Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

10 Hétfő, 1979. december 31. Szegeden a hírközlési gyártják kábeleket r Évtized a küszöbön A gyártmányfejlesztés, a termékszerkezet átalakítása égetően szükséges iparunk­ban. A szegedi gyárak és üzemek az utóbbi években sokat tettek e cél valóra vál­tása érdekében. Talán leg­jobban látszik a korszerűsí­tés a kábelgyárban, ahová átcsoportosították a hazai hírközlési kábelek, az egész ..kábelcsalád" gyártását. s így Szegeden alakult H a hazai hírközlési kábelgyár­tás bázisa. A szegedi gyár korábban is jóval egymilli­árd forint fölötti termelési értéket állított elő évenként Ezentúl, ha teljesen befeje­ződik az átcsoportosítás, kö­zel 3 milliárd forint értékű lesz az éves termelés értéke. E csoportba tartozik termé­szetesen a kisteleki kábel­gyár kialakítása és teljes „felfuttatása". Most érdemes néhány mozzanatot fölemlí­teni a nyugati gyártóktól vá­sárolt licencre, a koaxiális kábelek előállítására. A kábelgyártás korszerű­sítése. a termékszerkezet és struktúra átalakítása során a közelmúltban megkezdődött a koaxiális kábel gyártása a szegedi gyárban — erről már lapunkban is többször hírt adtunk, yl koaxiális kábel a hagyományosnál bonyolultabb szerkezeti felépítésű és gyár­tású termék, melyet hírköz­lési célokra, telefon-, rádió­és televíziójelek továbbításá­ra használnak. Alkalmazása az azonos rendeltetésű. a hagyományos kábelekhez ké­pest igen lényeges előnyöket biztosit. Egy koaxiális páron egyidejűleg sok száz kapcso­lat létesíthető. Például a sze­gedi gyárban készített kábe­len ezer telefonbeszélgetés folytatható egyszerre — s ebből következően, a veze­tékhálózatok létesítésének költségei is kedvezőbbek. emellett a koaxiális kábel nagyfokú védettséget élvez az áthallásokkal és a külső zavarokkal szemben. Csak egyet említsünk a megszo­kott gyakorlatból, ez a kábel nem ázik be. legyen bármek­kora esőtörés. A koaxiális kábelek gyár­tása a fejlett ipari országok­ban már nem számit újdon­ságnak. hiszen kezdete közel ötven esztendőre nyúlik visz­sza. Hazánkban is több mint tíz esztendeje gyártják fran­cia licenc alapján a buda­pesti kábelgyárban, a hazai posta is régóta szorgalmaz­za bevezetését A korszerűsí­tésről csak ezekben az évek­ben lehetett szó. de valóban az utolsó pillanatban, hiszen minden méteréért szép sum­ma kemény valutát kellett kiadnunk. A kábelgyártásban folyó profilrendezés kereté­ben a koaxiális kábelek gyártását Szegedre telepítik. Ennek megvalósítása negyed milliárdba kerül. amiből több mint 200 millió a eé­nek és berendezések értéke. \z ilven átalakítás és fej­lesztés alighanem a legtisz­; ibb és legdicséretesebb az iparfejlesztés útján. A vál­tozás egyrészt a gvártás kor­szerűsítését szolgálja, vala­mint a hazai termelőkapaci­tás bővítését A beruházás — a későbbi kezdés miatt — a tervezettnél egy évvel késett koaxiPÜs kábelgyártás egy mozzanata „Automata meós" ellenőrzi a gyártás folyamatát s így csak az új évre lesz teljesen készen. Több éve kezdték a gyártást a szegedi gyárban, s az elképzelt 1600 csőkilométer helyett mind­össze 600 kilométer mennyi, séget sikerült termelni, de 1979-ben sokat megszüntet­tek a lemaradásból, mert 3 ezer 200 kilométer hosszúsá­gú koaxiális kábelt terveztek gyártani, de helyette már készen van 3 ezer 800 kilo­méternyi mennyiség. A ter­vek 1980-ban megduplázzák a gyártást, hiszen 6 ezer cső­kilométer a terv. Az új termék nagyban megváltoztatja a szegedi ká­belgyár „képiét", termékszer­kezetét. hiszen már az 1979. es esztendőben is a gyár ösz­szes termelésének valamivel több mint tizedrészét tette ki a koaxiális kábel. 1980­ban pedig, amint előbb ír­tuk. Szegedre telepítik a ma még Budapesten folyó gyártást is. Hol használják föl ezt a korszerű kábelt? Jelenleg a szegedi gyárban készített összes koaxiális vezetéket szovjet exportra szániák. az orenburgi gázvezeték men­tén létesült hírközlő vonal építésénél használták föl. A teljes kapacitásfelfutás után a termelés egyhatoda kielé­gíti a belföldi igényeket há­romnegyedét a Szovjetunió­Telt ház a szállodákban Most is vidám szilveszter­re, telt házakra készült fel a vendéglátás, és érdeklő­désben sincs hiány. Az óév­búcsúztató mulatságokra előre lefoglalták az étter­mek, a vendéglók asztalait Telt ház lesz a Hungar­Hotels 18 és fél ezer vendég fogadására alkalmas háló*, zatában is, A helyek felét az utazási irodák, az IBUSZ, a Cooptourist, az Intertou­rist vendégei foglalják el. Az éttermekben legalább két-, sok helyen 3—4-féle ünnepi menüt kínálnak, amelyekből nem hiányzik a malacsült, a pezsgős ká­poszta, a kocsonya, éjfél utánra a korhelyleves és a Jókai-bableves sem. A Duna Intercontinental és a Sport Szálló az idén svédasztalo­kon tálal a vendégekről/, akik éjjel 2 óráig tetszés szerint fogyaszthatnak. Megtelt az óév búcsúzta­tására a Pannónia Szálloda. és Vendéglátó Vállalat 36 szállodája is. A Volgában, a Palace-ban, a Nemzeti­ben, az Aeróban 700 jugo­szláv, 800 NSZK-beli és osztrák, 350 francia és olasz vendég, ezenkívül nagyobb román, lengvel és NDK-beli turistacsoportok szilveszte­reznek együtt ba exportálják. a fennmara­dó részre pedig már keresik a felvevő piacokat. Mennyire kedvező ez a változás? Az új termék a szegedi kábelgyár szempont, jából igen előnyös. mivel termelékenysége közel hat­szorosa a hagyományos gyengeáramú vezetékekének és kábelekének, s lényege­sen magasabb a nyereséghá­nyada is. A Magyar Kábel Művek a koaxiális kábelt a termékstruktúra-vizsgálat so­rán a stratégiai termékek közé sorolta, melynek gyár­tása a legkorszerűbb fran­cia berendezések segítségével folyik. Népgazdaság) szem­pontból vizsgálva, már nem ilyen egyértelműen előnyös a termelés bevezetése, ugyanis a beszerzett gépek és berendezések 90 százalé­kát tőkés piacról kellett meg. vásárolni, s a folvó termelés anyagigényének több mint a fele impprt. ezen belül az anyagfelhasználás egynegye­de dollárért szprezhető meg. Ugyanakkor tőkés piacra nemigen lehet szállítani készterméket, s erre a jö­vőben is korlátozott lesz a lehetőség, mivel a gyártási licencet olyan feltételekkel szereztük meg. hogy egy ideig a francia cég piacain nem konkurrálhatunk. Vi­szont ha a jövőre is gondo­lunk. akkor már más a hely­zet. hiszen megteremtjük egy új gyártmány előállításá­nak technikáját, technológiá­ját és gyártási tapasztalatát gyakorlatát s később oda állhatunk a nemzetközi pia­cokon a vevők elé. hogy tes­sék. vásárolhatnak tőlünk is. összeenyvezett napilapkötegek a könyv­tár polcain: a hetvenes évek krónikája. Valanol bennük rejtőzik a következő ev­tized. Napi hírek: egy-egv hullám a törté­nelem áradásából. Gazdasági világválság és helsinki egyezmény. Chile és Portugália. Angéla Davis és Vörös Brigádok. Háború két szocialista ország közt Délkelet-Ázsiá­ban Fegyverropogásba torkolló ideológiai harc a harmadik világ jövőjéért Afriké ban. Harmadik kosár. SALT. Dél-afrikai atomkísérlet. Itthon a forradalmiság inter­pretációi. Vita a kispolgáriságról. Csere­arányromlás. Kapun belüli munkanélküli­ség. Az első osztályú adós Öntudata. La­káskérdés. Generációváltás. A forradalom második nemzedéke toporog a hatalom ka­pujában. * A személyes emlékek mozaikjából is összeállnak a hetvenes évek. 1977 júliusá­ban bált rendeztek Dél-Franci aorszagban. egy nemzetközi építőtáborban. Honfitársam összemelegedett egy svéd egyetemistával, akivel az ilyenkor szokásos biológiai im­pulzusokon kívül semmilyen közös nyel­vet nem beszéltek. — Détente. détente — mondogatta hon­fitársam élénken gesztikulálva, amikor a szünetben hozzám cibálta a felhevült leányzót. — Hogy van az angolul, hogy nemzetközi enyhülés? — Addig izéigetik azt az atomot, még a fejünkre nem esik egyszer — vélekedett két disznó történet közt öreg szomszédunk, aki két háborúból is élve jött vissza. — Az urak maid fölmennek a Holdba, a sze­gény embereket meg összeeresztik, hadd öljék egymást — hajtogatta, míg meg nem halt prosztatarákban. 1978 karácsonyán született egy gyermek a klinikán. Hazavitte az anyja a tanvára. de nem örült neki. Egyre csak sírt. hullott a könnye, mint a záporeső. — Minek is tisztába tenni, mire a lá­nyok után járna, úgyis vége lesz a világ­nak — zokogta, és hullott a könnye. Nost­radamus próféta jóslataira, amit ronggyá olvasott irkákban adogattak egymásnak a tanyai népek. * A hetvenes évek felépítettek és szétrom­boltak egy halom illúziót. Mást vártunk mi az enyhüléstől, mást várt a tőkés világ­rendszer. A Nyugat a status quo stabili­zálódását várta, azt hogv a forradalom az eddigi határok mögött marad, feladja ter­veit a szocializmus világméretű győzelmét illetően. Emberi jogok címén az egyének­nek az állammal, mint elidegenedett hata­lommal szembeni jogait hangsúlyozták Nyugaton. Nyilvánvaló volt ennek az ál­láspontnak a fellazító szándéka. A szocia­lista országok ugyanakkor a fegyverkezési verseny mérséklését, az erőknek a békés építőmunkára koncentrálását az életszín­vonal gyorsabb ütemű emelését várták az enyhüléstől. Az eltérő társadalmi és poli­tikai rendszerek közti harcból ki akarták iktatni az emberiséget pusztulásba sodor­ható totális atomháborút, de végső céljuk feladását jelentené, ha lemondanának pél­dául a haladó mozgalmak támogatásáról. Akkor jelentek meg az első sötét felhők az enyhülés egén, amikor világossá váltak az értelmezésnek ezek a hangsúlyeltolódá­sai. Mint valami rákos daganat, úgy bur­jánzik az emberi társadalom testén a szé­dületes iramban fejlődő termonukleáris ar­zenál. Amíg felelős, az erőviszonyok ra­cionalitásait a következményekkel figye­lembe vevő államok kezében vannak a tömegpusztító fegyverek, addig nagyobb a biztonság. De fennáll a veszélv. hogv a következő évtizedben már véres kezű dik­tátorok is atomfegyverrel vívhatják palo­taforradal mai kat. * Itthon azzal teltek a hetvenes évek. hogv próbált átállni az. ország az extenzív gazdasági növekedésről az intenzívre, a miből éljünk-ről a hogyan éijünk-ré. A világ gazdasági gondjai csak kiélezték áz ellentmondásokat: „öntudatból" csak az dolgozhat, akinek a munkája a szo marxi értelmében kiteljesíti a személyiségét aki­nek örömöt ad a munka. Ameddig sem a munkafajtak. sem az emberek többségé nem felel meg ennek a követelménynek, addig anyagi érdekeltségre, az érdekek bo­nyolult és körülményes esveztetesére va'n szükség. Az anyagi ösztönzés csak akkor hatékony, ha a teljesítménnyel és a mun­kaerő kereslet-kínálatával összhangban áll. Az emberek képességei különbözőek, igv a teljesítményük is. A jövedelmi különb­ségek fokozatosan a teljesítmények diffe­renciáit követik, vagyis a munka dönti el az egyének helyét a társadalomban. A tudati fejlődés nem . gyorsítható sem voluntarista erőszakossággal, sem az egve­ni szabadság kiszélesítésével. Csökkent a hetvenes évekbén a tudás, a tanulás presz­tízse. A szakképzettségnek akkor lenne igazán magas az ázsiója, ha iparunknak több ága lenne a világszínvonal közelé­ben. A nemzetközi cserearánvromlás leér­tékelte közepes szinten álló feldolgozóipa­runkat. A körülmények a kézi munkaerőt díjazzák, a háztájit, a zöldségtermesztést a fejlesztés tőkeszegénysége felveri az árát a segédmunkásnak. Társadalmi oldal­ról ez az igénytelenség, a lumpen életfor­ma. bizonyos fokig az analfabétizmus konzerválódásában jelentkezik. A művészeti életben a hetvenes években úira az esztétizmus került előtérbe. A tö­megek kulturális igénvei a mozik látoga­tottságán. vagy a kívánságműsorok össze­tételén nagyjából lemérhetők. A lakáskérdés továbbra is a legégetőbb társadalmi, gond marad. De a hetvenes évek végén már jelentkeztek újfajta prob­lémák is. Addig azt hittük, a rossz körül­mények konzerválják a lumpen életmódot a perifériáiét újratermelődését. Kiderült a régi életforma átköltözik az úi lakásba is: családszociológiai kutatások bizonyítot­ták. sem az összkomfort, sem az amúgy is túlzsúfolt iskolák nem tudják ellensúlyoz­ni szülők negativ példamutatását. összefügg a lakáshelyzettel a cigány­kérdés is: csak úgy lehetne biztosítani zökkenőmentes beilleszkedésükét hn a kö­rülöttük élő emberek felelősen, türelme­sen viselnék az életformaváltásukkal járó nehézségeket * öthónapos fiamnak gumikutyát hozott a Télapó. Fel lehet fújni lehet rázni, harap­dálni. Kellemes hangú csengő van belül. A szelepét belenyomhatjuk a hátuljába, ak­kor nem üti meg a gyereket. Soha nem volt ilyen jó dolga gyerekeknek. Hempe­reg az ágyában, bámulja a tévét.. A Ma­zsolát is. a híradót Ls. A rakétákat is. Időnként nagyokat vtsít! Ahogv a torkán kifér. Jól fejlett kisbaba, de a hangja igv sem hallatszik messzire. Legfeljebb a lép­csőházig ... Tanács István Export mélyhűtött élelmiszerekből UO ezren Húsz százalékkal növelte az idén exportbevételét mélyhűtött élelmiszerekből a Magyar Hűtőipar. Az ex­portra kerülő termékeket elsősorban az NSZK-ban, Svédországban és Angliá­ban értékesítették. A dol­lárbevétel jelentős növelé­sét nem a kiszállított ter­mékek nagyobb mennyisé­gével érték el, hanem több magasabb értékű, kereset­tebb árut értékesítettek. A Magyar Hűtőipar az utóbbi időben bemutatko /ott külföldön, a hazai fo­gyasztók által már jól is­mert és kedvelt mélyhűtött félkész tésztafélékkel is. Az Vizsgázó egyetemisták, főiskolások Elcsendesedtek eló­elsősorban piackutató célza- adótermek az egyetemeken, 'ú bemutatkozás ígéretes-ja főiskolákon. Az általában nek látszik, várhatóan le-.ianüár utolsó, február első netőség nyílik a jövőben. e! netéig tartó beszámolási termékek export iá nak bŐví-|id6szakban hazánk ti7.en­tésére is. Az eddigi tapasz­talatok szerint a szilvás gombócot, a lekváros dere­lyét, az úgynevezett „tiroli" Díszítőkő Siittőrő! Hazánkban is reneszán- margitszigeti Termál-szálló­szát éli a fehér és vörös hoz, a szegedi új híd épí­színű díszítőkő, szívesen al- téséhez, a fővárosi kórhá­Kalmazzák a tervezők, épí- zak felújításához, és a tők a régi és az új épüle- metró építéséhez. Szinte az teknél falburkoló és díszí- év minden hónapjában főelemként. 1979-ben nagy küldtek a faragott, tömött mennyiséget szállítottak mészkövekből az Országház Sütlőről többek között a főlújíiáaához is. meggyes, túrós, almás réte­seket szívesen vásárolják a küföldi háziasszonyok, nem csupán könnyű elkészítési módjuk miatt, hanem mert ízletes, jó minőségű cse­megék. A Magyar Hűtőipar meg­kezdte már az új évre szóló exportszállítási szerződések megkötését. Az eddigi tár­gyalások, igények alapján 1980-ban további mintegy 10 százalékos exportbőví­tésre oyűik lehetőség. (MTI) nyolc egyetemén, harminc­három főiskoláján és öt képző intézményében — nappali, esti, levelező tago­zatokon — több mint 110 ezer hallgató ad számot tudásáról A nappali tago­zatokon több mint 64 ezren kollokválnak, szigorlatoz­nak, s közülük 18 ezer első éves először éli át az egye­temi, főiskolai vizsga izgal­mait, mintegy 15 ezer utolsó éves viszont már „rutinos" vizsgázóként megy beszá­molni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents