Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

4 Kedd, 1979. december lí: Mi Vendéglátó: a Kertészeti Egyetem Gyerekek a megmondhatói, hogy a felnőttek — szülök, rokonok, ismerősök — unosuntalan föltett, legkedveltebb kérdése: mi leszel, ha nagy leszel? Az óvodás, a kisiskolás könnyen rávágja, hogy űrhajós, pilóta vagy autószerelő. a nyolcadikos azonban a szülőkre bízza a „hogyan tovább"-ot. A harmadikos, negyedikes középiskolás sem olyan „nagy" még, hogy önállóan tudna pályát választani. Ehhez nyújt. igen bölcs segítséget az ország több egyetemén megszervezett nyitott hét: tárt kapukkal, tárt tantermekkel. laborokkal, könyvtárakkal, klubszobákkal várják az érdeklődő, érettségi előtt álló fiatalokat. Jómagam, mint a tájékoztatásban segíteni tudó újságíró fogadtam el a Budapesti Kertészeti Egyetemtől kapott meghívást. A Villányi úti. 126 esztendős, ám modern épületeivel korát meghazudtolóan fiatal intézmény a gazdag arborétum védett fái. bokrai között terül eL Első benyomásom: felejthetetlen esztétikai .élménnyel ls fölérhet a diákok látogatása. S hogy a szépség központi helyet foglal el az egyetemi oktatásban. nevelésben ls. arról meggyőződhetett, aki beljebb lépett. Az egyetem KISZ-tagjai ugyanis ötletes, színes kiállítást rendeztek a díszteremben. ahol a középiskolások együtt láthatták az egyetemi képzés, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának eredményeit. Csodálatos gyümölcsök, ládákban, tálakban díszelgő virágok, konzervek, kertek, parkok tervrajzai, lkebanakompozfeiók gyönyörködtették a szemet — és bizonyára hoztak közelebb sokakat ehliez a pályához. — A fővárosban két egyetemi kar. a termesztési és a tartósító ipari működik. Kecskeméten kertészeti főiskolai karunk van — tájékoztatott Lányi Gábor KlSZ-tltkár. A termesztési szakon a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, faiskolai, dísznövény- és gyógynövénytermesztéssel, valamint növénynemesítéssel, növényvédelemmel és ökonómiával Ismerkednek meg a hallgatók. Akik a táj- és kertépítészeti szakot választották, olyan tudás birtokába jutnak. amellyel a táj és a települések zöldfelületét rendezhetik. tervezhetik, részt vehetnek a kivitelezés irányi tásában, a fenntartás, gondozás munkáiban és az ezzel kapcsolatos kutatási, oktatási teendőket is elláthatják. A szakma szépsége sok fiatalt vonz. általában itt négyszeres a túljelentkezés. Egyébként öt év elteltével okleveles mérnöki képesítést kapnak a kar végzett hallgatói. — A tartósító Ipari kar keeesebb „lírai" elemet kínál, as itt végzettek az élelmiszeriparban. gyárakban helyezkedhetnek el. Kevésbé ismert ez a szakma, a szegediek bizonyára az Élelmiszeripari Főiskolát választják szívesebben. Nálunk kétszintes az oktatás: három év elteltével, szakdolgozat benyújtása és elfogadása után üzemmérnöki diploma tulajdonosa lesz a hallgatói Az évfolyam fele azonban még két évig továbbtanul, hogy oklevelei tartósító ipari mérnök lehessen. őket a konzerv-, a hűtőipar, a borászat és üdítőital-ipar és a dohányipar várja tárt karokkal. A kecskeméti kar kertészüzemmérnök-dtplomát ad. — Mit vámalt a nyitott hittől? — Azt. hogy megismerjék és megszeressék a gyerekek , ezt a hivatást, ée szippantsa-1 nak ők ls egy kis egyetemi levegőt... — Hány vendégre számítanak? — Tavaly februárban rendeztük az első nyílt hetet: 500 gyerek Jött el az ország különböző részéből. Az idén minden rokon szakközépiskolába küldtünk tájékoztatót, meghívót, reméljük, nem hiába tártuk ki a kapukat. Amíg a díszteremben beszélgettünk. megérkezett a fiatalok első csoportja, zömmel lányok. Ketten már túl az érettségin, a többiek jövőre „állnak rajthoz". Kicsit szorongva hallgatják a budapesti. budakeszi, bonyhádi, győri, kalocsai iskolából jött diákok a két kari KlSZ-titkár tájékoztatóját a fölvételiről. a fölkészülésről, az oktatásról. a klubéletről, a későbbi elhelyezkedés lehetőségeiről. — Az oktatók tapasztalata szerint hogyan készíti föl a középiskola a diákokat az egyetemi évekre, megállják-e itt a helyüket? — kérdeztem dr. Pillis Pál oktatási rektorhelyettes tőL — Általában megállják a helyüket. Hogy ez a megállapítás egyértelműen örvendetes-e. azon el lehet gondolkodni. Egyetemi oktatási rendszerünkben gyenge a szelekció: a hallgatók 90 százaléka diplomához jut Átlagképességű, átlagszorgalmú ember elvégzi az egyetemet Ebből aztán az következik, hogy a jó képességű se hajt a tehetséges is megelégszik az átlagos eredménnyel „Elég a 4-es az ösztöndíjhoz" — mondja, és értékes energiáit idejét elfecséreli másra. Én helyesebbnek tartanám. ha lenne bátorságunk a gyengéket eltanácsolni, de úgy. hogy az ne legyen megbélyegzés, és úgy, hogy addig megszerzett tudása se menjen veszendőbe. Hasznosítsa, csak alacsonyabb szinten, tanfolyamon pótolva tudását. Gondunk még az ls, hogy a Jelenlegi fölvételi rendszer a gimnáziumi anyagra épül. ^z alapos biológia-, kémiatudásra. így sajnos kevesen jönnek szakközépiskolából. — A Kertészeti Egyetem diplomájával hogyan lehet elhelyezkedni? — Többletkínólat van az állásokból. Csakhogy vidékre nem megy mindenki szívesen. Jövőre a MÉM korlátozni akarja a budapesti állások számát. A tapasztalat az. hogy a fiatalok oda mennek, ahol többet Ígérnek, nagyobb fizetést, lakást kapnak. Ebből alakul ki a bűvös kör: az erős vállalat kap mindig új. 161 képzett szakembereket, a gyönge meg továbbra is gyönge marad ... Persze ők is segíthetnének magukon, ha társadalmi ösztöndíjai kötnének egy-egy hallgatóval... — Tudja-e az egyetem, hol van szakemberhiány az országban? — Elsősorban Szabolcs és Zala megyében, de Csongrád és Békés megyében is elkelne több kertészeti egyetemet végzett ember. • Érdemes, nem érdemes? Van jövője a választott hivatásnak. vagy sem? Segítségül a döntéshez néhány adat: 1990-re a konzervipar termelése a jelenlegi 750 ezer tonnáról kb. 1 millió tonnára nő. A hűtőipar 1990-re csaknem duplájára. 180 ezer tonnára növeli termelését. Hazánk a világ hatodik borexportáló állama, idehaza pedig egyre szívesebben isszuk az üdítő Italokat is. És lehet-e a jövőben új energiaforrásokat föltárni, mezőgazdaságot iparosítani, üdülőterületeket kialakítani, új lakóhelyeket otthonossá, széppé varázsolni, emberhez méltó környezetet kialakítani, a tájtervezö. tájrendező, a kertépítész tudása. munkája nélkül? , Chlkán Ágnes Ui üdiilő Harkányban Harkányban elkészült az ország legnagyobb termelőszövetkezeti üdülője, amelyet közöe erővel hozott létre a mozgalom. A világhírű gyógyvízre alapozva nemcsak pihenést, hanem gyógyulást is nyújt az intézmény a beutalt vendégeknek. A százszobás épületben évente százezer üdülőnapra nyílik lehetőség önköltségi áron. A szép, modern vonalú, négyszintes üdülőszálló műszaki átadása megtörtént, s jelenleg a szobákat bútorozzák. A program szerint 1980 januárjában fogadják majd az első üdülőcsoportot Harkányban — pontosan három évre rá, hogy megkezdődött az építkezés. Az üdülőépítés anyagi alapjának megteremtésére a tagszövetkezetek részjegyeket váltottak, és annak arányában üdültethetik majd dolgozólkat Harkányban. KözSs kirnyezefvédekm A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia közős határszakaszán létesül az a természetvédelmi terület, amely majdan a szocialista országok egyik tudományos központja lesz. Rendkívül gazdag e vidék növényzete. A bükkök, gyertyánfák és jegenyefenyők mellett Itt számos, másutt kihalóban levő növényfajta található. Ugyanez vonatkozik a vidék állatvilágára is; medvék, őzek. szarvasok és körülbelül harmincféle madárfaj népesíti be a rezervátumot. Az - 1980-ig érvényes együttműködési proRram előírja a tagországok közös kutatásait a környezet- és természetvédelemben. Jelenleg közel 150 témában folytatnak közös kutatásokat. például tanulmányozzák az állat- és növényvilág, a természeti kincsek, a vizek és a levegő védelmének módszereit, valamint a városfejlesztés és az elővárosok kiépítésének számos problémáját. A programban jelentős helyet kap azoknak a folyóknak hasznosítása és védelme, amelyek több KGSTorszóg. valamint Jugoszlávia területét szelik át. Szovjet, magyar, jugoszláv, román és cseh szakemberek részvételével például egy közös Tisza-munkabizottság működik, amelynek feladatai közé tartozik az árvízvédelmi és vízgazdálkodási teendők koordinálása a térségben, valamint a különböző vízügyi létesítmények építése és üzemeltetése. A KGST-országok szakemberei közösen tanulmányozzák az erdőirtás és -telepítés és a termőföldek optimális kihasználásának kérdéseit. valamint a meliorációs munkák hatását a környezetre és a földek termékenységére. (BUDAPRESS— APN) Ésszerű takarmányozás Ipari melléktermékek hasznosítása Az utóbbi évtizedben rohamos fejlődésnek Indult az lparszerű állattartás. Ennek feltétele volt, hogy olyan tápszereket állítsanak elő, amelyek optimális mennyiségben tartalmazzák az állati szervezet szükségletelnek megfelelő fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat. Magyarországon a fehérjetakarmányok Jelentős részét importalapanyagokból — szójából, hal- és húslisztból — állítják elő. Ezek gazdaságos felhasználása népgazdasági érdek, Gazdaságos felhasználáson jelenleg többnyire takarékosságot értenek. Természetesen van egv biológiai határ, amelyen túl az abraktakarmánvokkal való takarékosság ésszerűtlenné és kártékonnyá válik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott normatívák ésszerű HAZASSAG Kulcsár JAno« As Győri Andrea. Sajtos-Szűcs László és Kovács ív*.' sovány latvan és Papp Klára Anna, Vőneki Imre és Klán Klára, Füzesi Antal Oéza és Kiss Ilona. Szabő Károly Pál és Herényi Ágnes. Czlfra