Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

2 Csütörtök, 1079. december fl: Közlemény a Varséi Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az I. oldalról.) földrész békéjének érdekei­ből kiindulva — államaik nevében felhívással fordul­nak az Észak-atlanti Szövet­ség tagországainak kormá­nyaihoz, hogy a Varsói Szer­'ződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek fé­nyében újból tekintsék át az Európában kialakuló helvre­tet, és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolí­tanák ezt. Ebben az esetben késede­lem nélkül érdemi tárgyalá­sok kezdődhetnek a közép­hatótávolságú nukleáris esz­közök kérdéseiről, összhang­bon Leonvid Brezsnvevnek ez év október 6-1 berlini be­szédében kifejtett javasla­taival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet kel­tettek mind Európában, mind messze a földrész ha­tárain túl. A Varsói Szerző­dés tagállamainak mélysé­ges meggyőződése, hogv mi­nél hamarabb kezdődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, ame­lyek bonyolíthatnák a hely­zetet. és akadályokat gördít­hetnének a tárgyalások út­jába. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kijelentették, hogv az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétafegyverek gyártá­sára és nyugat-európai el­helyezésére vonatkozó. dön­tés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kí­sérlet lenne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalásokat, ami elvi okok miatt elfogadha­tatlan a Varsót Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO-tag­országok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket, hogy a NA­TO-tagországok kedvező Vá­laszt adnak a szocialista ál­lamok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a Javaslatukra, hogy kezd­jenek tárgyalásokat, ezekről a fegyverekről. Üjból hang­súlyozzák országaik meggyő­ződését, hogy az erőegyen­súlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők s a fegyverzet növelésével. a fegyverkezési hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a kato­Qai szembenállás csökkenté­sével. konkrét leszerelési — különösen nukleáris lesze­relési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. A A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbe­szélésekről és konzultációk­ról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett többi állammal foly­tattak, a Varsói Szerződés tagországainak 1979. május 15-i budapesti lavaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia Összehívására. , A miniszterek megállapí­tották. hogy Európa-szerte növekvő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó konfferencla iránt, és a szocialista országok er­re vonatkozó javaslata né­hány más állam javaslatai ellen komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdeké­ben, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kér­désekről, a lebonyolítás rendjéről! valamint a kon­ferencia előkészítéséről — célszerűnek tartják. hogy ezekről már a jelenlegi sza­kaszban kifejtsék elképze- sem nukleáris, sem pedig léseiket • hagyományos fegyvereket. Ügy vélik, hogy a katonai Síkraszállnak mindazon in­enyhülés és a leszerelés kér- tézkedések és megállapodá­déseivel foglalkozó koníe- sok elfogadásáért és megva­renclán megvitathatnák az lósításáért, amelyek arra európai államok közötti bí- irányulnak, hogv megerősít­zalom erősítésére, valamint sék az erőszaktól és az erő­a földiészen levő fegyveres szakkal való fenyegetésről erők és fegyverzetek kon- történő lemondás elve tisz­centrációjának és méretei- teletben tartásának politikai nek csökkentésére irányuló és Jogi alapját Európában, intézkedéseket. Az ülés résztvevőinek vé­A megfelelő kérdések át- lemenye szerint e célokat tekintését és az ezekkel szolgálná a'szocialista orszá­kapcsolatos konkrét megál- azon javaslatának megr lapodások egyeztetését cél- valósítása is. hogy a NATO szerű szakaszonként elvé- és a Varsói Szerződés tagál­gezni, kezdve az egyszerűbb lamai ne bővítsék a két szö­intézkedésekkel, és lépésről vétség résztvevőinek körét, lépésre haladva a nagyobbak Hangsúlyozták, hogy az ülé­és mélyrehatóbbak felé. A «en képviselt államok válto­konferencla munkáját oly katlanul készek a Varsói módon kellene megszervez- Szerződős szervezetének és az ni. hogy az egves szakaszok Észak-atlanti Sz.erződés szer­között folyamatos legyen az vezetének egyidejű feloszlata­előrehaladns a bizalomerósi- »1ra. s első lépésként — a tő intézkedésekben, a kato- katonai tevékenység kölesö­nai szembenállás enyhítésé- nös csökkentésével kezdve — ben. a fegyveres erők és katonai szervezeteik felszá­fegworzetek koncentrációié- moláséra. nak és méreteinek csökken- Azokat a konkrét javasla­tésében. csakúgy, mint. más í^fk ("Helyek a háború ki­leszereléei Intézkedésekben, trésének veszélyét csökken­Ennek során az előrehaladás ö politikai és szerzódcses­a/. egvik területen további .1°gi lépésekre vonatkoznak, lehetőségeket teremtene s*ln,tén.