Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

Szeged Hiid-érmes A kitüntetést ünnepi tanácsüiésen adták át November 7. Ünnepén A hír már ismerős volt: A Magyar Urbanisztikai Társaság a város gyors üte­mű fejlődését követni tudó és kiemelkedő eredményeket felmutató harmonikus város­fejlesztésért Szeged megyei város tanácsának és társadal­mának a Hild János Emlék­érmet adományozta". Ezt a kitüntetést a jeles magyar építész, Hild János emlékére 1968-ban alapítot­ták azzal a céllal, hogy az urbanisztika területén elért kimagasló műszaki, tudomá­nyos. oktatási vagy gyakor­lati városfejlesztési teljesít­ményt ismerjék el vele. Vá­rosoknak és személyeknek adományozható, s eddig Sal­gótarján, Sopron. Székesfe­hérvár, Győr. Szombathely, Debrecen, Budapest., Gyula, Zalaegerszeg, Kecskemét. Szekszárd. Szolnok. Eger, Kő­szeg és Nyíregyháza nyer­te el. A kitüntetés átadása teg­nap Szeged megyei város ta­nácsának ünnepi ülésén tőr­tént meg az Ifjúsági Házban, a IV. országos városépítési tanácskozás alkalmából, az urbanisztikai világnapon. Így a város vezető testülete együtt ünnepelte a sikert a tanácskozás résztvevőivel és vendégeivel. A városépítési tanácskozást és az ünnepi tanácsülést megtisztelte részvételével Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or. szagos Tanácsának főtitkára, dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, Bondor József, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság elnöke. Kelemen Lajos, a Magyar Urbanisztikai Tár­saság alelnöke és Buda Gá­bor, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyet­tese. Mindkét eseményen részt vettek Csongrád megye és Szeged város párt- és ál­lami vezetői: dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának el­ső titkára, dr. Pctrik István, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Török József, a Szeged városi pártbizottság első tit­kára és Papp Gyula. Szeged megyei város tanácsának el­nöke. Az ünnepi tanácsülésen el­hangzott a Himnusz, majd Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház tagja Goe­the Prometheusz című költe­ményét szavalta. A vendé­geket, a városépítési tanács­kozás résztvevőit és a ta­nácstagokat Papp Gyula kö­szöntötte, majd Bondor Jó­zsef adta át az emlékérmet Szeged lakosságának, a kö­vetkező szavak kíséretében: — Aki nyitott szemmel jár Szeged utcáin és látja azt a ha almas fejlődést, amely itt végbement — a legszebb in­dolüást olvashatja a Magyar Urbanisztikai Társaságnak abból a döntéséből, hogy iden a magyar városok kö­zül ebben a kitüntetésben Szegedet részesiti. 1979 Sze­ged életében az emlékezésé volt, hiszen a mindent el­pusztító nagy árvízre és a városépítés újabb nekiru­gaszkodásaira kellett vissza­gondolni. Szeged történeté­nek elmúlt századában fo­lyamatosán látjuk azt az erői, amely ezt a várost mindig újjáalkotta és megújította. Itt már modern tervek szerint történt a vá­rosrekonstrukció. és Szeged­nek különleges szerencséje és dicsősége, hogy mostani növekedésének nagy korsza­kában is szervesen illeszti a várostestbe az új és új vá­rosrészeket. Egy város minő­ségét az jelzi: szeretik-e az emberek, otthonosan érzik-e benne magukat, tudnak-e dolgozni érte? Szeged lakos­sága ezekre a kérdéseltre tör­ténelmében többször is igent mondott. Lakossága joggal lehet büszke erre a városra, és mostani kitüntetésére. Miután a városi tanács el­nöke átvette az érmet a kö­vetkező köszönő szavakat mondta: — Városépítő munkánk eredményeit, melyeket most ez a megtisztelő elismerés ku­ronazza, szocialista államunk, pártunk és kormányunk messzemenő támogatásával értük el. Köszönetet mon­dunk ezért. De köszönet il­leti Szeged város lakóit, akik szívügyüknek tekintik váro­sunk életének formálását, és létrehozói mindazon értékek­nek, melyekért most elisme­rest kaptunk. Köszönet a ter. vezőknek, építészeknek, mér­nököknek, akik megálmodták és megtervezték új létesítmé­nyeinket, megőrizve Szeged sajátos, történelmi hangula­tát. Köszönet a munkások­nak. akik mindezt az érté­ket létrehozták és hozzásegí­tették városunkat a Hild­érem elnyeréséhez. El ismerését fejezte ki a to­vábbiakban a tanács elnöke az építőipari szervezeteknek, amelyek formába öntötték az elképzeléseket és megemlé­kezett a tanácstagok város­szeretettől áthatott áldozatos munkájáról, akik a helyi párt és népfront képviselői­vel együtt, a lakosság köz­vetlen bevonásával nyílt vá­rospolitikánk megvalósításá­hoz döntő segítséget nyújtot­tak és nyújtanak. — Amikor jóleső érzéssel átveszem ezt az elismerést, a városát szerető szegedi pol­gárra gondolok, akit ez az el­ismerés illet — folytatta, majd így fejezte be beszé­dét: — Nem titkoljuk örömün­ket e magas kitüntetés birto­kában a mai napon és jóleső érzéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy érdemes volt dolgozni. Az urbanizáció azonban olyan folyamat, amelyet soha nem lehet be­fejezettnek tekinteni. A kö­vetkező évek az eddiginél is Díszszemle és felvonulás a Vörös téren A Hild János Emlékérem Impozáns katonai dísz­szemlével, színpompás felvo­nulással köszöntötte a szovjet főváros a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 62. év­fordulóját. A moszkvai helyőrség ala­kulatainak fegyelmezett szemléjén Usztylnov mar­sall, honvédelmi miniszter mondott beszédet. A szemlét és a felvonulást megtekintették az SZKP és a szovjet állam vezetői, élü­kön Leonvid Brezsnvevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. Hűvös időben, erős hava­zásban sorakoztak fel a szemlén részt vevő alakula­tok a Vörös téren, és a környező útvonalakon. Már jóval 10 óra előtt zsúfolásig megteltek a tribünök a meghívott vendégekkel, akik között sok ország. így Magyarország képviselői is ott voltak. Fontban 10 órakor harsarnt fel a szemle kezdetét jel­ző kürtjel, ekkor foglalták el helyüket a Lenin-mauzóleum mellvédjén a párt- és ál­lami vezetők, a szovjet had­sereg magas rangú parancs­nokai., A Vörös tér fő dísze Lenin hatalmas arcképe volt a mauzóleummal szemben. Két, a forradalom óta meg­tett utat jelképező szám­jegy övezte a képet: 1917— 1979. A gépkocsival a Vörös tér­re érkező Dmitrij Usztylnov marsall, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének, Govorov had­seregtábornok. a szemle pa­rancsnoka tett jelentést A miniszter köszöntötte a fel­sorakozott gyalogos és gé­pesített alakulatokat, maid a Lenin-mauzóleum mellvédjé­ről beszédet intézett a ka­tonákhoz. a meghívott ven­dégekhez. A miniszter a Központi Bi­zottság. a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a szovjet kormány nevében köszöntöt­<e a jelenlevőket, majd hang súlyozta a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évfordu­(Folytatás a 2. oldalon./ Enyedi Zoltán- fsivételei Bondor József átnyújtja a kitüntetést Papp Gyula városi tanács elnöknek színvonalasabb munkát kí­vánnak tőlünk, s mi felada­tainkat a jövőben is úgy igyekszünk megoldani, hogy méltók maradjunk a tlild­dijjal kitüntetett város rang­jához. Az ünnepi tanácsülés az In­temacionáléval fejeződött be A tanácsülésen bejelentet­ték Szeged megyei város ta­nácsa végrehajtó bizottságá­nak a Hild-érem elnyerésé­nek megörökítésére szóló döntését. Miután a Magyar Urbanisztikai Társaság érte­sítette Szegedet a kitüntetés­ről, a vb úgy döntött: a Pa­lánk 7. szám alatt emléket állít a magyar építőművészet jeles képviselőjének és a vá­ros kitüntetésének. A Hild­kaput ma délben, 12 óra 30 perckor avatják. Városépítési tanácskozás Abból az alkalomból, hogy a Hild János-emlékérmet az idén Szegednek ítélték, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság itt rendezte meg a IV. országos városépítési tanács­kozást. Az országból össze­gyűlt építészeket, tervezőket, szakembereket Kelemen La­jos, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke üdvözölte, majd Papp Gyula, a városi tanács nevében mondott kö­szöntő beszédet. Ezt követően. Barna Gábor, a MUT főtit­kára ismertette az Urbanisz­tikai Társaság elnökségének beszámolóját, a legutóbbi vá­rosépítési tanácskozás óta el­telt időszakról. Előadásában foglalkozott az urbanizáció különböző jelenségeivel. Hangsúlyozta, az urbanisztika fejlődése közvetlenül és köz­vetve az egész társadalomra és a gazdasági életre kihat. Elsőként említette a gazdasá­gosság, a takarékosság köve­telményeit. Szólt arról, hogy helytelen volna ,ha a város­építésben ezt úgy értelmez­nék: minőségre való tekintet nélkül, a szűken értelmezett gazdaságosság nevében a leg­olcsóbb. jobban mondva a legolcsóbbnak látszó megol­dást válasszuk. A gazdaságos­ságot komplexen kell értel­mezni és a minőségi követel­ményekkel összhangba hozni. A4 városépítésben ez a tétel mindenekelőtt a célszerűsé­get, a használhatóság színvo­nalat jelenti. Epületeket, köz­műveket. utakat, városrésze­ket nem öncélúan építünk, hanem azért, hogy az igénye­ket kielégítsük. Ezen pedig lakályosságot, a kellemes, szép környezetet kell érteni. Meg kell szüntetnünk többek között az értékes földterüle­tek pazarlását, ami az utóbbi időben a városokban és üdü­lőterületeken tapasztalható volt. A hatékony városépítés fpntosságát mutatja tizenöt éves lakásépítési programunk is. A második tizenöt éves periódusban mintegy 1 millió 200 ezer lakás felépítését tűzték ki célul. Ez azt jelen­ti, hogy a városi lakosság több mint egyharmada. de sok helyütt fele újonnan épí­tett olthonba költözik. Ugyan­ezen idő alatt több százezer régi lakás megszüntetésével és a megmaradó lakásállo­mány korszerűsítésével, fel­újításával számolhatunk. Az előadó azonban azt is hang­súlyozta. hogy amikor a vá­rosokról beszélünk, a falvak­ról sem szabad megfeledkez­nünk. Az ország lakosságá­nak kereken fele ma is falu­ban él és a lakásépítés nagy részének színhelye a község. Igen fontos feladat, hogy a városfejlesztés, a termelőesz­közök. a lakásépítés, az inf­rastruktúra területi elosztásá­ban a jövőben még fokozot­tabb szerepet kapjon a tele­pülések adottsága, a népesség száma. Egyebek között hang­súlyozta a MUT főtitkára, hogy meg kell akadályozni a városok területi terjeszkedé­sét és biztosítani a belső vá­rosmag szervezett fölújitását. A gazdasági szempontok mel­(Folytalás a 3. oldalon.) Az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei vá­ros tanácsa, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­ga a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 62. év­fordulóján november 7-én k067.0rúzasi ünnepséget ren­dezett Szegeden, a Széchenyi téren és a Dugonics temető­ben levő szovjet hősi emlék­műveknél, valamint a Rákó­czi téri Lenin-szobornál. Mind a három emlékműnél és a Lenin-szobornál elhe­lyezték a megemlékezés, a tiszteletadás koszorúit az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi já­rási bizottságának, a Csong­rád megyei és a Szeged me­gyei városi tanácsnak, a tár­sadalmi és tömegszervezetek­nek, a KISZ-nek, valamint a fegyveres testületeknek a képviselői. A Széchenyi té­ren, a Kárász utca felőli hő­si emlékművet megkoszorúz­ták a KSZV. a Szegedi Ká­belgyár és a DEFAG kép­viselői, a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak és mezőgazdasági termelő­szövetkezeteinek nevében. A tér északi oldalán levő em­lékműnél elhelyezték a tisz­teletadás koszorúit a József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Gumigyár és a MAV Szegedi Igazgatóságának dol­gozói is. A Dugonics temető­ben levő Szovjet Hősi Em­lékműnél a Szegedi Cipőgyár, a DÉMASZ és a Móra Fe­renc Tsz képviselőj koszo­rúztak a szegedi üzemek, in­tézmények, iskolák és me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek képviseletében. A Le­nin-szobornál koszorút, he­lyeztek el a tanácsi ipari vál­lalatok, a Szegedi Textilmű­vek. a Tisza táj Tsz dolgo­zóinak képviselői is. Az. ünnepségek a magyar és a szovjet himnusszal kez­dődtek. és az Internacionálé hangjaival fejeződtek he. majd a katonai és munkás­őr egységek tisztelgő me­netben vonultak el az em­lékművek és a Lenin-szobor előtt. Somogyi Károlyné felvétele A Rákóczi téri Lenin-szobornál elhelyezik a megemléke­zés cs a tiszteletadás koszorúit 69. évfolyam 262. szám 1979. november 9., péntek Ára: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents