Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

Szombat, 19S0. január 19. 3 Megemlékezés ünnepi megemlékezést tartottak a demokratikus magyar hadsereg megalaku­lásának harmincötödik év­fordulója alkalmából pénte­ken a csongrádi városi ifjú­sági házban. Az ünnepségen részt vett és beszédet mon­dott Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár. Részt vett az ünnepségen dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának el­ső titkára. Jelen volt számos veterán katona, aki három és fél évtizeddel ezelőtt az eb sők között jelentkezett de­mokratikus magyar hadsereg soraiba. Felszabadult hazánkban 35 esztendővel ezelőtt alakult meg a demokratikus magyar hadsereg. Az évfordulóról tegnap, pénteken, délután a szegedi honvéd helyőrségben ünnepi csapalgyűlésen emlé­keztek meg. Ezen ott volt dr. Horváth Károlyné. a me­gyei pártbizottság • osztályve­zetője és Koczkás Ferenc, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka is. Részt vett az ünnepségen a demokratikus hadseregben 1945-ben szol­gálatot teljesítő Marosi János, a KSZV vezérigazgató-he­lyetteseós Oláh Albert nyug­állományú hadnagy, vala­mint a Juhász Gyula Tariar­képző Főiskola 2. számú gya­korló iskolájának úttörői. Az ünnepségen Szilagyi Károly őrnagy mondott be­szédet, majd kulturális mü­áor következett. j Idegenforgalmi I megállapodás Pénteken elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő idegenforgalmi főigaz­gatóság delegációja, amely a magyar—szovjet turisztikai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt az Országos Idegenforgalmi Hivatallal. A két szerv képviselői megállapodást. ír­tak alá a turistaforgalom kölcsönös fejlesztéséről. A delegációt budapesti tartózkodása során fogadta Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter. (MTI) almazott... Javul a bútorellátás Tavasszal nyit a Domus Ismerősöm — fizetése át­lagos, ízlése annál jobb, igé­nyel nem túlzók — nemrég lakást kapott. Körbejárta az 54 négyzetmétert, s közben elképzelte, miként is lehetne a két szobát otthonosan, kényelmesen berendezni. Nem kapkodta el a dolgot, kitartóan tervezgetett. Mit, hová helyezzen, ha már meglesznek a bútorok: fő­ként ezen törte a fejét. Vic­cesen-komolykodva megje­gyezte: nem szeretné, ha a szórakozott szomszéd, elté­vesztvén az emeletet és az ajtót, az ő lakásába lépve is otthon érezné magát. Volt már erre példa a hájban, magyarázta a barátom. Az üzletekben kapható bútorok ugyanis olyannyira egy „kaptafára" készülnek, hogy válogatni. nUg .jghet .belőlük. Elbgjyezm. ,a szobákban „ pe­dig" csaic. egyféleképpen tud­ják az emberek, A. papella-. - kásokban így jóohára panel­berendezést, kommersz, una­lomig ismert garnitúrákat, szekrénysorokat látni. Tiszta lelkiismerettel mondható, hogy nem a berendezők hi­bájából. A sok-sok egyforma vagy igen hasonló nappali, háló és gyerekszoba az új lakótelepek lakásaiban a bútorellátás hiányosságaira figyelmeztet. E megállapítást bizonygat­ni aligha szükséges. A bú­torok kínálatát, 'választékát és minőségét illetően. Csong­rád megye lakossága igazán nincs elkényeztetett helyzet­ben. Erre a következtetésre jutottak — még 1978-ban — a megye búiorellú!ását vizs­gáló népi ellenörök is. A gondok azóta,' az időközben épült és átadott lakások számával arányosan növe­kedtek. Szegeden a BÚTORÉRT Fonógyári úti raktárában, a Delta Kereskedelmi Válla­lat üzleteiben és a "Tisza Bútoripari Vállalat boltjá­ban árulnak bútort. A me­gye néhány városában, il­letve nagyközségében az AFÉSZ-ek is foglalkoznak tűtorértékesítéssel. A számok tanúsága szerint tavaly né­melyest —, de csak az előző évhez képest — javult a megyében az ellátás. Folyó áron számítva '23,4 százalék­kal, 378 millió forintra nö­vekedett egy esztendő alatt a. bútorok forgalma. Mire számithatunk idén? A Szegedén épülő Domus lak­berendezési áruház tavasszal megnyitja kapuját a vásár­lók előtt. A három és fél ezer 'négyzetméternyi alap­területen a BÚTORÉRT már nagy választékban tudja a különböző garnitúrákat, szekrénysorokat, á darabon­ként is kapható bútorokat bemutatni. A nagykereske­delmi vállalatnál - előzetes becslés alapján arra számí­tanak, ho§y idén megdup­lázhatják a tavalyi, 95,2 millió forintos forgalmat. Felkészültek a Domus meg­nyitására, az első félévi áru­alapot már szerződésekkel biztosították. ígérik, nz új áruházban a kis lakásokba szükséges, variálható, ele­menként is vasárolható­bővíthető bútorokat is érlé­Kesítenek. Fonógyári úíi raktárukba az új megrende­lések egy része, tizenhárom vagon áru már megérkezett. A Domué bekapcsolódásával a kereskedelmi hálózatba lényegesen javul majd a sze­gedi lakosság ellátása. A korábbinál minőségben, mennyiségben és választék­ban jobb ,kínálat várja. A korszerű lakberendezési áru­ház jótékony „kisugárzását" minden bizonnyal az egész megyében érezni fogják. Feltehetően kisebb lesz- az a feszültség, amely a fogyasz­tói igények és a kereskedel­mi ajánlat különbsége miatt ma még nagyonis tapasztal­ható. A Delta Kereskedelmi Vált' lalat és az ÁFÉSZ-ek tevé­kenységére persze a továb­biakban is szükség lesz. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével, a szerződési fegyelem betartásával arra kell a bútorellátásért felelős vállalatoknak, illetve az ipari üzemeknek töreked­niük, hogy csökkenjenek az eladhatatlan, kevésbé kere­sett készletek a raktárakbah. Jó példa a hasznos kezde­ményezésre: a kisteleki ÁFÉSZ a Skála hálózattól, a Delta közvetlenül a termelő vállalatoktól, ipari szövet­kezetektől is szerez be árut. Ladányi Zsuzsa Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Gyorsítják az ügyintézést A különféle biztosítások alapján csaknem 9 milliárd forintot, kaptak az ügyfelek —. összesítette az Állami Biztosító tavalyi eredménye­it pénteki sajtótájékoztató­ján "Gerebenics Imre vezér­igazgató. A legnagyobb kár­térítés, 4.8 milliárd forint a mezőgazdaságnak jutott, h kötelező gépjármű-biztosítá­sokra több mint egymilliárd forintot, a lakossági bizto­sításokra 2,4 milliárd forin­tot fizetlek ki. Az intézet a múlt évben bővítette üzleti 'vállalkozásait." A vezérigazgató emlékez­tetett arra, hogy a változó igénj'ekhez rugalmasan iga­zodva, január elsején sok biztosítási módosítás lépett életbe. így például a meg­újított életbiztosítási rend­szerben változatlan díjakkal évente 2 százalékkal növe­lik a biztosítási összeget. A mezőgazdasági nagyüzemek korszerűsített vagyonbizlosí­rása hatékonyabb, ésszerűbb termelésre ösztönzi a gazda­ságokat. Január elsejével változott a mezőgazdasági nagyüze­mek vagyonbiztosítása. A téli fagy. a homokverés es a w- okosta karokra az ed­digi 30 százalékos helyett 20 százalékos térítést fizet, az Allajni Biztosító. A szőlők és a gyümölcsösök tavaszi fagykárainál 20 százalékos önrészesedést vezettek be. és visszatértek a korábbi gya­korlathoz, hogy öt helyett három év ténylegesen beta­karított termésének átlagát vették a biztosítási adatok alapjául. Ugyanakkor 10 százalékkal többet . fizettek, akik tenyészállatra vagy ló­ra kötöttek biztosítást, A szegedi járásban például 29 mezőgazdasági szövetkezet­ben jártak a szakemberek, és a foíráskúti Haladás Tsz kivételével mindenhol ered­ménnyel tárgyaltak. Mind a növényi, mind az állati biztosítások megköté­'sénél számoltak a gazdasá­gok azzal, hogy az idén csak azt fizeti a biztosító, ami a tényleges és a reális veszteség, amiből kára lesz a szövetkezetnek. Az önré­szesedés arra ösztönzi majd a gazdaságokat: hogy ment­sék, ami menthető. Az új gazdasági szabályzók is „rá­szorítják" a gazdákat, hogy ne csak a hibátlan, hanem a kárt szenvedett termes be­takarítására és feldolgozásá­ra is gondot fordítsanak. Az idén is foglalkoznak biztosítások megújításával. Korszerűsítik a régi tűz- és betörés-biztosításokat. új tanulóbiztosítást is bevezet­nek. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy nagyobb gon­dot fordítanak . az ügyfél­szolgálat javítására. Az egy­szerűsítési törekvések alap­ja a bizalom; az, hogy az ügyfelek csak a szerződé­sekben meghatározott szol­gáltatásokra — nem többre és nem .kevesebbre — tar­tatlak igényt. Ennek megfe­lelően a második félévtől kísérleteznek a könnyebb baleseti sérülések kártéríté­sének egyszerűsítésével. En­nek lényeg az. hogy, .példá­ul egy balesetnél' különböző jogcímeken járó kártérítése­ket — függetlenül attól, hogy a biztosításokat hÜhy helyen tartják nyilván — egy fiókban, a károsult nyi­latkozata alapján .fizetik ki.. A lakásbiztosításoknál az il­letékes biztosító fiókban ugyancsak az ügyfél beje­lentése alapján azonnal ki­számítják és kifizetik az ezer forintnál alacsonyabb vagyonkaroka t. M ilven kép él ma vajon az országban az alkalmazottak — egyes vélemé­nyek szerint „túlnépesedett" — ka­tegóriájáról? Sokakban alighanem valami olyan, amely a régebbi Ludas Matvik ka­rikatúráiból ment át a köztudatba. Vagyis hogy az alkalmazottak ió része — például Mancika — naponta' kitölt néhány tucat fölösleges rubrikát, fennmaradó hét és fél óráját pedig csevegéssel, kávéfőzéssel, DU­lóverkötéssel. maszek telefonokkal stb. tölti. Ez a kép nyilván több szempontból sem helytálló, az viszont igenis elgondol­kodtató hogv az alkalmazotti létszám kö­, rüli viták ismét kiéleződtek, s a feszítet­tebb gazdasági' helyzetben, a bértömeg-gaz­dálkodás adta lehetőségek között sok vál­lalat munkásaiban alakult ki az a véle­mény. hogv kevesebb alkalmazottal kel­lene dolgozniuk, ami a munkának sem vál­na kárára, s lehetővé tenné a jövedelmek növelését is. Vélemények ... Nyilván sok igazság van bennük, hiszen mindenki tudna olvan te­rületeket sorolni, ahol ugyan nem lógnak, de kétségtelenül fölös számbán vannak az alkalmazottak, s nyüzsgésükkel inkább csak a bürokráciát szaporítják. (Az már más kérdés, hogy a bürokráciát az alkalmazot­tak találták-e föl mindenütt, vagv inkább azért van szükség'sok helyen annvi alkal­mazottra. hogy képesek legyenek kiszol­! gálni a rájuk kén.vszerített bürokráciát...) | Szóval társadalmunk egy részében meale­j he'.ósen elítélő kép alakult ki az alkalma­zottakról. s egyre több helyen és fórumon j hangzik el: csökkenteni kell a számukat. S eb'otn a nekibuzdulásban alig hallani meg azokat a hangokat, amelyek — mint nemrégiben a tévében egy társadalomtudós — azt fejtegetik, hogv nálunk inkább ke­vés alkalmazottat foglalkoztat a gazdasági élet. mint sokat, csak ezt a keveset sem ott foglalkoztatja, ahol igazán szükség len­ne rá. Vagyis olyan területeken, mint a piackutatás, az értékesítés, a gyártmány­i'ejlésztés. a gyártás-előkészítés, a munka­és üzemszervezés. Ezekben a munkakörök­ben ugyanis a legfejlettebb országokban messze több ember dolgozik, mint nálunk. S ha átgondoljuk, hogy gazdaságunk ép­pen az ilyen tevékenységekben gyöngélke­dik. s hogy többnyire az ilyen munkakörök hiányosságai okoznak tekintélyes veszte­ségeket s népgazdaságnak, a vállalatoknak. "Fet'éiU'bfefüUa fizikai dolgozóknak-is.-ák­' 'Kör rrtSV léhéí.""ho6v árnyaltabb lesz'-a vé­leményünk. Mert nem bizonyo's, hogv a kel­letéivé: több nátúttk az alkaffirtazott. Lehet, hogv inkább az a baj: nem ott és abban foglalkoztatjuk őket. amire leginkább szükség lenne. Egyik száliítási vállaltunk vezető be­osztású szakembere morgolódott ezen nem­régiben. — A gépkocsivezető keresi a pénzt — idézte sokak véleményét —. oda kell tehát több ember. De hogv ki szalad­gál a pénz után. azzal már kevesebbet tö­rődnek ... Pedig hát manapság n gépkocsivezető is többnyire tisztában van azzal — közvetlen érdekeltségei jóvoltából —. hogv iövedel­mének jelentős hányada függ attól, milyen munkát végeznek a szervezésben, a keres­kedelmi területeken dolgozó alkalmazottak. Hiszen az. hogy szerveznek-e a számára rendszeresen visszfuvart. hogv mennyire készítik elő az egyes munkákat, hogv mi­Iveit üzleteket kötnek a fuvaroztatóval, közvetlenül is jócskán befolyásolja a gép­kocsivezetők jövedelmét. S közvetve talán méginkább azzal, hogv iórészj, az alkalma­zottak szervező munkáján múlik a haté­konyság. áz eszközök jobb kihasználása, s més sok minden, ami rengeteg népgazda­sági hasznot hoz., s ami alapvetően 'befo­lyásolja a ' vállalat jövedelmezőségének alakulását, vaevis valamennyi dolgozó bér­fejlesztésének hosszabb távú lehetőségeit. Sok hát nálunk az alkalmazott. vagy kevés? Ügy tűnik, sok is. meg kevés is. Mert az.sem véletlen, hogy ez áll a XII. kongresszusra megfogalmazott irányelvek­ben az alkalmazottakkal kapcsolatban: „Létszámuk... a valóságos társadalmi szükségletnél gyorsabban nő. és az egyes szakterületek közötti megoszlásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen íolvamatot a munka ésszerűsítésével, a társadalmi el­lenőrzés fokozásával, a bürokrácia vissza­szorításával meg kell változtatnunk." Mindez így igaz. mert az is bizonyos, hogy — sokszor éppen a vállalatokra kívülről rákényszerített bürokrácia kiszolgálása ér­dekében -r- olvan munkaterületeken nő ma még többnyire az alkalmazotti létszám, ahol ezek az emberek a társadalom szá­mára csak kevéssé hasznos munkát végez­nem S „a bürokrácia visszaszorításával'' talár, éonen arra nyílnának ió lehetőségek, hogv azokon a területeken nőhessen végre az alkalmazottak száma, ahol közvetlenül és nagymértékben hozzá tudnának járulni a vállalatok jövedelmezőségéhez, a haté­konyság. a termelékenység növeléséhez. Tehát a szervezésben, a gyártás-előkészí­tésben. a gyártmányfejlesztésben, a piac­kutatásban. az értékesítésben stb. lenne szükség a mainal jóval több. szakképzett emberre. Ez l: folyamat természetesen már meg­kezdődött. bár korántsem tart ott. ahol tar­tania kellene. Sokszor aztán ennek köszön­hető. hogy egy-egy üzleten egv-egv válla­lat tíz-húsz. sőt olvkor negvven-ötven szá­zalékkal is kevesebb eredményt ér el. mint amennyit e.lérhetne. Igaz. azt is át kellene gondolni, miért nö olvan lassan, ezeken a területeken az al­kalmazottak szánta. Részint nyilván azért, mert ezeken a munkaterületeken megfelelő képzettségű emberekre van szükség, viszont a kelleténél kevesebb ember rendelkezik az ilyen munkákhoz szükséges képzettsé­gekkel. Egyre nagyobb szerepehez kell te­hát jutnia nálunk is a különböző tovább­képzéseknek. Ide kívánkozik egy nem túl régi NSZK-beli adat. ahol a 600 ezer mun­kanélkülivel szemben 400 ezer betöltetlen állást tartottak nyilván egv időben. Azaz a munkanélküliek nagy része éppen azért volt munka nélkül, mert nem rendelkezett a szükséges képzettségekkel. S közben a gazdaság tó azzal küszködött, hogv képte­len vöd elegendő számítógép-programozót, vagy más. hasonlóan szakképzett, a terme­lés szervezésében foglalkoztatható embert találni. i Nyilván nálunk is egyre több iól kép­zett alkalmazottra lenne szükség a válla­.látóknál a munka operatív szervezésére, irányítására- amely nagyon sok hasznot hozhatna. De -nemcsak a kelleténél keve­sebb a megfelelően képzett ember, hanem sokszor képzett embereinket sem mindig olvan feladatokkal foglalkoztatjuk, ahol a legnagyobb szükség lenne ráiuk. (Közis­mert. hogy sok mérnök, közgazdász gya­korlatilag technikusi munkát végez.) Vál­toznia kell tehát a vállalatok vezetői léi elének, szervezeti modelljének is. E zek a változások természetesen' már elkezdődtek. Mert hiszen például a DÉLÉP-nél bevezetett számítógépes termelésirányítás alaposan megváltoztatta a vállalati szervező-irányító munkát, s «K alapvető feltétele lesz a jövőben egyre kább szükséges vállalati rugalmasságnak. Csakhogy az ilyen jellegű fejlődés egyelő­re sok vállalatnál gyerekcipőben jár. vagv rneg sem kezdődött igazán. Pedig a jövő mindenképpen a nagyobb vállalati rugal­masságot szolgáló feltételrendszer kialakí­tását követeli meg. Igaz. ez a jelenleginél is több alkalmazottat kíván. Csak éppen másfajta. ..hasznos" alkalmazottakat... Szávay István Tanácskozás Tegnap délután Szegeden a Csongrád megyei TESZÖV kezdeményezésére a keverék­takarmány-gyártás és forgal­mazással kapcsolatos problé­mákról tanácskoztak a me­gye malomipari és mezőgaz­dasági szakemberei. Négy gazdaság ugyanis nem kötött szerződést a Csongrád megyei Gabonaíorgalmi és Malom­ipari Vállalattal 1980-ra bér­es kooperációs. keverésre, a számukra előnytelen üzlet miatt. A tanácskozáson a kiala­kult vitában égy értelműen megállapították; a táptakar­mány-előállítást a termelőszö­vetkezetek folyamatosan vég­zik, az ellátás zavartalan. A partnerek megállapodtak ab­ban, hogj' felülvizsgálják ko­rábbi álláspontjukat, és re­mélhetőleg megtalálják a közös érdekeken alapuló, s így legkedvezőbb megoldáso­kat. Hajózási együttműködés Pénteken befejeződtek Győrött a magyar—csehszlo­vák határvízi tárgyalások. A két ország szakértőiből álló bizottság értekelte a közös Duna szakaszon vég­zett folyamszabályozási mun­kát, és jóváhagyta az idei programot. 1980-ban folytatják a sza­bályozást a Szigetköznél és a Csallóköznél, összesen 410 ezer köbméter gázló kotrá­sára kerül sor, amiből 210 ezer köbméter a magyar, 200 ezer köbméter, pedig' a csehszlovák félre hárul. Foly­tatódik a partvédelmi mű­vek felújítása, átépítése. A magyar oldalon 20, • a eseh­szlovük ''észen pedig 24 ezer köbméter követ építenek be. Ezekkel a munkákkal javít­juk a, hajózási feltétetekét. A határvízi tárgyalásokon elfogadták az 1980. évi ha­jóút kitűzési tervét is. Esze. rint nemcsak Szigetköznél, hanem a Gönvü alatti fo. lyószakaszon — Fajkától egészen Szobig közösen tü­nk ki a hajóutat a magyar es a csehszlovák vízügyi szervek. A hajózható rr>e. derszakaszokat több száz parti és vízi jellel látják el. A győri határvízi tárgya, lasokon kijelölték azokat a helyeket, ahol 1980-ban íoly­lathatják az ipari kotrásokat A magyar oldalon Gónyűtől Szobig az idén csaknem 2 millió köbméter kavicsot kotornak ki a Dunából ipari célra. Hasonló mennyiséget emelnek ki a csehszlovák oldalon is Komarno térsé­geben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents