoktunk, de mindnyájan tudjuk, hogy éppen ez az az évszak, amikor ez az erényünk leginkább leapad, hiszen minden tavaszon országos nagytakarításra kell szervezzünk erre rendelt vállalatok ener­giáit és a társadalmi szorgalmat, s nem te­kinthetjük véletlennek, hogv a Hazafias Népfrontban máris pödzögetik a közös mulasztásokat és a közös tenni valóicat. Igaz. nemcsak 'egy évszak hulladékainak eltakarításáról van szó ebben az akaráti pezsdülésben. hanem a környezet és a ter­mészet általános és folyamatos védelméről, de bizonyos, hogy ezt is az aprajával kell maid kezdeni. , Mielőtt a jótékony fehérség lehullott volna, már láthattuk téli barbárságaink sok-sok nyomát Papírokkal, dobozokkal, ruűanyag zacskókkal matatott a szél min­denfelé. Karácsonyi ajándékaink burkoló­anyaga és a nagy Irakta maradékai nem fértek a szeméttartókba, de azért púpoztuk őket és jócskán öntögettük melléiük is a csontot, a rassz cipőt. Lekooasztott kará­csonyfáink égv része is ott szunnyad most a hó alatt. Boltjaink körül, gyáraink udvarain, beépítetlen telkeken, parkokban, jaj. mit látunk, ha megjönnek a híres ta­vaszi „hómunkások", a Sándorok, a Jó­zsefek !... Tudom én. jól tudom. hogy nemcsak az ember hibás ebben, hiszen té­len takarítani sem lehet úgy; a seorűzés és a locsolás nem decemberi és januári foglalatosság olymértékben, de hogy pirul­nunk kell majd tavaszodóban, az bizonyos. Ha jól hallom a harangszót. Szegeden is készül valami máris, hogy ezen a tavaszon frissebben, gyorsabban és alaposabban rendbe hozzuk maid télen kissé elhanya­golt környezetünket. Ha pedig lelkiisme­retünket is meghallgatjuk, akkor magunk­ban is aláhúzzuk azokat a szavakat, ame­lyek a gyorsaságot és az alaposságot ille­. nagyobb fi­környezet és ja ha az intézmények kertjei, a gyárak és a lakóházak udvarai kis szemétlerakók ma­radnának a hó után. De társadalmunk nem is tagadja: igenis messzemenően apellál a lakó- és utcaközösségek, az ifjúsági szer­vezetek. az iskolák, a brigádok buzgalmá­ra. Még a XII. pártkongresszus irányelvei­ben olvashatunk erről: gyeimet kell fordítani a természet védelmére. Széles körű összefo­gással váljék társadalmi üggyé a tiszta e­szép környezet kialakítása és megóvása." Van ebben a „csomagban" olyan feladat. amihez az állam szervezőereje és milliárd­jai kellenek, de talán még több. amihez csak söprű, lapát meg jóakarat és igé­nvesség. Volt időm Szegeden megfigyelni, hogy mi igen hajlamosak vagyunk egv-egv len­dületre. de állhatatosságra már ritkábban. A környezet védelme és ápolása pedig éopen nem olyan természetű dolog, amit úgy egyszuszra ki lehetne pipálni. Hány portán jártam, ahol ki van szögezve a tábla: „Tiszta udvar, rendes ház", de min­den söprűért meszelőért kiabál. Egvszer kitettek magukért valami bizottság iinne­pélvésen megszavazta a táblát — megnyu­godott a lelkiismeret és megpihent El­kezdjük mi minden évben a virágülíetést : — de azt locsolni is kellene, netalántán a kiszáradt palánták helyére úlakat kellene duggatni. És hogy mást ne mondiak. iga­zán nem csak tavaszi és nvári feladat a : környezet rendje és tisztasága. Lakásunkra sem csak két évszakban ügvelünk. ma­gunkra sem. Mennyire megkönnvíthetnénk a dolgunkat ha nem altatnánk el például 1 télire sem a környezetünk iránti igényes- | ségünket. Szeged olv mértékben megszépült az utóbbi években, városiassaga úgv kivirág­zott. hogy minden feltűnőbbé vált ami nirtcs a helyén. Ami pedig nincs a helyén, azt közönségesen rendetlenségnek, piszok­nak hívjuk, s nem tűrhetjük magunk kö­rül. Nem elég az ilven ellen csak felhá­borodni. ebben kinek-kinek megvan a sze­mélves felelőssége is. Mondjuk könnyebb panaszlevelet írni, mint megszervezni a bérház lakóit egv szombati nagytakarítás­ra; egyszerűbb általában cIoho~n; a szeme­telök ellen, mint rájuk szólni; kényelme­sebb a köztisztasági rendeletet, citálni, mint paragrafusa szerint büntetni. Mégis a nehezebb végét kell választanunk, mert eredményt, kedvünkre való városi környe­zetet attól remélhetünk. I gen. ahogyan jött. elmegy maid ez a szép fehér tél és a tavasz előadja a bizcmyítványt környezetszeretetünk­ről. Intés lesz benne, az kétségtelen. Egv a szerencse mégis: elég hamar lehet javí­tani. Szólítanak is maid bennünket. Ám még jobb lenne, ha már magunk kezde­nénk magunkat biztatgatni, hogv ha a tél kezd kifáradni, életre kapjon mindiárt » rend. a tisztaság, a környezet szeretete a tavasz első sugaraináL Sz. Simon István A mostaniak kedvezőbbek állattartás segítésére hozott minden eddiginél. * Az ópusztaszeri mázsaház­nál Gárdián Menyhért rá­hajtja a malacokat, a mázsá­ra. Amelyik nem üti meg a súlyt — visszatuszkolják a gumiskocsira Az átvevő már összesít, indítaná a kocsit Pestre, de Szabó Lajos, az ópusztasze­ri Árpád vezér Tsz háztáii ágazatvezetője lebeszéli, várjanak, még hoznak ma­lacokat. intézkedések mindnyájunk javát szolgálják. Dorozsmán Kovács Fe­rencék leadták az egyik ko­cát, mert gyorsabban fo­gyott a takarmány. mint ahogy számították. Maradt még^otthon egy másik koca és kilenc hízó — Én csak segítek — magyarázza a didergós fér­fi —. az anyósom foglalko­zik az állatokkal. A leadás marad rám. Mozdony fut a dughagymára Valamikor a lakásokban, a vény szaporítóanyagát a kemencék felett elhelyezett dughagymát. Ez is hozzá tar­rácsokon szárították egész tozott a hajdani kiskertászi télen — tavaszi kiültetésig — kultúra hagyományaihoz, így a hírneves makói fűszernö- őrizték meg az apróhagyma csíraképességét. Már régóta ' nagyüzemileg történik a hőkezelés. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat makói telepén jelen­leg száznegyven vagon dug­| h agymára fűtenek. Egy öreg, | kiselejtezett gőzmozdony l szolgáltatja a hőenergiát. Há­I rom műszakban — vasárna­pokon sincs szünet — juttat­ják el csőhálózaton keresztül a meleg levegőt a szárító­kamrákba. A hőkezelés hat­van-nyolcvan napig ' tart. A hajdanihoz képest mo­dern szárítási módszert ebben az idényben alkalmazzák utoljára, mert még korsze­rűbbel váltják feL őszre el­készül ugyanis a négyszáz vagonos, fóldgázfűtéses új Az I7i"d™1ré8zérf1 frkező ^Praforgóbrt! és repcéből szórítóüzem Ez nem. cloalhtott etolajbol evente tizennyolc-, húszezer tonnát pa- i , . lackoznalk a Növenyolajipari és Mosószergyártó Vállalat rá- amak°l gazdasagok ige­kospalotai gyárában A korszerű konyha ma már növényi ayét elégíti ki kiváló minő­olajat használ, ezért termékük egyre keresettebb - 6égú vetőanyaggal. Téli gépjavítás A Mezőgéptröszt műszaki szolgáltató hálózata ezekbcít a téli hetekben is segítő part­nerként áll a mezőgazdasági üzemek rendel kezesére. A szolnoki Mezőgép Vállalat a téli javítási ceücsidényban a motorfelújításra szakcsodotti Az üzem a téli főjavítás idő­szakában mintegy 2500—300® felújított motort tud szállí­tani. A szekszárdi és a szolnoki Mezőgép Vállalat várdombi, illetve egri gyára 8—10 ezer jármű-villamossági részegy­séget újít fel. Kompresszorok, ból és különféle légfékszerel­vényekből 30 -ezret újítanak fel a szolnoki Mezőgép gyöngyösi gyáregységében és a cserkúti Mezőgép mágocsi üzemében. Eddig — a téli nagyjavítá­sok félidejében — 32 000 rész. egvséget értékesítettek a M«. zögéptröszt szakosított üze­mei. A tavaszi munkák kez­detéig összesen 50—55 re emelkedik «

Next

/
Thumbnails
Contents