Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
I Kedd, 1979. december 18. Iványi József halálára Nem számított kifejezetten Fzegadi szinésznek, hiszen több vidéki társulatnál játszott, hosszabb időn át Pécsett és legutolsó őrhelyén, Szolnokon, mégis megrendülten vettük a hírt Ötvenhárom éves korában váratlanul elhunyt Iványi József Jászaidíjas színművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes művésze, a szolnoki Szigligeti Színház tagja. Seregnyi nagy drámai figurát keltett életre, Othellótól Bánk bánon át Csák Mátéig, a Lear király Kentjéig, n Koldusopera Peacockjáig. Nekünk, szegedieknek azonban legmaradandóbbat 1970 tavaszán annak a szovjet tisztnek megformálásával alkotott amikor húsz év után először (s majdhogynem utóljára) szerepelt Szegeden élő író darabja a helyi teátrum világot jelentő deszkáin. Mocsár Gábor Mindenki városának ősbemutatóját értékelve Iványi Józsefről ezt írta lapunk kritikusa, ökrös László: „A darab főhőse egy szovjet tiszt, akire felettesei azt a nagyon nehéz feladatot bízták, hogy segítse a városban a békés élet megindulását. A szerepet Iványi József játssza. Az alakítás kitűnő, s Iványi eddigi szegedi teljesítményeihez képest meglepetés, talán az egész idei évad legjobb színészi produkciója." Ezzel a nem múló emlékkel búcsúzunk a rokonszenves, kitűnő művésztől, akinek hamvait holnap, szerdán délután fél 1-kor helyezik örök nyugalomra a szolnoki temetőbea mST Gázömlés Szegeden Romániába A Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Temes megyei bizottságának meghívására tegnap, hétfőn Temesvárra utazott a KISZ Csongrád megyei bizottságának delegációja Bódi Györgynek, a KISZ megyei bizottsága első titkárának vezetésével. A delegáció tagjai: Tóth Jolán, a KISZ megyei bizottságának tagja és Babikné Simon Gizella, a KISZ csongrádi városi bizottságának titkára. A megyei KISZ-küldöttség három napig tartózkodik a romániai testvérmegyében azzal a céllal, hogy az Ifjúsági szervezetek jövő évi együttműködésének feladatait megbeszéljék és a testvérmegyei kapcsolatokat erősítsék. Gondolatok a holnapról Filmsorozat indult amelynek témája: milyen lesz a holnapunk? A műsor gazdája, Pálfalvi Nándor óvatos duhaj, nem azt kérdi, irtilyen lesz a jövőnk, az erről való vélekedéseket meghagyja a futurológiának és a tudományos-fantasztikus Irodalomnak. így is eleget vállalt. Hiszen ahhoz, hogy a ránk következő napokról valami olyasmit mondhasson, ami igaz, legelőször föl kell térképeznie a jelent. Erre tettek kísérletet ez ötrészes tévésorozat első filmjében megszólaltatott tudósok. Nem szorul különösebb Indoklásra, miért hasznos és miért lehet érdekes a közeli jövőnkről 6ZÓ1Ó műsor. Ez az a téma, amely mindenkit érdekel; s melyhez könnyedén kapcsolható azon információk sokasága, amelyeknek mindenkihez el kellene jutniuk. Elsősorban a természet és a társadalom életének legtágabb összefüggéseire gondolunk. törvényszerűségekre. amelyeket, ha nincs ez az apropó, a holnapkép fölvázolásának igénye, elég nehéz összeszedni és „emészthetően" tálalni. Márpedig ismeretük nélkül aligha lesz nekünk való holnapunk. Nézzük csak azt az egyszerűnek tűnő összefüggést, melynek lényege az ipari civilizáció léte és a természetvédelem közötti ellentmondás... Aki nem ismeri e témakör tényeit, mindennapi magatartását nehezebben képes úgy formálni, hogy azzal a holnapját ls biztosíthassa. És folytathatnánk a sort. Minthogy Pálfalvi műsora képekkel is dolgozik, reményünk lehet, hogy a jövő szempontjából fontos' mai ismereteink jobban rögződnek a nézőkben. mintha csak a szó erejére kellene hagyatkozni. Éppen ezért van különös fontossága: milyen képeket válogatnak a tudósok mondataihoz. Az első film. „A jelen csúcsai" a valóban létező csúcsokra is figyelt, mindazokra a tudati és megfogható eredményekre, amelyeket eddig produkált a társadalom; de mellettük, hatásosan, kontrasztosan és figyelmeztetően ott voltak életünk ellenkező előjelű tényei is, mint amelyek (és következményeik) a holnapba is elkísérnek. így sikerült ellentmondásos valóságunkat nagyjából körülhatárolni; olyan reális tablót fölvázolni, amelyből már látható, mivé alakulhat jövőre. Azért kíváncsian várjuk, hogy a máról szóló körkép után megtekinthessük a holnapi változat részleteit, S. E. Tíz perc alatt eltűnő falvak rádiófigyelő Hallgatom a rádiójegyzetet, s gondolkodom e fura műfajon: a hagyományos publicisztika glosszája, széljegyzete, kommentárja miiként válik auditív, ráadásul a szerző által azzá tett élménnyé. Hihetném, a dolog nem olyan nagy kunszt: a jól megírt glosszát csak viszonylag szabatosan, érthetően. tisztán „bele kell olvasnia" szerzőjének a készülő felvételbe, és már meg is van. Ám, hogy például Faragó Vilmos vasárnap ebéd utáni, „ejtőzéses" rádiójegyzeteire, vagy éppen a múlt szombaton szintén étkezés utáni desszertnek hallott Tóth• Benedek-írásra miért kellett hegyeznem füleimet — ennek okai már túlmutatnak a műfaii-technikai elmélkedéseken. Tóth Benedek a bekötő utakról beszélt. Tíz percig mindössze. Tíz perc nem nagy idő. Ugyan mire elég? Sebtében bekapott reggelire, színházban, koncerten, sporteseményen cigarettányi szünetre. Találkozásnál kölcsönösen íelszines helyzetjelentésekre. Egy felolvasva tíz percig tartó jegyzetet megírni legalább kétszer-háromszor ennyi időbe telik, ha nem jóval többe. Tóth Benedek a bekötő utakról beszélt. S arról, hogy hiányuk vagy rossz minőségük következtében falvak tűntek és tűnnek el Magyarország térképéről. Továbbá az ország társadalmának valóságából, emberek életéből, múltjából, emlékeiből, érzelmi kapcsolataiból, hangulataiból. Baranya megyénél időzött a szerző, és a mármár híressé vált Gvűrűfű esetén kívül megemlítette hz egyik idei „eredményt", Korpád községet ls. S azt, hogv a kis betonszalagok csodákra képesek, ugyanakkor vannak emberek, akik a bekötő utakról szólva a drágaságot emlegetik. Valaha Gyűrűfűn pedig szőlőtáblák virultak, pincékben ért a bor. A szőlő tönkrement, a pincék üresek. Az emberek messze kerültek, szomorúan, kiábrándultan és úi lehetőségeket keresve. „Jelkép a bekötő út." Tegyük hozzá: a rádiójegyzet is. Tíz perc alatt tudatosít szinte mindent. Tíz perc alatt tűnnek el falvak és lakóik, tiz perc alatt rajzolódik föl egv szinte alpesi szépségű táj tragédiája. Azt a 20—30—60 nyomtatott sort, amin az olvasó szem gyakran a rosszakarat vagy a közömbösség legcsekélyebb jele nélkül, akár kényelmességből is átugorhat olykor, fülünkbe csempészi. Kérlelhetetlen erővel. Igen, jelképek a rádiőjégyzetek. Figyelő szemek fölhangositott látványai, aggódó és változtatni akaró látványszimbólumok. Csak vigyázni kell rájuk is. mint a kiválóságokra általában. Hiszen rádiójegyzet volt az is. amikor egyik fiatal költőnk az irodalmi giccsről beszélt hosszú percekig, példának pedig Kertész Ákos Makráját hozta ... Domonkos László „Vasárnap délután 16 óra SS perckor riasztották a szegedi tűzoltókat a Mérey utca Í3/B számú házhoz, amelybe a közelben levő távfűtő vezeték sérülése nyomán nagy mennyiségű gőz áramlott be, A helyszínre siető tűzoltók, mentek, a biztosítást végző rendőrök rövid idő alatt elhárították a veszélyt. Az ablakokból. erkélyekről tizenöt embert mentettek létrák segítségével. Két személy forlúzásos sérülést szenvedett." Körülbelül ennyi lenne az a közlemény, amelyet a megyei tűzoltóparancsnokság kiadott volna, de, hogy nem ezt tette, annak oka van. Kovács Zoltán tűzoltó őrnagy, a megyei parancsnok helyettese mondja: — Az eset nem annyira a veszélyessége, mint inkább a figyelmeztető tanulsága miatt érdemel több szót. Itt ugyanis pánik tört ki, s az ijedtség rendkívül rossz tanácsadó, meggondolatlan lépésekre is készteti az embereket. Szegeden 1973-ban a Tarjánban keletkezett tűznél is kis hija volt annak, hogy nem történt végzetes baleset. — A veszélybe került ember könnyen elveszti a reményt. — Tudni kell, hogy a tűzoltóság legelső feladáta az életmentés. Amíg az emberélet veszélyben forog legnagyobb erőt annak megmentésere fordítunk. A Mérey utcában is mindenkit kimentettünk ... — Az életveszélyből? — Nem életveszély volt, még ha égési sérülések voltak is. Ha az alagsorból áramló gőz előtt nem nyitják ki az ajtókat, nem történik baleset. — Mi ad ilyenkor viszonylagos biztonságot? — Akár erről, akár tűzről van szó, az erkély vagy a tető, ahonnan biztonságba helyezzük a bajbajutottakat. * A Mérey utcai 16 lakásos házat a száz foknál forróbb gőz szinte megfőzte. A házat egyébként gázzal fűtik. Hogyan kerül oda a túlhevített, gőz? A Városgazdálkodási Vállalat tegnap délutáni közleményéből minden kiderül: A gőztávvezeték Mérey u. 13/B ttzzintes lakóépület belső udvarán levő végpontfán a végperem — eddig még ki nem derített okok miatt — leszakadt, és a kiáramló gőz az épület alagsorán áthúz 'dő esőcsatornán keresztül a lépcsőházba jutott. A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a meghibásodás okának vizsgálatát. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat az Ingatlankezelő Vállalat szakembereivel együtt megkezdte a hibák íelmérését. és az időjárási körülményekre is figyelemmel, fontossági sorrendben fogják helyreállítani a keletkezett károkat. Közli a lakókkal a Városgazdálkodási Vállalat vezetősége, hogy a vállalat magára vállalja a keletkezett karok helyreállításának költségeit. Az üzemzavart követően a gőztávvezeték helyreállítási munkálatai azonnal megkezdődtek, és tegnap (december 17-én) a kora délutáni órákban ismét megindulhatott a zavartalan gőzszolgáltatás, amely a vezeték javítási munkálatai »miatt tegnap délutánig szünetelt." * Galgóczi István őrnagy, a Szeged városi tűzoltóparancsnok helyettese: — Korábban az épület alatt a gőzt a szomszédos tüdőgondozóhoz vezették. Amikor azonban az megszűnt mint fogyasztó, a csővezetéket elvágták, beheggesztették. Ez a vakvezeték tört el, s a használaton kívüli csőcsatorna a ludas, hogy a házat elárasztotta a gőz. Cső nem volt benne, de a gőznek szabad útja volt. — A ház alatt egy fölösleges csatorna húzódik. Amikor lezárták a benne futó fűtőcsövet, nem kellett volna ezt is eltorlaszolni? Sisák Géza, a vállalat főmérnöke: «— Elvileg nem. Semrtiilyen előírás nem kötelez erre... De egyébként tervbe vettük egy hónappal ezelőtt, hogy betonfallal elzárjuk. — Ha nincs rá előírás, miért tervezték mégis a lezárást? — Mindig^ van ezekben a csatornákban víz... De ha felelősság kérdésére akar kilyukadni. nem vagyunk vétaesek. A rendszer felújítás, alatt van. * Tajti Vilmosné a harmadik emeleten a tetős'ellőzőt akarta kinyitni. A lakásajtóig jutott, ahol a bevágódó gőz derékig összeégette: másodfokú sérülést szenvedett. Lakásában a szekrény peremén hagyott olló politúrba égett nyoma az örök bizonyíték, milyen forró volt a pánikot okozó gőz. Macskájuk egy emelettel lejjebb megfőtt menekülés közben. — Tudja mi ebben a vasárnapi ügyben a legszomorúbb? Az, hogy ez nem az első eset Többször teleszaladt már a ház gőzzel. — Jelentették? — Kérdezze a többi lakót! Szögi János: — Már kiutálnak bennünket az IKVn.41 a bejelentések miatt. Szögi Jánosné: — Tavaly levelet 'rtunk ugyanoda 16 aláírással. Válasz azóta sem jött. Kocsis Julianna: — Két évvel ezelőtt Szögi nével és Makra Gyulánéval bementünk az ÍKV-hoz. Elküldtek azzal, hogy „érdekes, senkit sem zavar a gőz. csak magukat''. Most tessék megmondani, kell ahhoz egy baleset, hogy ránk figyeljenek?.,.. Tényleg! Kell? Igriczl Zsigmond látszik: a munkáserzenekar Emlékezés j V„ 1 Kodály Zoltánra A fővárosban vasárnap három eseménnyel emlékeztek meg Kodály Zoltán születésének évfordulójáról. A Kodály köröndön levő emléktáblán elhelyezték a magyar, illetve a Nemzetközi Kodály Társaság, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kodály Zoltán tudományos diákköre koszorúit. A Farkasréti temetőben Kodály Zoltán síremlékénél tartottak megemlékezést. Elhelyezték a magyar, Illetve a Nemzetközi Kodály Intézet koszorúját, s a hozzátartozók, a tanítványok és a tisztelők virágait. A Zeneakadémián emlékhangversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének évfordulóján. Hegalakult a Magyar Népművelők Egyesülete Idén már harmadik évtizedét kezdte meg a Szeged városi munkásőrzászlóalj fúvószenekara. Az együttes 1958-ban alakult, s kezdetben — felszerelésre — az első jelentős anyagi segítséget a város munkásai ajánlották föl számukra. Első ízben 1958. október 11-én, Szeged felszabadulásának 14. évfordulóján léptek közönség elé, bemutatkozó hangversenyen. Azóta a gyulai és a siklósi várfesztlválokon szerepeltek sikerrel, s részt vettek az országos mlnősitő hangversenyeken is, ahol eddig kétszer kaptak ezüstlantot — diplomával. ök azok, akik minden év augusztus 19-én, a Széchenyi .téri városháza tornyából toronyzenét adnak, tavasszal—nyáron pedig térzenével szórakoztatják a lakosságot. I Igényesen előadott, színvonalas darabok jellemzik repertoárjukat, Erkeltől Offenbachig, Straussig és Hacsaturjánig. Heti két alkalommal próbálnak a tagok, akik között a munkások mellett pedagógusokat éppúgy találni, mint jogászokat vagy főiskola) hallgatókat. Huszonegy év után újabb jelentős eseményéhez érkezett el vasárnap a harminctagú zenekar. A Móra Ferenc Múzeum hangversenytermében Tóth-Bacsó Lajos karnagy vezetésével adtak nagysikerű koncertet. Szeretnék meghonositani, hagyománnyá változtatni az ilyen jellegű fellépéseket. A cél: még jobban megkedveltetni a fúvósmuzsikát a város zeneszerető közönségével. Az alapszabály és a program elfogadásával, a 35 tagú elnökség, valamint az ellenőrző bizottság megválasztásával vasárnap befelezte munkáját a Magyar Népművelők Egyesületének alakuló közgyűlése. Az alakuló közgyűlésen kialakult élénk vitában a hozzászólók gyakorlati tapasztalataik alapján az eredmények mellett a továbblépést akadályozó gondokat ls érzékeltették a többi között rámutattak: sokhelyütt még nem is mérték fel a közművelődésnek az élet minden területére ható fontos 6zerepét, s ezért a népművelők egy részének — főként a kisebb településeken — az előítéletekkel, a közömbösséggel is meg kell küzdeniük. Az anyagi javák esetenként túlburjánzó hajszolása sem szolgálja a tudás, a műveltség társadalmi presztízsének erősítését. Az egyesület mind a népművelők körében, mind az egész társadalomban tovább kívánja erősíteni az egységes közművelődési szemléletet. Ennek érdekében szorgalmazza, az anyagi és szellemi energiák összehangolását, a közművelődési, az oktatási és sDortintézmények együttműködésének javítását. Tagjainak fórumot teremt szakmai álláspontjuk ismertetésére, s felkarolja az új kezdeményezéseket, az országosan is hasznosítható tapasztalatokat, lavaslatokat, kísérleteket. Ezzel is hozzá kíván 1árulni a közművelődést érintő állami és társadalmi intézkedések előkészítéséhez. A Magyar Népművelők Egyesülete első elnökévé Gyarmati Kálmánt, a Debreceni Művelődési Központ Állami-díjas igazgatóját választották. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Boros Sándor kulturálA miniszterhelyettes, aki az alakuló közgyűlés befejezése után rövid nyilatkozatot adott: — A következő időszakban a közművelődési tevékenységben még tovább nő a társadalmi erők összefogásának szerepe. Ennek egyik jele a Magyar Népművelők Egyesületének megalakulása, s az elfogadott program, amelv a közművelődést szolgáló tervezői, végrehajtói tevékenységet még szélesebb alapra kívánja helyezni. A Kulturális Minisztérium üdvözli az egyesület életre hívását, s minden segítséget megad a népművelőket, s rajtuk keresztül az egész társadalmat érintő munkához. (MTI) 1