Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

mm Ünnepi vásár Csongrád megye mezőgazdaságának helyzetéről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium teg­nap. Szegeden tartott miniszteri értekezletet. Dr. Romány Pál miniszter. Lakatos Tibor és Kovács Sándor miniszter­helyettes, több magas rangú minisztériumi vezető, megyei párt- és állami vezetőkkel együtt vitatta meg. illetve érté­kelte Csongrád megye mezőgazdaságának helyzetét, az ál­lami irányítás eredményeit, gondjait, és jelölte meg a teen­dőket. Részt vett az értekezlet munkájában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára is. Dr. Perjést László, a megyei tanács elnöke ter­jesztette elő a végrehajtó bizottság részletes jelentését. ame_ lyet a minisztérium véleményezett. A hozzászólásokra dr. Romány Pál válaszolt. A miniszteri értekezlet résztvevői ezután meglátogatták a konzervgyárat, a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetet, a szalámigyár és húskombinátot. A tanács jelentése beszá­molt a megye mezőgazdasági eredményeiről, kiemelve az évek óta tartó súlyos problé­mákat A terület egyötöde kedvezőtlen adottságú. ho­mok. amelynek javítása, il­letve nagyobb arányú bete­lepítése szőlővel és gyümöl­csössel igen fontos feladat. A mezőgazdaság bruttó termelé­si érteke 1976 óta meghaladja a tízmilliárd forintot, az élel­miszeriparé pedig 8 milliárd forint körül alakul. A terme­lés 60 százaléka a nagyüzemi gazdaságokpói származik. A termelés dinamikus fejlődésé­től — a húsipart kivéve — elmaradt az élelmiszer-feldol­gozó. különösen a tárolóka­pacitás. Rámutatott a jelentés, hogy a megyei pártbizottság irány­elveinek megfelelően az or­szágos átlagnál nagyobb arányban. 17—19 százalékkal keli növelni a megye mező­gazdasági termelését. A ta­nács-vb ennek megfelelően rendszeresen foglalkozott ez­zel a témával. Tárgyalta a kedvezőtlen adottságú téeszek problémáit; a szakosított ál­lattenyésztő telepek kiépíté­sének és működésének tapasz­talatait; a háztáji és kisegítő gazdaságok állapotát; a zöld­ség- és gyümölcstermelés, a felvásárlás és feldolgozás gondjait; a földtulajdon és földhasználat helyzetét. a termelési rendszerek, társulá­sok tevékenységét és így to­vább. A hozott határozatok végrehajtása elősegítette a gondok enyhítését, illetve a problémák megoldását. A megyei koordinációs bi­zottság jól hangolta össze a zöldség- és gyümölcsterme­léssel. a felvásárlással és fel­dolgozással, valamint a la­kosság helyi ellátásával ösz­szgfüggö termelői és vállalati tevékenységet. Ez a terület sem mentes azonban a fe­szültségektől. Jórészt felvá­sárlási hibák miatt mintegy ezer hektárral csökkent a hagymatermelő terület. AzV. ötéves terv időszakában évente 400—700 hektár erdőt telepítettünk, zömmel műve­lésre alkalmatlan területeken. A meliorációs beruházások tervszerűsége és komplexitá­sa lényegesen javult, öt év alatt 55 ezer hektárnyi terü­let vízrendezését terveztük, ez várhatóan 80 százalékig megvalósul. A téeszek egyesülése jól előkészítetten és indokolt ütemben haladt. s számuk 93-ról 69-re csökkent. Az egyesülések minden esetben kedvezően hatottak a gazdál­kodási eredményekre. Gondot okoz. hogy az üzemek egy ré­szében a belső ellenőrzés még ma sem elég hatékony. Ja­vult azonban a vezetés szín­vonala. A téeszekben dolgo­zó diplomás szakemberek szá­ma az 1974. évi 508-ről 957­re emelkedett, s többségük megfelel a káderpolitikai el­vek követelményeinek. Gon­dot okoz. hogy még mindig kevés a közgazdasági végzett­ségű szakember. Fokozatos javulást mutat a munkavé­delmi és egészségügyi hely. zet is: csökkent a balesetek és az emiatt kiesett munka­napok száma. összességében megvalósul­tak a tervek. A kukorica és a búza termésátlaga közel 8 mázsával haladta meg az elő­ző tervidőszak hektáronkénti termését. A növekedés egyik fontos tényezője, hogy 1974­ben a nagyüzemi szántóterü­let 10 százalékán. 1973-ban pedig már 47 százalékán ter­meltek iparszerüen. A megyében, nagy erőfeszí­tések eredményeként, évről évre csökken a műveletlen terület. A múlt esztendőben 832 romos tanyát bontottak le. s területüket visszaadták a termelés céljaira. Nőtt az állatállomány, s minőségében javult. Az állat-egészségügyi helyzet javulását mutatja, hogy az elmúlt öt évben je­lentősebb járvány nem volt. A szalámigyár és húskombi­nát tavalyi eredménye — el­sősorban exportnehézségek miatt — elmaradt a terve­zettől. A tejfeldolgozás a nö­vekedés ellenére sem tudott lépést tartani a fokozódó ter­meléssel. s ez utóbbit hova­tovább fékezi. A gabonaipar tárolókapacitása bővült, még­is kevés. A paprikaüzem ter­melése évente 4—6 százalék­kal növekszik. A sütőipar jó munkával javította a lakos­ság ellátását. Nagy szükség volna fülépíteni a már ko­rábban elhatározott szentesi sörgyárat, és el kellene kez­deni egy 200 ezer hektoli­ter/év kapacitású szegedi pa­lackozóüzem építését. A minisztérium értékelése szerint a vb-jelentés lényegé­Á Görög KP küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Görög Kommunista Párt küldöttsé­ge. Harilaosz Florakisz főtit­kár vezetésével. A delegáció tagjai: Mina Jannu, a Poli­tikai Bizottság tagja, Vaszi­lisz Kalamatianof, a Közpon­ti Bizottság póttagja és Ale­kosz Alavanof. a KB mun­katársa. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Gvenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára fogadta. Dr. Romány Pál válaszol a hozzászólásokra ben bemutatta a megye adott- sz.eg hamarosan kenyér- és ságait, helyzetét, eredményeit, takarmánygabonában térülne jól számolt be a szakigazga- meg. A makói hagymater­tás tevékenységéről, s helyen- rnesztési rendszer nagyobb se­ként önkritikusan utal a hiá- gítségre szorul. A szőlő- és nyo3ságokra is. A megyei ta- gyümölcstermő területek kor­nacsnak fejlődő kapcsolata sáerűsítése. új telepítések tá­van a minisztériummal. Kár, mosatása továbbra is fontos hogy a megye jelentése nem feladat.. A megyei jelentésben tért ki arra: miért alacsony szorgalmazott élelmiszeripari színvonalú a szálas és tömeg- fejlesztés indokolt, ezért en­takarmányok termelése. A nek lehetősége tüzetes vizsgá­megye nem halad az öntözés- latot igényel, sel. éppen ezért érdemes %nár A minisztérium véleménye-. 1980 elején bizottsággal meg- ző jelentése és a hozzászólá­vizsgáHatni a fejlesztés lehe- S0>K alapián megállapítható: töságreit.' Ugyanakkor össze- Csongrád megyei irányító hangolt, eredmenyes munka , ... mutatkozik a nemesített ve- munka országosán a legjob­tőmag-elíútásban és a terme- bak közölt' van. A mezőgaz­lésbcn. Az eredmények jó- dasági és élelmezésügyi szak­részt annak köszönhetők, igazgatási szervek ellátták hogy a nagyüzemi szántóte- feladataikat. A megyei csz­rület 43,4 százalékát növény- tály irányító, szervező és el­termesztési rendszerekben lenörző munkája hatékony, a fnúvelik. A meliorációs beru- szervezet képes a megnöve­házások lemaradása hátráltat- kedett tennivalók ellátására, ja a termelés fejlesztését, A' miniszter javasolta, hogy ezért a tervezett ütem meg- az előterjesztett dekumentu­tartásához szükséges pénz mok alapján készüljön emié­biztosítása központi felülvizs- keztető. s abban szerepelje­gálatot igényel. Annyi bizo- nek mind a megye gondjai, nyos. hogy a befektetett ösz- mind a MÉM álláspontja. Országgyűlési bizottságok tanácskozása Karácsony előtt évről év­re kitör a vásárlási láz. Ked­ves szokás, hogy ajándékot vesz ilyenkor felnőtt és gye­rek. Az ünnepi csúcsforga­lom jól jön a kereskedelem­nek. föltéve, hogy van elég áru a boltokban. Az idei ezüst- és arany­vasárnap is sokan látogattak * el az üzletekbe. Ehhez ké­j pest azonban kevesen nyitet­5 táik ki a pénztárcát. A for­gglom _ a két napon összesít­' ve forintban nagyobb volt ' mint tavaly. Sokan már novemberben megvásároltak a 'karácsonyi ajándékot. Leg­alábbis az eladott áruk mennyisége erre enned kö­vetkezteini. Az idei ezüst­vasárnapon ezért" niársékel­' tebb volt a vásárlási kedy, mint egy évvel' ezelőtt. Az aranyvasárnapi forgalom vi­szont jóval fölülmúlta a ta­valyit. A két. napon több mint 9 millió forint értékű ajándé­kot, ruhát, ékszert, játékot és műszaki cikket adtak el a szegedi üzletek. A válasz­ték nem mindenből volt egy­formán jó. Televíziót, mosó­gépet és magnetofont pél­dául szinte hiába kerestek a vevők. Igaz. hogy ezekből az árucikkekből több száz kelt el a novemberi vásárlási ak­ciókon, s gazdára talá't az. ünnepek előtt sok hűtőszek­rény és háztartási kisgép is. A karácsony nem búba. a szeretet ünnepe. Az 37. előző­évek tapasztalai a,- hogy eok szülő drága ajándékokkal próbálja gyermeke iránti sze­retetét kifejezni.' Ez az idín is igaznak bizonyult. Talán a játékboltokban számítottak a legnagyobb tolongásra. Sze­rencsére megnyílt a Horváth Mihály utcai Játékország, amely könnyebbé tette az el­adók munkáját, s'a,vásárlók is „játszva", beszerezhették a textilbabát. az. építőt, a,mű­anyag -játékot s a . villany­. vasutat, amennyiben • akadt még raktáron. Az idej ünnepi vásár egyik • legkeresettebb árucikke min­den bizonnyal az. arány volt. Az óra- és. ékízerbpl'pkban nagy kényelmetlenségét, -oko­-zott "a szokatlánt .forgalom. Az eladók joggal panaszkod­tak amiatt, hogy szinté alig jut el a pulthoz, aki bizsut vagy ébresztőórát akar vén­ái. Ezért inkább ellátogat az ajándékboltokba, ahol mégis­csak kevesebben lépnek a lábára és az elárusítóknak is több idejük van arra; hogy foglalkozzanak a vevőkkel. A nagy ünnepi jövés-me­nés jellemző volt. a könyves­boltokra is. Sokan kifogásol­ták, hogy a legkedveltebb művek többnyirp elfogytak, vagy nem érkeztek meg az ezüst- és aranyvasárnapra. A hanglemezekkel viszont nem volt ilyen gond. Jutott belő­lük elég, főleg a klasszikus, komolyzenei felvételeket vá­sárolták. A lemezek forgal­ma sem vetekedhetett azon­ban ruházati cikkekével A pultokon föllelhető nyakken­dők választékából például napról napra kevésbé" lehe­tett következtetni a legújabb divatra. .Mégis a méíepérút és a szőnyegeket keresték fa legtöbben. Sajnos, többnyire eredménytelenül. Téli kabát­ból is szerényebb volt a kl­núTát. mint amilyet a vásár­lók vártak. Ingből, fehérne­műből viszont volt bőven ta­lán azért, mert sokan ezeket a cikkeket is november e4tS felében vásárolták meg. Az 1979. évi gazdasági eredményeket és az 1980. évi állami költségvetési ter­vezetet vitatta meg hétfői ülésén az országgyűlés ierv­és költségvetési bizottsága. A képviselőknek adott tá­jékoztató megállapítja, hogy a népgazdaság 1979. évi fej­lődése fő vonalaiban meg­egyezett a tervvel. Elindult a gazdasági egyensúly hely­reállításának folyamata. A népgazdasági terv céljainak megfelelően differenciáló­dott az ipari termelés, a beruházások összege nem haladta meg az 1978. évit, s ugyanakkor új, nagy létesít­mények kezdték meg a nemzeti jövedelmet gyarapí­tó munkát A szigorú intéz­kedések hatására a vállala­tok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a készletgazdálkodásra. Ez ugyancsak ' kedvezően hatott a gazdaságra. Szép eredmé­nyeket ért el külkereske­delmünk is, bár nemzetkö­zi pénzügyi helyzetünk még így is kedvezőtlenebb a ter­vezettnél. Az 1980-as esztendőre a | termelés szerkezetének és hatékonyságának további javítására alapozva hatá­rozták meg a népgazdasági terv fő céljait. Az eredmé­nyes gazdaságfejlesztő mun­kát, valamint a társadalmi életben, az egészségügyben, az oktatásban, a közművelő­désben. a szociális gondos­kodásban eddig elért vívmá­nyok megőrzését, a további előrelépés megalapozását szolgálja a jövő évre bizto­sított költségvetés. A tájékoztatót az ország­gyűlés állandó bizottságának a napokban lezajlott ta­nácskozásairól szóló beszá­molók, valamint a terv- és költségvetési bizottság tag­jainak vitája követte. Hétfőn Gyenes András el­nökletével ülést tartott az országgyűlés külügyi bizott­sága. A parlamenti tanács­kozáson — amelyen részt vett és felszólalt Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö­ke — Roska István külügy­miniszter-helyettes tájékoz­tatta a képviselőket a Kül­ügyminisztérium iövő évi költségvetési tervéről. (MTI) Csúcsforgalom a Kárász utcán Nagy LAszlo teiveteiel Vásárlók a könyvesboltban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 295. szám 1979. december 18., kedd Mra: 1,20 forint

Next

/
Thumbnails
Contents