László és Berta Zsuzsanna, Badó Zoltán Fereno és Vörös Terézia. Szalma Elemér László és Kovács Judit Margit. Szankal László Jánoa és Sós Éva, Sávolt Zoltán András és Molnár Erzsébet Júlia. Lőrinez János és Masohltz Katalin Ágnes házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Malaünszki Nándornak és Kari yó Irénnek Mártó, Török Bélának és Susany Piroskának Adrienn. Kapás Antalnak és ÜJvári Margit Erzsébetnek Ju. dlt. Somogyi Gyulának és Borbola Valériának Krisztim. Zöldi Lajosnak és Laskai Máriának Tamás Oá bor, Balogh Edének és Enyingi Erzsébetnek Ede Péter. dr. Punoimann Jóssal Tamásnak és Radócz Márta Katalinnak Marttá. Szarvas Lász. lónaik és Lovászi Etelkának György István. Nagy Gyulának és Bende Rózának Enikó. Kissiben Sándornak és Bartcsa Katalin MarKUnak Sándor, PuUi Lászlónak és Fehér Jusztina Annának László Dánlel, dr. Veres László Ferencnek és Várnagy Zsuzsanának Dánlel Aron. Palóc* Pál Lászlónak és Czirok Honinak Róbert Szabolcs. Gombkötő Sándor Lajosnak és Zslgóczki Juliannának László, szrtke Bélának és Martők Irénnek Gábor, Major Ferencnek ós Temesvári Ilonának Helga Ilona. Ballal Sándornak és Vörös Ágnesnek Attila. Hsizlnger Istvánnak és HegédUs Erzsébetnek András, Kemenesi László Pálnak és Tóth RozíUinak Katalin. Németh Lajosnak és Batkt Etelkának Ágnes, Csesznok Miklósnak és Cáanyi Mária Katalinnak Dávid. Tarkas Szilveszternek és CsUrl Editnek JOtelin. Jankovlcs Gyulának és Boháos Almának Tamás. Csótt Istvánnak és Kisnéter Arankának Olga, Tóth Gabornak és S-abó Evánsk László József, Búvár Mihálynak és Borká Év* Kamiinak Attila, Hornok Lászlónak és Halnál Juliannának László. Vörös Péternek és Somogyi Katalinnak Petza, Sufrán Istvánnak cs Fónai Mártának Gábor István. Tóth Ferenc latCsaládi események vánnak és Dobos Veronikának Veronika Mónika, Turcsik Mihálynak és Süli Mária Erzsébetnek Zita Ágnes, Osgyán Mihálynak és Bakulya Zsuzsannának Márta, Juhász Józsefnek és Tarl Márta Arankának Csaba József, Gaj dacai Józsefnek es Makra Anna Máriának Ildikó Anita, Ga,Idaest Józsefnek és Makra Anna Máriának Attila Norbert, Szécsl Szilveszternek és Pakol Klárának Gábor. Ambruzs Pál. nak és Uolasl Veronika Teréz iá. nak Róbert. László Györgynek es Hajdú Máriának Zoltán. Sze. kely Péternek és Szemén Erzsébet Annának Erzsébet. Domonkos Józsefnek és Szabó Anikónak Gergely József, Jaksa Józsefnek és Ma-gony Sarolta Er. zsebelnek Diána Sarolta. Nagy Józsefnek és TUrl Matildnak Andrea. Dobó Lajosnak és Rózsa Klárának Beatrix, Papdi Ernőnek és Horváth Magdolnának Veronika, Papp Jenőnek és Klrl Jolának Zsolt Jenő, Juhász Ferencnek és Szóráth Ágnes Máriának Dóra. Tornán Istvánnak és Sors Etelkának Zoltán. Kovács Lászlónak és Deák Juditnak Ida Jusztina, dr. Péter Lajos Imrének és Fehér Annának Éva. Postás Péternek és Jónt Juditnak Melinda Judit, Vágó Péternek és Szabó Katalinnak Péter. Dékány Imrének és Szobenyl Zsuzsannának László. Dobó Sándornak és Somlyat Maria Piroskának Csilla, brezán Milosnak és Bugyi Évának SzioJán. Lovász Istvánnak és Varga Antónia Katalinnak Adrienn, soós Istvánnak és Bchmldt Méri* Magdolnának Irtván. Vada*r,y Lászlónak és Roslás Erzsébetnek Rita Zsuzsa, Llbodt László Zoltánnak és Bárdos Ildikó Máriának Zsolt. Bárkányi Józsefnek és Siis M*rg1lnák Richárd József. Juhasz József, nok és Méltesies Jullannén«,< Katalin, Kumrz Józnám k és Jó Evg Honának Attila. Szel Sándor Istvánnak és Gyémánt Arankának Edina Eszter. Donka Sándornak és Mátó Klárának Klára Erzsébet. Rózsa Imrének és Ábrahám Irén Etelkának Tamás, Pintér Andrásnak és Pécsi Juliannának Tibor, Jéga, Szabó Gábornak és Balogh Magdolnának Zoltán, Kiss Zol. tánnak és Gyuris Ágnes Gyöngyinek Szilvia Ágnes, Császár Lászlónak és Biczó Zsuzsannának Kinga, Lovászi Vilmosnak és Szécsl Katalinnak Beatrix, Schrcok Jánosnak és Szálesz Annának Annamária, dr. Mészáros Gyulának és dr. Bohus Klára Rózsának Péter, Pályi Imré. nck és Klonkai Gabriellának Réka Petra, Kiss Gyulának és Vas Ágnesnek Ágnes. Antal Bélának és Horváth F.rzsébelnek Kornél. Budai Antalnak és Márkus Ilonának Csaba Antal, Barna Sándor Gábornak és Makta Rozáliának Sándor. Rózsa Ferencnek és Sörös Katalinnak Katalin, Kakuszi Lászlónak és Ződt Erzsébetnek László, Jenel Mihálynak és Födi Irénnek János nevű gyermekük született, HALÁLOZÁS Vajay Ede János. Káfony Péter András. Kis Antalné Szél. pál Julianna. Báló Antalné Kol. lár Terézia, Kamuti Lajos, Ocskó István, dr. Vlski Mátyás Oyörgyné Szirony Erzsébet. Fehér Mihály né Szebenyl Franciska. Várszegi Sándorné Paár OLga, JóJárt Sándor. Gulyás Gábor. Göncöl sándorné Kozák Erzsébet. Tóth József. Kis Sándor. Alffner Aranka. Krajczár Jánosné Rádai Mária. Lajkó ülés. Soós Károlyné Pölös Rozália, Nyírt Julianna. Hálnál István. Bőrösök Andrásné Ve. csernyés Pirosk-I. Klazslk György. Gáeser Vince. Szabó László bállntné Sváb-Kovács Margit, tfbljár MIMlyné Tóth Ilona, Kasza Mihályné Péter Anna, Szekeres Lajos, M*uksinszky Gyula né Ambrózy Eleonóra, Nyilasi Miklós, Dékány jánosne Kormos Anna, Tóth István. Bede József Lóránd. Tarján lstvánné Farkas Magdolna. Zombori Etelka. Sze*. vári László. Trepián József. Pá. linkó Tatván Péter. Majláih látván. Pozsonyt Lajosná l üdvig Irén. Simon Jánosné Papdi Rozália, Husz.ka József Albert, Farksa .lózsefné Nagygérzl Etelka, Kopasz. Józaofné Horváth Mária. Bodi Jozselne Papp Etel meghalt. takarékosságra kívánják ösztönözni a gazdaságokat. Az abrakfelhasználást csak úgy lehet csökkenteni, ha javítják a tömegtakarmányok minőségét, és növelik mennyiségüket. A fajlagos abrakfelhasználás mutatói Csongrád megye átlagában megfelelnek a követelményeknek. A MÉMelőírás szerint 4 ezer literen aluli átlagos te.ihozam esetén egy liter tej előállításához legfeljebb 40 v dekagramm abraktakarmányt használhatnak fel az állattenyésztők. Megyénk átlaga 39 dekagramm — az egyes termelőszövetkezetek közölt azonban jelentós különbségek mutatkoznak. A rúzsai Népszabadság Tsz-ben például 33, a tápéi Tisza táj Termelőszövetkezetben 64 deka abrak Jutott egv liter tejre idén az első félévben. A minisztérium normatívái szerint hagyományos sertéstelepen 4,8 kilogramm abráktakarmány szükséges egy kilogramm sertéshús előállításához. A szőregi Tisza-Maros-szög Termelőszövetkezetben ez a szám 4,18, Pusztamérgesen, a Rizling Tsz-ben 12,55 kilogramm. A szegedi járás eredményei valamivel gyengébbek a megyei átlagnál. A gyenge minőségű homoktaluj csak egy, a lehetséges okok közül, hiszen éppen ezeken a részeken lehetne Javítani a tömegtakarmány-gazdálkodáson. Ahol Intenzív gyepgazdálkodás folyik, sok abrakot megtakarítanak. Más kérdés, hogy a gyepfelújításokhoz sok pénz szükséges, a homoki gazdaságok többségének pedig nincsenek megfelelő anyagi eszközet. Az új szabályozók a felvásárlási árak révén azokat a mezőgazdasági üzemeket segítik, amelyek árbevételének jelentős része származik állattenyésztésből. A fehérjetakarmányok alapanyaga drágul, ezenkívül devizában kell fizetni értük. A gazdasági helyzet jól Ismert nehézségei előtérbe állították a helyettesítő anyagok termelését, az Ipari melléktermékek fokozottabb felhasználását Legfontosabb feladat, hogy növeljék a pillangós széna és a jó minőségű — legalább 35 százalék száraz anyagot tartalmazó — silókukorica mennyiségét. E két tömegtakarmány megtermelhető a homokon is. Javítani kell a rétek, legelók terméshozamát. Üjra növekszik a természetes tartási körülmények jelentősége. Azokban a téeszekben, ahol legeltetik s teheneket, kevesebb a nehéz ellés. ritkábban betegednek meg az állatok. Kevesebb abrakkal sem csökken a tejhozam. A szegedi járásban hagyományai vannak a másodvetésü takarmány termesztésnek. Idén az aszálykárok ellensúlyozására a megye más részein ls kétszer annyit vetettek, mint tavaly. Takarmányozásra jól felhasználható a kukoricaszár. Tápértéke egyenlő a közepes minőségű szénáéval. Nem feltétlenül szükséges drága gépekkel betakarítani: a balástyal Móra Tsz például legelteti a kukoricaföldön hagyott szárat. A kérődző állatoknál alkalmazhatók a szintetikus fehérjék, amelyeket a hazai Ipar ls elő tud állítani. A csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezet tehenészetében évek óta etetnek a silótakarmányra szórva natúrkarbamidot. Az ópusztaszerl Árpád vezér Tsz-ben pedig karbamiddal átitatott répaszeletet kapnak az állatok. Hasonlóan fontos a takarmányozásra alkalmas ivari melléktermékek felhasználása. A sertéstenyésztésben a savó. a különböző vágóhídi melléktermékek. húspép, csontőrlemény pótolhatja az abrak egy részét. A Pankotal Állami Gazdaságban eredményesnek bizonyult technológiát Jövőre átveszi a szőregi Tisza-Maros-szög Tsz. később pedig több szegedi gazdaság ls. A Járásban, ahol nem a tőkeigényes Intenzív állattartás dominál, a helyi lehetőségek okos kihasználásával ellensúlyozni lehet a fehérjetakarmányok árának emelkedését. A gazdaságos takarmányfelhasználásban, a módszerek és tapasztalatok cseréjében jelentős szerepe van a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségnek, amely ebben az évben nyolc-tíz tapasztalatcserét szervezett állattenyésztési szakembereknek. Az ő feladatuk a forgalomba hozott tápok, takarmányok minőségének ellenőrzése, az állattenyésztők érdekelnek védelme is. Évente kétszer megvizsgálják a nagyüzemekben a fajlagos abrakfelhasználás alakulását. Ahol jelentősen túllépik a MÉM-normativdkat, ott szankciókat Javasolnak a megyei tanács mezőgazdasági osztályának. Az 6 jó munkájuknak is tulajdonítható, hogy megyénk takarmányfelhasználásának gazdaságossági mutatói országos összehasonlításban a hormndik helyre kerültek 1078ba. a.