Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

8 Péntek, 1979. november 2. Erich Honecker Szófiában + Szófia (MTI) Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fótit, kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke tegnap, csütörtö­kön kétnapos baráti látoga­tásra Szófiába érkezett, A bolgár főváros repülőterén Honeckert Todor Zslvkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke fogadta. A szófiai Bojana reziden cián megkezdődtek a hivata­los tárgyalások a Bolgár Nép­köztársaság tárgyaló küldött­ségé és az Erich Honecker vetette NDK-beli delegáció között A bolgár tárgyaló küldöttséget Todor Zeivkov vezeti. A hivatalos tárgyalások megkezdése előtt Erich Ho­necker négyszemközt Is ta­lálkozott Todor Zsivkovval. A rendkívül szívélyes, elv­társi légkörben lezajlott ta­lálkozón a két párt és a két ország közötti barátság és együttműködés további elmé­lyítésével összefüggő kérdé­seken kívül áttekintettek né­hány Időszerű nemzetközi problémát ls. Államcsíny Bolíviában La Paz (Prensa Latina) kongresszus 1980 márciusá-jmánv névsorát néhány órán • ban választja meg az ország belül nyilvánosságra hozzák, elnökét és alelnökét. Igére- Bolívia demokratikus szer­tet tett arra, hogy a vezeté- vezetei első nyilatkozataik­Alberto Natusch Busch őr­nagy, a csütörtök hajnali bo­,, ; ... , , _. , toh. mia, a vc«:ic- vc^cici ttiöu n\iiauvi^ai-LUiT­líviaí allamcsiny vezetője át- ^ alatt álló mozgaiom tel_ <*>an elitéltek a csütörtöki ál­vette az országban a hatal­mat, és kinevezte magát Bo­lívia államfőjévé — jelentik a hírügynökségek La Pazból. A helyt rádióállomás gyors­híre szerint Busch az elnöki palotában tartózkodik, és on­nan lépett érintkezésbe Wslíer Guevara Arze meg­buktatott államfővel, vala­mint Dávid Padilla tábor­nokkal, a hadsereg eddigi főparancsnokával. Részlete­ket nem közöltek, de La Pazban továbbra is úgy tud­ják, hogy mind Guevara Ar­ze, mind Padilla szembehe­lyezkedik az államcsínyt végrehajtó tisztekkeL Egyelőre ellentmondásos hírek érkeztek Guevara Ar­ze hollétéről. Egyes jelenté­sek 6zerint a politikust ház: őrizetben tartják, mások vi­szont tudni vélik, hogy az eddigi államfő ismeretlen he­lyem tanácskozik volt kor mányávaL Natusch Busch a délután folyamán rádiónyilatkozatot intézett az ország népéhez. Ebben bejelentette, hogy a jes mértékben tiszteletben tartja az alkotmányt, sértet­lenek maradnak a szakszer, vezeti jogok. „A parlament zökkenőmentesen fog mű­ködni, alkotmányos feladatát elláthatja, ebben nem aka­dályozza majd a végrehaj­tól testület"',— hangsúlyozta a lázadó tisztek vezetője, és hozzátette, hogy az új kof­lamcsínyt Nem sokkal a ha­talomátvétel után La Pazban spontán tüntetés volt. A lá­zadó' katonai alakulatok tü­zet nyitották a felvonulókra, három embert megöltek, töb­bet pedig megsebesítettek. A Bolíviai. Munkásközpont ál­talános sztrájkra szólított fel az alkotmányos rend vé­delmében. Megbeszélés a leszerelés kérdéseiről Gaston Thorn sajtóértekezlete Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Gaston Thorn, lu­xemburgi külügyminisztert, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására, hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. Majd Gaston Thorn a Hilton-szállóban nemzetközi sajtókonferencián találkozott az újságírókkal. A luxemburgi diplomácia vezetője Bányász Rezsőnek, a Külügyminisztérium sajtó­főosztálya vezetőjének meg­kapcsolatban —- az érintett tőkés országok egy részének, azok vezető köreinek állás­pontját képviselve — a Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés tagállámainak fegyverze­ti fölényéről beszélj Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter jónak minő­sítette országaink kétoldalú kapcsolatait, s — Veress Pé­ter külkereiskedel mi minisz­terrel folytatott megbeszélé­seiről is képet adva — alá­húzta: 1979. első félévben a magyar—luxemburgi áru­nyitója után, budapesti látó- csere-forgalom teljesen egyen­ternacionáló sikraszáll a SALT—II. megállapodás ha­ladektalan ratifikálásáért és rámutat, hogy a szerződd # Lisszabon (MTI) A leszerelés kérdéseiről tárgyalt szerdán a l.ai Es tor llban megtartott ^^lépte tód^a^ kétnapos tanácskozásának be­fejező . napján a. Szocialista Internacionálé Irodája. A résztvevők- megvitatták • Lt& na a bécsi haderö-csökkenté­si tárgyalásokra és az euró pai biztonságról és együttmü­nvid Brezsnyev október 6-án cl«£rWtott h*k*kMd«mé- rftegrendezendő találkö­előterjesytett. hékekezclemé ny ezé se i -KaJ. gp i Sorsa, .a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjá­nak elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy Brezsnyev berlini indítványai „gondos ^ . tanulmányozást érdemelnek". « A . szovjet kezdeményezések tükröződnek az Irodának a leszerelés kérdéseiről szóló nyilatkozatában ls. A doku­mentumban a Szocialista In­zóra ls.' A nyilatkozat egy­ben felszólít a SALTMH. tárgyalátok mihamarabbi megkezdésére ls. Az Iroda nagyra értékelte azoknak a megbeszéléseknek ls. amelye­ket a Szocialista Internacio­nálé küldöttel Leonyid Brezs­nyev szovjet államfővel. Carter amerikai elnökkel és Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kárral folytattak.1 gatásainak eredményeit ösz­szefoglalva kiemelte, hogy a kisebb országok ilyen két­oldalú találkozói a nemzet­közi politikai élet fontos ese­ményeként minősíthetők. Hangsúlyozta, hogyha a SALT—II. szerződést nem ratifikálnák, az nagy vissza­lépés lenne az enyhülés szempontjából. Az európai biztonság és együttműködés., a. jövő évi. madridi -.találkozó , ktlátósai-. val összefüggésben szóit Leo­nyid Brezsnyev berlini, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, köztük Magyarország más leszerelési javaslatairól. Az indítványokat Luxemburg és a többi NATO-ország glo bdlis kérdésként, a francia elképzelésekkel együtt tanul mányozza, s a választ az At­lanti Szövetség decembc közgyűlésén adják meg Ugyanakkor a közép-hatótá­volságú rakéták nyugat-euró pai elhelyezésének tervéve' A legszegényebb sk HAITI V ISLD 3J0 POKI-9W. US S.lEs 105 Í49 1,6 OAU6IA _ m jw :,«> OUINI ím la 1,4 R -VOLTA M 74 2,1 fen y xf. jiJjO' 1,7/ •1 Hí 1,1 AFOANIIZUN iw uf t,j' -y6 föl ' / w>Al / >to»i».i,r J O H»KÖZT" BAWOLADES - N.B.K A'T4 50 169 2,7 iy % ö VSii Egy Un jutó mmuti OM/HrnA. USÁ-Míér, 1970 m Egy ifire |utó nanutti Asutvmák. USA-dollir. 1977 - , A takoiug évi it:«got uapofo09u. tr PH Növakvö namzati Sasrtanr* t=l CaOkkani nmati tesrtremfik Az ENSZ Kereskedelmi és mint 30 Fejlesztési Konferenciája élő 260 (UNCTAD) 1972-ben hozott először határozatot a legsze­gényebb országokkal kapcso­latosan. Azokat az országo­kat sorolták ebbe a csoport­ba, amelyekben az egy főre jutó hazai össztermék 100 dollár alatt van, a feldolgo­zó Ipar részaránya a haza! össztermelésben 10 százalék­nál kevesebb, s ahol a 15 éven felüli népesség közel 80 százaléka analfabéta. No­ha az elmúlt évek során ezek az értékek emelkedtek vala­mit, a legszegényebb orszá­gok probl'mái nem csökken­tek. A tőkés országok re­cessziója. az emelkedő olaj­árak, a növekvő élelmezési gondok tovább súttják ezen országok gazdaságát. A több geit pedig elsősorban érintett országban komplex műszaki-gazdasági millió ember sorsa együttműködésben, objektu­nem lehet közömbös a világ mok létesítésében, a szak­többt része számára, társa­dalmi berendezéstől függő­en azonban másként ítélik meg a segítségnyújtás mód­szereit A tőkés országok el­sősorban az adósságok elen­gedésében, segélyprogramok meghirdetésében és adomá­nyok felajánlásában látják a megoldást de az eddigi ered­mények soványak. Szocialista országok véle­ménye szerint a gyarmati rendszer, az egykori gyar­mattartó országok felelősek első-sorban a legkevésbé fej­lett országokban kialakult hely-zenért A kibontakozás lehetősé­emberképzés elősegítésében, a kereskedelmi forgalom nö­velésében, a szakemberkép­zés elősegítésében, a keres­kedelmi forgalom növelésé­ben, valamint hosszú lejára­tú állami, kereskedelmi hi­telek nyújtásában kell meg­valósítani. Ezen elvek alap­ján a szocialista országol: 250 Ipari ÜTwmet és létesít­ményt adtak át, 160 ezer szakember kiképzését bizto­sították térítésmentesen, nö­velik az imoortot ezekből az országokból, s hitelek formá­jában tettek és teszik lehető­vé nagyértékű beruházási javak beszerzését a szocia­lista piacoltróL súlyban volt. Igaz viszont, hogy a kereskedelmi kapcso­latok színvonalát lényegesen emelni lehet, s ennek meg­felelően megállapodtak a gaz­dasági együttműködés fej­lesztési lehetőségeinek felku­tatására. Átvizsgálják a két ország exportáruinak listáit keresve, hogy mely cikkel: gyártásában és értékesítésé­ben működhetnek együtt vállalataik. Hivatalos megbeüZéléíteH befejezve Gaston Thorn a hét végén vidékre látogat... A JUSO KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érke­zett az NSZK-beli Ifjúszo­cialisták (JUSO) küldöttsége, élén a szervezet szövetségi elnökével, Gerhard Sehrö­derrel. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Kovács Jenő, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára fogadta. A PALESZTIN KÉRDÉSRŐL A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság képviseletében — Pethő Tibornak, a HNF OT alel­nökének vezetésével — csü­törtökön küldöttség utazott Lisszabonba, az arab néppel vállalt. szolidaritási világ­konferenciára, melynek köz­ponti témája a palesztin kér­dés lesz. ÁREMELÉS Az Üj-Kína hírszolgálali iroda közlése szerint a Kí­nai Népköztársaságban ez év november 1-tői a hús. a ba­romfi, a tojás és a halkészít­mények kiskereskedelmi ára átlagosan 33 százalékkal emelkedett. Megdrágult to­vábbá a tej és a zöldség­féleség is. PRÓBAÜZEM Uszty Ilimszkben az előze­tes terveknek megfelelően megkezdték a KGST-tagor­szágok együttműködésével épülő ceilulózgyár próbaüze­meltetésé'. A gyár legfonto­sabb műhelyeiben mintegy "0 ezer tonna korszerű be­rendezést szereltek fel. FIZETÉ3 EMELÉS A népgazdasági tervben koráS&án meghatározóit for­mában .. november e' sej ível 12 millió olyan, szovjet dpJ-„ gozó kap fizetésemelést, aki nemi a termelő iparágakban végez munkát. Fizetéseme­lésben részesülnek egyes köztársaságokban az állami alkalmazottak, a pedagógu­sok, az egészségügy egyes dolgozói és mások. INTER KOZMOSZ—20. A világűr békés célú ku­tatásának és felhasználásá­nak terén a szocialista or­szágok közötti együttműkö­dési programnak megfelelő­en 1979. november 1-én a Szovjetunióban felbocsátot­ták az Interkozmosz—20. mesterséges holdat. A mű­hold fedélzetén tudományos berendezést, valamint a tu­dományos adatgyűjtésre és -továbbításra telemetrikus rendszert helyeztek el. Eze­ket a Magyar Népköztársa­ság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, a Szov­jetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szak­emberei készítették. KOSZORÚZÁS Csütörtökön Moszkvában koszorúzási ünnepségen em­lékeztek meg Varga Jenő, magyar származású szovjet közgazdász, a Tanácsköztár­saság egykori népbiztosa születésének 100. évforduló­járól. A . Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövet­ségének koszorúját dr. Pin­tér Gyula ideiglenes ügy­vivő helyezte el. A PKP vn. KONGRESSZUSA Limában megkezdte mun­káját a Perui Kommunista Fárt VII. kongresszusa, ame­lyen a pártszervezetek kép­viseletében több mint 500 küldött vesz részt. A kong­resszuson számos külföldi delegáció is részt vesz. Az MSZMP küldöttségét Vár­konyl Péter, a KB tagja v^eti. K lesz ve sd Kaszpi-tenger? Észak-Amerika nagy ta­vainak szomorú sorsa köz­ismert. A jékíeien ipari ler­.cszkedés következtében holt vizekké válnak. Vajon nem vár-e hasonló sors a Kas.pira, a világ legna­gyobb zárt vizierületére, amely méreteit, hidrológiai sajátosságait és eredetét te­kintve joggal nevezhető tengernek. A Kaszpi-tenger partjain az ember ősidők óta gazdál­kodik. A világ egyik legré­gibb olajbányaszati és -fel­dolgozó ipara az azerbajd­zsáni Apseronszk-félszigeten alakult ki. Több mint 100 év óta folyik itt a kiterme­lés és több mint 1 milliárd tonna fekete aranyat hoz­tak eddig felszínre. Nem na­gyon foglalkoztatta régebben a Kaszpi-tenger tisztasága azokat, akik beleengedték az olajkutak fúrásánál keletke­ző szennyezett vizet és a szennyvizeket. Az utóbbi há­rom évtizedben rendkívül gyorsan fejlődtek a Kaszpi­tenger pariján az olyan kő­olajfinomító, kohászati, gép­gyártó és tengeri olajkiakná­zó ágazatok, amelyek külö­nösen veszélyeztetik a kör­nyezetet. Ha figyelembe vesz­szük a Kaszpi-tenger vizé­nek apadó tendenciáját, s ez­zel együtt az értékes halfaj­ták vízterületének csökkené­sét, világossá válik, milyen nagyméretű veszély fenyegeti ezt a tengert. födik a víz tisztásánál A Kaszpi-tenger állapota azonban ma már sokkal ke­vesebb okot ad aggodalomra, mint a közelmúltban. Ez az utóbbi években hozott hatá­rozott intézkedések eredmé­nye. Mit javasolnak a tudó­sok a Kaszpi-tenger védel­mére? És mi történt már en­nek érdekében? A szovjet kormány hatá­rozata előírja, hogy 1985-re teljesen meg kell szüntetni a szennyvizek tengerbe áram­lását. A kormány döntését a parti köztársaságoknak kell végrehajtaniuk. A tengeri olajkutaknál és a parti vegyipari vállalatok­nál tisztítóművek hálózata létesült. Teljesen hermeti­kussá teszik a kútfúrást, és a kiaknázással és az olajszál­lítással összefüggő olajjal szennyezett vizet, valamint a hajózási vállalat hajóiról a fáradt olajat külön állomá­sok gyűjtik össze. A víztisztaság védelmére ma a kozmikus technikát is igénybe veszik: azerbajdzsá­ni szakértők olyan módsze­rek és műszerek kidolgozá­sán fáradoznak, amelyekkel a világűrből kísérhetik figye­lemmel a tengeri olajkutak munkáját és a tenger tisz­taságát. Szaporítják a halahat Az azerbajdzsáni halgaz­daságok évente sok millió előnevelt ivadékot bocsáta­nak a Kaszpi-tengerbe, el­sősorban a lazac- és a tok-. halállomány újratermelésé­ről gondoskodnak. Munká­jukban felhasználják. a hal­állomány alakulásának tör­vényszerűségeivel, a halak ökológiájával, táplálkozásá­val, a legkedvezőbb életkö­rülményeikkel összefüggő legújabb kutatási eredmé­nyeket. A megfigyelések például azt mutatják, hogy a mes­terséges feltételek között elő­nevelt tok félék ivadékai ne­hezen alkalmazkodnak a természetes körülményekhez. Fiziológiai állapotuk és élet­képességük jelentősen meg­növekszik azonban, ha meg­felelő súlyt elérve kerülnek a vízbe. Azerbajdzsánban nemrég a tudósok javaslatá­ra új ivadéknevelőt adtak át, ahol erőteljesen feltáplálják az ivadékot, mielőtt a Kasz­pi-tengerbe eresztenék. A vízszint stabilizálása A Kaszpi-tenger gazdag élővilágának megőrzésében és újratermelődésében rend­kívül fontos a víz szintjének stabilizálása, mert a 30-as évek elejétől az 2,6 méterrel csökkent. E fontos feladat megoldására a szovjet tudó­sok több változatot dolgoz­tak ki. Ezek közé tartoznak azok az elképzelések, hogy a Szov­jetunió északi folyóiból ve­zessenek vizet a Kaszpi-ten­gerbe. Vonzó terv, de előfor­dulhat, hogy kedvezőtlenül hat ki majd Észak életére. A másik változat, hogy egy 1100 km hosszú csatornát építenek, összekötve a Kasz­pi- és a Fekete-tengert. A két tenger összekapcsolása azonban veszélyes lehet a Kaszpi halvilágára, mivel a két tengerben a történelem során eltérő ökológiai rend­szer alakult ki Igaz, úgy számolnak, hogy a sósabb fe­kete-tengeri vizet folyóvízzel h'gitják fel, de ez meglehe­tősen sok további kiadással jár. A vízszint stabilizálása a Kaszpi-tenger egyik legbo­nyolultabb problémája, ame­lyet nem képes egyedül meg­oldani Azerbajdzsán vagy más parti köztársaság. Ép­pen ezért a legkedvezőbb megoldás keresésében egy sor országos kutató és tervező szerv részt vállal Munkáju­kat a Szovjetunió állami tu­dományos-műszaki bizottsá­ga hangolja össze. (APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents