Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

4 Szombat, 1979. december 15. A füvészkertben áösz húrja zsong, jajong, búsong a tájon", holott, magam sem hiszem, december van, tél van. Míg a füvészkert ázott avarján, kigombolt kabátban sétálgatunk, beszívjuk a nedves föld illatát, s gyönyörködünk a szürke, kissé ködös háttérből kirajzolódó óriás fenyőkben, csupaszra vetkőzött fakoronák ban. a sziklakert most is -lében. nék magjából Európában a szegedi botanikus kert kapott először. Az ősfenyőt kihalt növényfajnak hitték, már csak kövületekben találkoztak vele, mígnem egy kínai professzor élő példányokkal nem találkozott Ennek a magjából nőtt, lombhullató fenyő ott díszlik ma is a főbejárat közezöld foltjaiban, rájövök, becsapott a természet: enyhe zsongása az őszt idézi. De a botanikus kert ennél többre ls képes: tavaszt és nyarat varázsol a télbe, s egy-egy darabkát kiszel Ausztráliából, Kínából, Amerikából, a Földközi-tenger vidékéről, s ide helyezi Szeged1*, az üvegek, a fóliák alá. Mesterséges tó és Kárpátok Kísérőm. Széli Júlia kertvezető gumicsizmában, igazi kertészöltözetben kalauzol ebben a csodálatos birodalomban. S míg értékesebbnél értékesebb, szemet gyönyörködtető növények százai mellett haladunk el, megismerkedem a füvészkert történetével. Amikor a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. 1922ben Győrffy István profeszszor területet kért a várostól, botanikus kert céljára. Több ajánlat közül végül is a vasútállomás szomszédságában levő húszholdas, mezőgazdasági művelés alatt álló rész mellett döntött Talán, mert közel volt a városhoz. Az egyetem birtokába került földön az első években még folytatták a búza, a kukorica, a krumpli termesztését és a termések árából, úgy 1925 körül kezdték az első telepítéseket, akkor futotta például keritésre ls. Néhány évvel később ártézi kutat fúrtak, majd valóságos természetátalákitó munkát végeztek: tavat a mederből kiásott földből hegyet varázsoltak a kertbe. A földeáki parkból áttelepítették a tóba az egyedülállóan értékes indiai lótuszt az újszegedi „hegyoldalban" pedig a Kárpátok növényeit kezdték gyűjtögetni. Mikor a kolozsvári egyetem visszaköltözött, és Szegeden is megalakult a tudományegyetem, a füvészkert irányítását dr. Greguss Pál, a növénytani intézet profeszszora vette át Nagy tenni akarással továbbfejlesztette a kertet, ám az 1941—42-es árvíz, majd a második világháború a növényeket sem kímélte meg. Csaknem minden elpusztult, az eddigi nagy munka kárba veszett A béke első éveiben a kertépítők Ismét hozzáláttak a telepítéshez. Az ország minden részéből értékes facsemetéket hoztak, és kapcsolatot teremtettek a világ számos botanikus kertjével, ahonnan ritka magokat szereztek. Egyik ilyen büszkeséÉvről évre egyre gazdagodott a botanikus kert: a régi kemencefútés helyett kazánházban melegített víz langyosította az üvegházak levegőjét, új műhelyek, szociális helyiségek épültek. Greguss profsszor nyugdíjba vonulása után egy évig dr. Szalal István egyetemi tanár Irányította az itt folyó munkát, majd 1965-től dr. Horváth Imre professzor, az Idén szeptemberben bekövetkezett haláláig. Az 6 vezetése Idején. 1968-ban újabb tíz holddal bővült a kert területe. Ha kinövik a sátrat Míg az arborétum útjait járjuk, hiába a zord idő, több látogatócsoporttal találkozunk. Pedig talán Hvenkor mutatja legelőnytelenebb képét a kert. Lombhullás után a fehér lepelbe öltözött fák nyújtanak majd Ismét igazán szép látványt De nemcsak a szépséget, a gyönyörködtetést szolgálja az arborétum. Növényvilága nélkülözhetetlen az egyetemi oktatásban. A rendszertani gyűjtemények a biológus- és gyógyszerész-hallgatók fölkészülésében nyújtanak fölbecsülhetetlen segítséget. Megkezdték Magyarország növénytársulásainak kialakítását is: olyan növényeket ültetnek egymás „társaságába", amelyekkel a természetben is ejprütt élnek. Van vízinövény-társulása, mészköhegysége a füvészkertnek, bükkösök, francia perjés, szürkenyáras borókás. kaszáló és égeres egyaránt várja a gyönyörködni és tanulni vágyó látogatókat. Tudásszomjukat azok is kielégíthetik, akiket a gyümölcsfák, a kukorica, a paradicsom