« európai katonai eredmények elérésére területeken is. mas enyhülés és a leszerelés kér­désével foglalkozó konferen cián megvitatni, „ ui. T^*5?1 Í2! , e("y~ olyan rendben és sorrendben, hu léssel és leszereléssel fog- am|iyenben annak résztvevői uakaszába n°a mimkát a W- ^T* kÖZÖU ™^yezhet­ni.atvdoMlUall ct lliUlilVdi ct Wi­zalomerósitö intézkedésekre A" tanácskozó tes­kel ene összpontosítani Ami tWlet 197!t november 33-i, ezeknek, az összeurópai ér- moszkvai nyilatkozatának el­tekezlet zarookmánvaval vi megállapításaiból kiindul­(.sszhangban megvalósuló Va oiés résztvevői rámu­1 ntézkedéselcnek a tovább- ltltnak: az j61taUlk javasolt, fejlesztését és kiegészítését európai katonai enyhülés illeti, az ülesen kepviselt ál- ^ iesZerelés kérdéseivel fog­lamok készek megállapodni laikozó konfercncia arra hl­arról, hogy vatott. hogy a helsinki tanács­— a záróokmány által meg- kozás által megkezdett össz­határozott körzetben tar- európai folyamat fejlődésé­tott nagy hadgyakorla- nek lényeges részévé és fon­tokról ne 25 ezer. hanem tos irányává váljon, A kon­20 ezer fős szinttel, és ferencia sikere nagymérték­ne három héttel, hanem ben hozzájárulna a helsinki egy hónappal a gvakor- záróokmányban megfogalma­lat megkezdése előtt ad- zott feladat megvalósításához, janak tájékoztatást; ahhoz, hogy az enyhülés fo­— az ugyanebben a körzet- lyamatossá, egyre életképe­ben végrehajtott 20 ezer f*bbé. kereteit tekintve pe­»s szint feletti száraz- d!«.általánossá váljék, s hoz­földi csapatmozgásokat járuljon Európa bekéienek bejelentik; és biztonságának megszilár­... ' , . _ dításához. ~ ^ Afni 82 európai katonai enyhüléssel és leszereléssel korlatokat belelentik; foglalkozó konferencia gya­— az összeurópai értekezle. korlati előkészítését illeti az ten részt vett többi ál- ülés résztvevői azon a véle­lam parti vizeinek köze- ményen vannak högy az elő­lében folytatott nagy ha- készítés kapcsolódjék az össz­ditengerészeti gyakorlato- európai keretekben megváló­kát bejelentik; suló más gyakorlati lépések­— a hadgyakorlatok mére- öez. amelyek közül a soron telt 40—50 ezer fős szint- következő, az összeurópai ér­re korlátozzák. tökezleten részt vett államok Készek megvizsgálni a hl- leprtVl"el6!nfk küszöbönálló zalomerősító Intézkedésekkel talalkozója. Ügy vé­japcsolato. más javaslatokat ^ttffimS ' . , . , közötti konzultációknak lé­it konferencia céljainak nyeges szerepet kell játsza­eiércse érdekében n konfe- niuk ,bban. hogy egyetértés­reneia adott szakaszában ké- re jussanak a konferencia szek megállapodni az össz- összehívásától és előkészítésé­európai értekezleten részt ről. Az összeurópai értekez­vett többi állammal azoknak )et előkészítésének tapaszta­a konkrét javaslatoknak a iataí azt mutatják, hogy a megvizsgálást rendiéről és kezdetben kétoldalú konzul­sorrendjéről is. amelveket a tációkat a későbbiek során konferencia résztvevői ter- célszerű többoldalú alapon jesztettek, vagv terjeszthet- folytatni. Az ülés résztvevői­nek elő a katonai szemben- nek meggyőződése hogy le­állást csökkentő és a lesze- hetőleg minél előbb oéldául vetési Intézkedésekre vonat- 1930 tavaszára össze kellene kozóan. hívni egy sokoldalú előkészí­Az ülésen képviselt álla- tő munkatalálkozót, mok véleménye szerint a ka- Az, európai értekezleten tonal enyhülést és a leszere- részt vett államok madridi lést célzó kézzelfogható In- találkozóján meg lehetne tézkedések annál hatéko- vizsgálni a konferencia lé­nyabbak és messzehatóbbak nyeges szervezési kérdéseivel lesznek, minél határozottab- foglalkozó, az előkészítés ban párosulnak a háború eredményeként megszületett kitörése veszélyének csök- ajánlásokat, beleértve az első kentését, az államok bizton- szakasz napirendjét, azzal a sága szavatolásának erósíté- céllal, hogy döntsenek a kon­sét szolgáló politikai és szer- ferencia összehívásáról és a ződéses-jogi lépésekkel. Ez lebonyolítás rendjéről, egyaránt érvényes globális Az ülésen képviselt álla­és euróoai méretekben. E mok felhívják az összeurópai célt szolgálta a Varsót Szer- értekezleten részt vett álla­ződés tagállamainak tavas- mokat. tanulmányozzák be­lata: kössenek szerződést' az hatóan az európai katonai összeurópai értekezleten enyhüléssel és leszereléssel -*„.» „„re zh.w^t, „..