Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

4 Kedd, 1979. december lí: Mi Vendéglátó: a Kertészeti Egyetem Gyerekek a megmondhatói, hogy a felnőttek — szülök, rokonok, ismerősök — unos­untalan föltett, legkedveltebb kérdése: mi leszel, ha nagy leszel? Az óvodás, a kisisko­lás könnyen rávágja, hogy űrhajós, pilóta vagy autósze­relő. a nyolcadikos azonban a szülőkre bízza a „hogyan tovább"-ot. A harmadikos, negyedikes középiskolás sem olyan „nagy" még, hogy ön­állóan tudna pályát választa­ni. Ehhez nyújt. igen bölcs segítséget az ország több egyetemén megszervezett nyi­tott hét: tárt kapukkal, tárt tantermekkel. laborokkal, könyvtárakkal, klubszobákkal várják az érdeklődő, érettsé­gi előtt álló fiatalokat. Jómagam, mint a tájékozta­tásban segíteni tudó újságíró fogadtam el a Budapesti Ker­tészeti Egyetemtől kapott meghívást. A Villányi úti. 126 esztendős, ám modern épüle­teivel korát meghazudtolóan fiatal intézmény a gazdag ar­borétum védett fái. bokrai között terül eL Első benyo­másom: felejthetetlen eszté­tikai .élménnyel ls fölérhet a diákok látogatása. S hogy a szépség központi helyet fog­lal el az egyetemi oktatás­ban. nevelésben ls. arról meg­győződhetett, aki beljebb lé­pett. Az egyetem KISZ-tagjai ugyanis ötletes, színes kiállí­tást rendeztek a díszterem­ben. ahol a középiskolások együtt láthatták az egyetemi képzés, az elmélet és a gya­korlat kapcsolatának eredmé­nyeit. Csodálatos gyümölcsök, ládákban, tálakban díszelgő virágok, konzervek, kertek, parkok tervrajzai, lkebana­kompozfeiók gyönyörködtet­ték a szemet — és bizonyára hoztak közelebb sokakat eh­liez a pályához. — A fővárosban két egye­temi kar. a termesztési és a tartósító ipari működik. Kecskeméten kertészeti főis­kolai karunk van — tájékoz­tatott Lányi Gábor KlSZ-tlt­kár. A termesztési szakon a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, faiskolai, dísznövény- és gyógynövénytermesztéssel, va­lamint növénynemesítéssel, növényvédelemmel és ökonó­miával Ismerkednek meg a hallgatók. Akik a táj- és kert­építészeti szakot választották, olyan tudás birtokába jut­nak. amellyel a táj és a tele­pülések zöldfelületét rendez­hetik. tervezhetik, részt ve­hetnek a kivitelezés irányi tásában, a fenntartás, gon­dozás munkáiban és az ezzel kapcsolatos kutatási, oktatási teendőket is elláthatják. A szakma szépsége sok fiatalt vonz. általában itt négysze­res a túljelentkezés. Egyéb­ként öt év elteltével okleve­les mérnöki képesítést kap­nak a kar végzett hallgatói. — A tartósító Ipari kar ke­eesebb „lírai" elemet kínál, as itt végzettek az élelmiszer­iparban. gyárakban helyez­kedhetnek el. Kevésbé ismert ez a szakma, a szegediek bi­zonyára az Élelmiszeripari Főiskolát választják szíveseb­ben. Nálunk kétszintes az ok­tatás: három év elteltével, szakdolgozat benyújtása és elfogadása után üzemmérnöki diploma tulajdonosa lesz a hallgatói Az évfolyam fele azonban még két évig továbbtanul, hogy oklevelei tartósító ipari mérnök lehes­sen. őket a konzerv-, a hű­tőipar, a borászat és üdítő­ital-ipar és a dohányipar vár­ja tárt karokkal. A kecs­keméti kar kertészüzemmér­nök-dtplomát ad. — Mit vámalt a nyitott hittől? — Azt. hogy megismerjék és megszeressék a gyerekek , ezt a hivatást, ée szippantsa-1 nak ők ls egy kis egyetemi levegőt... — Hány vendégre számíta­nak? — Tavaly februárban ren­deztük az első nyílt hetet: 500 gyerek Jött el az ország különböző részéből. Az idén minden rokon szakközépisko­lába küldtünk tájékoztatót, meghívót, reméljük, nem hiá­ba tártuk ki a kapukat. Amíg a díszteremben be­szélgettünk. megérkezett a fiatalok első csoportja, zöm­mel lányok. Ketten már túl az érettségin, a többiek jövő­re „állnak rajthoz". Kicsit szorongva hallgatják a buda­pesti. budakeszi, bonyhádi, győri, kalocsai iskolából jött diákok a két kari KlSZ-tit­kár tájékoztatóját a fölvételi­ről. a fölkészülésről, az okta­tásról. a klubéletről, a ké­sőbbi elhelyezkedés lehetősé­geiről. — Az oktatók tapasztalata szerint hogyan készíti föl a középiskola a diákokat az egyetemi évekre, megállják-e itt a helyüket? — kérdeztem dr. Pillis Pál oktatási rektor­helyettes tőL — Általában megállják a helyüket. Hogy ez a megálla­pítás egyértelműen örvende­tes-e. azon el lehet gondol­kodni. Egyetemi oktatási rendszerünkben gyenge a sze­lekció: a hallgatók 90 száza­léka diplomához jut Átlag­képességű, átlagszorgalmú ember elvégzi az egyetemet Ebből aztán az következik, hogy a jó képességű se hajt a tehetséges is megelégszik az átlagos eredménnyel „Elég a 4-es az ösztöndíjhoz" — mondja, és értékes energiáit idejét elfecséreli másra. Én helyesebbnek tartanám. ha lenne bátorságunk a gyengé­ket eltanácsolni, de úgy. hogy az ne legyen megbélyegzés, és úgy, hogy addig megszer­zett tudása se menjen veszen­dőbe. Hasznosítsa, csak ala­csonyabb szinten, tanfolya­mon pótolva tudását. Gon­dunk még az ls, hogy a Je­lenlegi fölvételi rendszer a gimnáziumi anyagra épül. ^z alapos biológia-, kémiatudás­ra. így sajnos kevesen jön­nek szakközépiskolából. — A Kertészeti Egyetem diplomájával hogyan lehet el­helyezkedni? — Többletkínólat van az állásokból. Csakhogy vidékre nem megy mindenki szíve­sen. Jövőre a MÉM korlátoz­ni akarja a budapesti állások számát. A tapasztalat az. hogy a fiatalok oda mennek, ahol többet Ígérnek, nagyobb fizetést, lakást kapnak. Ebből alakul ki a bűvös kör: az erős vállalat kap mindig új. 161 képzett szakembereket, a gyönge meg továbbra is gyönge marad ... Persze ők is segíthetnének magukon, ha társadalmi ösztöndíjai kötné­nek egy-egy hallgatóval... — Tudja-e az egyetem, hol van szakemberhiány az or­szágban? — Elsősorban Szabolcs és Zala megyében, de Csongrád és Békés megyében is elkel­ne több kertészeti egyetemet végzett ember. • Érdemes, nem érdemes? Van jövője a választott hiva­tásnak. vagy sem? Segítségül a döntéshez néhány adat: 1990-re a konzervipar terme­lése a jelenlegi 750 ezer ton­náról kb. 1 millió tonnára nő. A hűtőipar 1990-re csak­nem duplájára. 180 ezer ton­nára növeli termelését. Ha­zánk a világ hatodik borex­portáló állama, idehaza pedig egyre szívesebben isszuk az üdítő Italokat is. És lehet-e a jövőben új energiaforráso­kat föltárni, mezőgazdaságot iparosítani, üdülőterületeket kialakítani, új lakóhelyeket otthonossá, széppé varázsol­ni, emberhez méltó környeze­tet kialakítani, a tájtervezö. tájrendező, a kertépítész tu­dása. munkája nélkül? , Chlkán Ágnes Ui üdiilő Harkányban Harkányban elkészült az ország legnagyobb termelő­szövetkezeti üdülője, ame­lyet közöe erővel hozott lét­re a mozgalom. A világhírű gyógyvízre alapozva nem­csak pihenést, hanem gyó­gyulást is nyújt az intéz­mény a beutalt vendégek­nek. A százszobás épületben évente százezer üdülőnapra nyílik lehetőség önköltségi áron. A szép, modern vonalú, négyszintes üdülőszálló mű­szaki átadása megtörtént, s jelenleg a szobákat búto­rozzák. A program szerint 1980 januárjában fogadják majd az első üdülőcsoportot Harkányban — pontosan há­rom évre rá, hogy megkez­dődött az építkezés. Az üdü­lőépítés anyagi alapjának megteremtésére a tagszövet­kezetek részjegyeket váltot­tak, és annak arányában üdültethetik majd dolgozól­kat Harkányban. KözSs kirnyezefvédekm A Szovjetunió, Lengyelor­szág és Csehszlovákia közős határszakaszán létesül az a természetvédelmi terület, amely majdan a szocialista országok egyik tudományos központja lesz. Rendkívül gazdag e vidék növényzete. A bükkök, gyertyánfák és jegenyefenyők mellett Itt számos, másutt kihalóban levő növényfajta található. Ugyanez vonatkozik a vidék állatvilágára is; medvék, őzek. szarvasok és körülbe­lül harmincféle madárfaj népesíti be a rezervátumot. Az - 1980-ig érvényes együttműködési proRram előírja a tagországok közös kutatásait a környezet- és természetvédelemben. Je­lenleg közel 150 témában folytatnak közös kutatáso­kat. például tanulmányozzák az állat- és növényvilág, a természeti kincsek, a vizek és a levegő védelmének módszereit, valamint a vá­rosfejlesztés és az elővárosok kiépítésének számos problé­máját. A programban jelentős helyet kap azoknak a fo­lyóknak hasznosítása és vé­delme, amelyek több KGST­orszóg. valamint Jugoszlávia területét szelik át. Szovjet, magyar, jugoszláv, román és cseh szakemberek részvéte­lével például egy közös Ti­sza-munkabizottság műkö­dik, amelynek feladatai kö­zé tartozik az árvízvédelmi és vízgazdálkodási teendők koordinálása a térségben, valamint a különböző víz­ügyi létesítmények építése és üzemeltetése. A KGST-országok szak­emberei közösen tanulmá­nyozzák az erdőirtás és -te­lepítés és a termőföldek op­timális kihasználásának kér­déseit. valamint a meliorá­ciós munkák hatását a kör­nyezetre és a földek termé­kenységére. (BUDAPRESS— APN) Ésszerű takarmányozás Ipari melléktermékek hasznosítása Az utóbbi évtizedben ro­hamos fejlődésnek Indult az lparszerű állattartás. Ennek feltétele volt, hogy olyan tápszereket állítsanak elő, amelyek optimális mennyi­ségben tartalmazzák az álla­ti szervezet szükségletelnek megfelelő fehérjéket, vita­minokat, ásványi anyagokat. Magyarországon a fehérje­takarmányok Jelentős részét importalapanyagokból — szójából, hal- és húslisztból — állítják elő. Ezek gazda­ságos felhasználása népgaz­dasági érdek, Gazdaságos felhasználáson jelenleg több­nyire takarékosságot érte­nek. Természetesen van egv biológiai határ, amelyen túl az abraktakarmánvokkal va­ló takarékosság ésszerűtlen­né és kártékonnyá válik. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által kiadott normatívák ésszerű HAZASSAG Kulcsár JAno« As Győri And­rea. Sajtos-Szűcs László és Ko­vács ív*.' sovány latvan és Papp Klára Anna, Vőneki Imre és Klán Klára, Füzesi Antal Oéza és Kiss Ilona. Szabő Ká­roly Pál és Herényi Ágnes. Czlfra László és Berta Zsu­zsanna, Badó Zoltán Fereno és Vörös Terézia. Szalma Elemér László és Kovács Judit Margit. Szankal László Jánoa és Sós Éva, Sávolt Zoltán András és Molnár Erzsébet Júlia. Lőrinez János és Masohltz Katalin Ág­nes házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Malaünszki Nándornak és Ka­ri yó Irénnek Mártó, Török Bé­lának és Susany Piroskának Adrienn. Kapás Antalnak és ÜJvári Margit Erzsébetnek Ju. dlt. Somogyi Gyulának és Bor­bola Valériának Krisztim. Zöldi Lajosnak és Laskai Máriának Tamás Oá bor, Balogh Edének és Enyingi Erzsébetnek Ede Pé­ter. dr. Punoimann Jóssal Ta­másnak és Radócz Márta Ka­talinnak Marttá. Szarvas Lász. lónaik és Lovászi Etelkának György István. Nagy Gyulának és Bende Rózának Enikó. Kis­siben Sándornak és Bartcsa Katalin MarKUnak Sándor, Pu­Ui Lászlónak és Fehér Jusztina Annának László Dánlel, dr. Ve­res László Ferencnek és Vár­nagy Zsuzsanának Dánlel Aron. Palóc* Pál Lászlónak és Czirok Honinak Róbert Szabolcs. Gombkötő Sándor Lajosnak és Zslgóczki Juliannának László, szrtke Bélának és Martők Irén­nek Gábor, Major Ferencnek ós Temesvári Ilonának Helga Ilo­na. Ballal Sándornak és Vörös Ágnesnek Attila. Hsizlnger Ist­vánnak és HegédUs Erzsébetnek András, Kemenesi László Pál­nak és Tóth RozíUinak Katalin. Németh Lajosnak és Batkt Etelkának Ágnes, Csesznok Miklósnak és Cáanyi Mária Ka­talinnak Dávid. Tarkas Szilvesz­ternek és CsUrl Editnek JOte­lin. Jankovlcs Gyulának és Bo­háos Almának Tamás. Csótt Istvánnak és Kisnéter Aranká­nak Olga, Tóth Gabornak és S-abó Evánsk László József, Búvár Mihálynak és Borká Év* Kamiinak Attila, Hornok Lász­lónak és Halnál Juliannának László. Vörös Péternek és So­mogyi Katalinnak Petza, Sufrán Istvánnak cs Fónai Mártának Gábor István. Tóth Ferenc lat­Családi események vánnak és Dobos Veronikának Veronika Mónika, Turcsik Mi­hálynak és Süli Mária Erzsébet­nek Zita Ágnes, Osgyán Mihály­nak és Bakulya Zsuzsannának Márta, Juhász Józsefnek és Tarl Márta Arankának Csaba József, Gaj dacai Józsefnek es Makra Anna Máriának Ildikó Anita, Ga,Idaest Józsefnek és Makra Anna Máriának Attila Norbert, Szécsl Szilveszternek és Pakol Klárának Gábor. Ambruzs Pál. nak és Uolasl Veronika Teréz iá. nak Róbert. László Györgynek es Hajdú Máriának Zoltán. Sze. kely Péternek és Szemén Erzsé­bet Annának Erzsébet. Domon­kos Józsefnek és Szabó Anikó­nak Gergely József, Jaksa Jó­zsefnek és Ma-gony Sarolta Er. zsebelnek Diána Sarolta. Nagy Józsefnek és TUrl Matildnak Andrea. Dobó Lajosnak és Ró­zsa Klárának Beatrix, Papdi Ernőnek és Horváth Magdolná­nak Veronika, Papp Jenőnek és Klrl Jolának Zsolt Jenő, Ju­hász Ferencnek és Szóráth Ág­nes Máriának Dóra. Tornán Ist­vánnak és Sors Etelkának Zol­tán. Kovács Lászlónak és Deák Juditnak Ida Jusztina, dr. Péter Lajos Imrének és Fehér Anná­nak Éva. Postás Péternek és Jónt Juditnak Melinda Judit, Vágó Péternek és Szabó Kata­linnak Péter. Dékány Imrének és Szobenyl Zsuzsannának Lász­ló. Dobó Sándornak és Somlyat Maria Piroskának Csilla, brezán Milosnak és Bugyi Évának Szio­Ján. Lovász Istvánnak és Varga Antónia Katalinnak Adrienn, soós Istvánnak és Bchmldt Mé­ri* Magdolnának Irtván. Va­da*r,y Lászlónak és Roslás Er­zsébetnek Rita Zsuzsa, Llbodt László Zoltánnak és Bárdos Il­dikó Máriának Zsolt. Bárkányi Józsefnek és Siis M*rg1lnák Richárd József. Juhasz József, nok és Méltesies Jullannén«,< Katalin, Kumrz Józnám k és Jó Evg Honának Attila. Szel Sándor Istvánnak és Gyémánt Arankának Edina Eszter. Donka Sándornak és Mátó Klárának Klára Erzsébet. Rózsa Imrének és Ábrahám Irén Etelkának Tamás, Pintér Andrásnak és Pécsi Juliannának Tibor, Jéga, Szabó Gábornak és Balogh Magdolnának Zoltán, Kiss Zol. tánnak és Gyuris Ágnes Gyön­gyinek Szilvia Ágnes, Császár Lászlónak és Biczó Zsuzsanná­nak Kinga, Lovászi Vilmosnak és Szécsl Katalinnak Beatrix, Schrcok Jánosnak és Szálesz Annának Annamária, dr. Mészá­ros Gyulának és dr. Bohus Klá­ra Rózsának Péter, Pályi Imré. nck és Klonkai Gabriellának Réka Petra, Kiss Gyulának és Vas Ágnesnek Ágnes. Antal Bélának és Horváth F.rzsébel­nek Kornél. Budai Antalnak és Márkus Ilonának Csaba Antal, Barna Sándor Gábornak és Makta Rozáliának Sándor. Rózsa Ferencnek és Sörös Katalinnak Katalin, Kakuszi Lászlónak és Ződt Erzsébetnek László, Jenel Mihálynak és Födi Irénnek Já­nos nevű gyermekük született, HALÁLOZÁS Vajay Ede János. Káfony Pé­ter András. Kis Antalné Szél. pál Julianna. Báló Antalné Kol. lár Terézia, Kamuti Lajos, Ocs­kó István, dr. Vlski Mátyás Oyörgyné Szirony Erzsébet. Fe­hér Mihály né Szebenyl Fran­ciska. Várszegi Sándorné Paár OLga, JóJárt Sándor. Gulyás Gábor. Göncöl sándorné Kozák Erzsébet. Tóth József. Kis Sán­dor. Alffner Aranka. Krajczár Jánosné Rádai Mária. Lajkó ülés. Soós Károlyné Pölös Ro­zália, Nyírt Julianna. Hálnál István. Bőrösök Andrásné Ve. csernyés Pirosk-I. Klazslk György. Gáeser Vince. Szabó László bállntné Sváb-Kovács Margit, tfbljár MIMlyné Tóth Ilona, Kasza Mihályné Péter Anna, Szekeres Lajos, M*uk­sinszky Gyula né Ambrózy Eleonóra, Nyilasi Miklós, Dé­kány jánosne Kormos Anna, Tóth István. Bede József Ló­ránd. Tarján lstvánné Farkas Magdolna. Zombori Etelka. Sze*. vári László. Trepián József. Pá. linkó Tatván Péter. Majláih lát­ván. Pozsonyt Lajosná l üdvig Irén. Simon Jánosné Papdi Ro­zália, Husz.ka József Albert, Farksa .lózsefné Nagygérzl Etel­ka, Kopasz. Józaofné Horváth Mária. Bodi Jozselne Papp Etel meghalt. takarékosságra kívánják ösztönözni a gazdaságokat. Az abrakfelhasználást csak úgy lehet csökkenteni, ha javítják a tömegtakarmá­nyok minőségét, és növelik mennyiségüket. A fajlagos abrakfelhasz­nálás mutatói Csongrád me­gye átlagában megfelelnek a követelményeknek. A MÉM­előírás szerint 4 ezer literen aluli átlagos te.ihozam ese­tén egy liter tej előállításá­hoz legfeljebb 40 v deka­gramm abraktakarmányt használhatnak fel az állatte­nyésztők. Megyénk átlaga 39 dekagramm — az egyes ter­melőszövetkezetek közölt azonban jelentós különbsé­gek mutatkoznak. A rúzsai Népszabadság Tsz-ben pél­dául 33, a tápéi Tisza táj Termelőszövetkezetben 64 deka abrak Jutott egv liter tejre idén az első félévben. A minisztérium normatí­vái szerint hagyományos sertéstelepen 4,8 kilogramm abráktakarmány szükséges egy kilogramm sertéshús előállításához. A szőregi Ti­sza-Maros-szög Termelőszö­vetkezetben ez a szám 4,18, Pusztamérgesen, a Rizling Tsz-ben 12,55 kilogramm. A szegedi járás eredmé­nyei valamivel gyengébbek a megyei átlagnál. A gyenge minőségű homoktaluj csak egy, a lehetséges okok kö­zül, hiszen éppen ezeken a részeken lehetne Javítani a tömegtakarmány-gazdálko­dáson. Ahol Intenzív gyep­gazdálkodás folyik, sok ab­rakot megtakarítanak. Más kérdés, hogy a gyepfelújítá­sokhoz sok pénz szükséges, a homoki gazdaságok több­ségének pedig nincsenek megfelelő anyagi eszközet. Az új szabályozók a felvá­sárlási árak révén azokat a mezőgazdasági üzemeket se­gítik, amelyek árbevételének jelentős része származik ál­lattenyésztésből. A fehérjetakarmányok alapanyaga drágul, ezenkí­vül devizában kell fizetni értük. A gazdasági helyzet jól Ismert nehézségei előtér­be állították a helyettesítő anyagok termelését, az Ipari melléktermékek fokozottabb felhasználását Legfontosabb feladat, hogy növeljék a pillangós széna és a jó minőségű — legalább 35 százalék száraz anyagot tartalmazó — siló­kukorica mennyiségét. E két tömegtakarmány megtermel­hető a homokon is. Javítani kell a rétek, lege­lók terméshozamát. Üjra növekszik a természetes tar­tási körülmények jelentősé­ge. Azokban a téeszekben, ahol legeltetik s teheneket, kevesebb a nehéz ellés. rit­kábban betegednek meg az állatok. Kevesebb abrakkal sem csökken a tejhozam. A szegedi járásban hagyo­mányai vannak a másodve­tésü takarmány termesztés­nek. Idén az aszálykárok el­lensúlyozására a megye más részein ls kétszer annyit vetettek, mint tavaly. Takarmányozásra jól fel­használható a kukoricaszár. Tápértéke egyenlő a köze­pes minőségű szénáéval. Nem feltétlenül szükséges drága gépekkel betakaríta­ni: a balástyal Móra Tsz például legelteti a kukori­caföldön hagyott szárat. A kérődző állatoknál al­kalmazhatók a szintetikus fehérjék, amelyeket a hazai Ipar ls elő tud állítani. A csengelei Aranyhomok Ter­melőszövetkezet tehenészeté­ben évek óta etetnek a siló­takarmányra szórva natúr­karbamidot. Az ópusztaszerl Árpád vezér Tsz-ben pedig karbamiddal átitatott répa­szeletet kapnak az állatok. Hasonlóan fontos a takar­mányozásra alkalmas ivari melléktermékek felhasználá­sa. A sertéstenyésztésben a savó. a különböző vágóhídi melléktermékek. húspép, csontőrlemény pótolhatja az abrak egy részét. A Panko­tal Állami Gazdaságban eredményesnek bizonyult technológiát Jövőre átveszi a szőregi Tisza-Maros-szög Tsz. később pedig több sze­gedi gazdaság ls. A Járásban, ahol nem a tőkeigényes Intenzív állat­tartás dominál, a helyi le­hetőségek okos kihasználá­sával ellensúlyozni lehet a fehérjetakarmányok árának emelkedését. A gazdaságos takarmány­felhasználásban, a módsze­rek és tapasztalatok cseré­jében jelentős szerepe van a Csongrád megyei Takar­mányozási és Állattenyészté­si Felügyelőségnek, amely ebben az évben nyolc-tíz ta­pasztalatcserét szervezett ál­lattenyésztési szakemberek­nek. Az ő feladatuk a forga­lomba hozott tápok, takar­mányok minőségének ellen­őrzése, az állattenyésztők érdekelnek védelme is. Évente kétszer megvizsgál­ják a nagyüzemekben a faj­lagos abrakfelhasználás ala­kulását. Ahol jelentősen túl­lépik a MÉM-normativdkat, ott szankciókat Javasolnak a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának. Az 6 jó munkájuknak is tulajdonít­ható, hogy megyénk takar­mányfelhasználásának gaz­daságossági mutatói országos összehasonlításban a hormn­dik helyre kerültek 1078­ba. a.

Next

/
Thumbnails
Contents