vagy netán a patisszon érdekek A laikusok számára, kétségtelen, a legnagyobb kuriózumot a fólia- és üvegházak jelentik. A fólián átsütő napfényben, páradús levegőben alig látott különlegességek fogadnak bennünket A tüskés fatermetű kaktuszok Mexikó. Középés Dél-Amerika növényei. Az Idősebbek, sajnos évről évre kinövik a sátrat s ilyenkor kénytelenek levágni csúcsukból. Ennek ellenére rendszeresen virágoznak, és jókora, Ízletes, piros termést hoznak. A pálmaházban akár Kelet-Ázsiában, Ausztráliában. Dél- és Közép-Amerikában, mediterrán területen érezheti magát az günk a kinai ősfenyö, amely- ember, míg a sárkányfa, a Dohányzó szülők és gyerekek Á Pennsylvania State Unl- zás az, amit az apuk és az versity munkatársai által anyuk csinálnak" — hangvégzett fölmérés szerint a zott sok gyerek válasza a dohányzó szülők példája kutatók kérdésére, nagy hatással van a gyerme- Mindazonáltal a megkérkekra. Közülük később min- dezett 168 gyermek közül 41 den második szintén dohá- kijelentette, a dohányzás nyossá válik, míg nemdohányzó szülők gyerekeinek csak 11 százaléka szokik rá a dohányzásra. A kutatók megfigyelése szerint már a hároméves kicsinyek is megkívánhatják a cigarettát, ha azt látják, hogy egyik vagy másik szülő állandóan füstőL „A dohányegészségi ártalmai miatt soha nem szokna rá a dohányzásra — ez már annak a dohányzásellenes nevelő kampánynak a sikerét mutatja, amely az Egyesült Államok sok óvodájában és iskolájában kötelező tantárgyként szerepel. szobafenyők, különböző legyező alakú levelek, citromés narancsfák alatt sétál. Nyáron virágzott itt a paliszanderfa, fürtös lilás-kékes virágjában sokan gyönyörködtek. A trópusi növényvilág öt üvegházban kapott otthont. Különleges illat, fantasztikus formák és színek kápráztatják el itt a látogatót. Termést hozott a kávéfa. fürtökben lóg a banán, bimbózik az ananász, s virágozni kezd a dinnVefa. A broméliák, orchideák, a csőrös, tarajos, hivalkodó szinű paradicsommadár virág és a vörös flamingó órákra rabul ejtené a szemet. Forintra nem váltható Évente 60 ezer ember látogatja meg a szegedi füvészkertet. Diákok, magyar és külföldi turisták, friss levegőre, csöndre vágyó szegediek — hat forintért. Sajnos, sokan akadnak olyanok, akiket nem a szépség és a tudás utáni vágy csal az ember alakította természetbe, a nehezen megszerzett, évtizedekig gondozott, ritka növények közé. Nem egy pótolhatatlan virág, bokor tűnt el tövestől, jó néhány belepusztult a romboló kezek okozta sérülésekbe, s legutóbb, a novemberi napok egyikén, a fóliaház végig fölhasított fala okozott riadalmat a füvészkert dolgozói között. A szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhető, hogy nem sínylették meg komolyabban a túl friss levegőt a növények. Talán ha csak az Igazán érdeklődő, fegyelmezett diákokat vinnék a botanikus kertbe a pedagógusok — csoportos látogatáskor két forintért —, nagyobb biztonságban lenne ez a fölbecsülhetetlen értékű gyűjtemény. Van, aki sokallja a belépődíjat. Valaki levelet írt, miért nem láthatja ingyen a természetet. Az agávék a ml éghajlatunk alatt 40—50 évig arra készülnek, hogy egyszer az életben virágozzanak. Egyszer, mert azután szép lassan elhalnak. Ha van. aki ezt a páratlanul szép, megismételhetetlen életet idő előtt kioltja, ne beszéljünk a természet pénzbeli ellenértékéről. Mert fölbecsülhetetlen, mert forintokkal nem helyettesíthető. - Chikán Ágnes Szállítás a föld alatt A szalavati olajfinomító kombinátból a szterlitamaki hőerőműbe csővezeték segítségével 100 ezer tonnányi pakura „gördül" át. a Fűtőanyag szállítása már néhány hónapja a föld alatt történik Baskiria legnagyobb ipari létesítménye számára. Ennek köszönhetően felszabadult száz vasúti kocsi, és csökkent az olajtermékek szállítási vesztesége. A szalavati föld alatti pakuravezeték hossza Szterlitamakig 33 kilométer. Ez az első ilyen jellegű létesítmény az országban. (BUDAPRESS—APN) Együttműködés a fejlődő országokkal Az érvényben levő államközi szerződések alapján a Szovjetunió 64 fejlődő országgal van kapcsolatban: 1970-ban 21 ázsiai, 33 afrikai és 10 latin-amerikai országnak nyújtott gazdasági és műszaki támogatás mértéke meghaladta a 8,5 milliárd rubelt A Szovjetunió által nyújtott segítség kiterjed a nemzeti gazdaságok szinte valamennyi ágazatára, - de főleg az ipari fejlesztésre irányul Jelenleg a Szovjetunió 1050 ipari, elsősorban kohászati, gépipari és vegyipari létesítmény építéséhez és rekonstrukciójához nyújt anyagi és műszaki támogatást. Az új üzemek termékei nemcsak a belső igényeket elégítik ki, hanem nagy a kereslet irántuk a szocialista országok piacain is. Az ipari vállalatok építésén túl a Szovjetunió gyártási technológiákat és know-how-kat bocsát a fejlődő országok rendelkezésére, és részt vesz a szakembergárda képzésében. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak az együttműködés korszerű formái: a sokoldalú kooperációk és gyártásszakosítások. Mindez óriási segítséget jelent a fejlődő országoknak a gazdasági függetlenség megteremtésében és az egyenrangúságon alapuló nemzetközi együttműködés kialakításához. (BUDAPRESS— APN) A létszámgazdálkodásról költése után kérték a munkakönyvüket. s őket gyorsan követte a még ottmaradt tiz társuk. Miért volt erre szükség? A bérszínvonal miatt. Kell egy bizonyos létszám, amelyet alaVan-e munkaerőhiány? Gyakran böngészgetem az A létszám alakulása sok juk lesz az ilyen válogatás álláshirdetéseket, s az utóbbi' mindennel összefügg, olykor nélküli csoporttal, de arra időben elgondolkodtatott e még a beidegződött hibás számítottak, hogy a harminc műfaj terjedelmének csökké- szemlélettel is. Nem ritka az szakképzetlen ember bére senése, sőt bizonyos belső tar- olyan értékelés, amely a lét- git nekik. Az. hogy az első talmi változásokat is észre- számot tartja mérvadónak hónap utáni fizetés már vízvettem. Kevesebb szakkép- ahhoz, hogy mekkora presz- választónak számított, mászetlen embert keresnek és tízsű a cég Ha két ember ta- nap a harminc emberből húsa több kvalifikáltat. Az egyik láikozik, nem azt tudakolja be sem ment, csak a pénzeiszegedi cég úgy keresett fel- a másiktól, hogy van-e munvételre raktári kiadót, hogy e kája. hanem azt. hogy van-e beosztás mellé más munkakö- állása. A múltkor összeverőröket is el kell majd látnia dött néhány idén végzett dipa jelentkezőnek. Néhány lap- lomás, s ők pontosabban foban ketté osztják az álláshir- galmaztak. hat fiatal közül detéseket. az egyik rovatba az négy így válaszolt: állásunk állást keresők, a másikban az vaa de munkánk nincs. Gon- csonyan fizetnek — még akállást kínálók olvashatóak, dolom azért a régi anekdota kor is szükség van állásuktermészetesen az utóbbi rovat sem állja már meg a helyét, ra. ha semmi hasznos munjóval terjedelmesebb. Miért az tudniillik, hogy megkér- kát nem végeznek —, hogy történtek ezek a változások? dezték a portást, hányan dol- tisztességesen dotálhassák a Megszűnt a munkaerőhiány? goznak ebben a gyárban, s nélkülözhetetlen, de a bérNem valószinú. hogy így vol- erre azt felelte, hogy körül- színvonal merevsége miatt na. Talán egészségesebbé vált belül a fele. Ekkora luxust gyengén javadalmazott szaka munkaerő-gazdálkodás? Eb- nem hinném, hogy bármely munkásaikat, közép, és alsó ben már van valami igazság, munkahelyen megengedhet- szintű műszaki képzettségű A meglevő szabályozók és a nének. de szemet szúró esetek vezetőiket. Az osztályvezető jövőre életbe lépők is arra még gyakran előfordulnak. elém tett egy üres papírt, ösztönzik a vállalatokat, hogy s ezek az ellentmondásos amelyre fölrajzolta, hogy jeokosabban gazdálkodjanak a- megoldások, a létszám túlzott len)e6 a vállalatoknak körülmunkaerővel. takarékoskodja- követelése leggyakrabban a belül 30 százaléka gazdálkonak vele. A közgazdászok bérezéssel függnek össze, meg a bértömeg és 70 százamár régen hangsúlyozzák, a megcsontosodott bázisszem- léka a bérszínvonal szerint, hogy nem elegendő csupán az lelettel. Másképpen véleked- Maíd megjegyezte, hogy a anyaggal és az energiával ta- nek a létszámról a kis- és fordított arány volna a jobb, karékoskodni. hanem az en- nagyvállalatok, az önállóak Fölkerestem a szegedi vánél is értékesebb, és drágább és az úgynevezett gyáregysé- rosi tanács munkaügyi osztámunkaerővel, szellemi és gek. megint másképpen azok, is. ahol arról érdeklödszakmai potenciállal még in- aho'l bértömeggel, s ahol bér- tem- van"e munkaerőhiány a kább érdemes jól sáfárkodni, színvonallal rendezik a jöve- szeSedi vállalatoknál. A kérMert való igaz az ls. hogy delmeket. Megtörtént eset: az désre n.em vágták rá azonnal minden ember és minden egyik szegedi élelmiszeripari az egyértelmű választ. Valanemzet avval tud takarékos- vállalat nemrégiben fölvett mi minden bizonnyal van. de kodni. amije van. S mi egy- harminc nőt és férfit, akiket az m™, az isari — mondta előre még mindig jobban ál- a gyári autóbusszal szállított volna Rajkln- Korábban a lünk munkaerő-tartalékokkal, az üzembe és vissza a falu- szeBedi ^'arak havonta — a mint nyersanyag-lehetőségek- ba. A gyár arra illetékes vekeL zetői előre tudták, hogy gondA dolgozó kismamák kedvezményeiről A szülési szabadság le- szer háromnegyed óra muntelte után munkahelyére katdő-kedvezmény jár. Ez a vissza szeretne menni dol- munkaidő-kedvezmény a nagozni K. A.-né szegedi olvasónk. Nem ismeri egészen pontosan, hogy ilyen esetben milyen kedvezményekre jogosult gyermeke után. Kéri, ismertessük a dolgozó anyák munkajogi kedvezményeit. A munkajogi szabályok szerint a dolgozó anyát a szülési szabadság után szoptatási időkedvezmény illeti meg. A szoptatási időkedvezmény a gyermekét mespi négy-hat órában foglalkoztatottakat csak az első hónapban, és naponta egyszer illeti meg. Ikrek esetén a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munnően — a tizennégy évesnél firtalabb egy gyermeke után 2. két gyermeke után 5, három és ennél több gyermeke után 9 fizetett szabadnap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kívánságainak £ikaidő-kedvezmény a dolgo- gyelembevételével egyben, zó anya kérelmére a mun- vagy részletekben kell kiadkaidő kezdetén vagy végén ni- A szabadnapokra való egyszerre is kiadható, an- jogosultság szempontjából a nak tartama munkaidőnek gyermeket utoljára abban számit és arra az áüagke- az évben kell figyelembe reset jár. Annak a dolgozó anyáterségesen tápláló anyát, va- nak, és gyermekét egyedül lamint az "örökbefogadó anyát nevelő apának, aki legalább is megilleti. Nem jár azonban a szoptatási időkedvezmény annak az anyának, aki gyermekét állami gondozásba adja, kivéve, ha az intézetbe szoptatás végett bejár. A dolgozó anyának a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egykét tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. A dolgozó anyát és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként — a fenti fizetés nélküli szabadnapon, túlmevennl. amikor a 14. életévét betölti. A szabadnap kedvezménye a gyermek születésének évében az év hátralevő időszakára Uleti meg a dolgozó anyát. Ugyancsak arányosan illeti meg a fizetett szabadnap a gyesről év közben visszatérő anyát is. Vagyis, ilyenkor a dolgozó anya a fizetett napoknak az év még hátralevő időszakára eső arányos részét kaphatja meg. Dr. V. M. nagymérvű fluktuáció miatt — háromezer embert kerestek. az idén már csak ennek a felét kérik A munkaügyi osztály vezetőjének az a véleménye, hogy körülbelül 1500—2000 emberre lenne reálisan szükségük a helybeli munkaadóknak. De még ebben sem lehetünk biztosak, hogy valóban munkát, vagy netán csak állást ajánlanak ennyinek. Mert milyen is az a gyakorlat, amely a bázis szemléletén nyugszik? A vállalatok megtervezik éves tennivalóikat majd hozzátervezik a létszámigényt is. amely ritkán fedi a valóságos igényeket. S milyen az évzárás? Jelenti a vállalat, hogy a fölrajzolt termelési tervét kettő-három. négy-öt, vagy ennél Is több százalékkal túlteljesítette. bár a létszáma 250 helyett csak 220 volt. Ilyen számokat böngészgetve jogosan meditálgat a kívülálló, hogyan lehetséges mindez? Mennyi „vattát" raknak a sorok közé. amikor feladataikat meghatározzák a vállalatok? A bázishoz minden javult, védekeznek, vagy magyarázkodnak. Vannak, akik — hivatalosan ugyan sohasem, de magánbeszélgetések során mindig — azt állítják, hogy nem munkaerőhiánnyal bajlódunk mi. hanem fordítva, munkaerő-fölösleggel. Igaz volna ez? Érdemes ezt is közelebbről megnézni. Gazdagh István