Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

1979. november 14. 5 tanácskozás az Akadémián A tudomány és a technika fejlődésének elméleti kérdéseiről kezdődött kedden háromnapos tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének rendezésében. A szocialista országok tudományos akadémiái a több oldalú együttműködés alapján egy évtizede láttak hozzá a KGST tudományos programjában is szereplő téma közös kutatásához. A budapesti tanácskozáson az európai szocialista országok, valamint a Vietnami Tudományos Akadémia szakemberei számba veszik a közös kutatások legfrissebb eredményeit, s megfogalmazzák a következő esztendő munkatervét Korszerű gabonafeldolgozás Kétnapos tudományos tanácskozást rendezett a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola a Technika Házában. „A gabonafeldolgozás aktuális kér. dései" témakörben összesen hat előadást és számos korreferátumot tartottak hétfőn és tegnap, kedden a gabonatermesztés és feldolgozás, valamint a sütőipar szakemberei, számos hazai agráregyetem és főiskola, gabonakutató és minőségvizsgáló intézetek kutatói. „A gabonatermesztés, feldolgozás helyzete, közgazdasági problémái" címmel dr. Lénárt Lajos, a Gabonatröszt vezérigazgatója tartotta az élelmiszeri pa ri tan ácskozás megnyitó előadását; a búzatermesztés bulgáriai helyzetéről a plovdivi élelmiszeripari egyetem professzora, Lukanov beszélt Előadást tartott a konferencián a SZÉF több oktatója, köztük dr. Gábor Miklósné főigazgató, aki az intézményben folytatott búzafehérje-kutatásokról számolt be. A tanácskozáson megismerték a szakemberek a különböző kutatási területek új eredményeit, tárgyaltak a VI. ötéves terv kutatási feladatairól, illetve javaslatokat tettek speciális kutatási témákra. Az élelmiszeripari főiskola által rendezett konferencia tegnap, kedden fejeződött be Azó és beázó tetők ím A tetőszigetelés modernizálása A házgyári épületek megjelenése városainkban vihart kavart: szürkék, unalmasak a betontömbök, kicsik a laItósok. mondták, mondják a városlakók — joggal. Elegendő lakást csak tömegszerű építkezéssel tudunk produkálni, ami bizonyos mértékig uniformizálást is jelent — vélekednek az építők. Azonban, ahogy szaporodtak a betonházak, úgy csökkent a „csatazaj" ls. Am 1972—73-ban a lakástulajdonosok újra kiásták a avulttá vált. Gyorsabb lett rel. A fejlett ipari orszáa munka, amikor a téglákból gokban ekkor már a szigetekülönböző telepeken, üze- lés készítésekor is használmekben blokkokat készítet- tak különféle kisgépeket, tek, s ezekkel „falaztak" az Olyanokat, amelyekről itthon építkezés helyszínén. Később eddig nem is tudtunk. Megmegjelentek a betonblokkok, majd a 60-as években a szobafal nagyságú betonelemek is. Nézzük meg, hogyan fejlődött a szakipar mostohagyermeke, a szigetelőipar? Jószerivel sehogy. A tetőszigetelést pedig sokan nem is tekintették szakmának. Régi kőművesek még csatabárdot. Szakember ma sem tartják annak, mondván, már az ősember kita mondta tréfásan, de találóan erről az Időszakról: az építóvállalatok űj levelezési rovatot nyitottak; soha annyi levelet nem kaptak még a lakóktól, mint az utóbbi hat-hét évben. Az ok: 6orra áztak, áznak be a tetők. S ahogy telt-múlt az idő. úgy lett egyre haragosabb. fenyegetőbb egyegy levél hangneme is. Ez megmaradt érthető, hiszen sokan csak Jellegűnek, 'hosszú albérleti nyomorgás, kuporgatás után kaptak végre lakást, amit ilyen-olyan kölcsönök segítségével tudtak berendezni nagynehezen. És amikor kezdtek kisimulni a homlokokon a ráncok, egy kiadós eső is elég volt ahhoz. hogy felboruljon a családok nyugalma. A falról leázó tapéta, a plafonról csöpögő, s nem ritkán az esész lakást elborító víz aztán egycsapásra haragos levélírókká változtatta a nemrég még boldog lakástulajdonosokat. Ez a felháborodás érthető. az viszont nem. hogy miért áztak he továbbra is a tetők: újak és kijavítottak egyaránt. Egyáltalán, miért áznak be a tetők? Mielőtt elhamarkodottan válaszolnánk, tegyünk egy kitérőt, időben, visszafelé. lepetésként érte szakembereinket, hogy egyes országokban már a szigetelőipart is teljesen iparosították. így aztán sok szakember arca derült föl, amikor meghallotta: lejtésmentes tető is van a világon, amely külföldön már bevált. A házgyárakban is felsóhajtottak, mondván, ilyen tetőfödémet lálta, "ha* a~tető lejt,, akkor minden nehézség nélkül tudA honi építőipar robbanásszerű fejlődése az 50-es arról lefolyik a víz. A kátránylemezek egymáshoz ragasztását pedig egy kőműves, sőt. egy segédmunkás is meg tudja csinálni. Míg az építőmesteri technológiák tucatjait próbálták ki. addig a tetőszigetelés a házgyárak megjelenéséig manufakturális A vízszigetelők ugyanazt tanulták a 60-as évek vétan is, mint húsz évvel ezelőtt. ha egyáltalán volt. aki tanuljon. Bár jól megfizették ezt a mesterséget, mégis egyre kevesebben választották. A tiszta, korszerű üzemekkel nem volt versenyképes a „szurkos munka", amely ráadásul az átlagnál balesetveszélyesebb is. Nagy magasságban forró kátránnyal dolgozni nem gyerekjáték, elég egy rossz mozdulat, hogy bekövetkezzék a baj. A házgyárak megjelenése azonban elodázhatatlanná tette a tetőszigetelés reformálását. Igen ám, de hogyan? A házgyári technológia nem tette lehetővé olyan tetőfödém el óragyártását. amelynek lejtése van. Sokan csak ekkor Jötték rá, hogy hiba volt lebecsülni a szigetelőipart. A szakembereknek teljesen új, számukra is ismeretlen szigetelőanyagokat és technológiákat nak gyártani, Ügy tűnt, egycsapásra megoldották a tetőszigetelés modernizálását. Vásároltak nem is egyféle hőés hangszigetelő anyagot, s ezekből a hazat tudományos intézetek, élükön a Tipustervező Intézettel, kidolgozták a házgyári technológiákhoz alkalmazkodó korszerű tetőszigetelési eltárásokat. A tetőszigetelés 'költsége sépület áráriak körülbelül a~ egy százaléka. Nem nagy pénz. de elgondolkodtató: hr ezért az egy százaléknyi összegért rossz munkát végeznek. az veszélyezteti a maradék 99 százaléknyi értéket is. Ma már tudjuk, mennyi kárt okozott ez az „egy százaléknyi" hiba. De hol követték el a hibát? Horváth István Településfejlesztési verseny Az első félévben a megye lakói 120 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek összesítette a Csongrád megyei tanács vb tervosztálya — a városok, községek népfrontbizottságaitól beérkezett jelentések alapján — a településfejlesztési verseny első fél évben elért eredményeit. A tegnap, kedden tartott megbeszélésen Komjáti Endre, a megyei tanács tervosztályának főelőadója ismertette az eddig elvégzett munkát a tanácsok társadalmi munkával foglalkozó szakembereinek, illetve a népfrontaktivistáknak. Az idei évre szóló tervekben valamennyi település figyelembe vette a tanács ajánlásait. elsők között azokat, amelyek a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatosak: bölcsődék. óvodák, iskolák felújítását. fenntartását vállalták, Csongrád megye lakossága. dolgozó kollektívái az év első hat hónapjában több mint 150 ezer órát áldoztak önként a gyermekekért. A társadalmi munka értéke megközelíti a 120 millió forintot. A tavalyi első fél év eredményeivel összehasonlítva. ez az összeg most 20 százalékkal magasabb. Miként részesedtek a munkából a megye városai? Szeged lakói 15,5, Hódmezővásárhely 28,7. Csongrád 11,7, Makó 8,8. Szentes pedig 15,1 millió forinttal járult hozzá önzetlenül a lakóhely fejlesztéséhez. Ha most rangsorolnánk a városokat aszerint, hol voltak a leglelkesebbek, legszorgalmasabbak az emberek. Csongrád vinné el a pálmát. ahol az egy före jutó társadalmi munka értéke 544 forint, míg Hódmezővásárhelyen 537, Szentesen 440, Makón 307. Szegeden pedig csak 95 forint. Csongrádon rendezett utcák, megjavított járdák. fölújított. tágasabb gyermekintézmények jelzik az ottlevök segítő szándékát, tettrekészségét. Ugyancsak kiemelkedik szorgalmával Hódmezővásárhely: a lakostag. a vállalatok, szövetkezesek szocialista brigádjai, a 'CISZ-szervezetek összefogtak i város szépítéséért. A belvízrendezési munkában két ilkalommal 1700 ember vett 'észt. s iskolák óvodák, bölcsődék őrzik a lakosság kezemunkáját. Szentes és Makó után jelenleg Szeged a sereghajtó. noha megkezdődött az úttörő-vízitelep építése, elkészült a dorozsmai Jerney utcai óvoda játszóudvara, különös figyelmet szentelnek tíz játszótérnek. Az 1972-ben meghirdetett versenyfelhívás óta — noha szép eredményeket értünk el. nem sikerült jó helyezést elérnie Szegednek. A Településfejlesztési Versenyt Szervező Bizottság javaslatot tett a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, hogy az öt megyei város társadalmi munkáját azonos elvek alapján, külön értékelhessék. A járások versenyében jelenleg a szentesi áll az élen, 13,8 millió forintos munkával, a fóbiánsebestyéniek. valamint a mindszentiek, nagymágocsiak. mártélyiak különösen kiemelkednek szorgalmukkal. Makó környékén Csanádpalota, a szegedi járásban Kistelek eredményei a legjobbak, és Pusztamérges a sereghajtó. Az eredményhirdetésig természetesen még hosszú az idö: az egész esztendőben végzett társadalmi munkát jövő év februárjában összesítik. Az eddigi eredmények és a kongresszusi, valamint a fölszabadulási évforduló tiszteletére tett fölajánlások alapján úgy tűnik, hogy a megye lakossága túlszárnyalja tavalyi teljesítményét. A megbeszélésen az értékeléssel kapcsolatos nehézségekről. valamint az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fölszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére hirdetett településfejlesztési verseny nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is megtárgyalták. Hogy kutatókká is érjenek" Beszélgetés dr. Sas Mihály professzorral években kezdődött meg. Az kellett felkutatni külföldön. óriási beruházási igény megkövetelte az építőktől az újabb és újabb technológiák kidolgozását A tégláról téglára építkezés már elr A legtöbb szigetelési eljárásról azonnal kiderült: a | hazai szakipar fejlettségi fokánál csak jóval magasabb szinten alkalmazható sikerCsúcsforgalom az ÜFOR-nál Az utóbbi egy hónapban, október galmat AFOR, ugyanis a téli fűtési szezon kezdete, és a mezőgazdaság őszi munkái lényegében egybeestek, és ez jelentősen növelte a keresletet gázolajból és tüzelőolaj lepein, töltőállomásain. A közepétől csúcsfor- lakosság is jelentősen hozzábonyolított le az járult a téli tüzelőolaj-ellátásának biztosításéhoz azzal, hogy már a nyári hónapokban beszerezte a fűtési szezonban szükséges mennyiség 40—45 százalékát. November második felétől a csúcsból. Naponta mintegy 18 ezer tonna kőolajterméket forgalom enyhülésére számiszolgáinak ki az ÁFOR te- tanak. Segítik a magánépíikexést Az építkezés feltételeinek Eddig különböző TÜZÉP. javítására, a munkaerő és a telepekről szerezték be az gépi berendezések gazdasá- építőanyagok nagy részét, gosabb kihasználására hat ami sok gondot, tetemes szálmakói vállalat, illetve szö- lítási költséget okozott. A vetkezet társulást hozott lét* tervek szerint közös tárolóre. A szakmai alapon törté- telepet alakítanak ki, ahol nő együttműködés nem ala- megoldható a rakodás gépekított külön adminisztrációs sítése és a szállító járművek apparátust. Az egyes felada- jobb kihasználásával csöktokat az együttműködő vál- kenthetők a fuvarköltségek, lalatok szakvezetői tanács. Külön szolgáltatást vezetkozásokon beszélik meg, nek be a kislakás-, családiegyeztetik elképzeléseiket. ház-építkezések megkönnyíMár az első megbeszélésen tésére. „Előre gyártott" épifontcxs kérdésben jutottak tőanyagokat: géppel kevert közös nevezőre. Kimondták: betont, valamint oltott.mea munkaerő indokolatlan S7et adnak el az érdekeltekvándorlásának megszünteté- ^S^rSp' sére, a munkafegyelem meg- dlg a hétvégi időszakban, szilárdítására a társulás tag- szombaton és vasárnap is vállalatai nem vesznek át így egyrészt nehéz fizikai egymástól olyan dolgozót, munkától, másrészt a beaki kilépett munkakönyvi be- szerzés gondjaitól mentesüljegyzéssel hagyta el előző nek a családi otthonok épímunkahelyék tói. — Orvosokat láttam fehér köpeny nélkül, ünneplőbe öltözve, a levegőből valami kellemes izgalom sugárzott, a folyosón, a tanteremben, csupa mosolygós arccal találkoztam. Bevallom, a kép, amely a női klinikán fogadott, a fiatal nőgyógyász oktatók tanácskozása előtt, inkább hasonlított valamiféle bál előtti hangulathoz, mintsem komoly, tudományos összejövetelre. — Mert nem komor, szakállas tudósokkal találta szembe magát, még nem jelenti azt, hogy komolytalan rendezvényről lett volna szó. Szándékosan neveztük fórumnak ezt a találkozót és nem konferenciának. A fiatalok stílusához igazodva kötetlen, formalitásoktól mentes, baráti beszélgetést akartunk szervezni itt, Szegeden — válaszolja dr. Sas Mihály professzor, a SZOTE női klinikájának igazgatóba. — Ügy tűnik, ez sikerült is. — Valóban. A hét nap alatt 55 előadást tartottak az ország különböző klinikáiról, oktatással is foglalkozó intézményeiből érkezett fiatal nőgyógyászok. Annak ellenére, hogy a 30 év körüli szakembereknek még nincs rutinjuk a konferenciákon való szereplésben, jó néhány egészen kiváló előadás hangzott el. — Az efféle rendezvények célja valószínű az is, hogv alkalmat adjanak a fiataloknak a tudományos szereplésre, megismerjék a konferenciák légkörét. Mi biztosította a baráti találkozó tudományos rangját, azt, hegy egyben példa ls lehessen? — Az érintett Intézmények tanszékvezetői valamennyien jelen voltak ezen a forumon. Hozzászólásaikkal utat mutattak, ha kellett, vitát indítottak, hisz ahhoz ls hozzá kell szokni: ki-ki miként védje meg saját igazát, avagy legyen erős, lássa be tévedését, ha új, jobb gondolatot vet föl valaki. — A fórumnak számos formai haszna van. Volt-e kifejezetten tudományos értéke ennek a találkozónak? Képes-e ez a korosztály új ismeretekkel gyarapítani szakterületét? — Számos olyan, nálunk még új témát vetettek föl az előadók, amelynek további kutatása megfontolandó. Különösen a szülészet legidőszerűbb gondjaival, a koraszüléssel, a terhesgondozás hatásossá tételével foglalkoztak érdemben. Újabb diagnosztikai módszerek bevezetésére is tettek javaslatot, például a méhlepény működésének ellenőrzését szolgáló eljárásra. Igen fontos ugyanis tudnunk, hogy a méhlepény miként látja el tápláló feladatát, hogy milyen esély van a megfelelő nagyságú gyerek születésére. De szó esett a családtervezés, a fogamzásgátlás módszereiről, a meddőség gyógyításának lehetőségeiről, és örömmel tapasztaltam, hogy a fiatalokat is foglalkoztatja a még ma sem megoldott gyulladásos betegségek kérdése. — Az elhangzott előadások színvonala bizonyára árulkodott arról is, hogy a fiatal nőgyógyásznak munkát adó intézet megfelelő körülményeket teremt a kutatómunka számára vagy sem. ^ — Az elbírálásra beküldött előadások egy kicsit az intézményt is minősítették, nemcsak az alkotót. Egy-egy klinika speciális kérdések kutatásával foglalkozik, s általában lehetőséget adnak a fiataloknak is. hogy bekapcsolódhassanak ebbe a munkába. De tudni kell. hogy az már az orvoson múlik, a gyógyítás oktatás után megmaradt energiájával, idejével hogyan tud gazdálkodni. Mert a kutatás plusz munka. De enélkül nem fejlődik az orvostudomány. — Sok előadás, sok jó és kevésbé hasznosítható gondolat hangzott el a fórumon, de mindenképp a legjobbak szájából. Hogyan ítéli meg ön a szülész-nőgyógyász utánpótlást? — Az a tény, hogy szinte valamennyien a betegágytól indultak el, amikor elhatározták, áldoznak a tudománynak is, megnyugtat. Ez jelzi, hogy törekszenek a gyógyítás és a kutatás összehangolására. De ahogy elvont elmélkedésekkel nem lehet embert gyógyítani, újabb tudományos eredmények nélkül sem űzhetők el a ma még bánatot, szenvedést okozó betegségek. A fiatal orvosok gyakorlati tapasztalatot szereznek a kórtermekben. Tudományos pályafutásukhoz ugródeszkára van szükség. Hát ennek felelnek meg az efféle fórumok. Témaköröket jelölünk meg számukra, kutatómunkára serkentjük, majd meghallgatjuk őket Ezúttal az volt az érzésem: ha ugyanezzel a lendülettel dolgoznak tovább, nyolc-tíz esztendő múlva nemcsak kiváló gyógyítók, oktatók, hanem érett kutatók ls válnak belőlük. Chlkán Ágnes