Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 284. szám 1979. december 5„ szerda Ára: 1,20 forint YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Luis Corvaiánt Kádár János fogadta Tufa Corvaiánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. (Fotó: Tóth István — MTI-telefotó—KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a KB székházá­ban fogadta a hazánkban tar­tózkodó Luis Corvaiánt, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárát A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésem tájékoztatták egymást omszáguk helyzetéről. Pártjuk tevékenységéről, vé­leményt cseréltek a két test­vérpárt kapcsolatainak to-J­vibbi erősítéséről. Áttekin­tették a nemzetközi élét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit, különösen tekintet­tel a latin-amerikai haladó mozgalmak helyzetére. Meg­erősítették szolidaritásukat a Karib-térség és Latin-Ame­rika népeinek, kormányainak, haladó, hazafias erőinek a katonai fasiszta diktatúrák és támogatóik ellen, az imperia­lista függőség felszámolásáért, a demokratikus átalakulásért, a társadalmi felemelkedésért folytatott harcával. Kádár János az MSZMP, a magyar nép támogatásáról biztosította a chilei kommu­nistákat, demokratákat, min­den hazain a fasiszta junta megdöntéséért folytatott ál­dozatos harcukban. " • Luis Corvalán köszönetét fejezte iá az. MSZMP-nek, a magyar népnek azért a szo­lidaritásért. támogatásért amelyet a diktatúra megdön­téséért harcoló chilei népnek nyújt. A találkozón jelen volt Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgvűlés 34. ülésszakának a közel-keleti kérdéssej foglalkozó plená­ris ülésén hétfőn Hollai Im­re nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője is •felszólalt Emlékeztetett, ar­ra, hogy alig több mint két esztendővel ezelőtt a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elkötelezte magát a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Nem sokkal később követ­kezett egy látogatás, amikor is a térség közvetlenül érin­tett két országa az átfogó egyezmény keresése helyett a különalku útjára lépett, fgy jött létre a harmadik fél, az Egyesült Államok közreműködésével a külön­békejnegállapodás, amely ahelyett, hogy közelebb vit­te volna a feleket az átfogó rendezéshez, még jobban el­távolította őket egymástól. Véleményünk szerint jobb kis lépéseket tenni a helyes irányba. semmint végig­menni a rossz úton — je­lentette ki Hollai Imre, majd rámutatott, a külön­egyezményt aláíró két or­szág és az őket támogató harmadik az arab országok egységes frontjával találta szemben magát. Hollai Imre végezetül ki­fejtette, hogy az igazságos közel-keleti békének a kö­vetkező tényezőkön, kell ala­pulnia: az izraeli agresszió megszüntetése- — (Libanon ellen is), az - izraeliek meg­szállta arab területek visz­szaadása. a palesztin nép törvényes jogainak. — köz­tük az államalapításhoz való jogának — elismerése és ér­vényesítése, továbbá a tér­ség valamennyi állama és népe — köztük Izrael — békéjéne.k és biztonságának szavatolása. (MTI) A korszerű közigazgatás ülést tartott a megyei tanács vb Őszibarack-termesztés Csongrád megyében Megyénkben összesen 2 ezer 39 hektáron termeszte­nék őszibarackot. A terme­lőszövetkezetek, szakszövet­kezetek, állami gazdaságok tulajdonában 781 hektár van ebből, a fennmaradó 1258 hektáron kistermelők gaz­dálkodnak. Az őszibarack a homokos részeken terjedt el; a ter­melőszövetkezetek megala­kulása után nagy területen telepítettek fehér és sárga húsú fajtákat. Sok tanya esett.a telepítések útjába, a melioráció lehetősége is kor­látozott volt a hatvanas évek elején: 20—25 hektáros táblákat telepítettek. Ké­sőbb kiderült, ezeknek a nagyüzemi művelése nem túl gazdaságos. A hetvenes évek elején a belvíz is sú­lyos károkat okozott a ba­rackosokban. ' Növekszenek az ősziba­rack telepítési költségei. A megfelelő talaj-előkészítés sókba kerül: szükségességét a korábbi tapasztalatok, in­dokolják. Az évi termelési költségek is magasabbak: 1977-ről 1978-ra például 14 százalékkal nőtt a teljes ön­költség. Emelkedik az érté­kesítési átlagár, ennek elle­nére a nyereség 38-ról 32 százalékra csökkent az emlí­tett két évben. Az ötödik ötéves terv 700 hektár őszi­barack telepítését irányozta elő a megyében. Ezt várha­tóan túlteljesítik a gazdasá­gok. Keresett cikk az ősziba­rack a hazai piacon, az ex­port bővítésére is van le­hetőség. A hatodik ötéves terv figyelembe veszi a kon­junktúrát: további 800 hek­táron kívánnak barackost ültetni. Igyekeznek a mele­gebb fekvésű homokos terü­letekre koncentrálni a tele­pítéseket Kevés munkaerő áll ren­delkezésre. hogy a növekvő ószibaracktermést optimális időben, megfelelő minőség­ben szüreteljék le. A megol­dás a diákok további bevo­nása a barackszedésbe: eh­hez azonban megfelelő ér­dekeltséget kell teremteni: munkájukat ellenőrizni, és a minőségi követelménveket érvényesítve kellőképpen megfizetni. A piackutatásnak, az ex­portlehetőségek minél pon­tosabb előrejelzésének ís megnövekedett a szerepe. A kiváló tulajdonságokkal ren­delkező, de fagyérzékeny fajták elterjesztésével növe­kedett a termelői kockázat. A jövő évtől csökken a kifizethető biztosítás össze­ge is a fagykárokra. Az ön­költség növekedése, a fagy­os belvízveszély elhárítása, a szürethez a munkaerő biz­tosítása. bizonyos fokig az értékesítés kockázata is a termelőket terheli. Az ed­digieknél jobb ágazati össze­fogás szükséges a megye őszibarack-termelésének fej­lesztéséhez. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­nap, kedden Szegeden dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülesezett. A tes­tület az előterjesztések kö­zött több fontos kérdésben döntött. A vb hozzájárult ahhoz, hogy a jövő nyáron ismét megtartsák Szegeden az ipari vásárt és kiállítást. A testület ugyanakkor fél­hívta a figyelmet arra, a vásár rendezői még jobban segítsék elő, hogy a testvér­megyék, mint Odessza, Lódz ipari üzemeinek, vállalatai­nak termékei több helyet és figyelmet kapjanak. Szinte állandóan napiren-" den szerepel az államigazga­tás egyszerűsítése, korszerű­sítése. A Minisztertanács ér­tékelése szerint a korszerű­sítés érdekében hozott ha­tározatokat a tanácsok fo­lyamatosan végrehajtják — persze semmi sem befejezett. Ezen a területen ls bőven van mit tenni. A vb ezért foglalkozott e témával, s megállapította, hogy a ko­rábbi intézkedések hatására megyénkben is korszerűsö­dött a tanácsi szervezet. Megemlítendő: a költségve­tés és fejlesztési alap gaz­dálkodásának adatait elekt­ronikusan dolgozzák fel. az összevonásokkal racionáli­sabb intézményhálózat ala­kult, ki, és csőikként; az ön­állóan- gazdálkodó intézmé­nyek száma. Ennek ellenérc a költségvetéssel foglalkozó szervezetek helyzetét és munkájuk racionalizálását tovább lehet, fokozni. Sok olyan intézmény van. amely önállóan gazdálkodik, de nincs annyi feladata, hogy az önállósága indokolt len­ne. fgy csak az adminiszt­ráció duzzad fölöslegesen. Az idén olyan pénzügymi­niszteri utasítás jelent meg, amely az intézmények gaz­dálkodásának további kor­szerűsítését kívánja előmoz­dítani. A végrehajtó bizott­ság a helyi adottságok fi­gyelembevételével javaslato­kat tett a változtatásokra, a tanácsok területén alkalmaz­ható újabb gazdálkodási for­mák megteremtésére. Egyik fontos alapkövetelmény, hogy a racionális munkaerő­gazdálkodást, az ésszerűbb és takarékosabb eszközfel­használást kell biztosítani, ezenkívül az optimális nagyságú szervezet méreteit, működési, mozgási lehetősé­geit. Például célszerű ösz­szevonni az egy helységben működő óvodát, általános Is­kolát. vagy több általános iskolát, diákotthont. Az óvodák összevonásánál az a cél. hogv lehetőleg osztott intézmény jőijön létre, amelyben legfeljebb 14 gyermekcsoport, ván, az ál­talános iskoláknál pedig 17 -•-24 tanulócsoport. Az alsó­fokú nevelési,, oktatási intéz-• menyek jelenlegi szakmai, szervezeti nagysága ennek az elvárásnak .csak részben felel még! Miniszteri utasí­tás rendelkezik a középfokú nevelési, oktatási intézmé-' nyek szervezeti összevonásá­ról is. Ez részben egyesítés, valamint közös igazgatású intézmények létrehozásával­valósulhat meg. A megyéi tanács szakigaz­gatási szervet felmérték a jelenleg önállóan működő, gazdálkodó intézményeket. A felmérés rávilágított arra.­hogy az országos helvzethez hasonlóan szűkebb pátriánk­ban sem egységes a gazdál­kodást lebonyolító szerveze­tek rendszere. Az egyes ága-, zatok között is eltérés ta­pasztalható. A legegysége­sebb az intézményrendszer az egészségügy területén. Hosszú lenne felsorolni a javasolt gazdálkodási formá­kat és szempontokat. De ami a legfontosabb: az önálló gazdálkodói jogkört csak an­nak az intézménynek indo­kolt megadni. amelynek költségvetési irányzata a 2.5 —3 millió forintot, dolgo­zóinak száma bedig az.59-et, meghaladja. Vmv: jelenleg a megye városaiban — Sze­ged kivételévtíl -— a gazda sági feladatok kisebb részét. bonyolítja le önálló szerve­zet.. Á feladatok többségét szakigazgatási szervek lát-* ják el. Ezért a megye négy várósában indokolt, hogy a szegedihez hasonlóan város-, gondnokságot hozzanak lét­re,. amely magában ^foglalná a ma is működő,' kis költség­vetéssel rendelkező, önállóan gazdálkodó szervezeteket, mint piac. helypenzbeszedő üzem, vágóhíd. Áz egészségügyi intézmén'v szervezeté egységesnek te­kinthető, így csak kisebb változásokra lenne szükség. A fekvő-, járóbeteg-ellátás szervezeti rendszere megfe­lelő, viszont a megye terü­letén ki kell alakítani az integrált szociális gondozást biztosító hálózatot. Termé­szetesen a további korszerű­sítés más területeket is érint. A vb az előterjesztések megvitatása után előkészí­tette a Csongrád megyei ta­nács soron következő ülését, s meghatározta napirendjé­nek javaslatát. A testület ja­vasolja. hogy a tanács vi­tassa meg a jövő évi költ­ségvetés és fejlesztési terv­ről. a tanács által a vb-re átruházott hatáskörök gya­korlásáról szóló „ beszámolót, és fogadja el a tanács, illet­ve végrehajtó bizottság 1980. évi munkatervét. A vb a megyei tanacs illését de­cember Wzére tűzi' ki. Megbeszé/és a környezetvédelemről Dr. Gonda György látogatása Szegeden . Szegeden, a Fonógyári úton található a Dél-alföldi Pin­cegazdaság új, Márka üdítőital-gyártó és -palackozó üze­me. Zárt rendszerű technológiával működik, azaz a szőlő­ből, az almából, a meggyből, a málnából, a ribizliből, s a többi gyümölcsből steril körülmények között készítik iz üdítő italt. A számítások szerint évente 45 millió 2 deci­literes palackot töltenek meg a szocialista importból szár­mazó gépsorok. Ez a mennyiség arra is elegendő, hogy a Szolnok, Csongrád és Békés megyébe érkező szállitmAnyok mellett, nyáron bekapcsolódjanak a Balaton környékének ellátásába is; , • A oalackozógép működését ellenőrzik Kedden Szegedre látoga­tott dr. Gonda György ál­lamtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal elnöke. A dél­előtti órákban a megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára fogadta az államtitkárt és megbeszélést folytattak a környezet- és természetvé­delem időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson részt vett dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke is. Az államtitkár a délutáni órákban a megyei körnve­zet- és természetvédelmi felügyelőséget kereste fel, ahol az ottani vezetőkkel ta­nácskozott. A tágas raktár 2 millió márkásüveg befogadására alkalmai l \ ' / » )

Next

/
Thumbnails
Contents