Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

I A i íj j V I / u VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 302. szám 1979. december 28., péntek Ára: 1,20 forint AZ M SZ M P SZ EG E D VÁ R OSI B Í ZOTTS Ülést tartott Számvetés, tervek a Minisztertanács a közös gazdaságokban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság budapesti. Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról tett jelentést A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a posta és távközlés hosszú távú fejlesztési koncepcióját. s úgy határozott hogy az abban foglaltakat a középtávú tervekben kell érvényesíteni. Az igazságügy-miniszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a vállalatok közötti szerződések teljesítésének tapasztalatairól. Ennek , alapján a kormány kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit hogy tegyenek intézkedéseket a szerződéses fegyelem megszilárdítására és folyamatosan ellenőrizzék azok betartását A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosított egyes társadalombiztosítási rendelkezéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1980. első félévi munkatervét A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Szerződéses kapcsolatok, fegyelem A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazságügy-miniszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztésében — csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a kép. amelynek egy-egy részletét néhány nagyvállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművekben, a Ganz-MAVAGban, a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Dél-rnagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál tájékozódott. Hasznosították a Központi Népi Ellenőrzési Btzottság és a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága idevágó vizsgálatainak eredményét is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is nyújt Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését amikor még nem tudja teljeskörűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről vagy a határidőről legyen szó. Altalános tapasztalat, hogy több évre szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — nem szívesen kötnek a vállalatok, főként a változó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonytalanságok miatt. Túlontúl sokszor módosítják indokolatlanul a szerződéseket, nemritkán az egyik fél gazdasági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen változtatást, hogy elkerülje a szerződésszegést követő szankciókat. A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset. amikor a szállító, mert megkötbérezték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelővállalatokat aligha' ösztönzi arra, hogy hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatókban mutatkozó lazaság másfelöl arra késztet különböző gazdálkodó szervezeteltet, hogy importból szerezzenek • be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is, ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban _ tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerkezet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980, január 1-én hatályba lépő módosított szabályozó rendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához, másreszt lehetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek fellépjenek a központi irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel, magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági jpgviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a tisztességes szerződéses kapcsolatok térhódítását A TESIÖV küldöttközgyűlése Szegeden Tegnap délelőtt a Tiszaszállóban tartották meg a Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége küldöttközgyűlését, amelyen az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről, az 1979-es gazdasági év tapasztalatairól és a jövő év mezőgazdasági terveiről, feladatairól tanácskoztak a küldöttek. Az értekezleten részt vett dr. Györffy László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, Huszár József, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője, Molnár István, a PM Bevételi Főigazgatóság Csongrád megyei hivatalának vezetője, továbbá Nagy István, a Ha-, zafias Népfront megyei bizottságának elnöke, dr. Kakuszi László, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Ábrahám Vincének, a TESZÖV titkárának megnyitója után Molnár Lajos, a területi szövetség elnöke a megye mezőgazdasági nagyüzemcinek helyzetét és főbb feladatait vázolta. Az V. ötéves tervidőszak első két évében, 1976-ban, 1877-ben jelentős fejlődést értek el a megye termelőszövetkezetei. Az 1978-as. 79-es gazdasági évben a kedvezőtlen időjárás következtében jelentős visszaesés következett be. Kevesebb ma a kézi munkaerő a gazdaságokban,- mint a tervidőszak kezdetén: a termelés növekedése, az utolsó két év átlagát is beleszámítva évi 4— 5 százalék. Ezt a fejlődést a termelékenység növelésével érték el a téeszek — igaz, elsősorban nagyarányú gépesítéssel, sok pénzt igénylő beruházásokkal. A termelés szerkezete kedvezően változott, bár néhány területen lemaradás mutatkozik. Növekszik a telepítési kedv, a zöldségtermő területek viszont — a primőrök kivételével — csökkennek. Ennek egyik oka. hogy nem megfelelő az értékesítési biztonság. Burgonyából és vöröshagymából csökkent a vetésterület, alacsonyabbak a terméshozamok is. Növekedtek viszont a termésátlagok a kukorica-, napraforgó-, kendertermő területeken. Szőlőből is több termett a tervezettnél: E növények bevételi többlete azonban nem ellensúlyozhatja a gabonafélékben bekövetkezett időjárás okozta nagy károkat. A másodvetés is csak azokban a gazdaságokban hozta meg a várt eredményt, ahol öntözni tudtak. Az állattenyésztés eredményei nagyjából a terv szerint alakultak. A tejhozamok sokat javultak, a vágómarha-tenyésztés növekedése azonban alatta marad a tervezettnek. Kielégítően fejlődik a sertés- és baromfihús-termelés. A termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete sokat romlott a két rossz év után. Ennek ellenére a beruházási terveket túlteljesítették. Sok hitelt vettek fel a Csongrád megyei téeszek, helyzetük kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Néhány helyen az új beruházások hatékonysága elmaradt a* tervezettől. A kialakult helyzetnek a rossz időjárás, a közgazdasági környezet változása mellett sok esetben vezetési hibák is okozói voltak. Egyértelmű, hogy a következő években sokkal szervezettebb, hatékonyabb munkát kel! végesni a termelőszövetkezetek vezetőségének, irányításukkal pedig a tagpknak, az alkalmazottaknak is. Kaliroda Imup. a domaszélti Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke a mikrokörzetek tevékenységéről és az ú;i szabályozók várható hatásáról beszélt. Bán fi Istvánné, a hódmezővásárhelyi Marx Tsz-ből a mezőgazdasági munkát végző nőit helyzetét elemezte. Gabnai Antal, a kiszombori József Attila Tsz elnöke a melioráció fontosságáról és a termésátlagokban megmutatkozó eredményéről beszélt. Váci Erika, a kiskundorozsmai József Attila Tsz-ből a termelőszövetkezeti közművelődés sportmunka eredményeiről számolt be. Molnár Imre, a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz főagronómusa a beruházási helyzetről beszélt. Felszólalt a vitában Huszár József, Szilágyi Ernő. Molnár István, valamint Kókci István. a szegedi Felszabadulás Tsz üzemágvezetője és Szarvas Pál, a szentesi Felszabadulás Tsz elnöke is. Molnár Lajos zárszava után a küldöttek egyhangúlag elfogadták az elnökség által előterjesztett határozati javaslatot. Százmillió utas az Áeroflot gépein Az év végi — eredményeket összegező, terveket ismertető — sajtóértekezleteit egyikén A. Nazarov polgári repülési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságíróitat az Aeroflotot érintő adatokról. A szovjet légitársaság 1979-ben 100 millió utast szállított, s ez a szám az év végéig hátralevő napokban még több mint egymillióval nő. Az Áeroflot posta- és expressz tehef rakománya meghaladta a 3 millió tonna súlyt. 1979-ben a szovjet légitár saság 10 új nemzetközi iáPihenőben a halászflotta Eredményes évet zárt a balatoni halgazdaság: a hozzá tartozó ezerkilencszáz hektárnyi halastavakból és a Balatonból több mint há(ffimczáv, vagonnyi halat zsákmányoltak. Szépen fizetett az angolna is. A balatoni halászflotta az idén már nem fut ki a nyüt vízre. A halászok hozzálátnak a tavaszi nagyhalászat előkészületeihez. Debrecenben, a Rlogal Gyógyszergyárban 23-féle Injekcióból 45 millió darabot készítettek 1979-ben. A Biogal-lnjekciók külföldre is eljutnak — főként Svájcba. LengyelmrMágba, Csehszlovákiába. Szovjetunióba. Képünkön: részlet ai üzemből ratot indított, s jelenleg 84 kormánnyal van érvényes megállapodása. 156 vonalon korszerűsítették a gépparkot, s az elmúlt évben megkezdődött az TT._62. TU—154 é* TU—134 típusú utasszállítók rendszeres közlekedtetése Mn 'már a belföldi utasforgalom 63 százalékát. a Moszkvából induló forgalom négyötödét ezek a gépek bom. olít ják. A jövő évi tervekrő] szólva a miniszterhelyettes elmondotta, hogy 1980-ban rendszeres forgalomba állítják a 350 utas szállítására alkalmas IL—86 típusú légibuszt. A rövidebb távokon a 120 személyes JAK—42-esek fognak közlekedni. Sikeresen töltik be „légi mikrobuszok" zerepét a Csehszlovákiában gyártott, 17 férőhelyes L—410-esek. Az 1980-as év rendkívüli lesz az Aeroflót számára, hiszen tekintélyes részt válla! az olimpiai játékok utasforgalmának lebonyolításában. A rendes járatokon kívül • jövő év július—augusztusában napi 80 külö.ngeo várható Moszkva repülőtereire, így érthető e légikikötők befogadóképességének bővítése. Hamarosan elkészül a méreteiben és minőségi kivitelezésében egyaránt impozáns Seremetyevo —2, ahol tranzitszálló is áll az átutazó vendégek rendelkezésére. Folyik a belföldi forgalom nagy részét bonyolító Vnukovó rekonstrukcióifi. 4 i