Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

VÍLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r' f '-;..• " w ] MSZMP SZEGED VÁROSI B1ZOTTSÁ NAK LAPJA 69. évfolyam 288. szám 1979. december 9., vasárnap Ara? 1,60 forint A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának •irányelvei a part X3B. kongresszusira Az Irányelvek bevezető része megállapítja: a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában éivezte népünk bizalmát, cselekvő támo­gatását; a társadalmi tevékenység alapvető területein ér­vényesítette a kongresszus fö politikai irányvonalát. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkás­hatalom szilárd, a párt betölti vezető szérepét, egyre szo­rosabbá válik a szocialista nemzeti egység. A magyar nép előbbre jutott a programnyilatkozatban megfogalmazott cé­lok valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építé­se nemzeti programmá vált. Fejlődött a népgazdaság, ja­vultak népünk életkörülményei, erősödött szocialista tudata, gyarapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető és együtt­működésre kész erővel összefogva biztosítja a hazai építő­munka külső feltételeit, aktívan közreműködik a békéért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon munkálkodik, hogy erősödjék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, s tovább szilárduljon az im­perialistaellenes erők összefogása. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XII. kongresz­ezus hagyja jóvá az elvégzett munkát, erősítse meg a párt eddigi fö politikai irányvonalát, és a programnyilatkozat­ban megfogalmazott távlati célokkal összhangban, valamint az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve jelölje ki a fejlett szocialista társadalom építésének további felada­tait. A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja. hogy további eredmények szüles­senek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alap­ján. Határozottan elítéli a NATO ' legújabb terveit, amelyék a nukleáris fegy­verzet növelésével Európa népeinek biztonságát köz­vetlenül és nagy mértékben veszélyeztetik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetunió­nak. a Varsói Szerződés tag­államainak a fegyverkezés csökkentését, a bizalom erő­sítését szolgáló fontos iavas­latai, kezdeményezései meg­valósuljanak. II. Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése Szocialista hazánkban szi­lárd a törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szei'­vek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes ren­delkezések betartásán, a köz­élet tisztaságán, és határo­zottan lépjenek fel a ha­talommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fe­gyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden te­rületén. Közös érdekünk a társadalomellenes magatar­tás visszaszorítása, a bűn­cselekmények megelőzés®, leleplezése, a közvagyon gon­dosabb kezelése, a társa­dalmi és a személyi tulaj­don védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületei —1 a dolgozó tömegekre tá­maszkodva, nemzetközi szö­vetségi rendszerünk kere­tében — megbízhatóan vé­delmezik szpcialista vívmá­nyainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegy­veres erők és testületeit jó együttműködése. | I. | ' A nemzetközi helyzet, kül­politikánk fő iránya és feladatai Korunkban az emberiség sorsdöntő kérdése a béke megőrzése, egy újabb világ­háború elkerülése. Külpoli­tikánk, összhangban elveink­kel és hazánk érdekeivel, aktívan segíti a szocializ­mus. a társadalmi haladás, a béke híveinek harcát. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói a világban. Fejlődik a szocialista közösség orszá­gainak két- és több oldalú együttműködése. Külpoliti­kánk egyeztetésében.- a szo­cialista vívmányok és a bé­ke védelmében nélkülözhe­tetlen szerepet tölt be a Varsói Szerződés szervezete. Országaink gazdasági fejlő­désének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében megvalósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válságának talaján mélyül­nek a tőkés világ ellentmon­dásai. A reakciós körök a bizonytalan politikai és gaz­dasági helyzetben fokozzák támadásaikat a kommunista és munkásmozgalommal. s más haladó, demokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspár­tok. a szakszervezetek. g dolgozó tömegek széles kö­rű harca bontakozik ki a nemzetközi monopóliumok törekvéseinek meghiúsításá­ért, a fegyverkezés, a hábo­rús veszély ellen. Pártunk teljes mértékben ' szolidáris küzdelmükkel. Erősödik a gyarmati ura­lom alól felszabadult népek harca a nemzeti független­ség teljes kivívásáért és megszilárdításáért, az impe­rializmus gazdasági, politi­kai és katonai befolyásának felszámolásáért. A függet­lenné vált, antiimperialista politikát folytató országok és a felszabadulásukért harcoló népek a haladásért vívott küzdelem jelentős tényezői. A szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájának, a békeszerető erők fellépésé­nek s a tőkés országokban a realitásokkal számoló ténye­zők együttműködési készsé­gének eredményekent az elmúlt években is folytató­dott az enyhülés Irányzata. Az enyhülés folytatódásá­ban, a világbéke fenntartá­sában különleges szerepe van a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának. A különböző imperialista erők, a reakciós körök. a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellensé­gei igyekeznek megakadá­lyozni az enyhülés térhódí­tását. Külpolitkánk alapvető cél­ja továbbra is az. hogv biz­tosítsa a kedvező külső fel­tételeket a szocialista építő­munkához, s hozzájáruljon az egyetemes béke, a társa­dalmi haladás ügyéhez. a szocializmus térhódításához. Kiemelkedően fontos fel­adatnak tekintjük, hogy erő­sítsük szövetségünket. ba­rátságunkat, együttműködé­sünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésnek. a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tagállamai-, val, a szocialista közösség országaival. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovietellenes politikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek a reakciós körök haladásel­lenes céljait segítik, és a békét veszélyeztetik. Ugyan­akkor készek vagyunk arra, hogy a Kínai Népköztársa­sággal is fejlesszük állam­közi kapcsolatainkat a köl­csönös előnyök alapján. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgal­makkal és a gyarmati ura­lom alól felszabadult népek­kel. A kölcsönös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő or­szágokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistael­lenes politikáját, s a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére irányuló kezdeménye­zéseit. A békés egvmás mellett élés elvéiből kiindulva a kölcsönös előnyök alao.ián tovább építjük kapcsolata­inkat a tőkés országokkal politikai, gazdasági, kultu­rális és mas területeken. Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősöd­tek a szocialista társadalmi viszonyok. Rendszerünk szi­lárd gazdasági alapja a ter­melőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tu­lajdona. Az osztályok. rétegek egymáshoz való arányában az utóbbi években nem tör­tént lényeges változás. (Az aktív keresők 59 százaléka munkás. 13 százaléka mező­gazdasági termelőszövetke­zeti tag. 25 százaléka értel­miségi és alkalmazott. Az önálló kisárutermelök ará­nya 3 százalék.) Arra törek­szünk, hogy az osztály.ielle­gű különbségek tovább csök­kenjenek. A munkásosztály eredmé­nyesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti pa­rasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jelle­gében bekövetkezett válto­zások is közelitik a mun­kásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető ér­dekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredménye­ként tovább erősödött szo­cialista rendszerünk politi­kai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megkövete­li, hogy állandóan gyarapod­janak*. a munkások, a ter­melőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók politikai, kulturális és szak­mai ismeretei, fejlődjék szo­cialista szemléletük, tovább csökkenjen a fizikai és a szellemi munka közti kü­lönbség. Növekedjék közéleti aktivitásuk, az élen járó dol­gozók — különösen a nagy­üzemi munkások — a ielen­leginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az. értelmiség szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerene és leszarna a társadalmi fei­lődéssel, a tudományos­technikai haladással együtt növekszik. A termelésben, az igazga­tásban. a szervezési és vég­rehajtási feladatok ellátásá­ban foglalkoztatott alkalma­zottak a korábbinál na­gyobb felelősséggel és hoz­záértéssel végzik munkáju­kat. Létszámuk azonban a valóságos társadalmi szük­ségletnél gyorsabban nő. és az egyes szakterületek közti megoszlásuk is aránytalan Ezt a kedvezőtlen folyama­tot a munka*ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fo­kozásával. a bürokrácia visz­szaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségiek hazánk teljes jogú állampolgárai. Pártunk a lenini nemzetisé­gi politika érvényesítését változatlanul fontos feladat­nak tekinti. Társadalmunk kiegyensú­lyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak kö­zötti rendezett viszony is, amelynek kialakítása sok fi­g-elmet igényelt mind az ál­lam. mind az egyházak ré­széről. Az állam az alkot­mány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A dokumentum megálla­pítja, hogy társadalmi fej­lődésünknek. távlati célja­ink elérésének nélkülözhetet­len erőforrása a széles körű szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk meg­felelően érvényesül. (Közös sz.icialista céljaink a dolgo­zó osztályoknak és réte­geknek, a párttagoknak és párlonkivülieknek, a marxis­táknak és más világnézetü­eknek. az ateistáknak és val­lásos embereknek az össze­fogásával valósulnak meg.). Tovább javult az állami irányító testületek és szer­vek munkája. Az országgyűlés a társa­dalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt al­kotott. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányí­tó munkája. Javult, kor­szerűsödött az államigazga­tás. A társadalmi érdek kö­vetkezetesebb érvényesítése és a magasabb követelmé­nyek szükségessé teszik, hogy a központi és a helyi állami szervek összehangol­tabban tevékenykedjenek, éljenek jobban hatáskörük­kel, növekedjék felelőssé­gük, s javítsák a végreha.j­tác és az ellenőrzés felté­teleit. Szükséges, hogy egya­ránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önálló­sás. Fejlődött a tanácsok nép­képviseleti jellege, önkor­mányzati szerepe. állam­igazgatási tevékenysége. Fel­adatuk. hogy emeljék a ha­táskörükbe tartozó intéz­mények irányításának szín­vonalat és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors in­tézésével is szélesítsék tö­megkapcsolataikat. Javuljon és legyen össze­hangoltabb az állami szer­vek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista de­mokrácia, társadalmi rend­szerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tö­megeknek a közügyekbe va­ló bevonását a part válto­zattanul ; alapvető feladat­nak tekinti. A szocialista de­mokrácia fejlesztésének el­engedhetetlen feltétele az ál­lampolgári fegyelem erősí­tése. a jogok és kötelessé­gek együttes érvényesítése. Á gazdasági építőmunka feladatai A népgazdaság az V. öt­éves terv időszakában to­vább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializ­mus anyagi-műszaki alap­jai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A gazdasági növe­kedés üteme mérsékeltebb a . korábbi évekénél, de meg­haladja a fejlett tőkés orszá­gok átlagát, s közel áll a KGST-országok átlagához. A nemzeti jövedelem növeke­dése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből szárma­zik. A külső gazdasági felté­telek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a várt­nál is kedvezőtlenebbül ala­kultak. Gazdasági nehézsé­geink nagyobb, részt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bonta­koznak ki a megváltozott külső feltételekhez, és az in­tenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fo­gyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben telje­sülnek. A tervezőmunkában az­zal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv ide­jén, 1981. és 1985. között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészé­ben a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelés és ter­mékszerkezet adottságainknak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jö­vedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő, és a nemzetközi­leg versenyképes. gazdasá­gos termelés dinamikusan fejlődjön. Gyorsuljon a mű­szaki és tudományos ered­mények hasznosítása, az új, korszerű technológiák be­vezetése, s javuljon a ter­mékek minősége. A gazda­ságtalan, tartósan veszte­séges fermelést a társadal­mi érdelekéi összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításá­val gazdaságossá kell ten­ni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgaz­dasági folyamatok hatásai­nak ellensúlyozása megkö­veteli a gazdaságpolitika fej­lesztését. rugalmasságát, cél­ratörő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emeJ lését, a belső és külső erők források ésszerűbb, takarék kosabb felhasználását, a jö-' vedelmezőség lényeges ja­vítását, az újító kezdemé­nyezések támogatását. Az iparnak, mindenek­előtt a feldolgozó iparnak elsősorban azok az ágai fej­lődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnöve­lést. illetve importmegtaka­rítástj; nagyobb népgazdasá­gi jövedelmet tesznek lehek tővé. (A gépiparon belül kik emelten kell fejleszteni azo­kat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együttműködés le­hetőségeit kihasználva nö­velje a jövedelmező, kor­szerű, jó minőségű termék kek arányát.) Az élelmiszerk ipari feldolgozás, a tárolók és hűtőkapacitás a mezőgazk dasági termeléssel összehan-' goltabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább import­bóL nehezebb feltételek mel­let, kell biztosítani az ork szág kiegyensúlyozott enerk gia- és nyersanyag-ellátását, A nyersanyag- és energia­takarékossági programok kö­vetkezetesen valósuljanak meg. További erőfeszítése­ket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiafor­rások feltárásáért, gazdasák gos kiaknázásáért. A- építő- és építőanyag­iparnak, valamint ezek hátk tériparának termelése a nép­gazdaság előtt álló felada­tokhoz igazodva nüvekedr jék. A továbbiakban a doku­mentum szól arról, hogy a mezőgazdasági termelés bő­vülése tegye lehetővé a ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fej­leszteni a mezőgazdaságunk, ban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricaterme-' lést. Nagy gondot kell fordí­tani az állattenyésztés szín­vonalának emelésére, a hús­termelés növelésére, a takar­mány takarékos felhaszná­lására. a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagy­üzemek munkája váljék ha­tékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a terme­lőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anya­gi és szellemi erők ésszerű (Folytatás a 2. oldalon.) j

Next

/
Thumbnails
Contents