„Ál foglalkozó konferencia céllai­részt vett allamok arról, ^ tarta,máról munkai.end. hogy elsőként nem alkal- jéröl és előkészítőiéről ktnla­maznak egymással szemben kított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező vá­laszt. hogy meg lehessen kez­deni e kérdések egyeztetését. Ez új. tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. C Az ülés résztvevői új­ból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megál­lapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyver­zetek tényleges csökkentésé­ről. mind pedig az ezzel kap­csolatos más Intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagál­lamainak a bácsi tárgyaláso­kon tett kezdeményezései, hogv a lényeget illetően kö­zelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió döntése Közép­Európában állomásozó csapa­tai létszámának éő fegyver­zetének egyoldalú csökkenté­sére az előrehaladás új fel­tételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehala­dás megköveteli a tárgyalá­sok nyugati résztvevőitől, fe­jezzék ki politikai akaratu­kat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép­Európában. Z Az európai biztonsági w" és együttműködési ér­tekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozó­jának előkészítéséről folyta­tott véleménycsere és kölcsö­nös tájékoztatás során a mi­niszterek újból megerősítet­ték. hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai érte­kezlettel megkezdődött folya­mat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megsriláédítStfát és az együtt­működés erősítését szolgátja Európában. A madridi talál­kozónak hozzá keli járulnia az cfeszeurópai eszmecsere ki­bővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróok­mány. mint egységes egész, megvalósításához Az ülésen képviselt álla­mok, a politikai tanácskozó testület moszkvai nyilatkoza­tának megfelelően arra töre­kednek. hogy a madridi ta­lálkozó ténylegesen előrevt­gye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az euró­pai biztonság katonai vonat­kozásaival foglalkozó megál­lapodások eléréséhez, haté­kony intézkedések elfogadá­sához. különösen az európai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó tanácsko­zás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsin­ki záróokmány rendelkezé­seível összhangban elősegítse olyan Intézkedések élfogtdá­sát. amelyek az összeurópai értekezleten részt vett álla­mok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes keres­kedelmi, gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hoz­zájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultú­ra. a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más hu­manitárius területeken ls. Az ülés résztvevőt hangsú­lyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerő­sítették. hogy országaik e célból továbbra is készek két- és több oldalú konzul­tációkat folytatni az össz­európai értekezleten részt vett valamennyi állammal. Abból Indulnak kl, fontos lenne ezen konzultációk so­rán még a találkozó megkez­dése előtt megegyezésre iut­ni arról, hogy a záróokmány megfelélő fejezeteinek milyen konkrét kérdésétben lehetne további gyakorlati lépésekét tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldá­sában az összeurópai értekez­leten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgá­lásuk új lehetőségek feltárá­sát ígért az együttműködés bővítésére és a politikai lég­kör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az eny­hülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és Jeizerclásjel foglalkozó konferencia összehívására vo­natkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének ja­vításában: egyetértésre lehet jutni abban ls, hogy az ál­lamok milyen szinten képvi­seltessék magukat a találko­zón. Az ülés résztvevői kifejez­ték reményüket, hogy a mad­ridi találkozó alapos előké­szítése. tárgyszerű és konst­ruktív légkörben történő lé­bonyolítása érzékelhető előre­lépést tesz lehetővé a talál­kozón a záróokmányban fog­lalt elvek és ajánlások valóra váltásában, 7 A miniszterek kifeje­'* zésre juttatták álla­maik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt. erősödő próbálkozása! miatt, amelyek fékeáik aZ enyhü­lés elmélyítésének és kiszé­lesítésének folyamatát, bi­zalmatlanságot és ellensé­geskedést szítanak a népek között, s aláássák az álla­mok közötti együttműködést és kölcsönös megértést, A népek közötti kölcsönös tisz­telet és barátság fejleszté­sének érdekei megkövételik, hogy minden állam tzilár­dan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen iránvuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősí­tették államaik megingatha­tatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten reszt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kap­csolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, ame­lyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghir­dettek, Minden államot fel­hívnak arra, hogy nemzet­közi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék. mi­Vei ez megfelel valamennyi nép érdekelnek. A külügyminiszteri bi­zottság ülésén a résztvevők véleménycserét folytattak a Vnrsól Barátsági, Együtt­működést és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés fennállásának közelgő, 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsú­lyozták, hogy az évforduló­ról államaik barátságának, együttműködésének, egysé­gének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés el­mélyítéséért, a leszerelésre Váló áttérésért, az európai béke és biztonság megszilár­dításáért vívott harc legyé­ben emlékeznek meg. a Var­sói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapeso. latainak valamennyi nép ja­vára történő fejlesztését cél­zó aktív és építő jellegű te­vékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fenn­állásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánláso­kat fogadtak el. amelyeket a szerződés tagállamainak kor­mányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizott­ság ülése az elvtársi együtt­működés és testvéri barát­ság légkörében zajlott le. (MTI) Szovjet csapatkivonás az NDK-ból 0 Berlin (MTI) Az NDK-beli Wittenberg­ben kedden baráti találkozón elbúcsúztatták az első szov­jet csapategységet — a né­metországi szovjet hadse­regcsoport egy páncélos ala­kulatát —, amely Leonyid Brezsnyev október 6-án Ber­linben elhangzott bejelenté­sének megfelelően elhagyja a Német Demokratikus Köz­társaság területét és vissza­tér a Szovjetunióba, A szovjet katonák búcsúz­tatására rendezett Ünnepsé­gen részt vett Jevgenytj Iva­novszkij hadseregtábornok, a hadseregcsoport főparancs­noka, Werner Felfe, a Né­met Szocialista Egy.ségpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Halle megyei párt­bizottság első titkára, s a szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadseregének számos vezető beosztású pa­rancsnoka. Wittenbergből tegnap, szer­da délelőtt 10 óra után né­hány perccel hazaindult a Német Demokratikus Köz­társaságból kivonásra kerülő 20 ezer szovjet katona első csoportja. Ezzel egyldóben útnak indították a Szovjet­unió felé a harckocsi gárda­alakulat harci technikájának alapját képező korszerű kö­f * ,v* ; , L^gpiji > jp$B "''céí 1, Ww , — WP® ^ fmlíJjL 1 -ff f wk™ m t \ f. • - i^ji ii iwgyiCjjjfeT Ilii L.' ÉrWjWtw" Az NDK-beli Wittenberget szerdán elhagyta az első szovjet csapategység. (Telefoló: ADN/ZB—MTI—KS) zepes harckocsikat, s az egy­ség egyéb felszereléseit is. Az 50 ezer lakosú, nagy történelmű múltú Halle me­gyei városban — amely a Lutherstadt melléknevet is viseli a reformáció idősza­kában betöltött kiemelkedő szerepe miatt —. a pályaud­var előtti, zászlódíszbe öltö­zött téren nagygyűlésen, a németországi szovjet hadse­regcsoport és az NDK Nem­zeti Néphadserege hivatalos küldöttségeinek jelenlétében zajlott le a szovjet alakulat utolsó Itteni szemléje Az események tanúi vol­tak az NDK-ban működő külföldi újságírók, köztük nagy számban a NATO-tag­államokból — mindenek­előtt a Német Szövetségi Köztársaságból — való tudó­sítók és televíziós forgató­csoportok. A szívélyes búcsúztatásért Viktor Anyicskln Őrnagy, a hazatérők parancsnoka mon­dott köszönetet, majd jelen­tést tett Dmltrtj Grlnkovlcs vezérezredesnek, a németor­szági szovjet hadseregcsoport vezérkari főnökének: „az alakulat készen áll a haza­indulásra".

Next

/
Thumbnails
Contents