Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

2 Péntek, 1979. december 28. A rekonstrukció rr • CSO! 9 Uj gépek a Szegedi Textilművekben A pamutiparban a hetvenes években jelentős, a népgazdaságot is hátrányosan érintő változások történtek. Ennek az iparágnak jelenleg 22 százalékkal van kevesebb dolgozója, mint nyolc évvel ezelőtt. Ez a nagymérvű elvándorlás önmagában is gond, azonban ehhez még az is párosul, hogy a gépek 13,5 százaléka selejtnek minősíthető. Adjuk hozzá: a fonodákban, szövödékben jórészt határainkon túlról származó anyagokkal dolgoznak, amelyeknek árai az elmúlt években jelentós mértékben emelkedtek. Az „említett jelenségek együttesen eredményezik: ugyanazon termékféleségek önköltsége évről évre nő. Ugyanakkor a világpiacon ellenkező tendencia érvényesül: a pamutipari végtermékek egyre olcsóbbak. Ebben az egyre élesedő kortkurrenciaharcban .csak ekkor állhatjuk meg a helyünket, ha a honi fonodáinkat, szövödéinket korszerűstíjük. Vagyis: a régi gépeket újakkal kell felváltani, Olyanokkal, amelyekkel kifogástalan minőségű anyagokat lehet készíteni, nagy termelékenységgel. A Szegedi Textilművekben Rz idén új gépeket állítottak munkába, az előkészítő üzemreszekben. Ott, ahol a legnagyobb szükség van a termelékenység növelésére, és a minőség javítására. Hisz az előkészítők munkája nagyban befolyásolja a szövödeszövödék termelését. A gyári fonoda kapacitása ugyanis kétszerese a szövödéének. fgy a Szegeden készült fonalat az ország más területein is használják. A mini korszerűsítésnek éppen ebNasy László felvétele A két tí j gép és kezelőik ben rejlik a lényege; hogy nemcsak a szegedi gyárban érződik a hatása az új gépek munkájának, hanem a pamutipar egészében. A két, csévélésre alkalmas Autoéonert az NSZK-ban vásárolták, és dicséretes gyorsasággal, három hét alatt szerelték be az üzembe. A teljesen automata gépek kezelése nagy szakértelmet nem kíván, ám a javításuk, karbantartásuk igen. Ezért az üzemrész műszaki gárdájának tanfolyamot szerveztek, ahol az érintettek megismerkedhettek az új gépek paramétereivel. Ez azért is lényeges, mert számtalan példa bizonyítja, hogy hazai szakembereink nem mindig értenek kellő fokon a külföldi berendezésekhez. A gyárban azt mondják, az új gépek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, az előkészítői munka színvonala emelkedett. Az idei beruházás azonban csak a rekonstrukció első lépcsőfoka. A gyárban ls azon vannak, hogy — a lehetőségekhez képest — további új berendezésekkel frissítsék fel gépparkjukat. Hiszen ez a záloga az előbbrelépésnek. Jövőre:szökőév Február 24. — szökőnap 1980 szökőév,- háromszázhatvanhat napig tart az esztendő. Általában 4 évenkén* azért jelölnek a naptárak szökőévet, mert a csillagászati évszakok változásán alapuló napév — vagyis az az idő, amíg a Föld megkerüli a Napot — nem pontosan 365, hanem megközelítően 365 és egynegyed nap Az így megmaradó, a naptárban el nem „könyvelhető" órák összeadva négyévenként kis eltéréssel 24 órára kerekednek. és ebből lesz a szökőév eggyel több napja. Így viszont némi késése lesz a naptárnak, ezért 400 évenként három szökőnapot kiiktatnak. A századfordulók évei közül csak azok 366 naposak, amelyek 400-zal is oszthatók. Századfordulón legutóbb 1600-ban volt, s legközelebb 2000-ben lesz szökőév. Kevésbé ismeretes, hogy s szökőnap — a logikát felrúgva — nem február 29-e, hanem február 24-e. Ennek oka régebbi időkben keresendő. A rómaiak félve az istenek haragjától, „elrejtették" a többletnapot, s február 23-a után 23-a másnapját számolták, a hónap látszólag így megmaradt 28 naposnak. A „csalafintaság" a mai nap tárkészítésnél is nyomot hagy. A szökőévekben, így 1980-ban. február 24-e szökőnap, ezért ettől a naptól a hónap végéig megváltoznak a névnapok egyébként kötött dátumai. Amíg más évben a Mátyások február 24-én ünnepelnek, addig szökőéven 24-e szökőnap, s így 25-e az övék. A napok, hónapok, évek múlását, mint ismeretes, az 1582-ben életbe lépett Gergely-féle naptár szerint számoljuk. Ennek a naptárnak hibái közé tartozik, hogyha a néhány óra többletet a szökőévben el ls helyezi, de még így is évente 26 másodjmegnjgad, Ezeknek * másodperceknek az összege 3300 évenként egy újabb, a naptarbán nem jelölt naoor ad. Ez azonban valószínűleg nem okoz majd gondot utódainknak, mert az egyébként is meglehetősen bonyolult naptár megreformálásán már dolgoznak. Az ENSZ külön e célra alakult albizottsága eddig csaknem háromszáz naptárreform-tervezetet vizsgáit meg. Legtöbb támogatója annak a világnaptár-tervezetnek van. amelynek legnagyobb előnye, hogy az év napjainak száma héttel osztható, így ez egyben öröknaptár lenne, az ünnepnapok is mindig az évszak ugyanarra a napjára esnének. Április 4-ét például mindig szerdán ünnepelnénk. A 365. napot a világnaptár egyszerűen kihagyná, s nevezetlen napként a világbéke napjaivént ünnepelhetnénk az év végén. Szökőévben két ilyen világnap is lenne, Kerámiák exportja Új kollekcióval készülnek a tavaszi frankfurti nemzetközi kerámiakiállílásra és -vásárra a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Szövetkezetének tagjai. A szövetkezet az új formák és minták életre keltésére speciális alkotóműhelyt hozott létre, amelyben végy népművész dolgozik a nagykunsági hagyományokra jellemző kerámiatárgyak továbbfejlesztésén. A választék bővítésével azt kívánják elérni, hogy a szövetkezet maga irányítsa piaci kínálatát és a legkényesebb vásárlói igényeket is kielégíthesse. Az idei 5— 5,2 millió forint értékű export helyett jövőre 6—6.5 millió forintnak megfelelő dollárbevételt terveznek, elsősorban a hagyományos felvevőpiacról, az NSZK-ból, illetve Franciaországból és Hollandiából. (MTI) Székesfehérvár r Átalakul a belváros „Nyitott" lesz Székesfehérvár belvárosa: a jövő év elején kezdődő tömegrekonstrukció során a toldaléképületek lebontásával, egyes épületek udvarainak megnyitásával, nagy, átjárható közterületeket alakítanak kL A több éves munkát követően szinte teljesen átalakul a belváros képe: az Arany János, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utcában, valamint a Géza fejedelem téren kis alapterületű, fi városrész hangulatához alkalmazkodó. egyedi arculatú boltokat; kisiparos műhelyeket, vendéglátóhelyeket nyitnak. (MTI) Szellemi értékek cseréje A

nemzetközi vásáron láttam meg a fényképezőgéppel, a jegyzétfüzettel fölszerelt kollégát^ Legalábbis azt hittem róla, hogy újságíró, mivel ott volt az érdekesebb tájékoztatókon, a pavilonok újdonságainál — ahol csak műszerekről volt szó. vagy műszereket állítottak ki. De tévedtem, az illető nem volt újságíró, sem kolléga — tudósításait egeszen másra szánta. mint kinyomtatásra. Mint megtudtam, ő azért felel egy nagy műszeripari vállalattól, hogy az itt készülő műszerek foiTnáiukat. külső rnegielenéáüket tekintve sem maradjanak le a világon található versenytársaktól. Nem csinált mást a fényképezőgépes ember, mint a többi, hasonló megbízatású társa, aki a Budapesti Nemzetközi Vásáron látható tárgyakat — gépeket, berendezéseket, hogy úg.y mondjam — szakmai, formatervezési szempontból szemrevételezte. Még pontosabban fogalmazva: fontos támpontokat, tapasztalatokat, eredményeket gyűjtöttek, teljesen szabályosan és ésszerűen. Így van ez meglehetősen régóta szinte minden számottevő kiállításon és vásáron, ahol a gyártók árgus szemekkel, figyelik egymást. no meg a szakmai divatot. A forma, a külső megjelenés versenyképességet befolyásoló, áralakító tényező. A korszerű, a szó igazi értelmében vett forrna hozzájárulhat a termékek piaci és anyagi sikeréhez. Adott termékeknél — így például a szóban forgó műszereknél, híradástechnikai készülékeknél — nem kis mértékben. Az aránylag egyszerű példa valamit elárul számunkra egy különös „árucikkről" — a szellemi termékről. Mert ilyen a formatervezés eredménye is — a jól. vonzóan kialakított termék megjelenése. Persze mást is — hogy az efféle árucikkek éppen ügy lehetnének — s azok is — az adásvétel tárgyai, mint azok, amelyekről mindez nyilvánvaló. És csakugyan, újabban nem ritka az olyan megállapodás a világpiacon, amelyben a formát, a „kiszerelést", egy-egy ötletes márkanevet stb. értékesítenek. Nem más ez. mint a szellemi termékek forgalma, amelyet jegyezni érdemes és szükséges. Igaz. a mai körülmények között — a józan fontossági sorrendek szerint — nem a fent jelzett szellemi termék a kevés szellemi export-import üzlet tárgya. (Ebben még megelégszünk a közszemlére kitett tárgyak szemrevételezésével...) A legfontosabbak nzok, amelyek a műszaki kultúrát javítják, új termékek készítésére, vggy új módon való gyártáshoz segítenek bennünket. Ilyenekről mind gyakrabban hallhat az olvasó: a hétköznapi élet apró tárgyai csakúgy, mint nagy értékű termelési eszközök. gépek készülnek alkalmazásukkal. A győri Rába-gyár a MÁN licencét vette meg, a Videoton eredetileg a CII francia nagyvállalat alapgépének terveit, gyártási jogát, s ennek alapján látott a termelés megszervezéséhez. Mosonmagyaróvárott a MOFÉM külföldi módszert és terméket vásárolt a korszerű csapok, szelepek gyártásához. a SZIM egyik gyára Székesfehérvárott NSZK-cég licence alapján készíti a iárműprogram fékberendezéseit. És hoszszan sorolhatnánk a sort a Rába—Steigertraktortól a dán joghurtig, a hagyományosnál 80 százalékkal jobb hőszigetelésű, NSZK-ból származó ablaktól az automata mosógépig. A hivatalos statisztikák mindenesetre azt mutatják, hogy hazánk is kezd felzárkózni ahhoz a folyamathoz, amely a világban évtizedek óta tart, s amelynek az a lényege: amit egyszer valahol megoldottak, föltaláltak, kikísérleteztek, azt célszerűbb megvásárolni, mint újra föltalálni, kikísérletezni. Nálunk, a magyar vállalatok, intézmények gyakorlatában is szaporodnak a szellemi termékekről intézkedő megállapodások. s nem csak azok. amelyekben mi vágjunk a vevők. Persze, ilyenek vannak a többségben, de előfordul olyan is — nemrég az Autóipari Kutatóintézet szakembereinek hasznos motoríeltöltési módszerét vette meg több világcég —. amelyekben hazai vállalatok az eladok. A megélénkülő szellemitermék-külkereskedelem végképpen áttörte az értetlenség és a kishitűség korlátait, hiszen a gazdasági eredmények, s főleg a gazdaságossággal' szemben támasztott követelménvek. sürgetik-indokolják az élen járó technika, a hozzáértés. a termék megvásárlását, vaw éppen jó üzletet jelentő értékesítését. Nem véletlen, hogy a külföldi cégekkel kötött kooperációs szerződések nem kis részben arra is irányulnak, hogy fölgyorsítsák ar. adott ágazat, termék fejlesztését, korszerűsítését. esetleg eladását külföldön. Így például az NSZK-cégekkel kötött több mint 330 ilyen kooperációs szerződésben igen tetemes aránnyal részesedik a szellemi érték. Emlékezzünk csak: a Bakony Művek a Bosch-cég licencét vásárolta meg. hogy a szerelést modernizálhassa. A vásárlás gyorsan megtérült, s igazolta azokat, akik nagy reményeket mertek fűzni e módszerhez. Hiszen nem csupán a Bakony Művekben terjedt el a 3 M módszerrel kombinált új szerelési eljárás, hanem több hazai vállalatnál is, 20, esetenként még nagyobb százalékban javítva meg a termelékenységet. S ha már a szervezésnél tartunk: kiváló üzletnek bizonyult több könnyűipar) vállalatnak az. hogy drága pénzen külföldi szervező intézeteket megbíztak saiát termelőapparátusuk ésszerűsítésével. Zalaegerszegen a rúhagyár. s nemrég a gvőri Richards példája bizonyította: a külföldi kutatási eredmények és hozzáértés itthon gyorsan megtérül, hasznot hait. M

iért kerül mindez szóba? Miért emlékeztetünk ismét és ismét a szellemi termékek ésszerű fölhasználására, ha kell. megvásárlására, importjára, megszerzésére? Nos azért, mert amikor a gazdaságosság létkérdés termékeink és termelésünk korszerűsítése, az eddiginél is gyorsabb fejlesztése elsőrendű érdekünk. Mikor tudjuk, hogy nagyon sok helyen túlzottan anyag- és munkaigényes a termék és a termelés, sok energiát emésztünk föl. Ilyen helyzetben a technika megújításának, a technológia korszerűsítésének leghatásosabb — és bátran állíthatjuk, nem a legdrágább — módja az. ha az egyszer föltalált kidolgozott módszereket minél kevesebb huzavonával átvesszük, megvásároljuk. alkalmazzuk. Sokszor ez nem csak vállalati fejlődésre nyit a meglevőnél jobb lehetőséget, hanem kilendíti a veszteglésből a műszaki fejlesztő tevékenységet is. Hiszen senki sem tiltotta meg. hogy az éppen korszerű külföldi szellemi eredményhez hozzáadiuk a magunk tudását ötletét tapasztalatát. K. S. Hegerősödtek az őszi vetések, felszántottak a tavasziak alá Novemberben még sok helyen lehetett látni hiányosan kelt, foltos őszi vetéseket Szerencsére a november közepén, végén hullott kiadós csapadék jókor érkezett. Nem ment tönkre a földben a mag, a csapadék után csírázásnak indult s az enyhe, napfényben sem szűkölködő időjárás gyorsította a kalászosok fejlődését. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmeValutát hoz a rongyszőnyeg Az idén 40 ezer négyzetméter rongyszőnyeget exportált a Bajai Háziipari Szövetkezet, de ennél ióval több piacot is talalt volna itthon és külföldön. A tartós, könnyen kezelhető rongys/őnyegek étkezőfülkék, hétvégi házak padlóvédői, díszítői. Több mint százéves szövőszékeken alakul ki sodrott hulladékkeimékból a tarka rongyszőnyeg. ametyet a hercegszántói és szeremlei asszonyok otthon készítenek. Szeremlén gondoskodnak ai-ról is. hogy a mesterségnek legyenek folytatói. (MTI) zésügyi osztályán arról tájékoztattak, hogy a korábbi felmérés óta jelentősen javult a gabonák beállottsága. A legutóbbi „vetésszámlálás" szerint a terület nagy részén a tőállomány négyzetméterenként általában négyszázötven-ötszáz között van, tehát a kalászosok jónak minősíthetők. A szegedi járás homokvidékén nagyban befolyásolta a tőállomány alakulását a vetés utáni gondos talajlezárás, a laza homok tömörítése is. Az őszi, tél eleji időjárásra eddig nem lehetett panasz. Voltak ugyan fagyos éjszakák mínusz hat, mínusz nyolc fokká] a gabonák kezdeti fejlődési stádiumában, az erős lehűlés azonban csak átmeneti volt, rövid ideig tartott s nem okozott károsodást. Tudományos kutatók véleménye szerint az ilyen nem tartós fagyok Inkább megedzik, ellenállóbbá teszik a növényeket. A jelenlegi helyzet az egy évvel ezelőttinél lényegesen kedvezőbb : szebb, ígéretesebb képet nyújt a határ, a több mint 97 ezer hektár őszi kalászos kellően megerősödve telelhet át. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei jól vizsgáztak más szempontból is a jövő évre felkészülésből. Mintegy 140 ezer hektáron idejében előkészítették a talajt a tavaszi vetésű növényeknek. Az igényesebb kultúrák — mint például a cukorrépa, a fűszerpaprika, a napraforgó — alá úgy munkálták meg a területet, hogy tavasszal mindjárt rámehessenek a vetőgépek. I