Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

6 Péntek, 1979. december 21. Teremfoci A DELEP SC q Centrum Kupa győztese Tudományos ülés a testkultúráról 16 tanuló — jó sportoló verseny a Szegedi Postás SK-nál A Szegedi Postás SK-nál 1979. december 19-én, szer­dán került sor a korábban meghirdetett Jó tanuló — jó sportoló verseny díjainak átadására. (A vetélkedésben úttörő, serdülő és ifjúsági fiú és leány korcsoportú sportolók eredményeit vet-, ték figyelembe.) Üttörő leány: 1. Sántha Bea (1967, vívó). 2. Zolnay Kriszta (1966, vívó). Úttörő fiú: 1. Dudás Zol­tán (1967. vívó), 2. Dékány László (1968. vívó). Serdülő fiú: 1. Bráda Csa­ba (1964. vívó), 2. Meszlényi Ferenc (1965, vivő). Ifjúsági fiú: 1. Farkas Zoltán /1963. vívó). A tanulmányi értékelésben csak a 4,5-nél magasabb ta­nulmányi eredményű spor­tolót vettek figyelembe. (Sántha Bea, Zolnay Krisz­ta, Dudás Zoltán és Meszlé­nyi- Ferenc tanulmányi ered­ménye 5,0!) A díjakat Dudás István, az • Sz. Postás elnök­ségének tagja és Jácorkai István, a Csongrád megyei vívószövetség elnöke adta át. Hadd mondjuk el a nézők­kel együtt: kár, hogy véget ért! Most aztán böjtölhetünk egy ideig, amíg ilyen cseme­gében lesz részünk. Ennyi nagy lövést, gólt, kapusbra­vúrt. izgalmat és valami — a terem adta — sajátos han­gulatot ritkán kapunk mos­tanság a labdarúgástól. Jó dolog volt ez a Centrum Ku­pa — kár, hogy viszonylag kevesen voltak —. köszönet érte a rendezőknek! Az utol­só nap már csak ráadás volt, igaz, nem akármilyen. Az utolsó napra azok a csapatok is belejöttek a te­remfociba, amelyeknek kez­detben szokatlan volt. A tor­nagyőztesre csak 25 percet kellet várni, mivel a DÉLÉP játékosai már az első félidő­ben döntésre vitték a kér­dést. DÉLÉP SC—SZVSE 5-1 (3-0), vezette: Szekeres, Ku­batovics. DÉLÉP SC: Terhes II., Varga (kapusok), Bartyik, Wenner, Holler. Miklós I., Mészáros, Terhes I., Kozma, Czibere, Miklós II., Bunda. Edző: Mészáros Imre. SZVSE: Nacsa (kapus). Husz­ka. Hajdú, Nagy Z., Perneki, Kovács Z.. Császár. Bajorics, Kovács T.. Gerecz, Kraá'znai (mezőnyjátékosok). Edző: Rá­bay László. Óriási lövőpárbajt vívott a két csapat. Ezúttal az SZVSE is harcosabb erényeket vo­nultatott fel. Nacsa lényege­sen jobban védett, mint előd­je. de így sem tudták iga­zán kérdésessé tenni a DÉ­LÉP győzelmét, s a kupa el­nyerését. A tornán mutatott teljesítményéért minden el­ismerést megérdemelt az épí­tős gárda. Góllövők: Mészá­ros (2), Miklós II., Holler. Bunda. Sz. Dózsa—BTASK 10-5 (3-1), vezette: Köböl, Kor­mányos. Szegedi Dózsa: Tóth P., Makai (kapusok). Ződi, Ladányi, Magyar, Pöcsik. Ka­nász, Ménesi, Pipicz, Csomor (mezőnyjátékosok). Edző: dr. Reményik László. Békéscsa­bai TASK: Oláh, Gulyás (ka­pusok), Rózsa, Hajas, Erős, Alberti, Kovács. Soós. Ne­mes. Hegyesi. Magyar. Grósz. Edző: Szita L. Lassan már nem lehet új dicsérő szava­kat találni, pedig ez a mér­kőzés is megérdemli. Hatal­mas gólokat lőttek a játéko­sok, és ..okos kis öngólokat"! Iram, lelkesedés, szép össz­játék! Szóval minden, ami­től ilyen vonzó ez a sportág. Jó let volna még tovább nézni! Góllövők: Pipicz (4), Kanász (2), Csomor, Ladányi, Rózsa (öngól), Gulyás (ön­gól), illetve: Erős (3), Al­berti, Csomor (öngól). A Centrum Kupa végered­ménye: 1. DÉLÉP SC 9 pont, 2. Szegedi Dózsa 6 pont. 3. Bé­késcsabai TASK 3 pont, 4. SZVSÉ 0 pont. A rendező szervek két kü­löndíjat is kiadtak: a leg­jobb kapus díját: Terhes Ist­ván (DÉLÉP SC). a legered­ményesebb játékos díját: Pi­picz Lajos (Sz. Dózsa, 8 gól­lal) nyerte el. Hadd adjon a tudósító is egy különdíjat Kanász Antalnak. Megér­demli! A góllövő listán egyenlően állt Pipicz Lajos­sal. -aki Kanász két önzetlen átadásából szerzett góllá! ke­rült az első helyre. Bár ezt' a díjat — a sportszerűségit — nem ünnepélyesen adjuk át, fogadja .szeretettel! Imre László „Döntő a játékosok szemléletének megváltoztatása és a bajnokság színvonalának emelése" Tanácskoztak a labdarúgóedzők Még egy nap sem telt el a labdarúgó NB I őszi idé­nyének lezárása után. az NB l-es csapatok szakveze­tői máris összegyűltek az MLSZ-ben a félévi tevé­kenység értékelésére. Az idényzáró edzői értekezleten megjelentek az MLSZ veze­tői is. Négy napirendi pon­tot tárgyaltak: 1. A nyári felkészülés és az őszi idény értékelése, előadta: Kovács Ferenc szakfelügyelő. 2. Idő­szerű kérdések a válogatott szereplésével és felkészítésé­vel kapcsolatban; előadta: dr. Lakat Károly szövetségi kapitány. 3. A tavaszi idény­re felkészülés szakmai szem­pontjai; előadta: Zalka And­rás, az MLSZ elnökhelyette­se. 4. Egyéb kérdések. Kovács Ferenc, az első napirendi pont tárgyalása­kor azokra az edzői jelenté­sekre hivatkozott, amelyeket a csapatok szakvezetőitől kértek be az elmúlt időszak­ban. Ezek után kialakult egy összkép, amelynek leglénye­gesebb részei: Az edzők közepesnek, vagy ennél gyengébbnek ítélik a bajnoki mérkőzések iramát. Egyértelműnek látják a le­maradást mozgásgyorsasági szinten. Egyetértenek, hogy technikai-taktikai téren nem történt lényeges változás, a technikai „kiesés" az egyik fő oka a lemaradásnak. Ki­emelik az edzők, hogy a já­tékosok szemlélete alapve­tően nem változott, az edzé­seken és a mérkőzéseken a Korábban jelentkezett prob­lémák változatlanul észlel­hetők. A bajnoki mérkőzések színvonalát tekintve, külön kiemelték, hogy azok sok kívánnivalót hagytak maguk után. Akadt néhány találko­zó, amely biztatónak tűnt, de azután a már ismert hi­bák jelentkeztek. Miután pe­dig a hazai találkozók mér­sékelt színvonalúak, érthető a nemzetközi lemaradás. A további feladatokkal kapcsolatban Kovács Ferenc kiemelte, mielőbb el kell ér­ni, hogy ne csak a vezetők akarják, hogy fejlődjenek a játékosok, hanem maguk a labdarúgók is és ehhez a szakvezetők biztosítsak a fel­tételeket Döntő feladat to­vábbá, hogy javuljon a baj­noki mérkőzések irama és színvonala, mert csak ez eredményezheti a szurkolók bizalmának visszahozását, az eredményesebb nemzetközi helytállást. Dr. Lakat Károly szövet­ségi kapitány a válogatottal kapcsolatos munkát részle­tezte, megköszönve az edzők segítségnyújtását. A jövő ke­retével kapcsolatban kifej­tette, hogy számára a klub ajánlása az első. Üdvözölve az NB l-es csa­patok szakvezetőit, Szepesi György, az MLSZ elnöke az elkövetkező időszakra négy fontos feladatot jelölt meg: UEFA-torna, utánpótlás Eu­rópa-bajnokság. olimpiai se­lejtező és világbajnoki se­lejtező. Felhívta a figyelmet, hogy az egész magyar lab­darúgás válaszút előtt áll, a legjobb csapatok szakveze­tőin döntően múlik, hogy miként alakul futballspor­tunk jövője. Krizsán József, az MLSZ főtitkára, a tavaszi műsort ismertette. Január 15-e kö­rül hozzák nyilvánosságra a labdarúgó NB I tayaszi idé­nyének sorsolását. Az évi program február 27-én MNK-mérkőzésekkel kezdő­dik és június 12-én, az MNK-döntővel ér véget. A bajnoki rajt március elsején tesz és a bajnokság június 7-én fejeződik be. Bejelen­tette, hogy az utánpótlás­válogatott szakmai irányító­ja az új évben Kovács Fe­renc, de Monostori Tivadar edző is változatlanul tevé­kenykedik az együttesnél. A megjelent vezető edzők közül többen hozzászóltak a felvetődött témákhoz, érté­kes javaslatokat tettek. (MTI) A Magyar UNESCO-bizott­ság, az MTA és az Oktatási Minisztérium közoktatási bi­zottsága, valamint az OTSH közös tudományos ülésére kapott meghívót közel négy­száz ifjúsági vezető, sport­vezető, testnevelő tanár, sportorvos. A téma: „UNES­CO- és hazai törekvések az ifjúság testnevelésének és sportjának fejlesztése érde­kében." Az előadók — dr. Nádori László, a TF rektorhelyette­se ás dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese — az UNESCO 1976-os miniszteri értekezletének és az UNESCO európai régiójának 1977-es szakértői ajánlásait elemez­ték, illetve szembesítették a hazai gyakorlattal. Mi teszi indokolttá az ifjúsági sport és az iskolai testnevelés korszerűsítését? A világméretekben jelent­kező gazdasági, társadalmi átalakulás, valamint a váro­siasodás erősödése alapve­tően megváltoztatja az egyé­nek életmódját. Magyaror­szág lakosságának például közel 50 százaléka városok­ban él. ez az arány az ezred! forduló táján 60 százalékra emelkedik. Ezek a változá­sok új feladatok elé állítják az iskolai testnevelést, az ifjúsági sport irányítóit. Ha­zai vizsgálatok szerint a la­kótelepeken felnövő fiatalok állóképességének, erejének színvonala elmarad azonos életkorú társaik fizikumától. A korszerűsítés további fontos tényezőjeként a tudo­mányos kutatások eredmé­nyeit kell kiemelnünk. Ren­delkezünk elégséges ismeret­tel ahhoz, hogy az oktatás­ügy és a sportmozgalom irányítói eséllyel nyúljanak a korszerűsítéshez, új. elkép­zelések, tervek kidolgozásá­hoz. Tény, hogy nem ismer­jük eléggé azokat a változá­sokat, amelyek a gvermek életében, személyiségében, erkölcsi felfogásában a spor­tolás hatására jönnek létre. Amennyiben az- életkori sajátosságokat feltáró! a sport hatásait elemző kutatási eredmények nem kerülnek folyamatos felhasználásra, altkor az elkésett korszerűsí­tés Konzerválja a helytelen módszereket, utat nyit visz­szafordíthatatlnn folyama­toknak. elégtelen hatékony­ságú módszereknek. A tár­sadalmi felelősséggel átita­tott irányítás nem nélkülöz­heti tehát a tudományt. Az UNESCO állásfoglalása szerint a testkultúrát a nem­zetközi kultúra szerves ré­szeként kell felfognunk. En­nek súlya abban jelentke­zik, hogy mind az iskolai, mind a teljes nemzedékre vonatkoztatott műveltség tar­talmazza a testnevelési és sportműveltséget is. Ebből következően ki kell jelölni a sport helyét a korszerű, teljes életre szóló nevelés­ben, a művelődésben, az egészséges életvezetésben. Az UNESCO ajánlásai hangsúlyozzák, hogy a kor­mányoknak nagy erőfeszíté­seket kell tenniök a sport­oktatás tartalmi, személyi, lárgyi feltételeinek javításá­ra. A versenysport fejlődése, a sporteredmények, sport­technikák emelkedő szintje mellett a lakossági, tehát társadalmi méretű sportkul­túra színvonalát is emelni kell. megillető helyét a kulturális értékek között. A sport pedig olyan társadalmi jelenség, amelynek kivételes ereje, ha­tóköre van, amely kiemelke­dően egyetemes tjellegű. Be­folyása van azokra,akik űzik, de azokra is, akik szemlélik. Számolni kell ezért a sport gazdasági, társadalmi és po­litikai hatásaival. Az UNESCO dokumentu­mai hangsúlyozzák, hogy a nevelésnek nemcsak a gya­korlati sportra kell előkészí­teni, hanem hosszú egészség­szemléletre, tehát a sport szeretetére, aktív életfelfo­gásra is, amit a fair play szelleme hat át. A sport ugyanis az egyén jó közérze­te, az élet minőségi gazdagí­tása mellett a kis és tágasabb közösséghez való ragaszko­dásnak. a nemzeti érzés erő­sítésének eszköze is lehet. A sport lényeges szerepet tud­na játszani a nemzetközi megértés és együttműködés javításában. Az előadók kifejtették, hogy hazánk iskolai testne­velésének, ifjúsági sportjá­nak fejlesztési elképzelései, az új testnevelési tantervek, a követelmények, a testneve­lési osztályok, az ifjúsági sport állami és társadalmi irányításának összehangolá­sa elsősorban az Edzett ifjú­ságért mozgalom keretében, találkozik a leghaladóbb nemzetközi törekvésekkel. * Az is nyilvánvaló, hogy je­lentős feladatokat kell meg­oldanunk, ha az ifjúság testi fejlődésében, egészségi helyzetében, szemléletében tapasztalható hiányosságokat meg akarjuk szüntetni. Átfo­gó, társadalmi méretű össze­fogással végzett munkát kell kifejtenünk, ahhoz, hogy a fejlődésnek ma még tapasz­talható, kedvezőtlen vonása­it, tendenciáit megszüntes­sük. A közelmúlt párt- és kormányintézkedései megad­ják a változás társadalmi és jelentős részben gazdasági hátterét. A kívánt változások eléréséhez, majd tartóssá té­teléhez rendelkezünk a leg­szükségesebb feltételekkel. Amikor az elért eredmények miatt elégedetlenségünknek adunk hangot, azt Is látnunk kell, hogy hasonló, vagy még nagyobb problémákkal küzd a legtöbb európai ország az ifjúság testnevelésében és sportjában. Fő feladatunk megállapítani, kiküszöbölni a kedvezőtlen jelenségeket, egyúttal megteremteni a szo­lid előrehaladás feltételeit, hogy továbbra is kibírjuk a nemzetközi összehasonlítást ezen a területen is. Áz esztendő mérlege Buda István sajtótájékoztatója Csütörtökön délelőtt az OTSH-ban évzáró sajtóérte­kezlet volt, amelyen Buda István államtitkár, az OTSH elnöké vonta még az eszten­dő sportmérlegét. Az egész évi munka a Po­litikai Bizottságnak és a kormánynak a sportra vo­natkozó határozata szelle­mében zajlott, mégpedig or­szágos viszonylatban, mivel a megyék vb-jei is megtár­gyalták az ebből adódó teen­dőket. Az OTSH — amely felelőse a kivitelezésnek — a munka zavartalan végzé­séhez intézkedési program­tervet készített az illetékes tárcákkal (OM. SZOT, KISZ stb.) egyetértésben. A legfontosabb pontok kö­zött* szerepelt a moszkvai nyári olimpiai játékokra történő felkészítés időará­nyos feladatainak elvégzése, amely ugyancsak részletes szakmai program alapján történt és történik a jövőben is. Olimpiai kérdésekben be­számoltak a sportvezetésnek a különböző szövetségek és a kiemelt klubok. s ennek alapján bizonyos változáso­kat eszközöltek, ezek min­den vonalon a korszerűbb munkát irányozták elő. A különböző határozatok elsőrendű feladattá tették a tömegsport fejlesztését, s ebben is az iskolás korúak sportra nevelését, rendszeres versenyeztetését. Ennek vég­rehajtása Is megfelelő len­dülettel folyt. Elősegítette mindezt az úttörő-olimpia, az Edzett ifjúságért mozga­lom. Ez utóbbi a hároméves tapasztalatok alapján rövi­desen módosításra szorul, a minőségi fejlesztés lép elő­térbe, de lesznek feladatok mennyiségi szinten is, főleg a 20 éven felüliek és a dol­gozók bekapcsolásával. Kor­szerűsített formában 1980 májusától zajlik majd a tö­meges foglalkoztatás. Az ugyancsak a jövő évben kez­dődé munkahelyi olimpiák biztosítják az itt dolgozók testmozgásának, sportoltatá­sának rendszerességét. A részletes elemzést kö­vetően Buda István a kon­zultációs kérdésekre vála­szolt. amelyek során olyan megállapítást is tett, hogy a magyar labdarúgősport a pillanatnyi helyzetben a le­hetőségek, a feltételek és a hagyományok ellenére na­gyon alacsony színvonalú. Az MLSZ egyébként most készíti el komplex anyagát a sportág helyzetéről. Elem­zésre kerül ebben a felnőtt és ifjúsági labdarúgás, a bajnoki rendszer, a játéko­sok és edzők érdekeltsége, a jogok és kötelességek meg­állapítása, az igazolás és át­igazolás, a játékvezetés, va­lamint a szövetségi és sport­egyesületi irányító munfta megjavítása. (MTI) Larry Holmes vagy 3ohn Tate? Az emberiség nagy neve­lői, filozófusai az emberi tes­tet tekintették minden cse­lekvés és tapasztalat forrásá­nak. Korunkban a test sze­rencsére elfoglalja már az őt Jelenleg az amerikai Larry Holmes a nehézsúlyú* ökölví­vó-világbajnok, egy másik értékelés szerint viszont úgy tartják, hogy honfitársa John Tate a legjobb. Már. ius 31­én egyidőben, két varosban Holmes és Tate a tervek sze­rint más-más elleniéi ellen küzd, s amennyiben győznek, 1980 szeptembereben egymás ellen megvívják a döntő csa­tát. ' A márciusi mérkőzésen a 30 éves Holmes elenfele Le­roy Jones lenne. Holmes ed­dig 31 mérkőzést "vívott, min­det megnyerte, közte huszon­kettőt kiütéssel. A 24 eszten­dős ' Táte elenfelének Mike Weavert jelölték ki. Tate eredménylistája is dicsére­tes: 20 mérkőzés, 20 győze­lem, 16 elenfelét kiütötte. * A korábbi ökölvívó király, Muhammad Ali alig 10 órás látogatásra Pekingbe érke­zett. Tárgyalt a kinaj sport­vezetőkkel, s megállapodtak abban, hogy a ..legnagyobb" egy elkövetkezendő időben • hosszabb időre Kínába láto­gat, és segít, tanácsokat ad a fiatal ökölvívóknak. Ali még azt is megígérte, hogy legkö­zelebb kínai látogatásakor saját kesztyűjét ajándékozza a legnagyobb nehézsúlyú te­hetségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents