Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

4 Szerda, 1979. december 19. A fényképészet hőskora Szegeden Százhúsz évvel ezelőtt, lB59-ben a következő hír jelent meg a Szegedi Híradóban: „Debrecenyi Ignác fényképész hazánk fia, ki e művészetet a legújabb módszer szerint, és a legtökéletesebben kezeli, Észak-Amerikából hazaérkezett". Fényképészete, mely a kegyesrend űek utcája 373. számú házban volt, mindössze négy évig működött Az első állandó műtermet Szegeden Landau Alajos akadémiai festész, a reáltanoda tanára, 1862-ben nyitotta meg a Búza téren, a Korda—Dáni házban. Három évvel később ... , , , . ,. Kohrbach gyógyszerész es finomsaSa tekintetében. Szentháromság utcai házá- 1876-ban részt vesznek a ban, egy korszerű és jól fel- Szegeden megrendezett orszerelt fényírdába költözött szágos közkiállításon a szeát. S bár a város közönsége gedi fényképészek is. MúveiA város fényképészetének képész versengése folytán a újabb lendületet ad, hogy a város több, forgalmas pontkét kitűnő fényképész, Biet- ján „fényképszekrények", ler és Letzter mellé 1875- fényképkirakatok jelennek ben a Lauscher és társa cég meg, ahol legújabb alkotáúj fotográfiai műtermet épít- saikban gyönyörködhet a tet a reáliskola mellett, az környék lakossága. új Hoffer-íéle házban. A díszesen berendezett és legújabb gépekkel felszerelt fényképészet két szintes, az oldal- és felsővilágítással ellátott atelier a második emeAz 1879-es árvízi katasztrófa idején mindhárman működnek, közülük különösen Lauscher „természet után készült gyönyörű szegedi árvízképei" örvendtek nagy keleten van. ahol szívesen készít lendőségnek országszerte. gyermekfelvételeket. Hamarosan feljegyzik róla, hogy méltó versenytársa itteni elődeinek, fényképei kitűnnek a hűség, a kivitel tisztasága elismerte, szerette fényképirói munkásságát, 1870-ben mégis felhagyott vel'e, és et• tői kezdve csak a rajztanításnak élt. A szegedi fényképészet el• só nagymestere Bietler Ferenc, aki állandó üvegmútermét 1864-re építette fel a színház mellett. Bietler máitekintet nélkül az időjárásra, és csupán néhány perc alatt, készítette felvételeit, tetszésszerinti nagyságban, egyes személyekről vagy csoportokról; akár természetes színben, akár olaj vagy más festékkel kifestve. Az arcképek melltú, gyűrű, inggomb vagy karkötőbe való parányságig is készülhettek. Fényképeinek művészi kidolgozását, különösen az akkor divatos Rembradt-féle árnyazott modorát, dicsérik a szemtanúk. 1874-ben egy aquarellről fényképezett Dugonics-arcképét emelik ki. Letzter fényképész letelepedésével 1869-től egészséges verseny indul meg közte és Bietler között, mely verseny nagy lendületet adott Szeged fényképészetének, Letzter hamarosan diszes üvegmútermet építtet a Kárász utcai Próféta vendéglő mellett. Üj műterme a kortársak szerint, bármely fővárosi fényírdával felvehette a versenyt. Róla tudjuk, hogy szabadban is fényképez, így örökítette meg 1872-ben a város legszebb részelt a bécsi világkiállítás számára. 1874-ben a Dugonics-hangverseny közreműködőiről csoportképet ké'szít, melyet, mint emléklapot forgalmaznak. Egy évvel később 86 személyes csoportképéről adnak hírt, melyen a Temesvárott állomásozó Czezarevics-ezred tisztikara látható. vei, Bietler Ferenc „fényképekért emlékérmet", Letzter és Lauscher „haladást tanúsító fényképeiért érdemérmet" nyert. E három fényA szegedi Móra Ferenc Múzeum eredeti fényképekből álló fotógyújteménye az utóbbi 10 év alatt igen megszaporodott. Ami főleg annak köszönhető, hogy a szegediek nagy megértéssel támogatták a múzeumot fényképek ajándékozásáVal, kölcsönzésével (másolatok készítéséhez). E segítőkészség nagyban hozzájárult a szegedi fényképészet szélesebb körű kutatásának elindításához. T. Knotik Márta Az Élet és Tudomány huszonötödik kalendáriuma Egy tucatnyi lapszámának az írások, amelyek valamely megfelelő anyaggal — tehát jelesebb személyre, eseményfélszáznyi cikkel meg az azokat kiegészítő képekkel, ábrákkal, grafikonokkal — megjelent az Élet és Tudomány 1980. évi Kalendáriuma. Jubileumi kiadvány ez, hiszen már huszonötödik alkalommal adták közre, s kínálnak benne sok-sok olvasnivalót a tudománynépszerűsítő cikkek kedvelőinek. Mint mindig, ezúttal is az ügynevezett hónapkezdő cikkekegy témakörhöz kapcsolódó sorozata nyitja meg az összeállításokat. Ezek a moszkvai re emlékeztetnek, évfordulójuk kapcsán, s ugyanúgy — legalábbis a szerkesztők szándékai szerint — érdeklődésre tarthatnak számot azok az anyagok, amelyekben a tudomány legújabb eredményeivel ismerkedhet meg az olvasó. Ízelítőül csupán néhány cím: Milyen lesz az iskola az ezredfordulón? — Technika a bűnüldözésben — Lakásfútés napenergiával — Szexuális zavarok és kezelések — A tápláló virágpor stb. Az Élet és Tudomány most olimpia kapcsán a magyarok megjelent jubileumi kalendáaranyérmes" sportágait mutatják be, tehát azokat, amelyekben hazánk sportolói eddig első helyezést szereztek. E múltidézés mellett természetesen más sport tárgyú vagy a sporttal írások is helyet évkönyvben. így egyebek között megtudhatjuk, milyen lesz a moszkvai olimpia magyar készítésű hangrendszere, valamint azt, milyen is a legeslegújabb sport: a repülés — izomerővel. riumát ezúttal is egy sajátos műfajú írás, Dévényi Tibor tudományos 6zatirája, A Nagy Fusi zárja. Az említetteken kívül természetesen sok a kisebb kapcsolatos anyag — rejtvény, Kérdezzkaptak az felelek, Száz éve írták stb. — gazdagítja a majd négyszáz oldalas kötetet, amelyet 30 forintért lehet megvenni az újságárusoknál, illetőleg a könyvesboltokban. Aki csekken rendeli meg, az a Hírlapkiadó Terjesztési FőosztáSzintén az aktualitás je- lyához forduljon, címe: Bugyében születtek meg azok dapest, 1959. Leszerelő katonák kedvezményeiről N. I. szegedi olvasónk a kö- nyek, juttatásokra való jogo- sonló munkakört betöltő tazeli hetekben szerel le a sorkatonai szolgálatból, s szeretne tagként belépni termelőszövetkezetbe. Ügy hallotta, hogy annak a fiatalnak, aki leszerelés után termelőszövetkezeti tag sultsága nagyrészt az előző gok előző évi átlagos része év teljesítményétől függ. sedésének arányos részét Ezért a mezőgazdasági szö- kell alapul venni. Kedvezvetkezetbe belépés évét meg- mény az is, hogy a fiatal tag előző katonai szolgálati idő a segélyre keresőképtelenség minden hónapját a jogosult- teljes tartamára, legfeljebb ságok szempontjából úgy kell azonban egy évig, tbc-meglesz, többfele kedvezményi tekinteni, mintha az alatt a betegedés esetén két évig joadnak. Kéri: ismertessük, tag a mezőgazdasági szövet- gósult mit mond erről a jogsza- kezetben havonta 125 órát bály. teljesített volna. A sorkatonai szolgálat után a fiatal 'A mezőgazdasági szövetke- mezőgazdasági tagot, tehát zetbe lépő leszerelő katonák mindazok a juttatások megkedvezményeiről a 8/1970. illetik, amelyekre a jogsza(III. 1.) MÉM számú rende- bály, vagy a szövetkezeti let intézkedik. E rendeiet ki- alapszabály szerint azok tartmondja, hogy annak, aki hatnak igényt, akik az előző 1970. január 1. napján vagy évben 1500 órát teljesítettek, azután sorkatonai szolgála- Uyen juttatás például a háztot teljesített vagy teljesít, táji föld, betegségi segély ha azt követően mezőgazda- stb. sági vagy halászati szövetkezetbe lép, sorkatonai ideItt van a legtöbb előadás... Ismeretterjesztés Csongrád megyében A rendelkezések szerint az újonnan belépő fiatalnak háztáji föld is jár, mégpedig akkora, mint amekkorát azok kapnak, akik az előző évben 1500 órát dolgoztak. Dr. V. M. Előadás a művelődési házban, ankét a klubban, tanfolyam a gyárban, nyelviskola, szabadegyetem ... Nap mint nap hallunk ezekről, vagy magunk is ott vagyunk az ismeretszerzés különféle alkalmain; titkárnőképzőbe járunk, tanfolyamra a szakmunkásvizsgához, a biológia fejlődéséről kapunk képet a szabadegyetemen, távoli földrészek flórájával és faunájával ismerkedünk eev előadáson, angol nyelvet tanulunk és a régi görögök filozófiai megállapításait elemezzük. A skála roppant széles, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége a kívülállónak szinte áttekinthetetlen. A megyei szervezetek munkáját újabban rendszeresen ellenőrzik, az országos és a megyei testületek kölcsönös hasznára. A leszűrt tapasztalatokból ugyanis — ha valósághűségük kétségtelen — kinek-kinek nyilvánvaló, miként kell jobban dolgozni. A minap a társulat főtitkára, dr. Kurucz Imre arról számolt be a Csongrád megyei TIT elnökségének, milyennek látszik a megyei szervezet — dokumentumainak tanulmányozása, valamint az év utolsó negyedében a helyszínen szerzett tapasztalatok, a főtitkári látogatásokon nyert kép alapján. * Dr. Kurucz Imrétől a Csongrád megyei szervezet munkájának általános jellemzőiről kértünk tájékoztatást. — Az utóbbi tíz év első felében országszerte a mennyiségi mutatók ugrásszerű emelkedése jellemezte az ismeretterjesztést, rengeteg ismeretszerző alkalom kínálkozott a nagyközönségnek. Az elmúlt néhánv évben már nem a számszerű növekedés, hanem a munka minőségének javítása volt fontosabb Csongrád megvében is. Ez a szervezet időben figyelt a megváltozott társadalmi szükségletekre, átalakította tevékenységének belső szerkezetét, és olvan ismeretterjesztő formákat fejlesztett, melyek az intenzív képzést teszik lehetővé. Az a tapasztalatom, hogv az úifajta igénveket és a változó érdeklődést tudományos vizsgálatokkal is igyekeznek föltárni, azon vannak, hogy a szükségletek ismeretében tervezzék meg az ismeretterjesztő formák és módszerek rendszerét. — Annak érzékeltetéséhez. hogy hol tart a megvei szervezet, mindazonáltal szükséges néhány adat. Az ezer lakosra jutó ismeretterjesztő órák száma egvik fontos mutatója a mi tevékenységünknek: Csongrád megye e tekintetben országos első. hiszen 83,3 órájával a többi megyét megelőzi. Az ipar és a mezőgazdaság fizikai dolgozóinak szóló ismeretterjesztés a mérlegelésünk másik lényeges szempontja; e téren is kimagaslóak a Csongrád megyei TIT eredményei, az országos második hely illeti meg. Jobb az országos átlagnál a városokban és a községekben végzett munka aránya is. Ha a különféle ismeretteriesztési formák mennyiségi mutatóit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogv az országnak ebben a megyéjében a legtöbb az előadások és az egyéb rendezvények, valamint á közismereti és a nyelvtanfolyaA betegségi segély a mezőgazdasági szövetkezeti tagját szövetkezeti tagsagi vi- nak a/ előz- éy teljesftmé. szonyban töltött időként kell étfil jár A segély összegészámításba venni. Ennek nek kiszámításánál — a lemegfelelően kell jogosultsa- szerelés után belépő fiatal gát a különfele juttatásokra megállapítani. A szövetkezeti tag eseteben - a mezogaztagok különböző kedvezmé- dasági szövetkezetben haGyógyszer agancsban mok száma. A különféle ismeretterjesztő alkalmak megyén belüli elosztása természetesen nem egyenletes, de bántó aránytalanságok sincsenek. Talán a szentesi és a csongrádi TIT-munkát kellene a megyei irányításnak jobban segíteni. — A minőséget nekünk az is jelzi, milyen gyorsan reagálnak az ismeretterjesztők az aktualitásokra. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a megyében a tanfolyami jormák, a szabadegyetemek, a komplex előadássorozatok fejlesztése olyan tendencia, mely egybevág az ismeretterjesztés korszerűségével. A témavilágot vizsgálva is elégedettek lehetünk, hiszen az idén például megkülönböztetett figyelem fordult a közgazdasági szemlélet formálására, a szocialista jogtudat kialakitására. az aktuális nemzetközi-politikai helyzet megismertetésére. Megemlítem még, hogy a megyei szervezet munkatársai, a titkár. Molnár Zoltán vezetésével, az országos ismeretterjesztésben fontos munkát vállaltak: fáradhatatlanul és precízen végzik a társulati statisztikai adatok gépi feldolgozását. — Látogatása i során találkozott politikai és tömegszervezetek képviselőivel, népművelőkkel; azokkal az értelmiségiekkel. TlT-tagokkal. akik továbbadják tudásukat rendszeres ismeretterjesztők; azokkal, akik befogadják ezt az ismeretanyagot. Bizonyára gonaokról is hallott. — Számos probléma merült fel természetesen, most csak az általános jellegúekről beszélek, amelyek közül nem egy az ország más részein is fölbukkan. Ilyen például, hogy ronoant nehéz a kisközségeket és a tanyákat „ellátni" lakónak. Nem mindig jó a programok reklámja, s a kelleténél még mindig több azoknak a rendezvényeknek a száma, amelyek iránt nincs valódi érdeklődés. Néhány helyen és szervezetben nem tudták bevonni az ismeretterjesztő munká-a az agrárértelmiséget, a műszakiakat, az orvosokat. lovább kellene javítani mindazoknak a művelődéspolitikai és szakmai felkészítését, akik ismeretterjesztésre vállalkoznak. A minőségi és hatékony TIT-munka elérése azért ls nehéz, mert alacsonyak a társulati tiszteletdíjak. Néhány helyen, különösen a községekben kívánatos lenne, hogy más intézményekkel és a gazdasági egységekkel jobb együttműködés alakuljon. • El kellene érni, hogy a különféle művelődési mozgalmak és akciók erősítsék egymást, és az érdekelt szervek ne egymás konkurrensei legyenek, ne történhessen meg, hogy megoszlanak, fölaprózódnák az anyagi és a szellemi erők. Különösen fontos ez mostanában. amikor számítanunk kell arra, hogy minden jószándék ellenére csökken az ismeretterjesztésre fordítható pénz a tanácsi intézményekben. Minthogy visszalépni egyetlen területen sem lenne kívánatos, a TIT-szervezetnek meg kell találni a módját, miként ellensúlyozhatja az anyagiak csökkenését. Amikor tehát a gondokról beszélünk, egyszersmind a feladatokról is. Tapasztalataim szerint ez a meayei szervezet, amely összességében folyamatos, tervszerű és jő színvonalú munkát végez, rendelkezik olvan erőkkel — a társadalmi vezető testületek tagialra és az aktívákra gondolok —. hogy kénes legyen megúiítani temegfelelő vékenvségét. igazodjon az új mennyiségű és minőségű is- feladatokhoz és szükséglemeretterjesztő alkalma? te_ tekhez. remteni a városoktól távol- S. E. Ulánbátor, a főváros nemcsak szép új házairól, ipari üzemeiről nevezetes. Mezőgazdasági üzemek is működnek itt, illetve a környéken. Ezek egyike az ulánbátori . szőrmefarm, ahol az állatok szat céljaira alkalmas alap bőrét és szőrméjét feldolgo- anyagot termelnek. zó üzemrészek mellett nemrég egy újabb részleg látott munkához: a szarvasagancsokban található gyógyszeranyagot kivonva, a gyógyáMagas biológiai értékű rügyek Badacsonyból Üzemi törzsültetvények alapját adják Megkezdték a magas biológiai értékű rögyek gyűjtését a Borászati Kutató Intézet badacsonyi ültetvényein. A kutatóállomás szakemberei mintegy másfél millió rügyet gyűjtenek össze, amelyek országosan összehangolt tervek szerint az új üzemi töfzsül tetvények alapját képezik. A Badacsonyban különböző összehasonlító vizsgalatokon résztvevő mintegy 600 hajtásokat, • amelyeken a vírusfertőzés tünetei jelennek meg, levágják és elégetik. A kutatók, nemesítök szemléit kiegészítik a hatósági ellenőrzések is, amelyeken a Veszprém megyei Agrokémiai és Növényvédelmi Állomás és a Szaporítóanyag Felügyelőség szakemberei vizsgálják át a tőkéket. A többszöri vizsgá, .. , ,, . ... . latok eredményeként a szafajta klon (szaporitassa poritóanyagot úgy megszűrik, létrehozott azonos utódsor) közül válogatták ki továbbszaporításra azt az ötvenet, amely mind a termés rnenynyiségével, mind minőségével a legkiválóbb genetikai tulajdonságokkal zik. hogy abban sem beteg, sem csökkent éré+kú rügy nem fordulhat elő. A jelenlegi fajtáknál többszörös termést biztosító új fajták minél rendelke- előbbi elszaporításához különösen fontos, hogy minden A szaporítóanyag begyűj- magas biológiai értékű rügytése, szakmai szempontok bői telepítésre alkalmas olt> szerinti feldolgozása, tárolá- vány legyen. . sa különösen nagy szakértelmet igényel a kutatóállomás dolgozóitól. A szaporításra kijelölt fajták ültetvényeit egész évben megkülönböztetetten kezelik. Azt a 100 ezer szőlőtőkét, amelyről a szaporítóanyagot most gyűjtik, egyedenként, évente két alkalommal — nyáron és ősszel — alaposan átvizsgálják. Értékelik többek között a töke habitusát, a levél típusát, a rajta levő termés alapján pedig kiválogatják az esetleges csökkent értékű egyedeket. Azokat á Az új fajták közül a Plntes, a Zenit, az Ezerfürtő, valamint három Olaszrizling klónból is nagyszámú rügyet gyűjtenek. Ezeket a Szaporítóanyag Felügyelőség fémzárolásával juttatják el még ebben az évben az üzemi törzsültetvény létesítésére kijelölt gazdaságokba. A mint. egy másfél millió rügynek 20 százaléka kerül Veszprém megyébe, a Badacsonyi Állami Gazdaságba, a nemesvámcsi és a zánkai termelőszövetkezetekbe. F. K.