Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

2 Péntek, 1979. dcccmbcr, 21. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésűsgyapjú szövetek és az abból készült férfiés fiúöltönyök ára átlagosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15— 25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—10 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja naiD'obb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak. Közölte » pénzügyminiszter: törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az tgy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra a? ideinél 22 milliárd forinttal több |ut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, « bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociálisegészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékossági intézkedések hatása 2— 2,5 milliárd forintra becsül- szükség. hető. A takarékosság — sajnos, még nem általános — szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel. átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt, néhol 20 százaiékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainké hoz — társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hoszszabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint álta'ában. Mindannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van Lázár Gvörgy beszéde Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács, elnöke felszólalásában hangsúlyozta:, a következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos , útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv- és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből. előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyenisúly helyreállításának 1979ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a iavasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé teszik. Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek, általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, blzalomtell légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzőie és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba. hanem őszintén szembe nézzünk problémáinkkal és gvöngeségeinkkel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez. mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését. megszilárdítsuk elért vívmányainkat, maid az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e erre. azt egyértelműen /megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértéslét, s ami ennél is fontosabb, a segíteni akaró cselekvőkészséget tükrözi a XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Az 1979. évi gazdasági eredményeink és a vállunkra nehezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő évi feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980-ban. a belföldi felhasználás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensújy további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzátette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredméaves végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is. amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatának erősítése. ' a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta —. hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és tenni akarással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni. fogyatékosságai mutatkoznak meg. — A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményével. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlődést, hanem azzal is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében. Le kell tehát küzdeni nemcsak a kutatásban jelentkező arisztokratizmust, hanem a termelővállalatoknál még sok helyen megbúvó szúklátókörúséget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot is. — Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legészszerúbben használjuk tel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladat. — A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdgsági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más, hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdeményezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista, elvét. Ez segíti elő a legjobban . azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének. — A Központi Bizottság a jövőben fs elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott: — A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem' a leszerelés hívei lesznek erősebbek. Szeriné Mucsi Ilona felszólalása Óvári Miklós beszéde övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: — Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgalmas munkáját Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei is. megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a minőség és a hatékonyság. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás Szeriné Mucsi Ilona Csongrád megyei képviselő (12. választókerület — Mindszent), a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet mindszenti üzemének dolgozója felszólalása első részében megállapította: a megnövekedett gazdasági feladatok teljesítésének megvannak az alapjai és a feltételei. Az emberek többsége becsületesen dolgozik, kollektív és egyéni erőfeszítéseket tesznek a népgazdasági igények színvonalas teljesítésére, a termelési szerkezet átalakítására, a hatékonyságra, a minőségre, a jobb munkaerő-gazdálkodásra és a magasabb követelmények teljesítésére. A továbbiakban a Csongrád megyei ipari szövetkezetek munkájáról tájékoztatta az országgyűlést. Rámutatott: Csongrád megyében az ipari és építőipari szövetkezetek fontost szerepet töltenek be a megye gazdasági életében, a lakosság áruellátásában és a szolgáltatásokban. Alkalmasak. olyan szükségletek kielégítésére, amelyek nagyvállalati keretek között nem gazdaságosak, mert az igényalt menynyiségek kicsinyek, nagy választékúak és gyorsan változnak. A szövetkezetek hozzájárulnák a nagyvállalatok kooperációs bázisának szélesítéséhez is (ennek már számtalan formájával találkozhatunk a Csongrád megyei szövetkezetek körében Ilyen például a Metripond és a Szegedi Mérlegkészítő Ipari Szövetkezet, valamint az Ikarus, és a Szegedi Tömegcikk-készítő Szövetkezet között kialakult termelési kapcsolat.) A megyében az ipari javitó-szolgáltató tevékenység jelentős részét a szövetkezetek végzik. A megye minden városában. a községekben megtalálhatók a szövetkezeti szolgáltató szervezetek. Szerepük az export, s ezen belül a tőkés export területén egyre nő. Részt vesznek továbbá a lakásépítési és lakáskarbantartási program megvalósításában is. A foglalkoztatottak létszáma tizenegyezer a szövetkezeti iparban. A megyében dolgozó ipari létszám minden hatodik fője az ipari szövetkezetekben dolgozik. Ezután ismertette az ipari szövetkezetek 1979-es gazdálkodásának főbb jellemzőit. A többi között megállapította: a termelés az ipari szövetkezetekben dinamikusan emelkedik, növekedési üteme meghaladja az állami ipar átlagát. A növekedés természetesen szövetkezetenként jelentősen differenciálódik. Rámutatott, 1979-ben tovább folytatódott a termékszerkezet átalakításának folyamata, melynek keretén belül nagyon sok termék gyártásának feltételeit teremtették meg, és hasonló nagyságrendű gazdaságtalan gyártmány termelését tették gazdaságossá, vagy esetleg szüntették meg. A szövetkezetek — mondotta a továbbiakban — összességükben eredményes gazdasági évet zárnak. Nyereségük eléri a háromszázharmincmillió forintot, ami mintegy nyolc százalékkal haladja meg az 1978. évit. A tizenkét százalékos jövedelmezőség — az árbevételhez mért nyereség — a termelés hatékonyságának növekedésére utal, különösen ha figyelembe vesszük a termelési költségek emelkedését, amelyeket a szövetkezetek az árakban nem, vagy csak részben érvényesítették. A gazdaságos termelést jelzi, hogy kisebb bérráfordítással nagyobb termelési eredményt értek el, vagyis száz forint kifizetett béralapra nagyobb termelési érték jut. Szerepet játszott ebben a gyártmánystruktúra változásán kfvül a kooperációs kapcsolatok bővülése is. Igaz ugyan, hogy a kooperációban végzett tevékenység rna még nem jelentős hányada a termelésnek, de pozitív hatása máris érezhető. Arról is szólt, hogy a szövetkezetek nem használták ki eléggé az egymás közötti termelési együttműködésben rejlő, hatékonyság növelését is segítő lehetőségeket. Megállapította: az elért termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Az élőmunka hatékonyabb kihasználását jelzi a munka szervezettségének javítása is. A beruházásokról elmondta. hogy azokat jelentős változás jellemzi. Volumenének csökkenése mellett változik a felhasználás összetétele. Az építésnél nagyobb mértékű csökkenés, mig a gépi beruházásnál növekedés tapasztalható. Kiemelte a megye ipari szövetkezeteinek üzem- és munkaszervezési tevékenységét, rámutatva fontosságára. Végül hangoztatta: összességében a megye ipari szövetkezetel az 1979-es gazdasági évet eredményesen zárják, bár gazdálkodásukat i.ísebbnagyobb gondok nehezítették. Teljesítik legfontosabb termelési feladataikat és eredményesen hozzájárulnak a lakossági szükségletek kielégítéséhez, valamint a népgazdasági tervfeladatok megvalósításához. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta.