Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

4 Szombat, 1979. december lí t Fényképezés víz alatt Ma már a búvárok a tengerek és tavak mélyén éppen olyan természetességgel és magas technikai színvonalon készítik el fényképes filmfelvételeiket, mint mások hagyományos körülmények között. A víz alatti fényképezés első próbálkozásai még a múlt század végén. 1893-ban valósultak meg. Louis Bouían francia kutató készítette az első fényképfelvételeket a Földközi-tenger mélyén, természetesen nehézbúvár-öltözékben. Egy 9x12 centiméteres lemezes gépnek készített vízhatlan tokot, amely oly nagy és súlyos volt. hogy lábakon a fenékre állítva tudta csak használni. A lemez mintegy 30 perces expozíciót igényelt, ezért belátta, hogy jó eredményt csak mesterséges megvilágítással érhet el. Munkatársa 1895-ben elkészítette számára az első víz alatti „vakut", úgy, hogy egy oxigénnel töltött üvegburában magnéziumszalagot helyezett el. s ezt platinadrót elektromos izzításával gyújtotta meg. Később. 1899-ben ívfény lámpa alkalmazásával, amelyet 25 amperórás akkumulátorral táplált, 50 méter mélységben figyelemre méltó felvételeket készítettek. Ezután hosszú ideig nem volt lényeges előrelépés, míg 1937-ben Hans Hass osztrák egyetemista a világ időközben megszületett első kisfilmes gépét — egy Leicát — könnyű fémtokba szereiTeljesen „tiszta" levegő a bioszféra védelmére A kor- te> ^ elefnte légz6készülék Földön sohasem volt. A ter- mányzatok tekintélyes pénmészetes szennyező anyagok, zeket áldoznak, rendeletéket szigorítanak a levegő tisztaÁ levegő védelméért nek- indult. 1950-ben Franciaországban elkészült az első „fotótorpedó", amely lehetővé tette a korszerű villanófénnyel készített képek elkészítését. Néhány évvel később már sorozatban gyártották a víz alatti tokokat. és ma ott tartunk, hogy a legmagasabb követelményeket kielégítő fényképezőgépek tartozékai is levihetők a víz alá, nem szólva az egyéb fotófelszerelésekről. Képünkön: Leszállás előtt kutató- és fotómunkára. mint a kozmikus por, a szigorítanak a földfelszínről eredő por, az ságának a védelmére és nem erdőtüzek égéstermékei, a zetközl egyezmények létrevulkáni kitörések gázai és hozásával is igyekeznek gáegyéb anyagok mindig Jelen tat vetni a romlásnak — mavoltak benne. gunk, de főleg utódaink jaA légkör mesterséges el- vára. szennyeződésének története Képünkön: A 300 méternél a széntüzeléssel kezdődött, magasabb kémények is nagy Már időszámításunk előtt szerepet játszanak abban, 361-ben Teophrastus írta, hogy a káros anyagok minél hogy „fosszilis anyagok, me- jobban hígulhassak a levelyeket szeneknek neveznek, góbén, hosszú ideig égnek, de illatuk bajt hozó és kellemetlen". . Angliában, ahol az lparr korán fejlődésnek indult, a London körüli erdőket hamarosan feltüzelték, és áttértek a szén használatára. I. Edward 1273-ban királyi rendelettel tiltotta meg a szén használatát Londonban. A korai kapitalizmus idején a primitív tüeei<jberendezé- Hazánkban Jelenleg hősekben tökéletlenül elégett romféle oktánszámú — 86, egyre nagyobb mennyiségű 92- 98 — benzin kapható a szén, a bányászat, az ipar, töltőállomásokon, s nemcsemajd pedig a gőzgép elterje- kély köztük az árkülönbség, désével a közlekedés folytat- Természetesen nélkül, később légzőkészülékkel szabadon úszkálva szenzációs felvételeket készített az Adrián, az Egei-, a Vörös- és a Karib-tengeren. Az újra felfedezett fa Takarékoskodás az oktánszámmal A tégla reneszánsza nem a fa réteges ragasztása. A az egyedüli jelenség az épí- térhódítás egyik indítóoka tészetben, ahol egy már ki- pedig a műanyag ragasztók szolgáltnak hitt anyag újra elterjedése. A ragasztott faElőször készített víz alatti, fontos szerephez jut. így tör- szerkezetek elsősorban a fényképeket cápákról, ördög-" ténik ez napjainkban a fá- S&zdjig faállományú orszá.Z, T, . , ® , . gokban szolgálnak építőrájákról, és addig ismeretlen val is, a legősibb építőanyag- anyagui állattársulásokról. gal, amelyet egy új faipari , ... , , » „ ,,, ... , ., , , ,, . .. .. A ragasztott faszerkezetek A II. világháború után technológia bevezetese ota előáll(tósa ^ beépítése bizomind a búvár-, mind a fotó- ismét szívesen alkalmaznak nyos fesztávolság (20—30 technika rohamos fejlődés- az építészek. Az új módszer méter) felett olcsóbb a vasbeton szerkezeteknél: az előre gyártás korlátlan lehetősége, az alapozás nagymérvű csökkenthetősége (kisebb súlya miatt), a korrózióállóság (amelyet a fa felületén időben kialakuló védőréteg még fokoz), hosszú élettartama minimális karbantartással (víztaszító és gombaölő impregnálások tovább növelik ezt), rövid kivitelezési Idő, korrektor (gyújtás-Cnomállí- ők már úgyis lecserélik a ko- sokrétű alkalmazási terület tő) segítségével, amilyen csit. (pl. a távközlési technika például a Lada gépkocsik- Vannak, akik úgy „ügyes- vasmentes épületigénye, vagy ban is van. Ilyenkor az elő- kednek", hogy vastagabbra a mezőgazdaság és az éleiírt oktánszámú benzintől le- cserélik ki a motor henger- miszeripar vízállósági kövemindenki felé történő eltérés esetén fejtömítését, nem gondolva telményei az épületekkel ta a levegő szennyezését. A szeretne a legolcsóbbal au- néhány fokbeosztással ad- arra, hogy ezzel valóban ele- szemben), esztétikai újdoni-obbanómotoroíc rohamos tóznl- de erre ^k olyan dig kell továbbforgatni a kis jét veszik a motor kopogá- ság (egyedi épületek, sporttérhódlt Wa a különféle ve- áldozatok árán van lehető- tárcsát, amíg hirtelen gáz- sának, de teljesítménycsök- csarnokok, kultúrházak, gyí üzemek elszaporodása ^TSS^TjS^ a ^s^ióídS'T mfto" templo™k ép£tésében>- A d megtakarítással. Ezzel az oktánszám-korrek- üzemében. hiszen valame- legizgalmasabb gyakorlati Minden motorkonstrukció- torral (előgyújtás-szabályzó- lyest növelik a hengertérfo- problémája a tűzállóság. A fa íramTt^r' Mindezek'eredmXi hoz hozzárendelnek egy ok- val) azonban az egyes ma- gatot, s ezzel csökkentik az ugyan eredendően nem tűz, ' ,... ' tánszámértéket, ami meg- gyarorszagi fokozatok közöt- eredeti kompresszióviszonyt. • , ., . , , tét^állapou mérhető^nér" ^ « W különbségeket nem Az elmondottakból kidé- ^ * faépUletek égetés: kt. r , üzemanyaggal használható az tudjuk kiegyenlíteni. De nem rul. hogy a gyengébb mi- őrletei során mégis egy sor ™™ iinztai autó ané'kül. hogy a kopogás is célunk, hiszen az ala- nőségű benzin használata előnyös tulajdonságukra de, = néven ismert jelenség fel- csonyabb oktánszámú ben- tulajdonképpen sokba kerül, rült fénv a vas- és vasbeton Napjainkban az atmoszféra ]é A kopogós akkor je- Zlnnei. az előírthoz képest nem érdemes tehát az ok- V L /^ nvasbeto" elszennyeződésének ujabb lentkezik, ha ^ üzemanyag „visszafogott" előgyújtási tánszámmal manipulálni. A szerkezetu epületekkel szemszaknszaoa leptünk. Eleinte a nem megfejelő összetétele járatott motornak csökken a gépkocsiba azonban nem- ben- A ragasztott faszerkezet levegőszennyeződés (csak a (kompressziótürése. oktán- teljesítménye. Ez azt jelen- csak gyengébb, hanem ma- pedig fokozottan tűzálló, sőt kibocsajtus környezetében, az szama) miatt a motor hen- ti. hogy romlik a motor ha- gasabb oktánszámú benzint láncmentesíló imnre<?nálás.sal ipartelepen, a városban érez- gerében a benzingőz-levegő- tásfoka, tehát ugyanolyan sem érdemes tenni az elő- impregnalassal tette hatását. Az íjiar kon- elegy összenyomása közben, teljesítmény eléréséhez job- írás szerintinél. Az bizo- ez tovabb fokozható, centralóda.sa egyes területe- főbb pontból kiindulva, a ban kel! nyomni a gázpe- nyos, hogy ilyenkor nem A hátrányok közé sorolhaken. a klbocsájtott szennyező szikragyújtás előtt öngyul- dalt is, így a fogyasztás meg- keU félni a kopogástól de tó anyagok mennyist genek es ja<jás következik be. Az ön- nő. Az árkülönbözetből nyert más károk léphetnek fel a sokféleségének növekedése gyulladás okozta káros rez- anyagi előny tehát már Itt magasabb hőfokú égés kö- beszerzése> a szigorú előrékövetkeztében a légkör higu- gések, ütések bizonyos ha- csaknem teljesen elúszik, Jás6al, lebomlással, megkötő- táron túl a motor tönkre- de a fokozott motorkopással déssel történő közömbösíté- menetelét idézik elő. még tetéződik is a kár. Van se nem következik be a ki- Az üzemanyag oktánszá- rá eset, amikor „sok kicsi bocsájtás közvetlen körnvé- mának kisebb eltéréseit — sokra megy" alapon a kevéskén, hanem távoli területek- külföldi, közelítő oktánszá- ke megtakarítással is megre is eljut. Gyakran egész mú benzin tankolásakor, kü- elégszenek a gépkocsi-üze- késeknél és jobban országrészeket, megyényi te- lönböző oktánszámú benzinek meltetők (például egy taxi- .. . ,, ... rületeket érint keverésekor — még ki lehet vállalat), előre bekalkulál- 11 az eUtésett vjsszaváltáso-. faszerkezeteket, amelyekkel különösen a második világ- . . ... , háború óta újabb kompo, nensekkel- gyarapította a foa megfelelő minőségű fa szerzése, a szigorú előrévetkeztében (például szelep- gyártási technológia és a nabeégés.). Ugyanakkor a kel- gyobb elemek szállítása kevesebbet a gépkocsi, leg- zesi kerdesek. Az elmúlt feljebb „fürgébb" az elő- években Franciaországban 40 elvise- üzem állított elő ragasztott li az elkésett visszaváltáso- . faszerkezeteket. Az első vészjelek után vl- egyenlíteni a megszakító- va a motor élettartam-csök- kat. lagméretú kampány indult a tengelyre szerelt oktánszám- kenését, aminek a határán kb. 2 millió négyzetméter B. I. terület épült be. Rövid tudományoshírek CSŐVEZETÉK KORRÓZIÓVÉDELME Több különleges okát is sikerült kimutatni a földbe fektetett öntöttvas csővezetékek korróziójának. így: új cső régi mellé fektetése esetén az új cső feltűnően gyorsan korrodálódik a régi cső korróziója miatt: hamar tönkremegy a cső akkor is, ha a csővezetéket befogadó talaj nem egységes (pl. homok és agyag keveréke), vagy salak, szemét, téglatörmelék kerül a talajba ívéiül a talajban levő baktériumok is meggyorsítják a korróziót az oxigén elhasználásával. illetőleg savtartalmú anyagcseretermékek kibocsátásával. A csövek korróziója tulajdonképpen elektrokémiai reakció, ahol a talajban — mint elektrolitban — a csővezeték egyik pontjából a másik pont felé folyik az áram. Az öntöttvas cső pusztulása pedig igen érdekes formában: a graíitosodásban nyilvánul meg. Ez azért jön létre, mert az eredendően grafittartalmú csőben a vas pusztulásával a grafit kerül túlsúlyba. Az e! grefitosodott cső látszólag ép, szilárdságát azonban elveszíti. A korrózió létrejöttének alapos megismerése a védekezés lehetőségét ls feltárta. Jelenleg a legeredményesebb védekezés az ún. katódos védelem. Mivel a korrózió galvanikus folyamat, korrózió csak az anódonjön létre, a ' katód ép marad. Ezért a felszínen elhelyezett speciális anódokról egyenáramot vezetnek a talajba, a cső felé. Maga a cső a katód, tehát korrózió nem lép fel. A felszínen levő, lassan pusztuló anódokat kis kö'tséggel és legfeljebb 10 évenként kell kicserélni. Az évszázados élettartamra tervezett csővezetékek védelmének költsége kb. 10 év után már megtérül. „ÖSSZESZERELT" EGYSEJTŰ Amerikai kutatók előző* leg „kiszerelt" sejtalkotóré* székből amőbaszerű élő sejtet tudtak összeállítani. A-Á új sejtet úgy készítették, hogy egy élő amőbából először eltávolították a sejtmagot és a citoplazmát, majd a megmaradt sejthártyába egy vagy több másik amőba citoplazmáját töltötték, végül egy további amőba sejtmagját ágyazták abba. Az így készített montírozott amőbák nagy része élőként viselkedett, és kb. 10 nap múlva osztódni kezdett Ez az osztódási folyamat az állatok egy részénél több mint 20 generáción keresztül folytatódott, ugyanakkor mások néhány osztódás után elpusztultak. Az ilyen jellegű vizsgálatnak természetesen ma még csak elméleti jelentőségük van. Hasznosak, mert jelentősen fejlődik az a kísérleti technika, amelynek révén még újabb és finomabb sejtélettani vizsgálatok is lehetővé válhatnak. Ilyen törekvések során már sikerült olyan mlkroorganzimus-típust is „konstruálni", amelyek például a környezetszennyeződés. avagy bizonyos betegségek leküzdésében hasznos segítőtársaink lehetnek.