Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

2 Csfltorfolt, 1980. Január H. 1 RÁDIÓJELEN AZ MSZMP KB ÜDVÖZLETE A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Bolív Kommunista Párt Központi Bizottságát, a párt megala­kulásának 30. évfordulója alkalmából. A DÍVSZ FELHÍVÁSA A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája szoli­daritási nyilatkozatot foga­dott "el, amelyben nagyra ér­tékeli az afgán kormány tö­rekvéseit, és elítéli az ame­rikai kormányzatot, amely más reakciós erőkkel karölt­ve, mesterségesen igyekszik felfújni az „afgán kérdést". A DÍVSZ felhívja tag- es baráti szervezeteit, a világ haladó közvéleményét is, tá­mogassák az afgán népet és ifjúságot a békéért, a bizton­ságért, a nemzeti független­ségért, a szabadságért, a de­mokráciáért vívott harcában. KULTURÁLIS NAPOK Dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár ve­zetésével — Jurij Barabasnalc, a szovjet kulturális minisz­ter első helyettesének meg­hívására — szerdán küldött­ség utazott Moszkvába, a magyar kultúra napjai szov­jetunióbeli és a szovjet kul­túra napjai magyarországi rendezvényeivel összefüggő kérdések, a két minisztéri­um 1980. évi együttműködé­si megállapodásának meg­tárgyalására, valamint az 1981—80. évekre szóló kul­turális együttműködési mun­katervtervezet egyeztetésére. MAGYAR—SVÁJCI KÖZÜTI FUVAROZÁSI MEGALLAPODAS Szerdán Budapesten Urbán Lajos közlekedés- és posta­ügyi államtitkár és Auguste Geiser, Svájc budapesti nagykövete — a Külügymi­nisztérium képviselőinek je­lenlétében — a két kormány revében megállapodást írt alá a nemzetközi közúti sze­mély- és árufuvarozásokról. BOLGÁR SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG A SZOT meghívására Li­liána Dlmitrova titkár veze­tésével, szerdán Budapestre érkezett a Bolgár Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak küldöttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Du­schek Lojosné, a SZOT tit­kára fogadta. Jelen volt Va­szil Velinov, a Bolgár Nép­köztársaság nagykövetségé­nek tanácsosa. PONOMARJOV KITÜNTETÉSE Az Októbeji Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a I Szovjetunió Legfelsőbb Ta-, nácsának Elnöksége Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a Központi Bizottság titkárát. A magas kitünte­tést 75. születésnapja aliial­mából adományozták neki, a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett kimagasló érde­meiért. Afganisztán Babrak Karmai nyilatkozata •Kabul (MTI) — Lázadók ezrei tették le a fegyvert az eltelt napok­Ezrek vonultak a párt ban. és a kormány kijelölte köz­pontokba, hogy átadják tűz. fegyvereiket — jelentette ki Babrak Karmai miniszterel­nök. Karmai, aki Afganisztán forradalmi tanácsának főtit­kára és az Afganisztáni Egyesült Népi Demokratikus Párt főtitkára is, a szocialis­ta és az el nem kötelezett or­szágok Kabulban tartózkodó különtudósítóinak nyilatko­zott a miniszterelnökségen berendezett irodájában. El­mondotta, hogy a, fegyverei­ket beszolgáltató elemek üd­vözölték Haflzullah Amin bukását, és elfogadják azo­kat a változásokat, amelye­ket a forradalom december 27-i fordulata, az új szakasz hozott. — Az új kormányt — mondotta — muzulmánok százezrei támogatják afga­nisztán határain innen és túl. Ennek a helyzetnek a meg­l.változtatására azonban je­lentős erőket mozgatnak az imperializmussal szemben álló erötényezők együttmű­ködése korunk parancsa" — hangoztatta Babrak Karmai. Afganisztán vezetője tel­jes derűlátásának adott han­got, amikor megkérdezték tőle, hogyan vélekedik Afga­nisztán, Banglades, India és Pakisztán népeinek a reak­ció erőivel való jövendő kö­zös szembeszállásáról. — Afganisztán — mondotta Karmai végezetül — szilár­dan védelmezi forradalmá­nak igazságos ügyét „New Yorkban tett látoga­tásom célja az volt, hogy tel­jes és igaz képet adjak a vi­lágközösség számára Afga­nisztán jelenlegi valódi hely­zetéről" — jelentette ki Sah Mohammed Doszt afganisz­táni külügyminiszter New Yorkból való elutazása előtt adott nyilatkozatában. Mint Ismeretes, az afga­nisztáni külügyminiszter részt vett és felszólalt az ENSZ közgyűlés VI. rendkí­vüli ülésszakán, amelyet az EgyesUlt Államok és más meg. Naponta szállítanak nyugati hatalmak nyomásá­amerikai gépek hadianya- ra hívtak össze az úgyneve­gokat a szomszédos Pakisz- 2ett- ..afgán kérdés" megvi­tánba. Ezzel az egész térség tatására, kerül veszélybe — jelentette Az ENSZ-közgyülésnek a mesterségesen felfújt afgán kérdésről tartott vitája be avatkozás egy szuverén tag­állam belügyeibe. Az Afga nisztánban a közelmúltban végbement események kizá rólag országunk belső ügye — hangsúlyozta Sah Mo ki. A riporterek Karmai elnök véleményét tudakolták azok­ról a kísérletekről, amelye­ket az imperializmus a kü­lönböző fórumokon, igy a világszervezet fórumán ls tesz a demokratikus rend­szer aláaknázására. Ezeketa hammed Doszt lépéseket a vereséget szen- „Egyetlen országnak, vag vedett erők provokációinak, országcsoportnak sincsen jo megtorló intézkedéseinek ne- ga ahhoz, hogy beavatkozzé veze. Mindennek a világ an- az ENSZ egyik tagállamána: nak ellenére tanúja, hogy az belügyeibe — hangsúiyozt új afganisztáni vezetőség — Doszt A korlátozott szám mint mondotta — rendkívül szovjet csapatkontingens or jelentős új lépéseket tett az szágunk kormányának kéré ország belső békéjének hely- sére, ideiglenesen tartózko reállítására, beleértve politi- dik Afganisztán területér kai foglyok ezreinek szaba- Nagyon hálásak vagyunk a don bocsátását. „Haladó em- Szovjetuniónak a külső ve berek, hazafiak, demokrata szély elhárításához nyújtót nacionalisták, értelmiségiek baráti és idejében érkezet közölték az új hatalommal, segítségért. Űjból hangsú hogy készek együttműködni lyozzuk: mihelyt megszüniK a születendő nemzeti front- a kívülről fenyegető veszély tal, amelynek célja a fórra- e csapatokat haladéktalanul dalom szociális vívmányai- kivonják Afganisztánból" — nak megöltalmazása. A nem- mutatott rá végezetül Sah zeti demokratikus erők és Mohammed Doszt. Tíz év múlva leni beszéde A kínai sajtó cikkekben, kommentárokban és olvasói levelekben ostorozza azokat az előjogokat és kiváltságo­kat, amelyeket a különböző szintű vezetők élveznek. Érdekes és figyelemre mél­tó jelenség, hogy az elsősor­ban a kínai párt veterán ká­dereit érintő támadás kezde­ményezője és ösztönzője az ugyancsak veterán Teng Hsziao-ping pártalelnök és miniszterelnök-helyettes. Saj­tóforrások szerint Teng Hsziao-Ping a közelmúltban, magas rangú párt- és álla­mi káderek előtt. mondott beszédében kijelentette, hogy ha nem számolják fel idő­ben a kiváltságokat és nem oldják meg az utódlás ége­tő problémáját, fennáll az a veszély, hogy összeomlik a párt és a rendszer. Ez késztette a kínai párt­vezetést arra, hogy tizenkét pontos határozatban foglal­kozzék a vezetők előjogai­nak és kiváltságainak kor­látozásával. Teng Hsziao-ping, aki egyszersmind a kínai had­sereg vezérkari főnöke is, rámutatott beszédében, hogy a polgári életben tevékeny­kedő vezetőknél is lényege­sen nagyobb előnyöket él­veznek a hadsereg káderei Idézte azt a sajtóban meg­jelent verset, amely megbí­rálta a hadsereg egy tábor­nokát, ki lebontatott egy óvodát, hogy helyére ma­gánvillát építtessen. Hangoz­tatta, elérkezett az ideje, hogy egyformán kezeljék a katonai és a polgári káde­reket. Teng Hsziao-plng részlete­sen foglalkozott a vezetési rendszer megreformálásának szükségességével. Mint mon­dotta, a teljes értékű mun­kára alkalmatlanná vált idős kádereket le kell cserélni és olyan középkorú és fiatal emberekkel kell helyettesíte­ni őket, akik alkalmasak a nagy" modernizálás megvaló­sítására. Teng Hsziao-plng rendkí­vül sürgősnek minősítette az utódlás problémájának meg­oldását olyan hallgatóság előtt, amelynek nagy több­sége elmúlt hatvanéves. „Tíz év múlva — fordult hallgatóságához — Önök több mint hetvenévesek lesz­nek, s energiájuk nem lesz arányban a vezetési követel­ményekkel. Három éven be­lül meg kell oldani az utó dok kiválasztásának kérdé sét, mert ha nem oldják meg, lehetséges, hogy öt év múlva senki sem hallgat majd Önökre. Most még van egy kis időnk, de ha ezt nem használjuk ki, húsz év múlva újabb káosz keletkez­het Kínában." Apró Antal látogatása a XVII. kerületben Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke szerdán a főváros 60 ezer lakosú XVII. kerületébe lá­togatott. Programját a Hun­garocamion nemzetközi au­tóközlekedési vállalat Cin­kotai úti telephelyén kezdte, ahol Égető Lajos, a kerületi pártbizottság első titkára, Mezei Gábor, a vállalat ve­zérigazgatója és Jandó Ist­ván, a vállalat pártbizottsá­gának titkára fogadta. Apró Antal tájékoztatót hallga­tott meg a vállalati pártbi­zottság időszerű politikai feladatairól, a vállalati párt­értekezlet előkészítéséről. Ezt követően részt vett és felszólalt a forgalmi szolgá­lat II. számú pártalapszerve­zetének a kongresszusi irány­elveket megvitató és vezető­ségválasztó taggyűlésén. A program üzemlátoga­tással folytatódott. Apró An­tal megtekintette a több mint négyezer dolgozót foglalkoz­tató Hungarocamion több lé­tesítményét, ismerkedett a forgalmi és a műszaki szak­szolgálat munkájával. Az üzemlátogatást követő­en Apró Antal megtekintet­te a XVlI. kerület most ki­épülő központját, ahol eddig 1200 lakás épült fel, s a terv­időszak végéig összesen 1700 új otthonba költözhetnek be a lakók. A program befeje­zéseként Égető Lajos tájé­koztatta a vendéget felké­szülésükről a kerületi párt­értekezletre és pártkongresz­szusra. Kommentár Washingtoni kordcsörtetés Ezekben a napokban a washingtoni Fehér Ház, a külügyminisztérium és a had­ügyminisztérium valóságos felbolygatott méhkashoz ha­sonlít. Elsősorban erről a három helyről irányítják azt a világméretű kampányt, amely minden józanságot sut­ba dob"a. szinte csak a ne­kivadult Indulatok — no meg a belpolitikai szempontok — alapján közreműködőket to­boroz egy egyetemes 6zov­tetellenes kampányhoz. Csöngenek a távolsági te­lefonok, amerikai diploma­ták járják a különböző fő-, városokat: az Afganisztánból eredő állítólagos „szovjet.ve­szély" érvei nyílt amerikai gazdasági és politikai zsaro­lással érnek fel. Igen, a vi­lág a washingtoni kardcsör­getéstől hangos. A TASZSZ most volt kénytelen meg­cáfolni egy teljesen alap­talan UPI-jelentést, amely szerint „szovjet csapatösz­szevonások folynak PZ Iráni —afgán határon". Warren Christopher amerikai kül­ügyminiszter-helyettes előbb a brüsszeli NATO ülésen, majd Bonnban és Párizs­ban jtveksrík felzárkóztat­ni a bizony húz időző nvu­®at-etirópai ors-zágokst a "át­tástalan amerikai kampány möté. Pedig sokasodnak an­nak telei, how Nvurat-Eu­rópában elvedül a hideghá­borút kezdettől fogva ön­kéntes lelkesedéssel támo­~ató konzervatív angol ka­binet helvesll fenntartás nél­kül a Washington által ter­vezett intézkedéseket Ezt lelzi Carrington brit kül­ügyminiszter közel, és _ kö­zép-keleti tárgyalássorozata is. Amit Christopher Nyugat­Európában próbál, azzal kí­sérletezik az amerikai kor­mány egy másik , külön­megbízottja, Philip ' Habib Japánban — ugyancsak eny­hén szólva vegyes ered­ménnyel. Ami a Washington által szorgalmazott gabona­embargót Illeti, a világ egyik nagy gabonaexportőr orszá­ga. Argentína máris beje­lentette, hogy a maga ré­széről nem szakítja meg ke­reskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval. Lord Killait­otn, a Nemzetközi Olimpia! Bizottság elnöke pedig — természetesen — síkraszállt a moszkvai olimpia védel­mében. Washingtonnak lép­ten-nyomon á tapasztalnia kell, hogy harcias Intézke­dései még szövetségesei kö­zött is aggodalmat kelte­nek. Ez vonatkozik egyéb­ként az Iránnal szemben tervezett katonai Intézkedé­sekre is. amelvek között olyan veszélyes lépések sze­repelnének. mint a Hormuzi­szoros lezárása és a Perzsa­öböl fontos részeinek elak­násítása. Ilven körülmények között senkit nem lepett meg Gro­mlko szoviet külügyminisz­ter keddi beszédének az a mondata, amely szerint „szá­mos olyan fejlemény kö­vetkezett be a nemzetközi politikában, amely az Im­perialista agresszív Irány­vonal megjelenési formá­ja". Harmat Endre Teher a vá Európa teherrel, új rakéta tervekn.el a vállán lépett át az új esz­tendőbe. Jobban szerettük volna, ha másképp történik, ha még októberben vagy Todor Zslvkov, a BKP novemberben asztalhoz ül­Központl Bizottságának elsőnek a tókes és a szocialista titkára, az államtanács elnö- országok kepviselői. De ez a meglehetősen nagy ben ma mindenekelőtt a kölcsönös gyanakvás iellem­RUSZAKOV SZÖFlABAN lehetőség nem vált valóra. A rakéták, amelyeket az Egyesült Államokban most gyártani kezdenek és eset­leg Nyugat-Európában föl­állítanak, földrészünk hely­zetének barométerei: a po­litikai előrejelzések azt sej­tetik, hogy ez az esztendő s talán a következő néhány, években is gondokat hűvösebb lesz, mint az el­a fejlődő országoknak múlt évtized volt. k« szerdán Szófiában fogad ta Konsztantyln Ruszakovot, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkárát. VILÁGGAZDASÁG Az egészségügyi világszer­vezet, a WHO szerint a rosszul tápláltság a követ­kező okoz - - - - - ^OT és az ezredfordulón még 230 A szovjet vezetők figyel­millió ember fog éhezni. A meztettek, hogy a NATO­WHO 1974-es konferenciáján terv elfogadása megrendíti még úgy vélte, hogy 1984-ig az olyan tárgyalások alapja­megoldható a világ élelmezé- it, amilyenekre múlt 3ssze) se A feilődő országok azon-1 még mód lett volna. A ló­ban nem tudták a várt zan érvelés azonban hiába­ütemben növelni mezőgazda- való volt. A NATO dön­zt a nemzetközi helyzetet. A jelek arra vallanak, nogv az idén fokozódik a fegy­verkezési verseny, az eny­hülés ígéretes folyamata le­lassul, sőt törést is szen. ved. Kellemetlen, az enyhülés szempontjából káros esemé­nyeknek vagyunk tanúi, & az eddiginél több erőfeszí­tést követel ezentúl a Kap­csolatok fenntartása. fe­szültséget teremtett az ame­rikai—iráni ellentét; a leg­különfélébb vádakkal lletik Nyugaton a Szovjetuniót sz Afganisztánnak nyújtott, se­gítség miatt; Washingtonban elhúzódik a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásá­ról kötött, szoviet—ame-tkai szerződés ratifikálása — márpedig a SALT—2 a nemzetközi enyhülés to­vábbvitelének kulcsa. H.nsz­szú évek óta nyilvánvaló. tagi termelésüket. Itött, és döntése következte- hogy a világ sorsa nagy­mértékben függ a két nagy­hatalom viszonyától: jóté­kony hatással volt. e kapcso­lat a 'hetvenes évek első te­lének fejleményeire. Nao tó­inkban viszont- a lehűlés fö oka az, hogy az Egyesült Ál­lamok vissza szeretné sze­rezni fölényét a nemzetkö­zi erőviszonyok mérlegebea Egyebek között ezért akar­ják fölállítani a közép-ha­tótávolságú rakétákat Nyu­gat-Európában, ezért tilta­koznak, ha valamely afrikai vagy ázsiai államhak segít­séget nyújt egy szocialista állam, ezért szerelt föl Wa­shington olyan százezer fős. különleges hadsereget, ame­lyet a világ bármely oom­ján bevethet, ha érdekelt súlyosan sértve látta. De ha így var, milyen sors vár az enyhülésre? Hat-e még a külö-.böző tár­sadalmi rendszerű államok kapcsolataiban a békés egv­más mellett élés elve? Igen. mert érvényesülését törté­nelmi folyamatok diktálják. Az önyhülést a hetvenes évek elején két tényező te­remtette meg: az emberiség létérdeke egy atomháború elkerülésére, és az erőviszo­nyok alakulása. Ma is nyil­vánvaló, hogy a nukleáris, vagy más tömegpusztító fegyverek bevetése tíz- és százmilliók, egész országok pusztulásával járna — tár­sadalmi rendszerüktől füg­getlenül. Az elriasztó erő. amelyet egy esetleges itom­háború testesít meg. ugyan­úgy hat, ipint eddig. Ami­kor Carter elnök aláirta Leonyid Brezsnyewel a stratégiai fegyverzet korlá­tozásáról szóló okmánvt. en­nek tudatában cselekedett. A helyzet bonyolultságát mindenesetre mutatja, hogv ugyanaz az elnök, aki így vélekedik, és ugyanazok a nyugat-európai politikusok, akik vele egyetértenek, föl akarják állítani Nyugat­Európában a közép-hatótá­volságú atomrakétákat A nyolcvanas évek küsz<>­bén tehát nem olvan ked­vező a kép. mint a netve­npsek elején volt. De ép­pen, mert az alapvető té­nyezők nem változtak, ninci okunk végleg eltelhetni az enyhülést. Kérdéses, miként alakul az idén vagy lövőre a rakéták ügye, mikor vál­nak újra lehetővé a tárgya­lások. Reméljük, hogy Nyu­gaton ismét megerősödik az a felismerés, amely a he've­nes évek elején a szovjet­amerikai stratégiai fegyver­rendszerekről szóló tárgya­lásokat létrehozta: nincs ér­telme a fegyverkezési ver­senynek. abban senki nem lehet győztes. Hogy mikor következik ez be, nem tudni. Mint ahogy azt, sem, hogy miként ala­kulnak a Nyugat két fontos országában, az Egyesült A'­lamokban és az NSZK-ban az 1930-as választások. 8 hogy mennvire hátráltatják a politikai kibontakozást ezek a tőkés államok Bi. "onvta'ansági rénvező tenát bőven akad. de egv biztos: a küténböző társa talmi rendszerű országok békés ™avmás mellett élése nem leltet időleges, átmeneti je­lenség .., Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents