Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

1979. november 14. 5 tanácskozás az Akadémián A tudomány és a technika fejlődésének elméleti kérdé­seiről kezdődött kedden há­romnapos tanácskozás Buda­pesten, a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, az MTA Szociológiai Kutató Intézeté­nek rendezésében. A szocia­lista országok tudományos akadémiái a több oldalú együttműködés alapján egy évtizede láttak hozzá a KGST tudományos prog­ramjában is szereplő téma közös kutatásához. A buda­pesti tanácskozáson az euró­pai szocialista országok, va­lamint a Vietnami Tudomá­nyos Akadémia szakemberei számba veszik a közös kuta­tások legfrissebb eredmé­nyeit, s megfogalmazzák a következő esztendő munka­tervét Korszerű gabonafeldolgozás Kétnapos tudományos ta­nácskozást rendezett a Sze­gedi Élelmiszeripari Főiskola a Technika Házában. „A ga­bonafeldolgozás aktuális kér. dései" témakörben összesen hat előadást és számos kor­referátumot tartottak hét­főn és tegnap, kedden a ga­bonatermesztés és feldolgo­zás, valamint a sütőipar szakemberei, számos hazai agráregyetem és főiskola, ga­bonakutató és minőségvizs­gáló intézetek kutatói. „A ga­bonatermesztés, feldolgozás helyzete, közgazdasági prob­lémái" címmel dr. Lénárt Lajos, a Gabonatröszt vezér­igazgatója tartotta az élel­miszeri pa ri tan ácskozás meg­nyitó előadását; a búzater­mesztés bulgáriai helyzetéről a plovdivi élelmiszeripari egyetem professzora, Luka­nov beszélt Előadást tartott a konferencián a SZÉF több oktatója, köztük dr. Gábor Miklósné főigazgató, aki az intézményben folytatott bú­zafehérje-kutatásokról szá­molt be. A tanácskozáson megis­merték a szakemberek a kü­lönböző kutatási területek új eredményeit, tárgyaltak a VI. ötéves terv kutatási felada­tairól, illetve javaslatokat tettek speciális kutatási té­mákra. Az élelmiszeripari főiskola által rendezett kon­ferencia tegnap, kedden fe­jeződött be Azó és beázó tetők ím A tetőszigetelés modernizálása A házgyári épületek meg­jelenése városainkban vihart kavart: szürkék, unalmasak a betontömbök, kicsik a la­Itósok. mondták, mondják a városlakók — joggal. Ele­gendő lakást csak tömeg­szerű építkezéssel tudunk produkálni, ami bizonyos mértékig uniformizálást is jelent — vélekednek az épí­tők. Azonban, ahogy szapo­rodtak a betonházak, úgy csökkent a „csatazaj" ls. Am 1972—73-ban a lakás­tulajdonosok újra kiásták a avulttá vált. Gyorsabb lett rel. A fejlett ipari orszá­a munka, amikor a téglákból gokban ekkor már a szigete­különböző telepeken, üze- lés készítésekor is használ­mekben blokkokat készítet- tak különféle kisgépeket, tek, s ezekkel „falaztak" az Olyanokat, amelyekről itthon építkezés helyszínén. Később eddig nem is tudtunk. Meg­megjelentek a betonblokkok, majd a 60-as években a szo­bafal nagyságú betonelemek is. Nézzük meg, hogyan fej­lődött a szakipar mosto­hagyermeke, a szigetelő­ipar? Jószerivel sehogy. A tetőszigetelést pedig sokan nem is tekintették szakmá­nak. Régi kőművesek még csatabárdot. Szakember ma sem tartják annak, mond­ván, már az ősember kita mondta tréfásan, de találó­an erről az Időszakról: az építóvállalatok űj levele­zési rovatot nyitottak; soha annyi levelet nem kaptak még a lakóktól, mint az utóbbi hat-hét évben. Az ok: 6orra áztak, áznak be a te­tők. S ahogy telt-múlt az idő. úgy lett egyre hara­gosabb. fenyegetőbb egy­egy levél hangneme is. Ez megmaradt érthető, hiszen sokan csak Jellegűnek, 'hosszú albérleti nyomorgás, kuporgatás után kaptak vég­re lakást, amit ilyen-olyan kölcsönök segítségével tud­tak berendezni nagynehezen. És amikor kezdtek kisimulni a homlokokon a ráncok, egy kiadós eső is elég volt ah­hoz. hogy felboruljon a csa­ládok nyugalma. A falról le­ázó tapéta, a plafonról csö­pögő, s nem ritkán az esész lakást elborító víz aztán egycsapásra haragos levél­írókká változtatta a nemrég még boldog lakástulajdono­sokat. Ez a felháborodás ért­hető. az viszont nem. hogy miért áztak he továbbra is a tetők: újak és kijavítottak egyaránt. Egyáltalán, miért áznak be a tetők? Mielőtt elhamarko­dottan válaszolnánk, tegyünk egy kitérőt, időben, vissza­felé. lepetésként érte szakembe­reinket, hogy egyes orszá­gokban már a szigetelőipart is teljesen iparosították. így aztán sok szakember arca derült föl, amikor meg­hallotta: lejtésmentes tető is van a világon, amely kül­földön már bevált. A ház­gyárakban is felsóhajtottak, mondván, ilyen tetőfödémet lálta, "ha* a~tető lejt,, akkor minden nehézség nélkül tud­A honi építőipar robba­násszerű fejlődése az 50-es arról lefolyik a víz. A kát­ránylemezek egymáshoz ra­gasztását pedig egy kőmű­ves, sőt. egy segédmunkás is meg tudja csinálni. Míg az építőmesteri tech­nológiák tucatjait próbálták ki. addig a tetőszigetelés a házgyárak megjelenéséig manufakturális A vízszigetelők ugyanazt tanulták a 60-as évek vétan is, mint húsz év­vel ezelőtt. ha egyáltalán volt. aki tanuljon. Bár jól megfizették ezt a mestersé­get, mégis egyre keveseb­ben választották. A tiszta, korszerű üzemekkel nem volt versenyképes a „szurkos munka", amely ráadásul az átlagnál balesetveszélyesebb is. Nagy magasságban for­ró kátránnyal dolgozni nem gyerekjáték, elég egy rossz mozdulat, hogy bekövetkez­zék a baj. A házgyárak megjelenése azonban elodázhatatlanná tette a tetőszigetelés refor­málását. Igen ám, de ho­gyan? A házgyári techno­lógia nem tette lehetővé olyan tetőfödém el óragyár­tását. amelynek lejtése van. Sokan csak ekkor Jötték rá, hogy hiba volt lebecsülni a szigetelőipart. A szakem­bereknek teljesen új, szá­mukra is ismeretlen szigete­lőanyagokat és technológiákat nak gyártani, Ügy tűnt, egy­csapásra megoldották a tető­szigetelés modernizálását. Vá­sároltak nem is egyféle hő­és hangszigetelő anyagot, s ezekből a hazat tudományos intézetek, élükön a Tipus­tervező Intézettel, kidolgoz­ták a házgyári technológiák­hoz alkalmazkodó korszerű tetőszigetelési eltárásokat. A tetőszigetelés 'költsége s­épület áráriak körülbelül a~ egy százaléka. Nem nagy pénz. de elgondolkodtató: hr ezért az egy százaléknyi összegért rossz munkát vé­geznek. az veszélyezteti a maradék 99 százaléknyi ér­téket is. Ma már tudjuk, mennyi kárt okozott ez az „egy százaléknyi" hiba. De hol követték el a hibát? Horváth István Településfejlesztési verseny Az első félévben a megye lakói 120 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek összesítette a Csongrád megyei tanács vb tervosztá­lya — a városok, községek népfrontbizottságaitól beér­kezett jelentések alapján — a településfejlesztési verseny első fél évben elért eredmé­nyeit. A tegnap, kedden tar­tott megbeszélésen Komjáti Endre, a megyei tanács terv­osztályának főelőadója ismer­tette az eddig elvégzett mun­kát a tanácsok társadalmi munkával foglalkozó szakem­bereinek, illetve a népfront­aktivistáknak. Az idei évre szóló tervek­ben valamennyi település fi­gyelembe vette a tanács aján­lásait. elsők között azokat, amelyek a nemzetközi gyer­mekévvel kapcsolatosak: böl­csődék. óvodák, iskolák fel­újítását. fenntartását vállal­ták, Csongrád megye lakos­sága. dolgozó kollektívái az év első hat hónapjában több mint 150 ezer órát áldoztak önként a gyermekekért. A társadalmi munka érté­ke megközelíti a 120 millió forintot. A tavalyi első fél év eredményeivel összehasonlít­va. ez az összeg most 20 szá­zalékkal magasabb. Miként részesedtek a mun­kából a megye városai? Sze­ged lakói 15,5, Hódmezővásár­hely 28,7. Csongrád 11,7, Ma­kó 8,8. Szentes pedig 15,1 millió forinttal járult hozzá önzetlenül a lakóhely fejlesz­téséhez. Ha most rangsorol­nánk a városokat aszerint, hol voltak a leglelkesebbek, legszorgalmasabbak az embe­rek. Csongrád vinné el a pál­mát. ahol az egy före jutó társadalmi munka értéke 544 forint, míg Hódmezővásárhe­lyen 537, Szentesen 440, Ma­kón 307. Szegeden pedig csak 95 forint. Csongrádon rende­zett utcák, megjavított jár­dák. fölújított. tágasabb gyer­mekintézmények jelzik az ottlevök segítő szándékát, tettrekészségét. Ugyancsak kiemelkedik szorgalmával Hódmezővásárhely: a lakos­tag. a vállalatok, szövetkeze­sek szocialista brigádjai, a 'CISZ-szervezetek összefogtak i város szépítéséért. A bel­vízrendezési munkában két ilkalommal 1700 ember vett 'észt. s iskolák óvodák, böl­csődék őrzik a lakosság keze­munkáját. Szentes és Makó után jelenleg Szeged a sereg­hajtó. noha megkezdődött az úttörő-vízitelep építése, elké­szült a dorozsmai Jerney ut­cai óvoda játszóudvara, kü­lönös figyelmet szentelnek tíz játszótérnek. Az 1972-ben meghirdetett versenyfelhívás óta — noha szép eredménye­ket értünk el. nem sikerült jó helyezést elérnie Szeged­nek. A Településfejlesztési Versenyt Szervező Bizottság javaslatot tett a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának, hogy az öt megyei város tár­sadalmi munkáját azonos el­vek alapján, külön értékel­hessék. A járások versenyében je­lenleg a szentesi áll az élen, 13,8 millió forintos munká­val, a fóbiánsebestyéniek. va­lamint a mindszentiek, nagy­mágocsiak. mártélyiak külö­nösen kiemelkednek szorgal­mukkal. Makó környékén Csanádpalota, a szegedi já­rásban Kistelek eredményei a legjobbak, és Pusztamérges a sereghajtó. Az eredményhirdetésig ter­mészetesen még hosszú az idö: az egész esztendőben végzett társadalmi munkát jövő év februárjában összesí­tik. Az eddigi eredmények és a kongresszusi, valamint a fölszabadulási évforduló tisz­teletére tett fölajánlások alap­ján úgy tűnik, hogy a me­gye lakossága túlszárnyalja tavalyi teljesítményét. A megbeszélésen az értéke­léssel kapcsolatos nehézségek­ről. valamint az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fölszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére hirdetett településfejlesztési verseny nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is megtárgyalták. Hogy kutatókká is érjenek" Beszélgetés dr. Sas Mihály professzorral években kezdődött meg. Az kellett felkutatni külföldön. óriási beruházási igény megkövetelte az építőktől az újabb és újabb technológi­ák kidolgozását A tégláról téglára építkezés már elr A legtöbb szigetelési eljá­rásról azonnal kiderült: a | hazai szakipar fejlettségi fo­kánál csak jóval magasabb szinten alkalmazható siker­Csúcsforgalom az ÜFOR-nál Az utóbbi egy hónapban, október galmat AFOR, ugyanis a téli fűtési szezon kezdete, és a mező­gazdaság őszi munkái lénye­gében egybeestek, és ez je­lentősen növelte a keresle­tet gázolajból és tüzelőolaj lepein, töltőállomásain. A közepétől csúcsfor- lakosság is jelentősen hozzá­bonyolított le az járult a téli tüzelőolaj-ellá­tásának biztosításéhoz azzal, hogy már a nyári hónapok­ban beszerezte a fűtési sze­zonban szükséges mennyiség 40—45 százalékát. Novem­ber második felétől a csúcs­ból. Naponta mintegy 18 ezer tonna kőolajterméket forgalom enyhülésére számi­szolgáinak ki az ÁFOR te- tanak. Segítik a magánépíikexést Az építkezés feltételeinek Eddig különböző TÜZÉP. javítására, a munkaerő és a telepekről szerezték be az gépi berendezések gazdasá- építőanyagok nagy részét, gosabb kihasználására hat ami sok gondot, tetemes szál­makói vállalat, illetve szö- lítási költséget okozott. A vetkezet társulást hozott lét* tervek szerint közös tároló­re. A szakmai alapon törté- telepet alakítanak ki, ahol nő együttműködés nem ala- megoldható a rakodás gépe­kított külön adminisztrációs sítése és a szállító járművek apparátust. Az egyes felada- jobb kihasználásával csök­tokat az együttműködő vál- kenthetők a fuvarköltségek, lalatok szakvezetői tanács. Külön szolgáltatást vezet­kozásokon beszélik meg, nek be a kislakás-, családi­egyeztetik elképzeléseiket. ház-építkezések megkönnyí­Már az első megbeszélésen tésére. „Előre gyártott" épi­fontcxs kérdésben jutottak tőanyagokat: géppel kevert közös nevezőre. Kimondták: betont, valamint oltott.me­a munkaerő indokolatlan S7et adnak el az érdekeltek­vándorlásának megszünteté- ^S^rSp' sére, a munkafegyelem meg- dlg a hétvégi időszakban, szilárdítására a társulás tag- szombaton és vasárnap is vállalatai nem vesznek át így egyrészt nehéz fizikai egymástól olyan dolgozót, munkától, másrészt a be­aki kilépett munkakönyvi be- szerzés gondjaitól mentesül­jegyzéssel hagyta el előző nek a családi otthonok épí­munkahelyék tói. — Orvosokat láttam fehér köpeny nélkül, ünneplőbe öl­tözve, a levegőből valami kellemes izgalom sugárzott, a folyosón, a tanteremben, csupa mosolygós arccal ta­lálkoztam. Bevallom, a kép, amely a női klinikán foga­dott, a fiatal nőgyógyász ok­tatók tanácskozása előtt, in­kább hasonlított valamiféle bál előtti hangulathoz, mint­sem komoly, tudományos összejövetelre. — Mert nem komor, sza­kállas tudósokkal találta szembe magát, még nem je­lenti azt, hogy komolytalan rendezvényről lett volna szó. Szándékosan neveztük fó­rumnak ezt a találkozót és nem konferenciának. A fia­talok stílusához igazodva kötetlen, formalitásoktól mentes, baráti beszélgetést akartunk szervezni itt, Sze­geden — válaszolja dr. Sas Mihály professzor, a SZOTE női klinikájának igazgatóba. — Ügy tűnik, ez sikerült is. — Valóban. A hét nap alatt 55 előadást tartottak az ország különböző klinikáiról, oktatással is foglalkozó in­tézményeiből érkezett fiatal nőgyógyászok. Annak ellené­re, hogy a 30 év körüli szak­embereknek még nincs ru­tinjuk a konferenciákon va­ló szereplésben, jó néhány egészen kiváló előadás hang­zott el. — Az efféle rendezvények célja valószínű az is, hogv alkalmat adjanak a fiatalok­nak a tudományos szerep­lésre, megismerjék a konfe­renciák légkörét. Mi biztosí­totta a baráti találkozó tu­dományos rangját, azt, hegy egyben példa ls lehessen? — Az érintett Intézmények tanszékvezetői valamennyien jelen voltak ezen a foru­mon. Hozzászólásaikkal utat mutattak, ha kellett, vitát indítottak, hisz ahhoz ls hozzá kell szokni: ki-ki mi­ként védje meg saját iga­zát, avagy legyen erős, lás­sa be tévedését, ha új, jobb gondolatot vet föl valaki. — A fórumnak számos for­mai haszna van. Volt-e kife­jezetten tudományos értéke ennek a találkozónak? Ké­pes-e ez a korosztály új is­meretekkel gyarapítani szak­területét? — Számos olyan, nálunk még új témát vetettek föl az előadók, amelynek további kutatása megfontolandó. Kü­lönösen a szülészet legidő­szerűbb gondjaival, a kora­szüléssel, a terhesgondozás hatásossá tételével foglalkoz­tak érdemben. Újabb diag­nosztikai módszerek beveze­tésére is tettek javaslatot, például a méhlepény műkö­désének ellenőrzését szolgá­ló eljárásra. Igen fontos ugyanis tudnunk, hogy a méhlepény miként látja el tápláló feladatát, hogy mi­lyen esély van a megfelelő nagyságú gyerek születésére. De szó esett a családterve­zés, a fogamzásgátlás mód­szereiről, a meddőség gyó­gyításának lehetőségeiről, és örömmel tapasztaltam, hogy a fiatalokat is foglalkoztatja a még ma sem megoldott gyulladásos betegségek kér­dése. — Az elhangzott előadá­sok színvonala bizonyára árulkodott arról is, hogy a fiatal nőgyógyásznak mun­kát adó intézet megfelelő körülményeket teremt a ku­tatómunka számára vagy sem. ^ — Az elbírálásra bekül­dött előadások egy kicsit az intézményt is minősítették, nemcsak az alkotót. Egy-egy klinika speciális kérdések kutatásával foglalkozik, s általában lehetőséget adnak a fiataloknak is. hogy be­kapcsolódhassanak ebbe a munkába. De tudni kell. hogy az már az orvoson múlik, a gyógyítás oktatás után meg­maradt energiájával, idejé­vel hogyan tud gazdálkodni. Mert a kutatás plusz mun­ka. De enélkül nem fejlődik az orvostudomány. — Sok előadás, sok jó és kevésbé hasznosítható gon­dolat hangzott el a fórumon, de mindenképp a legjobbak szájából. Hogyan ítéli meg ön a szülész-nőgyógyász utánpótlást? — Az a tény, hogy szinte valamennyien a betegágytól indultak el, amikor elhatá­rozták, áldoznak a tudo­mánynak is, megnyugtat. Ez jelzi, hogy törekszenek a gyógyítás és a kutatás össze­hangolására. De ahogy el­vont elmélkedésekkel nem lehet embert gyógyítani, újabb tudományos eredmé­nyek nélkül sem űzhetők el a ma még bánatot, szenve­dést okozó betegségek. A fia­tal orvosok gyakorlati ta­pasztalatot szereznek a kór­termekben. Tudományos pá­lyafutásukhoz ugródeszkára van szükség. Hát ennek fe­lelnek meg az efféle fóru­mok. Témaköröket jelölünk meg számukra, kutatómun­kára serkentjük, majd meg­hallgatjuk őket Ezúttal az volt az érzésem: ha ugyan­ezzel a lendülettel dolgoz­nak tovább, nyolc-tíz eszten­dő múlva nemcsak kiváló gyógyítók, oktatók, hanem érett kutatók ls válnak be­lőlük. Chlkán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents