Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

8 i Kedd, 1979. november 6. MoffystT—its©s9g©S együttműködés Mongol küldöttség érke­zett hétfőn Budapestre, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság XIII. üléssza­kára. A delegációt Tumen­bajarin R agcsa, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának első elnökhelyette­se, a bizottság mongol tago­zatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Borbándi János miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozata­nak elnöke fogadta. Jelen volt Donojn Purev. Mongó­lia budapesti nagykövete. se Üvegek exportja Az Ajkai Üveggyárban, ahonnan több mint 30 or­szágba szállítják rendszere­sen a különleges kézi csiszo­lású termékeket, a múlt 10 hónapban 2,7 szazalékkal csökkentették a selejtet A gondos, magas színvonalú munkával maris túlteljesí­tették a partkongresszus tiszteletére tett felajanláso­kat. milliárdjai Nyílt, elvtársi a viszony Az üzemi, a nagyközségi, a hivatali és az intézményi pártbizottságoknak. pártveze­tőségeknek, de még az alap­szervezeti titkároknak is van elég dolguk — készülve terü­letükön az MSZMP XII. kongresszusára —, semhogy hosszan ráérnének interjút, nyilatkozatot adni. portréjuk megrajzolásához modellt ül­ni. riportalanyként vállalkoz­ni beszélgetésre. Így van ez­zel most Antolik András is, az MSZMP tanácsi szolgálta­tó és kommunális vállalatok bizottságának titkára. Beszél­getésünk elől azonban nem tudott kitérni, mert korábban megegyeztünk, hogy szakít rá időt Ennek aktualitását ép­pen a párt XII. kongrPs.s7.D­sára felkészülés adta. Szolgáltató és kommunális jellegű az ide kötődő válla­latok — az IKV, a közleke­dési, a magas- és mélyépítő­ipari. a vízmüvek és fürdők, a fodrász, a városgazdálkodá­si, a Csongrád megyei és a Sreg/vii Beruházási Vállalat a városi tanács szolgáltató üzeme — arculata, mégis kü­lönböznek egymástól profil­ban és külön-külön sajátossá­got képviselnek a gazdasági és a politikai életben. — Pártbizottságunk és vég­rehajtó bizottsága létrejötte­kor. 1975-ben. a közös arcu­latot és a különböző sajátos­ságot kellett érzékelnünk és megismernünk ahhoz — mondotta Antolik András —, hogy összefüggő áttekinté­sünk legyen az irányításunk alá tartozó területről, hogy gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységünk ér­vényesüljön a pártvezetősége­ken és az alapszerkezeteken át Időbe telt. amíg kialakí­tottuk munkastílusunkat, és értékeléseink a valóságot tük­rözték. Mind pártbizottsá­gunk. mind végrehaj tó bízottá ságunk gyakorlata az volt kezdettől fogva, hogy a na­gyobb kérdések tárgyalására meghívtuk a pártvezetőségi és alapszervi titkárokat, gazda­sági vezetőket gazdaságpoli­tikai. valamint agitációs és propagandabizottságunk kép­viselőit Így tágult látókö­rünk területünk teljes átte­kintésére. amelynek ma már — ne tűnjék dicsekvésnek — birtokában vagyunk. Ennek ellenére vannak még meg­oldatlan problémáink egyes vállalatóknál, másrészt so­rainkban a választott tisztség­viselők sem egyformán aktí­vak. — Ezek milyen jellegűek? Mondana rájuk példákat? — Testületeinkben nyílt, őszinte, elvtársi a viszony, a munkakapcsolat A kritikai hangvétel sem ritka nálunk, de a tévedések beismerése is erősségünk, mert értékelé­seinkben, döntéseinkben ilye­nek is voltak. Egyes vállala­tok esetében a gazdaságpoli­tikai témák tárgyalásakor, alapszervezetek munkájának értékelésekor például hama­rabb kellett volna szigorúbb fellépés, hogy nagyobb fele­lősségre vonásra ne kerüljön sor. Erre példa a városgaz­dálkodási vállalat alapszerve­zetének régi vezetősége, ame­lyet tisztségéből vissza kel­lett hívni. A dolgok azóta rendeződtek a városi pártbi­zottság segítségével i& A Antolik András Csongrád megyei Beruházási Vállalatnál korabban sem volt megfelelő a párt- és a gazdasági vezetőség kapcsola­ta. A gazdaságszervező, az irányító és az ellenőrző mun­ka látta ennek kárát és szin­te állandósult a munkaerő­vándorlás a nem megfelelő munkahelyi légkör miatt is. Az idén kértünk itt vizsgála­tot a Csongrád megyei tanács tervosztályától. Hamarabb kellett volna ezt a lépést megtennünk, s talán a prob­lémákat időben megoldhattuk volna — Abban nincs hiba — folytatta a vállalati pártbi­zottság titkára —, hogy a vá­lasztott tisztségviselők ne tennének eleget teljes felelős­séggel pártmegbizatásuknak. Vannak azonban, akik a tes­tületi üléseket megszólalás, véleménynyilvánítás nélkül ülik végig Szókincs vagy fel­készültség hiánya, hogy csuk­va marad a száj? Olyan kér­dések eldöntésekor, mint pél­dául személyi ügyek rende­zése, vezető beosztásúak mun­Jiájának minősítése, káderfej­lesztési tervek jóváhagyása stb. nem tudtuk elkerülni, hogy sorra ne kérdeztük vol­na a csak hallgatókat. Ügy érzem, minden választott tisztségviselő véleményére szükség van ahhoz, hogy dön­téseink ne legyenek félolda­lúak. — Ügy tudom, ön nem szegedi születésű, de régtől fogva ezzel a várossal érez minden gondjával, örömével. Az, hogy itt dolgozik, alapí­tott családot és felküzdötte magát munkával, tanulással, a mozgalmi életben való ak­tív részvétellel mai választolt tisztségéig, úgy gondolom, sa­ját útjában is tükröződik az MSZMP helyes, következetes káderpolitikája. — Minden fiatal előtt nyit­va van az érvényesülés ka­puja Előttem is nyitva volt. Tótkomlóson születtem. Mi­után érettségiztem Békéscsa­bán a híd- és vízműépítési technikumban, Hódmezővá­sárhelyen az Állami Földmé­résé és Térképészeti Hivatal­ban kaptam állási Albérlet­ben laktam és a hét végén utaztam haza Az ötvenes évek végén mértük a földe­kel Tagosítottunk Csanádpa­lotán. Pitvaroson Csanádal­bertin. Kövegyen. Munkahe­lyemen KISZ-titkárrá válasz­tottak és ott lettem párttag 1964-ben még jártam a me­gyét. tapostam sarát, nyeltem porát. A következő évben ke­rültünk Szegedre. Én a víz­müvek és fürdőkhöz műveze­tőnek,. feleségem a mai Sze­gedi Szalámigyar es Húskom­binátba, ahol most pénzügyi csoportvezető. Tartós albérlet után saját vásárlású garzon­hoz jutottunk, amely hama­rosan kicsi letl mert jöttek a gyerekek, egy lany és egy fiú. Előbb szövetkezeti, ké­sőbb OTP-lakásba költöztünk, szüleinlc anyagi segítségével is. A vízművek és fürdők a másociik munkahelyem, ahol később főművezetővé, majd hálózati osztályvezetővé ne­veztek ki. Akkor ismertem meg Szeged víz- és csatorna­hálózatát. amely kilenc évvel ezelőtt 560 kilométer volt. ma viszont jóval hosszabb annál. Munkahelyemen a szakszer­vezeti bizottság termelési és munkaverseny-felelőse vol­tam, majd alapszervezeti párttitkár. — Ügy tudom, tanuló csa­lád az öné. tgy van? — Mindig is az volt az el­vem, hogy lépést kell tarta­ni a világgal, a fejlődéssel. Ami tegnap még elégséges volt, az ma mar kevés és holnap még kevesebb lesz. Ha elvárjuk, márpedig igen, hogy a párttagok és a pártonkívü­liek szakmai és politikai kép­zettsége mind jobban gyara­podjék, akkor a példamuta­tás szinte kötelező. Káder­ügyekben például nincsenek már szorító gondjaink. Elér­tük azt is. hogy alapszerve­zeti titkáraink több mint két­harmada egyéves pártiskolá­val vagy annál magasabb po­litikai végzettséggel rendelke­zik. A káder- és személyzeti munkában jó példát tanúsí­tottak területünkön a gazda­sági vezetők is. Ami viszont engem és a családomat illeti ebben: gyermekeink általános iskolások. Feleségem a Szám­viteli Főiskola levelező tago­zatának hallgatója. Én a marxizmus—leninizmus há­roméves esti egyetem általá­nos tagozatának elvégzése után a Politikai Főiskola le­velező tagozatán folytatom ta­nulmányaimat. A továbbkép­zésben nem lehet megállni. — Napjainkban, amikor minden pártszerv készül a maga területén a párt XII. kongresszusára, az önök ha­táskörében lesz-e változás, fejlődés partbizottságuk, vég­rehajtó bizottságuk jogköré­ben? — Lesz és az örvendetes, jóllehet felelősségünk is nö­vekszik vele. A városi párt­végrehajtóbizottság már jó« váhagyta. hogy pártértekez­letünk megtartása után saját tagfelvételi és fegyelmi jog­körrel rendelkezünk majd. Ez nagyon komoly dolog, fel kell rá készülnünk, hogy a gya­korlatban is megálljuk a he­lyünket. — Mi az. ami szorító még a gyakorlati pártmunkában? — Lehetne talán tovább csökkenteni a sokféle jelen­tésen. csökkenteni a papír­munkát a feltétlenül szüksé­ges minimumra. Szorítkoz­zunk csak a lényegre. Lődi Ferenc A Gö&ngrád megyei beruházásokról A visszafogottabb és szigo­rúbb beruházási lehetőségek eredményeként valamelyest javultak az arányok a keres­let és a kínálat eddigi vi­szonyaiban. Ettől függetlenül még ma is nagy a beruhá­zási kedv, a kereslet megha­ladja a kínálatot. így van ez Szegeden és a környező vá­rosokban, falvakban is. Ter­mészetesen a körültekintőbb, meggondoltabb és megfon­toltabb beruházási politika egyáltalán nem azt célozza és jelenti, hogy most „szü­netet rendeltek el" az okos befektetések, a feltétlenül in­dokolt és szükséges létesít­mények megvalósításának menetében. Inkább a célsze­rűséget, a népgazdaság egyensúlyi állapqtát helyez­ték előtérbe, a beruházási piac egészséges mozgástörvé­nyeinek szeretnének támoga­tást nyújtani a meglevő sza­bályozókkal. A gyarapodás nem kapott gáncsot, s ezt magunk is ta­pasztalhatjuk, láthatjuk kör­nyezetünkben. A nemrégen elkészített statisztikai össze­gezés megyénkben a szocia­lista szervek beruházásaira — a megyei pénzintézetek ál­tal finanszírozott körben — csupán október elsejéig kö­zel 4 milliárd forintot hasz­náltak föl, amely folyó áron számítva 11 százalékkal meg­haladja a múlt év hasonló időszakának beruházási ösz­szegeit. Az állami beruházá­sok kifizetései mintegy ötö­dével, a vállalati és szövet­kezeti beruházásoké pedig 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ha ez utóbbi adatokat vizsgáljuk, kitűnik, hogy a központi in­tézkedések, a beruházási pénzforrások csökkentésére hozott szabályozó módosítá­sok hatására á vállalatok és a szövetkezetek is jelentősen mérsékelték beruházásaikat a tavalyihoz képest. Ezek szerint arra követ­keztethetnénk, hogy ha mér­sékelték a vállalatok beru­házásaidat, akkor a kivitele­zői kapacitás kínálata javult. Ez minden bizonnyal így ls van, s ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a vállalati beruházásoknál felszabadult kivitelezői erőket át tudtak csoportosítani a különben ké­sedelmesen haladó állami nagyberuházásokhoz, s ott csökkentették a lemaradáso­kat. Ez így is történt, mert a korábban kezdett nagybe­ruházások többségét átadtak rendeltetésének, újakat pedig már kevesebbet indítottak útjára. A hajdani építés­centrikus beruházások ará­nyai is helyes irányban vál­tozott. A megyében is az épí­tési beruházások növekedése 9, míg a gépberuházásoké 17 százalékkal emelkedett a je­lenleg megvizsgált időszak­ban. Az igaz, hogy gépberu­házások területén elsősorban a tőkés országokból vásárolt berendezések dominálnak hogy megfelelő az ütem, azt sejteti az a szám, hogy az éves költségirányzatnak 54 százalékát használták föl. A megfelelő minősítés persze relatív, mert a korábbi esz­tendők ütemeihez mondható csak annak, hiszen ha tekin­tetbe vesszük, hogy kilenc hónap alatt — ha minden hónapra egyenlő léptéket fel­tételezünk — a 70 százalékos fölhasználás, volna egészsé­ges, akkor már csak gyönge minősítést adhatunk idei be­ruházásaink ütemének, a ha­táridők betartásának. A be­ruházásokon belül viszont a gépek „léptéke" valóban ki­tűnő, hiszen az idei eszten­dőre rendelt mennyiség majdnem hiánytalanul meg­érkezett. Maradt a lassúság kísérőnk továbbra is a beruházások­nál, s ezen az idei esztendő­ben sem sikerült észrevehe­tően javítani. A szakembe­rek így fogalmaztak: a je­lenleg érvényes határidő sze­rint ez évi, illetve korábbi befejezésre tervezett har­minchét létesítményből ok­tóber elsejéig nyolc beruhá­zást helyeztek üzembe, s az esztendő hatralevő részében még tizennégy befejezése várható. Az átadott, illetve megvalósítás alatt álló fon­tosabb beruházások közül ki­emelkedik a már mindenki által ismert szegedi Északi Tisza-híd. A termelővállala­tok beruházásai közül emlí­tést érdemel a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat raschel zsákgyártásának fejlesztése. Ezt a lényeges, s a termék­szerkezetet ls korszerűsítő beruházást sem kerülte el a késedelmesség szele, s azért késnek, mert a gyártó nyu­gati cégek is „beleesnek" a határidőket eltoló árkokba. Aligha tudják így a kender­gyáriak teljesíteni idei ígé­reteiket, s a számított ter­melést többlet minden bi­zonnyal elmarad a tervezett­tői. A deszki tüdőgyógyinté­zet új pavüonját ls már ta­valy át kellett volna adni rendeltetésének, a 141 ágyas épületben a szerelők dolgoz­nak, de a külső közművek építése vontatottan halad, kétséges, elkezdhetik-e az új pavilonban a gyógyító mun­Igát az orvosok még ebben az esztendőben. A tavalyról át­húzódott szentesi ifjúsági ház befejezése is nehezen sike­rül, mivel késedelmesen szál­lítják a külső burkolóanya­gokat. Az algyői 30 ezer köbméteres pébé gáztároló kivitelezése is elmarad aj eredeti határidejétől, a pénz­ügyi szakértők szerint leg alább egyeves „csúszással" lehet számolni, és úgy jósol­gatnak, hogy a tervezettnél 140 millió forinttal többe ke­rül majd. Természetesen nem min­den Uyen árnyékos beruhá­zásaink menetében. Joütem­ben épül az — ez év elején megkezdett — Országos Vil­lamos-távvezeték Vállalat szegedi 400/120 kV alállomá­sa, amelynek az lesz majd a feladata, hogy a paksi atom­erőmű által termelt villamos energia egy részét fogadja és elossza. A szegedi Domus Lakberendezési Áruház is el­fogadható ütemben épül, bér gor.dok is adódnak, hiányzjk a portálüveg és a trafó. A Szegedi Nagyáruház építésé­nél nagyobb elmaradások még nincsenek, de célszerű volna a kivitelezői kapaci­tást bővíteni, hogy nyugod­tabban várjuk a jövő nyárra ígért átadást, és üzletnyitást T*1 Beruházásainkhoz, gyara­podásainkhoz hozzátartozik a mezőgazdasági üzemek és a tanácsok által finanszírozott beruházások sora is. A meg­gyében a téeszek kilenc hő­nap alatt 6,3 százalékkal for­dítottak többet beruházásra, mint a tavalyi esztendő ha­sonló időszakában. A beru­házásokból az építkezések, a talajjavítások és az ültet­vénytelepítések aránya na­gyobb volt, mint tavaly. Az építési kiadások növekedése összefügg a termálenergia hasznosítását célzó növény­házak szaporodásával. A ta­nácsi beruházások értéke fo­lyó áron számítva 2fi száza­lékkal növekedett ez idáig, de az esztendő végére jelentős emelkedés várható, mert a legjelentősebb tétel, a szege­di új Tisza-híd a negyedik negyed számláján jelentkezik majd. Talán ennyi példa bő­ven elegendő lesz ahhoz, hogy belássuk, nincs szó a beruházások olyan arányú mérsékléséről, hogy gyara­podásunkban törés keletkez­zék, sőt az okos és célszerű beruházások finanszírozására mindig is nyitva áll a zöld jelző, hogy azok segítségével javítsunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetén, mind­annyiunk javára. Gazdagh István 2. Örömteli a 4 milliárdos gyarapodás, amelyből fontos és mindannyiunk számára lé­nyeges ' dolgok valósultak meg. Csupán a nagyobb be­ruházásokra az idei első há­romnegyed évben majd más­fél milliárdot fordítottak, s Üj, bővizű kutak A Veszprémben, Pécsett, ezek mintegy 25 000 köbmé­Pápán, Pakson és 30 kisebb ter ivóvizet szolgáltatnak na­településen végrehajtott ered- ponta. ményes kútfúrásokkal együt. Az épülő paksi atomerőmű tesen több mint százezer és a lakótelep vízellátására köbméterrel növelte az idén több éves nagyszabású mun­a naponta felhasználható víz kát kezdtek az idén. A kuta­mennyiségét az Országos tást követően három nagy Földtani Kutató és Fúró Vál- átmérőjű kút már el is kél lalat. Veszprémben 12 új szült, jövőre újabbak köve­kút fúrását fejezték be, s tik őket. Ilma, körte, barack Szedik, szállítják az oltványokat az őszi telepítéshez A Tisza—Marce-szög Ter- amely hosszú évekig hiány­melőszövetkezet ötvenhét cikk volt hazánkban. Ezért a hektáros faiskolájában ősszel Csongrád megyei tanács vb akad a legtöbb tennivaló, mezőgazdasági és élelmezés­Ezekben a hetekben — a ter- ügyi osztályának segítségével vek szerint — 600 ezer őszi- Jugoszláviából szereztek be barack-, alma- és körte- száz mázsa magot, amit az oltványt emelnek ki a föld- elmúlt év tavaszán ültettek bő] gépek segítségével, majd el p faiskolában. A Kertésze­kézi erővel osztályozzák, kö- ti Kutató Intézettől, a Sio­tegelik, szállításra készítik foki és a Szikrai Állami Gaz­elő. dasagtól kaptak szemzóanya­A nagyüzemi gazdaságok got és most már 220 ezer és a háztáji termelők részé- őszibarackoltványt értékesít­ről a legnagyobb az érdek- hetnek. Elsősorban a Csongrád lődés az őszibarackszaporító- megyei gazdasagoknak, a anyag iránt nyilvánul meg, szatymazi tájkörzet termeló­——m-a—-- szövetkezeteinek az igényeit elégítik ki. Több mint har­mincfajta áll rendel kezesre, köztük korai, közép- és ké­sei érésüek egyaránt megta­lálhatók. Jelentős arányt képviselnek a konzervipari feldolgozásra alkalmas faj­ták. A Tisza—Maros-szög Ter­melőszövetkezet a Szikrai Ál­lami Gazdasággal együttmű­ködési szerződést kötött olt­ványok cseréjére. A Bács megyei gazdaságtól cserébe rcie^gy-, cseresznye- és ribiz­liszaporító-anyagot kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents