Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

8 i Kedd, 1979. november 6. Politikai könyvnapok Lenin-kötet és más újdonságok A sorrendben Immár 18. alkalommal megnyílt politikai könyvnapokra megjelent Lenin összes műveinek 28. kötete, „Füzetek az imperializmusról" címmel. A benne található négy fakszimile Lenin kutatómunkájának műhelytitkait, az anyag tanulmányozásában. a statisztikai adatok rendszerezésében alkalmazott módszerét tükrözi, s a jegyzetekből, a vázlatokból az is kitűnik, miképpen született e műve az első fogalmazványoktól az egyes fejezetek tartalmának részletes tervéig. A mű különben „Az Imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című, 1910-ban írt tanulmányának előkészítő anyagait foglalja össze. A politikai könwseregszemlére több, napjaink Időszerű kérdéseire válaszoló könyvvel is jelentkezett a Koesuth Könyvkiadó, Az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából jelentette meg „A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus útján" című ki* adványt, amely a testvéri szocialista ország gazdasági, politikai fejlődését ismerteti. A nagy érdeklődés tette szükségessé, hogy a „Mit kell tudni a Szovjetunióról?" című, a korábbi kiadásokban rövid idő alatt elfogyott könyvet ötödször is megjelentessék, ezúttal jelentősen bővített, s az utóbbi évek gazdasági, társadalmi fejlődését is tükröző formában. Az „Olimpia Moszkvában" című könyvecskéből a sportesemények színhelyeivel, a létesítményekkel ismerkedhet meg az olvasó, s közlik a főbb idegenforgalmi tudnivalókat ls. A népszerű Kézikönyvsorozat legújabb kötete a lakásbérlők jogalt és kötelességeit ismerteti az olvasókkai. Ugyancsak haszonnal forgatható az immár nyolcadik esztendeje megjelenő „Évfordulók" című kötet, amely ez alkalommal a iövö év kerek évfordulóiról, az irodalom, a művészet, a tudomány sok kiemelkedő alakjának munkásságáról emlékezik meg, mintegy 50 írásban. A Tanácsköztársatág gazdaságpolitikusa Száz éve született Varga Jenő Vasérc Jakutföldön Hatalmas vasérclelőhelyet tártak fel a geológusok Jakutia déli részén, a Bajkál— Amur vasútvonal mentén. Az új csáró—tokklnl érclelőhely tartalékait több milliárd tonnára becsülik. Ez a feltárás igen nagy jelentőségű a környék termelőerőinek fejlesztése szempontjából, a fejtések hamarosan beindulnak. Á rajztanár presztízse Elveszett-e egyáltalán? . Volt-e valaha? A pedagógiában éppen az a szép és izgalmas, hogy a társadalmi fejlődéssel együtt a pedagógusnak folyamatosan, a kor igényeihez Igazodva ki kell vívnia tekintélyét, becsületét. Az elmúlt évtizedek rajztanárképzése eljutott arra a fokra, hogy szinte minden iskolában képzett pedagógusok tanítják ezt a tárgyat. Ez azért nem egyszerű és természetes, mert volt idő, amikor a rajzot, éneket, testnevelést melléktantárgyként fogták fel és ambiciózus tanítók, képesítés nélküli nevelők, vállalkozó szellemű vagy éppen könynyebb munkát remélő más szakos pedagógusok oktatták ezeket a tárgyakat. Nem véletlen, hogy eluralkodott a „kifestő"-szemlélet, a „képregény-ábrázolásmód", a fantáziát nemhogy kinyitó, az alkotómunkára nemhogy serkentő, de azt éppen gúzsba kötő rajzpedagógiai szemlélet Az utóbbi időben tért hódít a komplex vizuális nevelés — egyelőre még nem precízen kidolgozott módszertannal, sokkal Inkább mind sikeresebb kísérletekkel, bizonyító erejű tapasztalatokkal. Ezt csak jól felkészült, elméletileg és szakmailag egyaránt képzett pedagógusok végezhetik. Egyegy rajzóra már sokkal többet jelent mint a valóság egy-egy darabjának egyetlen szempontú leképezését Az órákon megjelennek a legkülönbözőbb , anyagok, a technikák gazdag skálája, a megközelítések sokszínű lehetősége. S hadd Idézzem Vinkler László festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár néhány mondalát Annál is inkább, hiszen három évtizeden át nevelte a rajztanárokat : „A művészetoktatás nagy lehetősége, hogy nemcsak szaktudást közvetít, hanem az ember egészével foglalkozik, élni tanít. Arra törekedtem' a rajzoktatásban, hogy a valóságot minél több nézőpontból, egymást kiegészítő szemléletmóddal dolgozhassam fel. A világnak ez a sokoldalú megközelítése teszi kratívvá az embert, ez alakítja személyiségét szabaddá." Napjaink nevelő eszményképe az alkotó pedagógus. Ez nz Idea éppen a rajztanároknál valósulhat meg legérzékletesebben. Olyan kettős arcú, de szorosan összefonódó tevékenységet feltételez, mely ötvözi a pedagógiai alkotómunka, a gyermeknevelés mozzanatát és az önállóan végzett alkotótevékenységet, önmaga megvalósításának lehetőségét é« képességét. Nem véletlenül mondta nemrégiben a megyei pedagógus képzőművészek makói kiállításán Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese: „Nincs könnyű dolguk a kiállítóknak, mert kettős szorításban élnek. Nap mint nap becsületesen végezni a vizuális nevelést, aztán a kevéske szabad időben ecsetet, rajztollat ragadni,, fokozatosan előrehaladni az alkotómunkában — igen nehéz feladat. S mégis azt kell mondani, hogy a legtöbbször kamatoson megtérül az ilyen életforma...»Nem újdonság a nevelésben, hogy mindenki csak úgy, olyan módon taníthat, ahogyan maga is tanul, lát és tevékenykedik." A kiállító, ambiciózus rajztanárok, a pedagógus képzőművészek státusza máig tisztázatlan művészeti közéletünkben. Mivel nem tagjai a Művészeti Alapnak, nem szerepelhetnek kiállításokon, csak amatőrként. Azt viszont joggal sérelmezik, hogy négy évig főiskolán tanultak, elsajátították a művészet alapjait, mégis egy kalap alá veszik őket a kezdő amatőrökkel, az autodidaktákkal, a naivokkal A kétévenként megrendezett megyei pedagógus képzőművészeti kiállítás bizonyítja, hogy érdemes lenne foglalkozni helyzetükkel, hasznos volna bemutatni az így öszszegyült anyagot a megye más városaiban — bizonyára elősegítené az alkotó rajztanárok tekintélyének népszerűsítését, erősítését. Mindezek a gondolatok egy kellően nem méltányolható ötlet első eseményén jutottak eszembe — a rajztanárok megyei klubjának alakuló ülésén. A megyei továbbképzési és módszertani intézet, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága karolta föl a régi óhajt. Hogy szándék valóságos igényekből táplálkozik. bízonyftja, hogy mintegy félszázán vettek részt az első összejövetelen, itt voltak a megye legtávolabbi csücskéből és legkisebb helységéből is. A megyei rajztanárok klubja alkotóműhely és fórum szeretne lenni, a vizuális nevelés fontos bázisa. Céljuk kettős: a gyerekek nevelésének kiteljesítése és a pedagógusok alkotómunkájának kibontakoztatása. Ugyanakkor újszerű továbbképzési forma is, mely tartalommal tölti meg az alkotó pedagógus ideáját. Havonta egyszer klubfoglalkozáson találkoznak, ahol az előadás és a vita méllett műhelykiállitáson mutatják be alkotásaikat a klub tagjai. A tevékenység másik formája a stúdiómunka — lehetőséget teremtenek a pedagógusoknak arra, hogy a kollektív műteremben szakmai irányítás mellett grafikával, festészettel, plasztikával foglalkozzanak, alakrajzstúdiumokon vehessenek részt, esetleg megismerjék a fotózás műhelytitkait. A klubtagok elfogadták az első év programját, melyben többek között előadások szerepelnek a XX. század képzőművészeti törekvéseiről, a modern építészetről, az amatőrmozgalom problémáiról, találkoznak szegedi képző-, művészekkel, ellátogatnak Szentendrére, végül kollektív stúdióKlállításon mutatják be az éves munka termését. A megyei kiállítás, a rajztanárok nemrég alakult klubja azon az úton hasznos lépés, mely elvezethet a végső célhoz, a gyerekek vizuális nevelésének kiteljesítéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ugyanakkor az alkotó rajztanár eszményének megvalósulásához is. Tandi Lajos Budapest ' huszonkettedik kerületének szép központi tere viseli nevét Varga Jenőnek, aki hosszú utat tett meg a nagytétényi szegény tanító — édesapja — házától a világhírig, az akadémiai tagságig, a Lenin-rendekigdíjakig. Nyolcan voltak testvérek, ő a legfiatalabb. Apja nem tudta taníttatni gyermekeit, így ők korán, gyerekfejjel megismerték a kenyérkereset kemény munkáját Alig volt tízéves, amikor egy gazdálkodóhoz adták dolgozni. Felnőttként 32 éves korában a napi munka mellett, és kitartó szorgalommal, rendithetetlen akarással középiskolai tanári történelem— földrajz szakos diplomát szerzett. Tanári munkája mellett közgazdasági tanulmányokat folytatott, és maga ís cikkeket, tanulmányokat írt a Népszavába, a- Szocializmusba és mis lapokba. A szociáldemokrata párt tagjaként a Népszava szerkesztőjeként hamarosan a baloldal egyik jelentős alakja lett. Egyben a kor értelmiségének reprezentáns szervezeteiben, a Galilei-körben és • a Társadalomtudományi Társaságban is szerepet vállalt. Közgazdasági munkásságának első klasszikussá vált művét 1912-ben adtak ki: „A magyar kartellek" címmel. A forradalmak korában mar országosan ismert gazdasági szaktekintély, a polgári demokratikus forradalom győzelme után egyetemi tanári katedrát kapott a Budapesti Tudományegyetemen. Ekkor lett tagja az MSZDP pártvezetőségének is. Tanulmányai, cikkei sorra jelentek meg. Egyik ismert munkája 1918-ból: „A •péne: • uralma a békében, bukása a háborúban". A lakáshelyzettel, a munkanélküliséggel, a nemzetiségi kérdéssel vagy az adórendszerrel, államosítással foglalkozó írásai mind-mind égetően időszerű kérdéseket tárgyaltak, és a hatalmas adattömeg statisztikai, szociológiai, társadalompolitikai vizsgálódásainak eredményét tükrözi. Varga Jenő a Tanácsköztársaság Idején először pénzügyi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa lett. A Forradalmi Kormányzótanács júliusban kinevezte a proletárállam gazdasági szervének élére, a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnökének. A proletárdiktatúra leverését követően ausztriai fogságában vetette papírra a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájának elemzését „A proletárdiktatúra gazdaságpolitikájának problémái" címmel. A tizenhárom fejezetből álló tanulmány összefoglalásában olvasható: „Marx tanítását a tőkés termelési mód elkerülhetetlen pusztulásáról és a szocializmus eljövetelének gazdasági megalapozottságáról helytelenül értelmezték úgy, hogy a kapitalizmus pusztulása automatikusan, a proletariátus forradalmi küzdelme nélkül bekövetkezhet. Ez végzetes hiba. A kapitalizmus bukását előidéző tényezők között Marx első helyre a forradalmi proletariátust tette, önmagában sem a termelési anachia, sem a válságok, sem a profitráta sülylyedése, sem a tömegek elnyomorodása nem eredményeznék a tőkés társadalom bukását. Ezt csak a munkásosztály tudatos forradalmi harca hozhatja meg... A Tanácsköztársaság hibái ellenére dicsőséges fejezetet jelent a világforradalom győzelméért vívott harc történetében." Emigrációs évelt is, amelyeket Ausztriában, Németországban, majd a Szovjetunióban töltött, szintén a szüntelen tanulás, Önképzés jellemezte. Máig a példa erejével hatnak a berlini éveiben szerkesztett negyedéves világgazdasági elemzései, értékelései, amelyeket több nyelven is kiadtak. Részt vett a Kommunista Internacionálé munkájában, mint a végrehajtó bizottság tagja, ahol elismert gazdasági szakértőként tartották számon. Húsz évig állt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének élén. Ezt a tudományos Intézményt egyébként 6 szervezte meg. Szovjetunióbeli munkásságát a szovjet kormány több más kitüntetés mellett a legmagasabb elismeréssel jutalmazta: 1959HAZASSAG Mészáros Ferenc és Terhes Gizella, Kemmer Péter Ferenc és Sípos Ilona, Cupai-a Nlkola és Hunya Edit Ildikó, Molnár Tibor és Hegedűs Anna Viktória. Babarczi Árpád Sándor és Gyenes Rózsa. Király István és Katona Piroska, Cscrnák Sándor és Szegvári Mária, Király László József és Slnkó Magdolna. Pokorny Viktor és Zsótér Marta. Bors Miklós és Horváth Ágnes Piroska. Varga Antal és Sáringer Aranka Ilona, Szilágyi Ferenc es Klein Eva Julianna. Szilagyi Mózes Ferenc és Loval Valéria, Bénák István és Kosa Eszter, Ménesi Ferenc és Kókai Klára Ibolya, Horváth Ferenc és Gruics Nlcllca, Nyári István és Nagv Ágnes, Szemenyel Albert László és Lele Zsuzsanna. Kroosek Zoltán és Husztl Ildikó, Csűri Vilmos és Héger Irén, Sauli Ernő és Nagy Ágota Katalin. Kocis Vince és Joó Mária. Vlczán Sándor József és Benkö Ilona, Varga Tibor és Czóvek Ibolya, Dovalovszki Miliály és Balazs Ágnes házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kovács Antalnak és Cséfíal Irénnek Annamária, dr. Besenyi Sándornak és Papp Teréziának Sándor. Hutterer Tamásnak és Lehotay ndikó Katalinnak Aliz Kolompár Jánosnak és Balázs Máriának János Sindor. Aradi Ferencriek és Pethö Klára Ilonának Szilvia, Császár Györgynek és Kakuszi Ágnesnek Fruzsina, Nyári Tibor Istvánnak és Bak Juliannának Tibor. Kárpáti Péternek es Papp Ilonának Roland Zoltán, Tekeres Andrásnak és Nagy Ágnes Mariannának Anna. Tari Antalnak és Tóth Juliannának Szilvia, Füri Miklósnak és Pósa Eva Ilonának Eva. Tatai Gyula Zoltának és Balázs Annának Gyula, Török Miklósnak és Koszó Julianna Mártának Judit. Tóth Lászlónak és Batthyány Erzsébetnek László, dr. Berta Laszlónak és Tarr Erzsébetnek Judit Hajnalka, Bagi Bélának és Buzási Rozáliának Hajnalka, Varga Sándornak és Családi események Szemerédi Klárának Krisztina, Arány Istvánnak és Juhász Etelkának István, Duda Gyulának és Kiss Etelkának Erika Szilvia, Varga Istvánnak és Truth Györgyinek István, Kispál Dezsőnek es Gyuris Máriának László, Tóth Gézának és Kurucsai Honának Ildikó. Kokovecz László Andrásnak és Fehér Kataiin Máriának Zita Beáta, Nyári Károly Ferencnek és Tajtl Annának Zita, Vigh Józsefnek és Baka Lenke Etelkának Lenke Barbara, Koczkás Józsefnek és Ökrös Erzsébet Gizellának András Gábor, Jóvári Lászlónak és Csótl Rozáliának Attila, Kovács Sándornak es Bozóki Margit Erzsébetnek Elizs Barbara. Tóth Mihálynak és Papp Erzsébetnek Gabriella. Kovács Béla Károlynak és Szél Magdolnának Zsolt Béla, Czékus Józsefnek és Nagy Erzsébetnek Gabriella, Pusztai Györgynek és Andó n.ona Katalinnak Ilona. Szanka Józsefnek és Nyári Juliannának Tímea, Mihály Lászlónak és Szakács Évának László, Papp Zoltánnak és Ludvig Rozálianak Andrea, Nagy Lajosnak és Iványi Máriának Gabriella. Futaki Imrének és Asztalos Ildikó Irénnek Roxána, llovai Józsefnek és Asztalos Zsuzsannának Gábor, Török Józsefnek és Pataki Margitnak Rita, Vörös Istvánnak és Admovlcs Borbála Margitnak Gábor Zoltán. Dánlel Bélának és Erdélyi Edit Piroskának Zita Bérezi Alajosnak és Herceg Erzsébet Margitnak Balázs Attila. Mucsal Istvánnak és Szekvenczl Irénnek István. Rákos Sándornak és Kispál Máriá Magdolnának ' Mária, Lenar Imrének ée Gorzsás Piroskának Róbert, Szénást Róbertnek és Kócsó Rozáliának Katalin Izabella. Fazekas István Jánosnak és Pap Eszternek Eszter. Farkas Béláriak és Kozák Erzsébetnek Gábor Béla. Bódi Ferencnek és Kis Sarának Mariann, Kiss Lászlónak ét Rácz Irén Matildnak Péter, Vlncze Gyulának és Terhes Viktóriának Zoltán, Goda Tibor Jánosnak és Kovács Ágnesnek Attila Tibor, Szabó Jánosnak és Vlszmeg Zsuzsanna Katalinnak Tamás. Katona Lászlónak és Kálty Juliannának Gábor. Pölös Nándornak és Bozóki Annának Gábor. Engt László Józsefnek és Oltványi Irénnek Tamas, Seres Istvánnak és Kucsor3 Rozália Erzsébetnek Attila, Krajnyák Józsefnek és Kiss Eva Máriának Éva Ibolya, Soós Istvánnak és Gyuris Katalinnak Katalin nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Csikós János, Dcánaházl Antalné Schniidt Gizella, Vágvölgyi János, Susula Sándorné Szemerédi Margit. Kovács Jénosné Mészáros Julianna. Bartucz Anrirásné Sejben Rozália, Sebők Józseíné Kálmán Etelka, Dinnyés Jenő Károly, Nagy Jánosné Balog Ilona. Szabó Mátyásné Szécai noná, Csótl Andrásné Dlbó Ilona, Almádi Istvánné Borsó Erzsébet. Kttcsora Istvánné Elekes Franciska, Csányi László, dr. Pronafalvy Kálmánná Lukács Julianna. Papp József. Spjettzer Jánosné Friedmann Katalin, Pataki János. Tóth Józsefné Pap Eszter. Szabó Ferencné Blahovics Terézia. Tóth Lajosné Juhász Mésij. Simon József. Tisza Jánosné Major Mária, Báló jánosné Dé'cány nona, dr. Papp Béla. Kothenez József. Faragó Ferenc, Halász László. Csányl Ferencné Timár Etelka. Barta István, Bányai, Istvánné Farkas Etelka. Mandják Andrásné Dé«ti Mária. Faragó István Muesi Pálné Sárközi Lidia. Pokomy Gyula. Gombos István. Kálvii Gyula Endre. Halász Istvánné Horváth i Etel. Jáborcslk Béla Lajosné Somod Hona. Gál Ferenc meghált. I ben Lenin-rendet, 1063-ban Lenin-dijat kapott. Moszkvából is állandóan figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. A felszabadulást követően azonnal eleget tett a párt meghívásának, hogy vegyen részt a bonyolult gazdasági feladatok megoldásának segítésében. 1945. október 1-én a párt Politikai Bizottságának ülésén elmondta véleményét a gazdasági élet problémáiról és a tennivalókról. 1946 nyarán ismét Budapesten tartózkodott. Részt vett és felszólalt a Politikai Bizottság és a Titkárság ülésein. Cikkeket írt a pártsajtóba, előadója volt a szakszervezeti vezetők és az üzemi bizottságok képviselőinek augusztus 15-4 értekezletén. Visszatérve a Szovjetunióba, továbbra is figyelemmel kísérte a fiatal magyar népi demokrácia sorsát. A jó forint megteremtéséhez ő is hozzájárult, és féltőn óvta azt a távolból is. d948-ban megjegyzéseket fűzött az ' ötéves terv első vázlatához. Napjainkhoz is szól akkori észrevétele: „Föl akarnám hívni a figyelmet a tervezett beruházások ütemének a kérdésére: attól tartok, hogy az ötéves terv első évében túl sok befektetést kezdenek meg egyszerre, amelyek mind csak az ötéves terv végén nyernek befejezést. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti termelésnek egy igen nagy része egyelőre improduktív formában le lesz kötve, és nem ad árutöbbletet, ami inflációs ár. emelkedést okozhat. A részletesebb kidolgozásnál erre tekintettel kell lenni: okosabb kevesebb befektetést kezdeni, és ezeket gyorsabb tempóban befejezni és üzembe hozni, mint sokat kezdeni és valamennyit az ötévee terv végén befejezni." Szemlélete és elemzési módszere kortársaira rendkívüli hatást gyakorolt. Számos országban tanulmányozták állásfoglalásait, és a konkrét helyzet konkrét elemzésére i rányúló tudományos eljárását, ö világított rá először az állam szerepére korunk monopolkapitalizmusában és a modern kapitalizmus új jelenségeire. Az általa felismert igazságokat következetesen védte a dogmatikusokkal szemben, amiért számos esetben volt éles viták és támadások célpontja is. Nyolcvanadik születésnapján a sok ezer távirat között volt egy, amelyet 24 japán egyetemi tanár írt alá, hitet téve arról, hogy Varga Jenőtől tanulták meg a japán valóság mélyebb tanulmányozásának módszereit. Közel 500 tanulmányt, cikket és 75 könyvet, brosúrát írt. A szovjet és a magyar tudományos akadémia is tagjává választotta. 1964. október 8-án halt meg Moszkvában 85 éves korában. Vlda Sándor Varga Jenő, a kiváló marxista közgazdász születésének 100. évfordulója alkatinából tudományos ülésszakot tartottak tegnap, hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián az MTA, az MSZMP KB Párttöriéneti Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében. A tudományos emlékülésen részt vett Varga Mária, a kiváló marxista tudós lánya. Jelen volt a magyar közgazdaságtudomány több neves képviselője, s a Szovjetunióból érkezett két jeles közgazdász: Valentyina Vasziljevna Ljubimova és Jakov Alekszandrovics Pevzner, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tudományos főmunkatársai, a közgazdaságtudományok doktorai.