Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

Péntek, 1979. november 9. 5 A jubileuma Budapesten, a pedagógiai főiskolán alakult meg 1949 szeptemberében — más nem­zetiségi nyelv, és irodalom tanszékekkel együtt — a szlovák nyelv- és irodalom tanszék, amely a főiskola Szegedre kerülése, 1955 óta a városban folytatja munká­ját. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán jelenleg 3 oktató és egy lektor dolgo. zik a tanszéken. Az oktatás 30 éve alatt közel 250 szlo­vák szakos tanárt képeztek, akik az ugyancsak három évtizede megszerveződött ál­talános és középiskolákban, kollégiumokban, valamint a szarvasi óvónő- és az eszter­gomi tanítóképzőben helyez­kedtek el. A tanszék megalakulásá­nak évfordulójáról ünnepi főiskolai tanácsülésen emlé­keztek meg tegnap, amelyen részt vettek a volt hallgatók, oktatók; a városi pártbizott­ság képviseletében ott volt dr. Schmidt József munka­társ, a megyei tanácsot dr. Sódar Mihály, a művelődés­ügyi osztály helyettes veze­tője. a városit Csanádi Gé­za osztályvezető képviselte. Dr. Sziklay László egyetemi tanár az MTA, Tóth Emília a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége képviseletében vett részt az ünnepeégen. Dr. Moholy Ká­roly főiskolai főigazgató be­szédében elmondta: a szlo­vák tanszéken van az ország legnagyobb szlovák riyelvű szépirodalmi és szakköny­vekből álló könyvtára, a fo­lyóirattárba 43-féle lap jár. ebből 32 szlovák nyelvű új­ság és folyóirat. Az oktatók jegyzetek és tankönyvek egész sorát munkálták ki ed­dig, és szolgáltáig ezzel a nemzetiségi pedagóguskép­zést. A tanszéken a szakmai feladatok ellátásán kívül ápolják a szlovák népi ha­gyományokat. A hallgatók a képzési időből fél évet tölt­hetnek Szlovákiában, a nyit­rai pedagógiai fakultáson, il­letve a pozsonyi Comenlus Egyetemen, ahol megismer­kedhetnek a szlovák kultúra mai kérdéseivel is, és — ter­mészetesen — beszédkészsé­güket fejleszthetik. A tanárképző főiskola szlo­vák tanszékének történetéről és tevékenységéről Bacsa Pál, a tanszék vezetője szá­molt be a tanácsülésen. Dél­után szakmai-módszertani té­mákról szóló előadássorozat­tal folytatódott az évforduló megünneplése, és szlovák est­tel, a maglódi Szlovák Népi Együttes vendégszereplésével zárult. ! Vízügyi emléknapok Százéves a vízmesterképzés Magyarországon. Az évfordu­ló alkalmából s egyben a szegedi nagyárvíz centenáriu­mának tiszteletére vízügyi emléknapokat rendez a Ma­gyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja és a Tisza­parti Vízügyi Szakközépisko­la. A háromnapos rendezvény első napján, holnap, szomba­ton délelőtt negyed 11-kor kiállítás nyílik — 100 éves a vízmesterképzés Magyaror­szágon címmel — a Tisza­parti iskolában. Az ünnepé­lyes megnyitót követően négy előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, többek között a vízimesterképzésről, az egy­kori és a mai tiszai árvizek­ről. Az iskola jelenlegi és volt tanítványainak képzőművé­szeti alkotásaibői rendezett kiállítást vasárnap délelőtt 9 órakor nyitják meg. ugyan­csak a Tisza-parti szakközép­iskolában. A további prog­ramban hat előadás hangzik eL egyebek között a. szegedi partfal építésének történeté­ről és a felsőfokú intézmé­nyekben tanulók tudományos kutatási lehetőségeiről. Hétfőn pályaválasztási ta­nácsadót tartanak a szakkö­zépiskolában. Az érdeklődők a vízmesterképzés történetét bemutató kiállítás mellett megtekinthetik Az 1970-es Tisza-völgyi árvíz és Az 1974­es dunai pakura-vízszennye­ződés című filmeket is. Vántus István szerzői estje Budapesten A Magyar Zeneművészek Szövetsége egyre több gon­dot fordít a vidéki városok­ban. élő alkotók és előadó­művészek bemutatására. Ma már nem érvényes az az alaphelyzet, amely még pár évtizeddel ezelőtt is jelle­mezte és meghatározta a nem Budapesten élő kompo­nisták, hangszeres és énekes előadók sorsát. Példánk sze­rint Vántus Istoánnak szem­léletében, érvényesülésében és alkotókedve kibontásában nem kell azt éreznie, hogy Budapest és Szeged közt más a távolság, mint Szeged és Budapest között S ő cél­zott is erre abban a kiadós beszélgetésben, amelyet Bo­ros Attilával folytatott a Fészek Művészklub nagyter­mében rendezett koncerten, Igazán örvendetesen sok ér­deklődő előtt! Hogy ez a központhoz fű­ződő kapcsolat, idők folya­mán létrejöhetett — hiszen nem első esetben történt! —, abban a helyi kezdeménye­zés is szerepet játszott. Szö­vetségünk vidéki csoportjai lelkes és tevékeny • munkát végeznek. Elsősorban ott. ahol a Zeneművészeti Főis­kola helyi tagozatai erőteljes nevelómunkát fejtenék ki. Mint éppen Szegeden. A Sze­geden honos Vántus nem érezheti már magát valami­féle szellemi Tomiban, ovi­diuszi sors áldozatának. A budapesti szerzői est iránti érdeklődés Igazolta, hogy Vántust számon tartja az or­szág, magáénak érzi a teljes magyar zenei világ. A Fészek Művészklub jó lehetőséget adott Szeged nagynevű komponistájával való személyes találkozá­sunkhoz. Persze az adottsá­gok a kisebb volumenű mű­vek bemutatását tették csu­pán lehetővé; a hegedűre írt szólószvit, egy dal fa Weö­res-verere írt „Kuli"), az Aranykoporsó duettje élőben, s egy résziért, még a Vaszy által vezényelt produkcióból hangszalagon, s két kamara­zenekari alkotás — a „Visz­szaverődések" és a „Naenia" — ennyi volt a műsor. Nem kevés, s egy cseppben is ben­ne foglaltatik a tenger min­den tulajdonsága. E Vántus-kompozóciók 1B esztendő termését hozták el Budapestre. S bármekkora különbség van az 1961-ben komponált szvit és mondjuk a „Visszaverődések" sűrű kö­zege között: Vántus fejlődé­sében a szervesen alkatához illő megoldásokat tisztelhet­jük. Valami barokkos in­dítást érzünk e két pólus kő­zött. Már az elsőt is az anyagszerűség és etikus meg­közelítés jellemzi, s például az itt időrendben utolsóként elhangzott sirató, a vonós­zenekari „Naenia" gráf iko­nos ábrázolásban egyetlen felfelé tartó vonallal volna kifejezhető. Vántus jól sá­fárkodik a mesterétől, Szabó Ferenctől elsajátított techni­kai bázissal, s nagy koncent­rációra képes. Tartózkodik a könnyen kínálkozó megoldá­soktól: minden műve kitű­nően van megszerkesztve. Feszes formák, inkább bizo­nyos szűkszavúság, a korsze­rűség belső törvényeinek szemmel tartása jellemzi al­kotómódját Nagy sikere volt annak, amit szavakban kifejezésre juttatott, s amit a művek mondtak eL A 6ikerben pe­dig méltán osztoztak 6zegedi társai: Bódás Péter. Gregor József, Sinkó György, Sze­csödy Ferenc s a Weninger Richárd által imponáló anyagismerettel irányított kamarazenekar, a zeneművé­szeti főiskola szegedi tagoza­tának e sok reményre jogo­sító együttese. A Fészek­ben egybegyűlt szakmabeliek és zenebarátok élményszerző esttel gazdagodtak. Raics István KözmuveSodés a szegedi Járásban Tegnap, csütörtökön Móra­halmon, az Erkel Ferenc Művelődési Házban ülést tar­tott a Csongrád megyei ta­nács közművelődési bizott­sága. Szabó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelentéket, közöttük Czakó Tibort, a Kulturális Minisztérium köz­művelődési főosztályának munkatársát. A napirenden Bordány, Mórahalom, valamint Szen­tes közművelődési helyzete, a helyi művelődési intéz­mények és termelőszövetke­zetek együttműködése szere­pélt. A résztvevők Gregor József né nek, a szegedi járási hivatal művelődésügyi osz­tályvezetőjének, valamint Mészáros Júliának, a szentesi városi tanács vb művelődés­ügyi osztályvezetőjének be­számolóit vitatták meg. Bordányban három évvel ezelőtt a községi tanáccsal együttműködve készítettek középtávú közművelődési tervet: adottak tehát a kö­rülmények, hogy az itt lakók gyarapítsák általános mű­veltségüket, szakmai tudásu­kat. Az általános iskolával és a mezőgazdasági egységekkel összefogva tanfolyamokat szerveztek a nyolc általánost el nem végzetteknek. A téeszekben kulturális bizott­ságok alakultak, amelyek a művelődési házzal közösen eredményes munkát végez­nek. Közös tenniakarás jel­lemzi Bordány közművelő­dési helyzetét, arra viszont nagy szükség lenne, hogy az anyagi erőforrásokat kon­centráltabban használják fel, s hogy a művelődési házban főfoglalkozású népművelő le­gyen. Mindkét községben gondot okoz hogyan vonják be a közművelődésbe a falvakban lakó. de nem itt dolgozó em­bereket. Ugyancsak közös probléma a tanyán élők mű­velődése. Mivel Bordányban négy, Mórahalmon öt tanyai iskola szűnt meg a közel­múltban. a pedagógusok pe­dig elköltöztek, a megma­radt épületeket igen nehéz továbbra is művelődési cé­lokra felhasználni. Mórahal­mon a könyvtár egyáltalán nem felel meg a mai köve­telményeknek. Ami pedig az oktatást illeti: három éve működik a nagyközségben a Radnóti gimnázium kihelye­zett tagozata, viszont az a'r.pfokú képzésben eddig nem tudtak osztályt indítani. Szentesen a tanyaközpon­tok közművelődésével kap­csolatban tapasztalhatók hiá­nyosságok. A négy téesz szo­ciális és kulturális alapjának „közös kezelése" szintén ne­hezíti az együttműködést Szabó G. László összefog­lalójában — a hozzászólá­sokhoz és bejelentésekhez kapcsolódva — beszélt ar­ról, hogy Csongrád megye sajátos településszerkezete különleges módszereket, bo­nyolultabb, differenciáltabb közművelődési munkát kí­ván. Döntő fontosságú tehát az együttműködés. A megyei tanács a TESZÖV-vel közö­sen, a közeljövőben, ajánlást ad az illetékeseknek a jövő évi közművelődési munka tervezéséhez. D. L. iresszus Szegeden Szeged ad otthont a VII. Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszusnak. A Magyar Sebész Társaság 1967-ben ala­kult szekciója kétévenként rendezi meg nemzeti kong­resszusát. 1971 után a Szege­di Orvostudományi Egyetem most második alkalommal szervezte meg a tudományos tanácskozást. A háromnapos kongresszus nyitóeseményét tegnap, csü­törtökön délelőtt tartották meg az MTA Szegedi Bioló­giai Központjának előadóter­mében. A megnyitón részt vett dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára és dr Székely Sándor. a városi pártbizottság titkára. Dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora, a kong­resszus elnöke nyitotta meg a tudományos programsoroza­tot. Ezt. kővetően dr. Szé­csény Andor egyetemi tanár, a Magyar Sebész Társaság elnöke, a kongresszus fővéd­nöke köszöntötte a mintegy 200, többségében fiatal kuta­tót, majd jutalmakat adott át fiatal mellkassefcészeknek. A hazai sebészek mellett részt vesznek a kongresszus munkájában osztrák, cseh­szlovák. lengyel, szovjet és NDK-beli szakemberek. A programban öt nagy referá­tum hangzik el, melyeket a kísérletes sebészet kiváló ha­zai tudósai tartanak. Ezek az előadások egyúttal meghatá­rozzák a tudományos tanács­kozás tematikáját is. A teg­napi első plenáris ülésen dr. Eckhardt Sándor egyetemi tanár, az Országos Onkoló­giai Intézet igazgatója, A se­bészi műtétek és a daganat­ellenes immunválasz címmel, a délutánin dr. Petrányi Győ­ző, az Országos Haematoló­giai és Vértranszfúziós Inté­Dr. Petri Gábor megnyitja a kongresszust zet tudományos osztályveze­tője a szervátültetésben sze­replő immunológiai tényezők kísérleti eredményeiről tar­tott előadást. Ma. pénteken dr. Kovách Arisztid egyete­mi tanár, a SOTE kísérleti kutatólaboratóriumának igaz­gatója Az agy vérkeringése és anyagcseréje sokkban; dr. Török Béla egyetemi tanár, a POTE kísérletes sebészeti in­tézet igazgatója A szívizom esendósége a coronáriakerio­gés csökkenésének tükrében címmel tart referátumot, hol­nap. a kongresszus zárónap­ján dr. Bornemisza György egyetemi tanár, a DOTE kí­sérletes sebészeti intézet igazgatója a hasnyálmirigy­átültetés eredményeiről tart referátumot. A referátumok­hoz 156 előadás, közte kilenc film és kilenc poszterbemu­tató csatlakozik. Múzeumi kirándulások A nemrégiben befejeződött 18. múzeumi és műemléki hónap Csongrád megyei ren­dezvényeinek újszerű kezde­ményezése volt a múzeumi kirándulások szervezése. A Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága a múzeumi hó­nap idején olyan kirándulási programokat állított össze, melyeknek során a résztve­vők megismerhették a megye múzeumi értékeit, népi mű­emélkeit, természeti szépsé­geit, tájházait A kezdemé­nyezés célja elsősorban a munkásmüvelődés támogatá­sa, a múzeumokat legkevés­bé látogató rétegek megnye­rése volt. Az üzemek, gyá­rak, vállalatok szocialista brigádjai, a KISZ Hazai tá­jakon-akciojára készülő fia­taljait igyekeztek mozgósíta­ni. Az üzemek saját autóbu­szukkal szállították hétvége­ken dolgozóikat a kopáncsi lanyamúzeumba, Széni esre, Csongrádra, Vásárhelyre, az Öpusztaszeri Nemzeti Emlék­parkba, a Fehér-tóra. A ki­rándulásokon muzeológusok, fölkészített egyetemi hallga­tók kalauzolták a résztvevő­ket, tartottak tárlatvezetése­ket. Az új kísérlett szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Hat üzem és vál­lalat hét csoportban saját autóbusszal vett részt a mú­zeumok által szervezett ki­rándulásokon. Hétvégéké"1 225 munkásember ismerke dett meg a megye múze­umainak értékeivel, termé­szeti szépségeivel. Haszno. volt a múzeumok szakembe­reinek, mert érdeklődő kö­zönség előtt ismertethették meg a gyűjteményeket, a múzeumok kincseit És hasz nos volt a résztvevőknek is, mert azon túl, hogy új isime­retekkel gazdagodtak, hangu­latos és kellemes napot töl­töttek együtt. A programok sikerét és visszhangját bizo­nyítja. hogy érdeklődik irán­tuk az autóklub és az ide­genforgalmi hivatal is. A múzeumi ismeretterjesztés ezen új formála — úgy tű­nik — valós, élő igényre ta­pintott. Olyan emberek is­merkedtek a múzeumok vi­lágával. akik talán még so­ha nem léoték át ezen in­tézmények küszöbét. úi tv-játékok Három neves író egy-egy művének televíziós adaptáció­ja szerepel a tv legújabb forgatási terveiben. A Viktor Rozov Családi fészek című darabjából készülő tv-játék a MAFÍLM műtermében for­málódik, Nemere László ren­dezésében. A darab az össze­köttetések érvényesítése, az elvtelenség. a hivatali össze­fonódások hű ábrázolásán túl őízinte hangon szól a valódi csalódásról, az emberi kiáb­rándulásról is. Zsámbéki Gábor a tv l-es stúdiójában kezd hozzá né­hány nap múlva Kertész ikos színpadon is látható. Névnap című művének meg. filmesíléséhez. A munkáskör­nyezetben játszódó tv-játék egy drámai névnapi ünnep séget idéz. Egy üzemi baleset rendőr­ségi vizsgálatának drámai menetét tárja a nézők elé Erdélyi Sándor Az egyetlen pillanat című tv-játéka, ame­lyet a hónap végén a MA­FILM stúdiójában forgatnak a tv munkatársai — GaAl Albert instrukciói alapján. Az író. aki gyakorló mérnök, kíméletlen őszinteséggel mu­tatja be egy nagyüzem el­lentmondásokkal terhes éle­tét. (MTI) Hx árlntézkef* ssk hutásáról Ülést tartott tegnap, csü­törtökön a Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai, va­lamint nő- és rétegpolitikai bizottsága a népfront városi bizottságának tanácstermé­ben. Jelen volt Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke is. Dr. Márton Sándor­nak. a megyei gazdaságpoli­tikai bizottság elnökének be­vezető szavai után Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatót tartott az 1979 július 23-án végre­hajtott á-int.keree­letre gyakorol' ha'i V u és az áruellátástól Az össze­vont bizottsági ülésen részt vevők kérdéseket tettek föl, amelyekre a kereskedelmi 06ztály vezetője válaszolt

Next

/
Thumbnails
Contents