Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

1/fY (LO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^9. évfolyam 299. szar" 1979. december 2Z>, szombat Ara: 1.20 forin MSZMP flz országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Befejeződött a parlament téli ülésszaka Pénteken a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vettek a tanácskozáson: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György. a Minisztertanács elnöke is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. Elsőként Veress Péter külkereskedelmi miniszter kért szót. (Hozzászólását külön ismertetjük.) Ezután df. Bognár József (Budapest. 24. választókerület). Veisz Antalné (Veszprém megye, 8. vk.), S. Hegedűs László (Pest megye. 24. vk.). Krasznai Károlyné (Szolnok megye. 5. vk.). dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), majd Púja Frigyes (Békés megye. 7. vk.) külügyminiszter hozzászólása következett. (A külügyminiszter beszédét lapunk második oldalán ismertetjük.) Felszólalt még a vitában Barcs Sándor (Budapest. I. vk.), Vass József (Nógrád megye. 8. vk.), Végh György (Zala megye, 10. vk.) és Németh István (Baranya megye. 6. vk.). Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válasza hangzott el. (A miniszter válaszát lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban • az interpellációk és az ezekre adott válaszok hangzottak el. (A képviselők kérdéseit és az azokra adott válaszokat külön ismertetjük.) Az interpell&lók és az országgyűlés a válaszokat tudomásul. vette. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés téli ülésszaka ezzel befejezte munkáját. A képviselők egy csoportja az ülésteremben Veress Péfer felszólalása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollárelszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dollárelszámolású exportunk értéke dinamikusai] nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel öt összes dollárelszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könynyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak Ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek, a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorbah a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyharmada tartalmazza a közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép- és berendezés-, és nem utolsósorban fogyasztásicikk-szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk. s ennek érdekében mindent megteszpnk. Az 1980 évre szóló árucsereforgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások "még folynak Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelen tősen kell növelnünk kivitelünket a tőkés országokba, feldolgozott, gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv export-előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdaság: kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk a — többségében importból származó — energia és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 száza lékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden vi szonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő, és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzék, és ezt várjuk termelő partnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. (Folytatás a 2. oldalon) Ülés! tartol! az MSZMP Szeged városi bizottsága „Jelentés a Központi Biságság 1978. december 6-i határozatának és a Szeged városi pártbizottság 1979-re vonatkozó cselekvési programjának végrehajtásáról. Javaslat az 198Ó. évi gazdaságpolitikai cselekvési programra" — ilyen című írásos anyag szerepelt elsőként az MSZMP Szeged városi bizottsága tegnapi kibővített illésének napirendjén. Részt vett és felszólalt az ülésen Papdi József, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. Dr. Székely Sándornak. a városi pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Berta István, a városi pártbizottság titkára mondott bevezetőt a napirend első témájához. Az előterjesztést hozzászólások követték. Sorrendben a következő pártbizottsági tagok, illetve meghívottak mondták el véleményüket: Árendás György, a Felszabadulás Termelőszövetkezet elr nöke; Juhász Géza. a Szegcdi Ruhagyár vezérigazgatója; dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Igazgatója; Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese; Papdi József; Szolcsányi Gábor, a DÉLÉP üzemigazgatója; dr. Kardos János, a Volán 10. sz. Vállalat igazgatója. Az elhangzottakra Berta István válaszolt, majd a pártbizottság az előterjesztés feladatrészét — a javaslatokkal kiegészítve — elfogadta a város 1980. évi gazdas'/ Dolitikai cselekvési prop^imjául. Ezután Török J/rsef. a városi pártbizottság első titká-ra tájékoztatót tartott a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól, amit a pártbizottság jóváhagyólag tudomásul vett. Az ülés elnöki zárszóval fejeződött be. Szőlőtelepítés a domaszéki szakszövetkezetben A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet 30 hektárral növelte szőlőterületét. Ez volt a szegedi járás idei. telepítési tervének egyik legnagyobb tétele, összesen 163 hektárt terveztek a járásban, a domaszékinél nagyobb területen csak Kisteleken, a Magyar—Szovjet Barátság Tszben ültettek szőlőt ezen az őszön. A decemberi „vénasszonyok nyara" jobb körülményeket teremtett a telepítéshez. mint amilyet a naptár szerint várni lehetett volna. A termelőszövetkezet gépei elvégezték a talaj előkészítését, fertőtlenítését. Hosszú munka befejezését jelentette a tulajdonképpeni telepítés, a szőlővesszők földbe helyezése. A kései időpont még kapóra is jött a szakszövetkezeti tagoknak, akik kötelező munkanapjaikat a közös szőlőtábla ültetésekör dolgozták le. Szakszövetkezetben szokatlan, de volt olyan nap, hogy 60 fő is dolgozott a közösben a szőlő és őszibarack ültetésén. Egy ültetőcsoportban 1® emberre volt szükség Két ilyen csapat dolgozott, tíz dolgozó pedig előkészítő munkát végzett. További húszan őszibarackot ültettek. A vesszőt helyben állították elő. jó minőségben. A táblát kooperációs szerződés keretében a Dél-alföldi Pincegazdasággal közösen telepítették, a majdani termést a pincegazdaság vásárolja fel. A homokterületek intenzív művelésének egyik lehetősége a szőlőtelepítés. Kevés munkaerőt igényel; ma már a szedés is gépesíthető. Ezt a lehetőséget igyekszik kihasználni a Szőlőfürt Szakszövetkezet. Munkába* M egyik ülteié csapat I I