Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

fizcrdn, 1979. december 5. 5 Irodalmi lapok főszerkesztőinek tanácskozása 1 A realftmusról, a rtépiség­ről és a pártosságról fogal­mak korszerű irodalmi ér­telmezéséről kezdődött ta­Dácskozás kedden Budapes­ten, a Magyar írók Szövet­sége székházában. A bol­gár, csehszlovák, kubai, len­gyel, mongol, NDK-beli, ro­mán és szovjet Irodalmi fo­lyóiratok főszerkesztőinek egyhetes tanácskozásán az irodalomban fontos jelensé­gek, fogalmak újabb értel­mezéséről cserélnek véle­ményt. A nyitónapon a résztvevő­ket Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitká­ra köszöntötte, majd Koczkás Sándor irodalomtörténész, az írószövetség kritikai szak­osztályának titkára tartott vitaindító előadást. (MTI) Előadóművész­fesztiválok Minden évben a költészet hetében Döntés született arról, hogy jövőre április 18-án is­mét Győrött, a Kisfaludy Színházban tartják a III. előadóművész-fesztivált. A hazai vers- és prózamondók ünnepi estje zárja majd a József Attila születésének fa. évfordulóját köszöntő rendezvények sorát. A rendező szervek: a Kul­turális Minisztérium, a Ma­gyar Színházművészeti Szö­vetség, a Magyar írók Szö­vetsége, a Magyar Rádió és Televízió a hivatásos előadó­művészek jelentkezését vár­ja. A január elsejéig — a Magyar Rádió irodalmi osz­tályán — jelentkező művé­szek közül választiák ki a fesztivál szereplőit, akik Jó­rsef Attila és egy mai ma­gyar költő művét tolmácsol­ják majd. Az ünnepi estet a Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban közvetíti. A magyar előadóművészet reprezentatív ünnepét min­den évben a költészet, heté­ben rendezik meg. más-más megye központjában. má­íodévenként Győrben. A szervező bizottság kiváló magyar és külföldi előadó­művészeket hívhat meg ven­dégszereplésre ezekre az es­tekre. Ekkor adjak át a ní­vódíjakat azoknak a művé­szeknek. akik a megelőző egy évben kiváló teljesít­ményt értek el. (MTI) Kriminológiai szimpózium A szocialista kriminológia és a modern büntetőjog a büntetés fő céljai közé so­rolja a speciális és az álta­lános megelőzést. Ennek ha­tékonysága akkor megfelelő, ha képes visszatartani az el­ítélteket újabb bűncselekmé­nyek elkövetésétől, illetve al­kalmas arra, hogy az állam­polgá rókát a törvények tisz­teletére nevelje. A hazai gya­korlatban a tapasztalatokat dr. Vígh József egyetemi ta­nár, az ELTE kriminológiai tanszékének vezetője kedden Visegrádon, a szocialista or­szágok IV. regionális krimi­nológiai szimpóziumának ösz­szefoglaló előadásában ismer­tette. A csütörtökig tartó viseg­rádi tanácskozássorozaton az az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Leg­felsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügvészség, az Országos Kri­minológiai és Kriminaliszti­kai Intézet, valamint az. egyetemek e tárgyat Oktató tanszékének képviselői mel­lett részt vesznek bolgár, csehszlo\Vk, lengyel, NDK­beli. román és szovjet társ­intézmények képviselői, szak­értői. A konferencia első napján a szabadságvesztés büntetés hatékonyságának kérdéseiről fejtették ki vé­leményüket a szakemberek. Gyógypedagógiai konferencia Az iskoláskort megelőző időszak nevelési kérdéseit Vitatják meg a szakemberek a szocialista országok teg­nap a Kertészeti Egyete­men megkezdődött II. gyógy­pedagógiai konferenciáján. A négynapos tanácskozáson mintegy ötven külföldii és 120 magyar gyógypedagógus vész részt. A tanácskozást Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes nyitotta meg. Kiemelte: hazánkban folya­matosan fejlődött ,a gyógy­pedagógia-nevelés intéz­ményhálózata. Mind több helyen működik a szülőknek szóló nevelési tanácsadás, i Arra törekszenek, hogy a súlyosabban károsodott gyer­meket bevonják a korai el­látás formáinak egyikébe, az enyhébben károsodottakat pedig a szakemberek lehető­leg az épek közösségében neveljék, megfelelő egyéni bánásmódban részesítve őket. A nap folyamán a prog­ram szerint a bolgár, a viet­nami és a magyar küldött­ség vezetője számolt be a fogyatékos gyermekek neve­lésében országaikban elért eredményekről és á felada­tokról. A konferencia alkal­mából speciális taneszköz­kiállítás nyílt a Gvógvoeda­gógiai Tanárképző Főlskoláh. Mennyi idö a munkaidő? Felmérések az Ikarus szegedi gyárában Á gyárban történt: az egyik műhelyben egy laka­tosnak rejtélyesnek tűnő módon jóval nagyobb volt a teljesítménye, mint a tár­sainak. A „titokra" egy munkanap-fényképezéskor derült fény. Űj szerszámokat készített magának, és saját birodalmán bélül szervezet­tebbé tette a munkáiét is. Miután módszerét általános­sá tették a műhelyben, a többiek is hasonló teljesít­ményt produkáltak. Egy technológia megvál­toztatásakor előfordulhat, hogy az érvényben levő nor­ma teljesítéséhez kevesebb idő is e!ég. Ilyenkor az új normát szintén a munka­nap-fényképezés segítségével állapítják meg. Két-három napig figyelik a dolgozók tevékenységeit. ^Mérik a munkával töltött időt. és a veszteségidőt is. Az adatok összesítése után tiszta ké­pet nyémek arról. hogy mennyi idő alatt készíthető el egy-egy termát. AZ Ikarus szeged! gyárá­ban nagy gondot fordítanak a veszendőbe menő idő mé­résére. Arra kíváncsiak, hogy mi a gátja a munkaidő teljes kihasználásának. Egy ilyen felmérés két hétig tart. A Jelentest készítő szakem­ber óránként, végigjárja az üzemet, és feljegyzi, ki. mi­ért nem dolgozik abban a pillanatban. Az ilven mód­szerrel készült dokumentu­mok tanúsága szerint az üzemben körülbelül 15 szá­zalék a nem munkával töl­tött Idó. Ennek Jó részéért a dolgozók felelősek: cigaret­ta, terefere, tízóraizás és más effélék rontják a haté­konyságot. Sokszor kényte­lenek tétlenül ácsorogni a gép mellett anyaghiány mi­att ls, A felmérések eredményeit sokan és sokféleképpen tud­ják hasznosítani; a techno­lógiai utasítás elkészítésétől, a napi munka megszervezé­séig szinte mindenütt Az egészben az tűnhet furcsá­nak, hogy a gyárban nagy­jából mindig ugyanannyi marad a nem munkával töl­tött idő. Az üzemben ezt azzal is magyarázzák, hogy sokszor kell megváltoztatni egy-egy műhely megszokott termelési rendjét. Itt, Szegeden készül az Ikarus buszok alkatrészelnek zöme. S szinte minden egyes újabb autóbUszSZéria valamiben különbözik az előzőtől. Elég, ha csak egy fémkeret anyagét kell meg­változtatni, már akkor is módosul a technológia. Előfordul azonban, hogy a gyár termelésirányítóinak a hibái miatt vannak tét­lenségre ítélve a fizikai dol­gozók. Ezért a szellemi dol­gozók munkáját is „fényké­pezik". Ok saját, maguk töl­tik ki az adatlapokat; jegy­zik, hogy mikor, mivel fog­lalkoznak. A felmérő lapok összesítésekor sok mindenre fény derül. Hogy már évek óta rend­szeresen végeznek munka­nap-fényképezést a gyárban, abból a következő évtől kez­dődően különösön sokat pro­fitálhatnak. Mert egyre fon­tösabbá válik annak a vizs­gálata, hogy kinek a mun­kájára és hol van szükség. H. I. Az ipari tervezőművészetről A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége alelnökének nyilatkozata Az iparművészet növekvő társadalmi jelentőségének, gazdasági szerepének jegyé­ben a művészeti alap. egy az ipari tervezőművészek mun­káját szervező, támogató irodát létesít — jelentették be az iparművészet jelenéről és jövőjéről megtartott szákmai konferencián. E sa­játos művészeti ág gondjai­nak enyhítését célzó elhatá­rozás jelentőségéről Búzás Árpád a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke nyilatkozott: — Örömmel hallottuk, hogy a művészeti alap — amely e fontos művészeti ágon belül elsősorban a kéz­műves iparművészet bázisa — nem zárkózik el az ipari tervezőművészet támogatásá­tól sem. Ezzel a lépéssel kulturális kormányzatunk felkarolja az alkotóművé­szek közérdekű kezdeménye­zéseit, és segít megoldani évek óta sokszor és sokféle­képpen megfogalmazott gondjainkat. — Nem véletlenül hang­súlyozom ezt: az ipari ter­vezőművészet jövőie nem­csak az étintett művészek is nem is csak, az ipar ügye. Több iparági minisztériumot érintő, ágazatközi probléma, és egyben az egész társada­lom gondja. — Említésre méltő. hogy az ipari művészet és az iparművészet külön címszó alatt, más-más meghatáro­zásként szerepel az esztéti­kai kislexikonban. Eszerint az egyiknél a használati ér­ték, a másiknál inkább a díszítőjelleg dominál. E két, egymást kiegészítő művésze­ti ág ilyenfajta megkülön­böztetése nyilvánvalóan tart­hatatlan : mindkettő fontos, és nem is ellentétei egymás­nak. — Az iparművészet ezen ágainak megvannak a maga „fehér foltjai". A két szak­terület képviselői nem isme­rik eléggé, nem is nagyon becsülik egymás munkáját, és a kettő között egyfajta belső besorolás érvényesül: könnyen ráfogják egymásra, hogy a másik például csak hamutartókat „csinál". Ilyen körülmények között pedig az iparművészet nem is lehet alkalmas egy-egy meghatá­rozott népgazdasági feladat — például egy átfogó kör­nyezetalakítási program — végrehajtására. Márpedig szocialista társadalmunk egyik legfontosabb alapelve, hogy meghatározója a mun­kához való Viszony, s a munka közben — a környe­zet s a munkaeszközök által — olyan esztétikai élmé­nyek. benyomások érhetik a dolgozót, amelyek alig-alig helyettesíthetők mással. Az ebben rejlő lehetőségeink pedig még kihasználatlanok. — Ugyanakkor az ipar­művészek munkafeltételei és -lehetőségei szegényesek. kevés megbízást is kapnak. Komoly feladatok nélkül pedig nemigen lehet „gya­korolni" a szakmát. Ennek oka nem mai keletű: a leg­több helyen áldatlan körül­mények között, és kezdetle­ges szemlélettel, egymástól elszigetelve dolgoznak. Pe­dig közben változott a Piac, változtak az igénvek. Ezzel szemben a kézműves ipar­művészet struktúrája. Intéz­ményrendszere is a társada­lom igényei szerint alakult ki, és ezek a művészek minden szinten kapcsolód­hattak, igazodhattak a tár­sadalom változásaihoz. Ezt hiányoljuk mi az ipari ter­vezőművészét területén, ahol a művész egyedül áll^. több­nyire az Iparral szemben, s nem csoda, hogy idővel el­menekült. S — Ennek az állapotnak ft megváltoztatásában jelent fontos mérföldkövet oZ, hogy végre megkezdtük a párbeszédet az iparral és a művészeti alap Jóvoltából — az ígért Iroda létrelöttével az Ipari tervezőművé­szetnek is lesz gazdája. Olyan fóruma, amelv szol­gáltatójelleggel, állami szin­ten szervezi, támogatja a munkánkat a nagvobb kö­zösségek igényei szerint, a társadalom érdekében. S ezt a léoést csak örömmel üd­vözölhetjük — felezte be nyilatkozatát a szövetség iparművész alelnöke. (MTI) ZászI6k a térképen Nacsa Lászlónak, a Szege­di Közlekedésbiztonsági Ta­nács titkárának szobájában jókora térkép látható a fa­lon. A térképen csöpp szí­nes zászlók; az idén Szege­den történt könnyű, súlyos és halálos sérüléssel végző­dő balesetek színhelyét je­lölik. A zászlókat pontosan ösz­szeszámolni nem könnyű feladat, hagyjuk a szakem­berekre; ők ezt év végén, amikor a baleseti statiszti­kát készítik, úgyis megte­szik. Most elégedjünk meg az első kilenc hónap tapasz­talataival: ez idö alatt kö­zel 230 balesetet okozott a figyelmetlenség, a közleke­dés szabályainak megsérté­se. Tíz baleset halálos kime­netelű volt. A kezdő sorokban emlí­tett térképre pillantva e ve­szélyes kereszteződéseket könnyű felsorolni. A Nagy­körút három pontián: a Pá­»t2s( körút és a Kossuth La­<os sugárút; a Nagykörút és í Tolbuhin sugárút; vala­mint a Nagykörút és a Csongrádi Sugárút kereszte­ződésében összesén tizenöt baleset vólt az Idén. az egyik halállal végződött. Jóllehet mindhárom ponton jelzőlámpák segítik a Jár­művezetőkét, ezeket a he­Jözsef Attila sugárút—Retek utca—Rózsa utca keresztező­dése; a város egyik legveszélyesebb pontja Szovjet professzor A József Attila Tudomány­egyetem és az odesszai egye­tem oktatási és tudományos együttműködése keretében Szegeden tartózkodik Aiek­SZej Vstevolodovics Bogaisz­kt) akadémikus, az odesszai egyetem szerves kémiai tan­székének Vezetője. A szovjet kérmlkus professzor látogatá­sának célja, hogy a két test­vérváros egyetemeinek több éves kapcsolatára alapozva tovább bővüljenek az együtt, működés területei. Ezzel kapcsolatosan megbe­széléseket. folytatóit dr. Kraj­kó Gyulával, n JATE rektor­helyettesével. Bogatszkij aka­vendég­Szegeden démikus találkozott dr. Sző• kefalvi-Nagy Béla akadémi­kusaid, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökével is, akivel a tudományos kapcsolatok erősítéséről, az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Déli Cent­rumával való kölcsönös ku­tatásokról tárgyaltak, AZ odesszai vendéget tegnap, kedden délután a megyei pártbizottság székházában fo­gadta dr. Koncz Jánös, a megyei pártbizottság titkára, a baráti beszélgetésen részt vett dr. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság titkára Is. A szovjet professzor ma Budapestre utazik. lyeket fokozott elővigyáza­tossággal kell megközelíte­ni. A tapasztalatok szerint a balesetek túlnyomó része olyankor történt, amikor a lámpák sárga villogó fény­nyel, illetve egyáltalán nem Világítottak. A baleseti térképnél ma­radva: a Retek utca—József Attila sugárút—Rózsa utca kereszteződése megint csak olyan pont. ahol igen sűrűn sorakoznak az emlékeztető zászlócskák. Idén hét bal­esethez vonult ide ki a rendőrség. Az okok vizsgá­latakor kitűnt: a jelzőtáblák utasítását semmibe véve so­kan nem adják meg az át­haladás elsőbbséget, illetve szabálytalanul kanyarodnak. A József Attila sugárút má­sik három, Igen veszélyes kereszteződése: a sugárút és a Budapesti körút, illetve a Csaba ás a Debreceni utca kereszteződése. A Pacsirta és a Zákány utca; a Feltámadás és a Hét vezér utca kereszteződése megint csak kritikus vont, íóllehet ezeken az útvonala­kon la táblák tudatiak a járművezetőkkel, kit illet meg az áthaladási elsőbb­ség. Veszélyes útkeresztező­dés Újszegeden, a Közén és a Bal fasor kereszteződése. A közlekedés biztonságáért felelős szakemberek megál­lapították, jó ideig bokrok, fák zavarták Itt a lároiűve­zetők előtt a kilátást. A ré­gi közúti híd Roosevelt téri hídfőjében viszont nincs ilyen gond: itt lámpák sza­bályozzák a forgalmat, Igaz gyakran csak a sárin villogó fény figyelmezteti körülte­kintésre a járművezetőket. Idén három baleset történt ébüen a kereszteződésben, az egyik halálos kimenete­lű volt. A tragédiát az a Járművezető okozta, aki ti­losban hajtott át az úton. A balesetekről szólva nem lehet eleget hangoztatni: a szerencsétlenségek túlnvomó többségéért azok a felelő­sek. akik a KRESZ szabá­lyaival. a jelzőtáblákkal mit sem törődve megfeled­keznek elsőbbségadási köte­lezettségükről. A tármuveze­tök közüj legg'-skrabban a személvautók voiánia mö­gött ülők szabálytalankod­nak. őket a figyelmetlen­ségben a segédmotor-kerék­párosok követik. Ovalogosnk — fflesint csak az év kl1»ne hónapjának tfinsotfiUOnit összegző statisztikából idé­zünk — 40 esetben okoztak eddig Szegeden bniesetct L. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents