Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

4 — ilí 48 Szombat, 1979. december 22. család. Ne haragudjunk Hurka, kolbász a hobbiért! otthon Rend és fegyelem Mikor a szülők hazajöttek a munkából, a lakás a követ­kező képet mutatta: az isko­latáska ledobva a szoba kö­zepére; a füzetek, tanköny­vek széthagyva az asztalon, a köpeny és a levetett ruhák a fotelba dobálva, a hatodikos Jancsi pedig valahol a ház mögötti parkban rúgta a lab­dát. A szülők fejében többször megfordult már, hogy érde­mes-e ilyen csekélységért, mint a rendrakás, újra és új­ra konfliktushelyzetbe kerül­ni a gyerekekkel. Hisz ez az egyszem fiuk van, semmiből nem áll utána elrakni a ru­hát, rendbe tenni a holmija­it. Majd ha rákényszerül az életben, akkor gondosabb lesz. Érdemes-e újra és újra elmondani, hogy kisfiam, ha hazajössz az iskolából, átöl­tözöl, s a ruháidat szépen összehajtva beteszed a szek­rénybe. Érdemes-e szólni ér­te újra és újra? Felhívni a játékból, rendet rakatni vele, vagy azzal büntetni, hogy másnap nem mehet le addig, míg a szülők haza nem jön­nek, s nem ellenőrzik, mit hogyan tett a lakásban. Ér­demes-e ezzel megrontani a hangulatot, mérgezni a jó vi­szonyt, hisz úgyis keveset vannak együtt, akkor se örüljenek felhőtlenül egy­másnak? A fegyelmezett Iskolai ma­gatartás; a gyerek kötelesség­tudata, rendszeretete szoro­san összefüggő fogalmak, 6 mindez a rendszeresség, he­lyes szoktatás következmé­nye. Azzal kezdődik, hogy a gyerek idejében lefekszik. Bármilyen izgalmas film van is a tévében. Általános isko­lás esetében ez a kortői füg­gően 8 és 9 óra közé esik. így reggel is pihenten ébred, nem mulasztja el a tornát, az alapos mosakodást, nyu­godtan költi el reggelijét. Idejében indul el az iskolá­ba. Táskájában ott lapulnak az előző este bekészített könyvek, füzetek és a hűtő­szekrényből reggel kivett tíz­órai. Az a gyerek, aki az utolsó percben esik be az osz­tályba, nem reggelizett, vagy csak futtában kapott be va­lamit, olyan zaklatott lelkiál­lapotban van, hogy nem tud rendesen figyelni az órán. Az előző nap megtanult anyagot is csekély mértékben tudja visszaadnL Az lenne jó, ha mindig azonos időben ebédelne a gyerek. De a napi órák szá­ma változik, s egyéb okok miatt ls ez megvalósíthatat­lan. Azt viszont többnyire meg tudjuk oldani, hogy egy­azon időben üljön le a köny­vei elé. Ez nagyon hasznos beidegzés, hisz nem egyszer tapasztaljuk, hogy csemeténk húzza-halasztja az időt, se­hogy 'sincs kedve hozzákez­deni a tanuláshoz. Ha be­idegződött, hogy például há­rom órakor meg kell kezde­nie a feladatokat, akkor ez­zel az örökös noszogatást és a „bemelegedési" holtidőt el­kerüljük. Jó, ha készít a gye­rek napirendet, illetve heti beosztást magának, a szülők­kel megbeszélve a tanulás, edzés, a szabad idő helyét, módját, idejét a tervezetben. Az okos időbeosztás szin­tén fegyelemre nevel. Egy általános iskolás legtöbbször „elúszik", semmire sincs ide­je, küszködik a rátornyosuló feladatokkal. A helyes Idő­beosztás eligazítja, mindig tudja belőle, hogy mit'kell tennie, hogy a leckével is el­készüljön, és elegendő sza­bad Ideje is maradjon. Ha négykor az órára pil­lant a gyerek, s azt látja még egy órája van a tanulás­ra, akkor jobban igyekszik, jobban odafigyel, mintha vé­ge-hossza-nincs idő ill ren­delkezésért Rendtartás a tanszerek, is­kolai holmijai között, ez szintén a fegyelmezett élet­módra nevelés része. A ren­detlen gyereknek sok ideje megy el azzal, hogy Hol vala­melyik füzetét, hol a köny­vét keresi. Legyen meg mind­ennek a helye. Akár egy kis rajzot is készíthetünk róla, hogy hol vannak a szekrény­ben az ingek, nadrágok, zseb­kendők. Az íróasztalban mit hol kell tartani..., és ne saj­náljuk a gyereket. Rakja vissza a kétéves is a polcra a játékait vacsora előtt. A meg­felelő korban elkezdett foko­zatos szoktatással válik a rend vérévé. A. U Csupán egy üdvözlő kártya... Barátnőm nemrégiben üd­vözlő kártyát kapott, igen messziről... Sokan megcso­dáltuk, és sokan megjegyez­ték: bezzeg ott milyen szép, különleges lapok kapha­tók!... Jól megnéztem, és el­gondolkoztam. A képeslapot színes felületű kartonlapból vágták — ollóval, a felületé-; re a kressvászonhoz hasonló, rojtozott szélű anyagdarab­kát ragasztottak, "melyet elő­zőleg színes fonallal, llitter­rel kihímeztek, feldíszítettek. A nálunk használatos szab­ványborítékban 100x160 mm­es karton helyezhető el. A rongyoszsákban mindig akad sifon, vagy bármilyen vé­kony, rojtozható anyagda­rabka, melyet simára vasa­lunk, puha ceruzával elő­rajzolunk, az alkalomnak megfelelő motívummal, és szálöltéssel, tömött felülettel ­kihímezzük. Ezután szálm-n­len körbevágjuk a felhaszná­landó felületet, s 5—6 hun szélesen körberojtozzuk, vé­gül a bal oldalon, a rojtozás melletti szélfelületen véko­nyan körberagasztózzuk, s a kartonlapra rögzítjük. P. V. El-elnézem a horgászokat. Csendben, hangtalanul, áhí­tattal figyelik: rezdül-e a da­mil, akadt-e a horogra vala­mi. Vasárnaponként már ko­ra reggel kint vannak, s úgy dél felé kezdenek szedelőz­ködni. Ki zsákmánnyal, ki anélkül indul haza az ünne­pi ebédre, amit az asszonyka nyugodtan elkészíthetett. Pi­rospozsgások, arcuk napsü­tötte, hiszen szembe kapták a napot Többjüknek a mi ut­cánkon vezet el az útja. Kocsma is van a közelben, kettő is. Onnan is kidülöngél egy-egy környékbelim, aki­nek a szesz hozta meg az ét­vágyát ö is hazamegy, — nyilván —, de milyen más érzéssel fogadja a család, ha meglátja, hogy alig áll a lá­bán, mint azokat, akik az egészséges időtöltés után jó­zanul, jó hangulatban térnek haza, s legtöbbször még va­caoráravalót is hoznak. Jő dolog, ha a férjnek, a családapának olyan hobbija van, mint a horgászat is, mégis sok asszonyka panasz­kodott nekem férje kedves szenvedélyére, időtöltésére. Ezek a feleségek úgy érzik, őket és a családot rövidíti meg a férj, ha hobbijának hódol. Másképpen látom én a dolgot! Azok, akik a szabad idejük eltöltésének szórakoz­tató, játékos, vagy sportos tartalmat tudnak adni, nem járnak kocsmáznl, nem ita­loznak, forintot forintra rak­nak, hogy hobbijuk kiadásait abból fedezzék. Ne haragudjunk rájuk, ha szabad idejűkben bélyeget áztatnak, cserélnek, levelez­nek, és ha egyszer-egyszer elmennek a bélyeggyűjtő­klubba. Azt se vegyük zokon, ha a barkácsolás a férj ked­venc időtöltése. Ne szidjuk meg, ha kicsit rendetlenebb ettől a lakás. Rendezzünk be neki egy zugot, egy sarkot, ahol kedvére bütykölgethet. Gondoljunk arra, mennyivel Jobb ez, mintha a talponálló­ban italozna a rossz barátok­kal. Ha a kertészkedésben le­li örömét, örüljünk vele, ami­kor büszkén mutogatja mun­kájának gyümölcsét: a szebb­nél szebb díszcserjéket, virá­gokat, és a saját telepítésű gyümölcsfáit Azért se duz­zogjunk, ha a fényképezést vagy a filmezést választotta szórakozásul. Költséges kedvtelés, de sok örömöt je­lent, és kedves a családnak, ha emléket állít a gyerme­kek fejlődéséről, egy-egy jól sikerült nyaralásról, utazás­ról. Sokan vannak — szeren­csére —, akik az olvasásban lelik örömüket. Sok asszony­ka haragszik az újságra, mondja is, hogy: „Mindjárt azt bújja, ha hazajön!" — pedig örülnie kellene, hogy érdeklődő a férje és szereti az újságot, a könyvet, amiből tanul, művelődik és egyben szórakozik is. Annak a férjnek, apának, akinek valamilyen hobbija van, nagyon könnyű név!, születésnapi és karácsonyi ajándékot venni. Általában jó, ha már há­zasságkötés előtt, az ismerke­dés időszakában érdeklődünk a férjjelölt hobbija felől, és igyekszünk támogatni, segí­teni abban, és vele tartani amiben lehet, pl. sportban, kirándulásban. Ha az a leg­kedvesebb szórakozása, ak­kor tanuljunk meg a kedvé­ért sakkozni is. Azok az emberek, akik a szabad idejüket tartalmasan, kedvenc időtöltésükkel fog­lalják el, megszokják, hogy nincsenek üres óráik. Idő­sebb korban észrevétlenül mindig nagyobb és nagyobb szerepet kap a szabad idő. Van, aki nyugdíjas korban kezd el festegetni, és sorsá­val megbékélt, megelégedett, mert van mit tennie, és ráér mindarra, amire dolgozó ko­rában nem jutott ideje. De mi lesz azokkal, akik a kocs­mában morzsolták le szabad óráikat? Ne haragudjunk a hobbiért! Dr. Gergely Károlyné RAKOTT HURKA Hozzávalók 4 személy ré­szére: l csomag burgonyapü­ré. fél liter víz. 2,5 dl tej, só. 30 dkg véres hurka, mirelit zöldborsó (30 dkg), mirelit sárgarépa (30 dkg), 1 vörös­hagyma, 1 evőkanál vaj, 2 dl tejföl, só, bors, cukor, 10 dkg sajt. A burgonyapürét előírás szerint elkészítjük. A véres hurkát és a borsót, sárgaré­pát a burgonyapürével együtt tűzálló tálba tesszük rétegesen. A hagymakariká­kat forró vajban megpárol­juk. Tejföllel és fűszerekkel ízesítjük. Majd a felső bur­gonyapüré-réteg tetejére tesszük. Tetejére sajtdarab­kákat teszünk és előmelegí­tett sütőben körülbelül 10 percig sütjük. TÖLTÖTT KOLBÁSZ Hozzávalók 4 személynek: 4 szál (12 dkg) kolbász, 1 cso­mag petrezselyem és kapor, 1 kávéskanál mustár, 2 kis szelet sajt (6 dkg), 4 vé­kony, hosszú szelet szalonna, 3 evőkanál olaj. A kolbászdarabokat hosz­szában mélyen bevágjuk A petrezselymet és kaprot meg­tisztítjuk és feldaraboljuk. A kolbász bevágott részébe mustárt teszünk, és beszór­juk az apróra vágott petre­zselyemmel és kaporral. A sajtot hosszában kettévágjuk és a kolbásznyílásba tesszük. A szalonnacsíkokat a kol­bász köré csavarjuk. Majd a töltött kolbászdarabokat olaj­ban, lassú tűznél ropogósra sütjük. Karalábéfőzelékkel és burgonyapürével körítjük. KOLBÁSZOS BURGONYASALÁTA Hozzávalók 4 személy ré­szére: 1,20 kg' burgonya, fél liter sós víz, 4 tojás, 1,5 dl ecet, 1 kávéskanál cukor, só, bors, 2 fej hagyma, 6 para­dicsom, fél ecetes uborka, 3 csemegeuborka, 20 dkg bor­sos kolbász, petrezselyem. A burgonyát héjában fel­tesszük főzni. Félórai főzés után lehámozzuk és felkari­kázzuk. A tojásokat kemény­re főzzük. A vízben feltesv szük főzni a hagymadarabo­kat, sót, cukrot, borsot és ecetet teszünk hozzá. Majd a burgonyaszeletekre öntjük. A hűtőszekrénybe tesszük és állni hagyjuk. A tojásokat és a paradicsomot négy részre vágjuk. Az uborkát felkari­kázzuk. Majd mindezeket a burgonyához keverjük és egy ijálba tesszük. A kolbászt felkarikázzuk, hozzákeverjük és apróra vágott petrezse­lyemmel megszórjuk. Szépanyáink szépítőszerei 160 mm Szépnek lenni, szépnek maradni — ez a csábító cél évezredek óta foglalkoztatja áz emberiséget Az ember a kozmetika segítségével igye­kezett megközelíteni, vagy éppen elérni a szépségideált. A kozmeo görög szó. ebből származik a. kozmetika, ere­detileg csupán annyit jelen­tett: ékesíteni, de a fogalom már az antik világban egy­értelmű volt avval, hogy szép, tökéletes. Ne szégyelljük bevallani, hogy a tökéletességnek mér­céje gyakran foglalkoztat minket is. Az a szinte mág­neses vonzás, amit a szép­ség gyakorolt az emberre, nem változott az idők folya­mán. Csak az elbírálás szem­pontjai, a szépségről alko­tott felfogás és főként a szépség megszerzésének és megóvásának eszközei vál­toztak. Talán lényegükben ezek sem Változtak, csupán változatossabbak lettek, az általános fejlődésnek megfe­lelően tökéletesedtek. Hiszen a legrégebbi szépségápoló szerek kőzött, amelyeket ma kozmetikai cikkeknek neve­zünk, már ott találjuk a ke­nőcsöket és festékeket, ame­lyeket a legmodernebb szép­ségápolás sem nélkülözhet. Igaz, hogy a kendőzés raffi­nériáira apródonként jöttek rá de az egyes színek vonz­ereje i korántsem új keletű felfedezés. ősanyáink már a csiszo­latlan kőkorszakban növényi és állati anyagokból készült festékekkel ékesítették ma­gukat, amelyeket bizonyos arányokban adagoltak, az ajakpirosító családfának gyö­kereit pedig a jégkorszakig lehet visszavezetni. Sok bar­langlakásban találtak a ma­napság használatos rúzstu­busokhoz hasonló kis tége­lyeket. A primitív népek di­vathölgyei körmüket üreges kövekkel alakítgatták s utá­na ásványi festékanyagokkal vagy növények levével piros­ra festették. Az abesszin asszonyokról azt mondják. hogy gipszporral fehérítették magukat, a szkíta asszonyok pedig testüket úgy illatpsí­tották, hogy egy kellemes il­latú fa porával dörzsölték be. Az ókorban nem volt ritkaság a haját festő és arckenöcsöt használó asz­szony, a görög asszonyok azért, hogy puhítsák bőrüket, a római nők azért, hogy a kiszáradást/^ óvják, az egyiptomiak pedig azért, hogy a napfény hatásától védjék arcukat Az ókorban Egyiptom volt a kozmetikai eljárások legjelentősebb köz­pontja. Itt használtak elő­ször olajos illatszereket, az alexandriai kendőzőszerek­nek pedig olyan hírnevük volt, hogy egyenlő mennyi­ségű aranyért árulták és az egész Földközi-tenger vidé­kén nagy becsben álltak. Ezelőtt 1800 évvel Galenus méhviaszból, mandulatejből és rózsavízből olyan termé­ket állított elő, amit nevéről ma is Galenus viasznak ne­veznek. Poppeáról, Néró fe­leségéről azt tartja a mon­da, hogy csak szamártejben fürdött, Theodora bizánci császárnőt korabeli szövegek pompázatosan felékesítve Ír­ják le, Napóleon hitvese, Jozefina bőrének szépségét egy ibolyás tejszűretnek kö­szönhette: Idők folyamán az orvostu­domány és gyógyszerészet kozmetikai szerek előállítá­sával is foglalkozott. Ugrás­szerűen megnőtt a szeplőos­tyák, gyógyhatású földek, gyógyfűmaszkok használata és fogyasztása. Ugyanakkor egy sor csábító című kozme­tikai kézikönyv is megjelent. 1560-ban a „Hölgyek varázs­latos szépítése" 1688-ban „Az emberi szépség tükre'', 1791-ben Zwlelein orvos Hogyan lesz és hogyan marad valaki szép című könyve aratott nagy sikert Régi receptek közt böngészve szembetűnő, hogy szépanyá­ink szépítőszereinek többsé­ge gyümölcsből és friss zöld­ségekből készült, s ki-ki íz­lése szerint virágszirommal, gyógynövénykivonattal egé­szített kt. Ezek a növényi eredetű alapanyagok ma sem hiányoznak a kozmetikai la­boratóriumokból, és azokból a készítményekből sem, ame­lyeket a kozmetikában hasz­nálunk. A fáradt arcbőr ápolására •uborkát használtak szép­anyáink. Ennek receptje így volt leírva: Végy egy megsárgult uborkát Vágj belőle szeleteket Kamillával mosd le orcád S tedd rá az uborkaszeletet Jó vastagon, ahogy lehet. Pihenj, és egy óra múlva Kamillával mosd le újra. Kiváló frissítő hatást ttti lajdonítottak a kajszibarack­nak ls, ami — írjék — fokoz­za a bőr rugalmasságát, és még a kezdődő redőket is ki­simítja. A lábápolás receptje is a múlt századból maradt ránk. Érdemes kipróbálni: Langyosítsál esővizet S főzzél külön kakukfüvet öntsd dézsába, tégy sót bela Ez a lábad Jó gyógyszere. Természetesen a versbe szedett tanácsok mellett bő­ven akad prózai tanács is. A hagyma, fokhagyma kelle­metlen szagának közömbösí­tésére azt'ajánlja a recept­könyv, hogy rágjunk össze két-három szem, pörkölt ká­vét. Az apróra vágott kapor pedig tejszínnel összekever­ve hűsíti az erős napsütésben felégett bőrt A citromlé ki­tűnő kézpuhító és jő hajrög­zítő, a hársfavirággal dúsí­tott fürdővíz élénKÍti a vér­keringést, a tejföl a bőrre kenve pedig «biztos szer a nyári felégés ellen. Azt is ír­ja ez a régi könyv: az egész­séges ápoltság az élet meg­szerezhető öröme, amihez hez mindenkinek joga van. . Mi pedig azt mondjuk: mindenkinek megadatik a le­hetőség, hogy szép legyen és az is maradjon, csak éljen is ezzel a lehetőséggel. Csaba Éva _

Next

/
Thumbnails
Contents