Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

Harmincöt éve alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Népfrontlinnep Szegeden Számítástechnikai szakemberek találkozója 69. évfolyam 283 szám 1979. december 4.. kedd Ara: 1,20 forint K W&o. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKl Mint a felszabadult országrész természetes földrajzi és politikai központjának, Szegednek számos történebnl Jelentőségű és maradandó emlékű szerep jutott 1941—45-ben. Az október U-i felszabadulás után itt tartotta első ülését a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága; itt alakultak meg az első üzemi bizbttságok; 1944. december 3-án pedig a Nemzeti Színház épületében bontott zászlót és hirdetett programot az egész országnak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ezek a történelmi előzmények magyarázzák, hogy ezt a népfrontünnepet, a mozgalom újjászületésének és kibontakozásának emléknapját éppen Szegeden ünnepelték az idei, a harmincötödik évfordulón is. országos részvétellel. Az évforduló alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Csongrád megyei és a Szeged városi népfrontbizottságok rendeztek ünnepséget a városi tanácsháza dísztermében. tegnap délelőtt 11 órakor. A megemlékezésen részt vett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának több tagja, a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője, Csongrád megye városainak párt- és tanácsi vezetők a forradalmi munkásmozgalom több veteránja, megyénk országgyűlési képviselői, a népfrontbizottságok tagjai. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára: Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott tanácselnök; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese: dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbziottság első titkára: dr. Pcrjési László. a Csongrád megyei tanács elnöke; Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára; Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke; Bódi György. a KISZ Csongrád megvei bizottságának első titkára; A Neumann János Számitdgép* tudományi Jársaság kongresszusa Szegeden Oláh Mihály, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Tombácz Imre. a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa. A Himnusz után Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke köszöntötte az Az emlekunnepség elnöksege ünnepség résztvevőit, majd Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta Heltai Jenő Szabadság című versét. Ünnepi megemlékezést dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsúnak titkára mondott. Az ünnepség az Internacionáléval zárult. A város vendégeit a délutáni órákban Papp Gyula városnézésre hívta meg. Dr. SxentísfványS GyuBánés Milliók járultak hozzá népünk felemelkedéséhez Az ünnepség szónoka beszéde bevezetőjében megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi megalakulásának előzményeiről és történelmi körülményeiről, közöttük azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Magyar Kommunista Párt fejtett ki a demokratikus erők összefogásáért az antifasiszta politikai tömegharc kibontakoztatásáért. — A két munkáspárt 1944 őszén létrejött akcióegysége, valamint a haladó erők, a szövetséges társak felzárkózása a munkáspártok mellé e történelmi célok valóra váltósát mozdították elő. A kommunista párt 1944-ben, Szegeden — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — A résztvevők egv csoportja tartott nagygyűlésen meghirdette az t azóta is feledhetetlen jelszót: ..Lesz magyar újjászületés!" Ez a jelszó mozgósította a haladó, nemzeti erőket a felszabadított ' országrészeken, és a megszállt területeken is A magyar újjászületés útját jelölte meg a párt 1944. november 30-án nyilvánosságra hozott programja is, amely „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja" címet viselte. E program egyértelműen kimondotta, hogy az újjáépítés nélkülözhetetlen feltétele a nemzet tevékeny részvétele az ország felszabadításában, az új, demokratikus Magyarország felépítésében. Síkraszánt a demokratikus jogok érvényesítéséért. a közigazgatás megtisztításáért. az új államrend kiépítéséért. Szorgalmazta a munkások szociális és anyagi helyzetének javítását, kimondotta a földreform szükségességét. Nagv figyelmet szentelt a demokratikus külpolitika, a jó szomszédi viszony kialakítására a Szovjetunióval és a szomszédos országokkal. — Az újjúépitési, az újjászületés! program antifasiszta, antifeudális, antitmperialista, demokratikus jellege módot nyújtott a nemzeti összefogás kiszélesítésére. A párt e nagy jelentőségű feladatok megvalósításáért harcba hívta a nemzet haladó erőit.. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus partok a programot kisebb módosítósokkal elfogadták, és álláspontjukat nyilvánosai! — 1944. december 3-án, Szegeden — nagygyűlésen deklaralták. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front e zászlóbontása az antifasiszta, a haladó társadalmi erők tömörülésének nagy jelentőségű eseménye volt — A kommunisták vezette demokratikus és népi erők szinte a felszabadulás pillanatóban talpra álltak, magukhoz ragadták a kezdeményezést. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja világos irányt mutatott mindenki számára, akik az új életért küzdöttek. Elvitathatatlan történelmi érdemük, hogy hozzákezdtek az új demokratikus magyar állam alapjainak lerakásához, egy gyökeresen új társadalmi rend megteremtéséhez — mondotta a továbbiakban. A haladó erők összefogásával, a felszabadult nép erejével, a baráti Szovjetunió támogatásával voltunk képesek a romokban heverő ország újjáépítésére, az új világ megteremtésére. összefoglalta dr. Szentistványi Gyuláné az elmúlt három és fél évtizedben bekövetkezett alapvető társadalmi változásokat, amelyeket a párt a munkásosztály vezetésével, szocialista nemzeti egységben dolgozva elért népünk, majd befejezésül a következőket mondotta: — A Hazafias Népfront elődjének tekinti a megelőző évtizedekben tevékenykedő népfrontjellegű tömörüléseket, amelyet.: g népfroritpoJitika szolgálatában mindenkor az adott történelmi korhoz kötődő politikai célokért, a haladásért küzdöttek. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a magyar népfront(Folytatás a 2. oldalon.)' Nagyszuhású kiállítás reprezentálja a magyarországi számítástechnikai ipar éi> a .számitógépek glkalmazásanai jelenlegi helyezetéi. Sze. , gettón, a Tisza-szállóban, melyet a Neumann János Száxnítógéptudományi . Társaság kongresszusa alkalmából rendeztek tegnap délelőtt. A bemutató, amelyet dr. Kovács Győző főtitkár nyitott meg, hasznos kiegészítője a számítástechnikai szakemberek seregszemléi ének. Tegnap délelőtt Szegeden az Ifjúsági Házban ünnepélyes keretek közt dr. Vámos Tibor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság elnöke nyitotta meg a Társaság I. Országos kongresszusát. Bevezetőjében üdvözölte a kongresszus résztvevőit, és az elnökséget, tagjait, közöttük dr. Koncz Jánost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát, dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Petri Gábort, a SZOTL1 rektorát és dr. Szőkefalvi Nagy Bélát, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökét. Külön .köszöntötte a Neumann János Számít ógéptu. dományi Tárteaság elnöke a társaság névadójának' köz-, vetlen munkatársát, az amerikai Hermán H. Goldstine professzort. Megnyitóbeszédében dr. Vámos Tibor .rámutatott, hogy a hazai számítástechnika fejlődését jelző'esemény a szakemberek első kongresszusa, s jól reprezentálja. hogy a szaktudomány kilépett a mindennapi gyakorlati életbe, segítve gazdasági feladataink • hatékonyabb megvalósítását.. Az elnöki bevezetőt követően dr. Muszka Dániel, a kongresszus szervező bizottságának elnöke felolvasta a városi tanács elnökének üdvözlő levelét, majd Pesti Lajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének plenáris előadása következett a számítástechnika népgazdasági jelentőségéről. A nagy érdeklődéssel kísért előadásában áttekintést adott a kormány számítástechnikai programjáról, amely 1971-ben lépett életbe, s a negyedik és' ötödik öteves tervidöszakoan a szocialista országokkal megvalósult koordináció (segítségével lényegében megteremtettük a számítástechnika alkalmazásának és hasznosílasának technikai, műszaki es szellemi bázisát. Mint mondotta, 1980 végéig elérjük, hogy a népgazdaság minden ágazatában kialakulhatnak a számítógépek elterjedésének, fogadásának feltételei. Jelenleg az országban 521 számítógép van, s nagy számban működnek a kisebb feladatok megoldására használt miniszámítógépek is. Lemaradtunk viszont a távadatfeldolgozás megvalósításának ütemével. A jövő feladatairól szólva kiemelte, hogy a hatékonyabb munka érdekében a számítógépes termelésirányítást, a közigazgatási információs rendszerek kiépítését és a számítástechnikai oktatást kell legfontosabb területekként kezelni, fejleszteni. A kongresszus délutáni munkaprogramjában a szá.mítwstechnika helyzetéről és .perspektíváiról, illetve a világszerte elismert magyar származású amerikai tudós, I^eurriatin JSnös munkássá, gáról hangzottak el előadások. Közöttük Hermán H. Goldstine professzornak, Neuúiann János egykori munkatársának megemlékezését is hallhatták az érdeklődők. A kongresszus ma szekció, ülésekkel folytatja munkájú*. Az „A" szekció üléseit a Technika, Házában tartják délelőtt 9 órától. Az operációkutatási módszerekről, az adatbáziskezelő rendszerekről. a mesterséges intelligencia alkalmazásairól és a számítástechnika orvosi felhasználásáról tizenhárom előadást hallhatnak az érdeklődők. A „B" szekció az Ifjúsági Házban folytatja munkáját. ugyancsak reggel 9 órától. Ezen a Hardware technológia, a központi egységek és a számítógép architektúrák kérdéseivel fogtól, koz.nak. Kerekásztal-beszélgetés is lesz a Neumann-elvróL Számítástechnikai szakemberek a kongresszus megnyitóján