Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

43 Vasárnap, 1979. november 11; Koszorúzások az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emlékezetére Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól szombaton kegyelettel emlékeztek meg a fővárosban. Koszorúzási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren, a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Méhes Lajos első titkár, az MSZMP KB tagja. Somogyi Sándor titkár és Mészáros József, a budapesti pártbizottság apparátusa pártvezetőségének megbízott titkára rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a budapesti pártbizottság munkatársai, a VIII. kerületi pártbizottság, a tfimegszervezetek képviselői, a párt ház védelmében részt vett harcosok, a mártírok hozzátartozói. A Mező Imre úti temetőben, a Munkásmozgalmi Panteonnál nyugvó hős halottak sírjainál a budapesti pártbizottság. a budapesti fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi' halottainak a Mező Imre úti temetőben levő emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Fölcsendült a Himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács. a fegyveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ budapesti bizottsága nevében. A koszorúzási ünnepség az Internaconálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Magyar motorvonatok exportra Befejeződtek az első négy. tunéziai megrendelésre készült, háromrészes luxus motorvonatok futópróbái. A Ganz-MÁVAG telephelyén már a befejező munkálatokat végzik. A luxusvonatok november első felében Rijekába mennek, majd onnan hajón szállítják Tunéziába. A tunéziai motorvonat gyártásán kívül megkezdik az Űj-Zélandnak készülő, elővárosi villamos vonatok építését is, s befejezés előtt áll a Ganz Villamossági Művek fővállalkozásával gyártott 44 jugoszláv villamos vonat szerelése, átadása. (MTI) Szovjet kulturális küldöttség Szegeden Bemutatták az Éjszakai utazást Színházművészetünk legnagyobb szabású külföldi bemutatkozását, a második magyar drámafesztivált, tavaly rendezték meg a Szovjetunióban, melynek viszonzásaképpen az idei hazai sziniévadot a második szovjet drámaszemle jegyében tervezték. Huszonnégy színházunkban 36 szovjet és orosz művet (10 klasszikus, 23 mai és 3 báb-. Illetve gyermek dara bot) mutatnak be, s még további kilenc alkotás van jelenleg ls repertoáron. Ebben az évadban számos szovjet vendégművész és öt társulat érkezik hazánkba, minap például Budapest fogadta a moszkvai Szatíra Színházat, mely egyebek között Alekszandr Gelman új darabját, az Éjszakai utazást mutatta be a közelmúltban. Azt a drámát, amit tegnap, szombaton este, Léner Péter rendezésében, a Kisszínházban vitt színre, nagy közönségsikerrel, a Szegedi Nemzeti Színház társulata. Minthogy a szovjet dráma hetének programsorozatában előkelő szerep jutott Szegednek, a szemlére Magyarországra érkezett szovjet kulturális delegáció három tagja tegnap Szegedre utazóit sőt Gelman, az Éjszakai utazás írója, már pénteken í tivoli. s megnézte az előrehozott bérleti előadást, melynek végén elismerően szólt a látottakról. Szombaton a városi tanács vb-termében Banyainé dr. Birkás Mária elnökhelyettes fogadta a szovjet küldöttséget és kíséretét. Georgij Alekszandrovics Ivanovot, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettesét. a delegáció vezetőjét. Andre) Goncsarovot, a Szovjetunió népművészét, a moszkvai Majakovszkij Színház főrendezőjét. Olga Kajdalovót. a művészettudományok doktorát, a moszkvai Művészeti Tudományos Intézet kutatóját; Jurij Aszaturovot és Kéri Józsefet, a budapesti szovjet nagykövetség, illetve a moszkvai magyar nagykövetség kultúrattaséit., valamint Orosz Lászlót, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetőjét. A fogadáson ott volt dr. Sebe János, a megyei Pártbizottság osztályvezetőhelyettese. dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára és Szabó G. László, n megyei tanács elnökhelyettese 'S. Bányainé dr Birkás Mária tájékoztatta vendégeinket Szegedről, a város múltjáról, tudományos, kulÁ beszámoló párttaggyűlések elé Gyárlátogatáson a Szegedi Textilművekben. Képűnkön: Mészáros János igazgató. Bányainé dr. Birkás Mária, J. Aszaturov, A. Goncsarov, G. Ivanov és O. Kajdalova A XII. pártkongresszus politikai és szervezeti előkészítésének fontos szakaszához érkeztünk: folynak a pártcsoport-értekezletek, amelyek előkészítik az 1979. november 15. és december 15. közötti beszámoló taggyűléseket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúzza. Mindenekelőtt az, hogy nem egy, hanem lényegében öt esztendő munkáját keli értékelni, a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. A beszámolási időszak alatt lényegesen változtak azok a külöső és belső körülmények, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsődlegesen a párton belül indokolt. Nem közömbös tehát a követelményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél. hogy a taggyűlések mozgósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvalósításában. Nem csupán belső pártügy A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alapszervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek kiemelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy az alapszervezeteink szem előtt tartsák: a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy. hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény. A beszámoló és az azt követő vita funkciója tehát kettős, egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldalról e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó pártonkívüliekre gyakorolt hatásáról adott értékelést. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A felkészülés és a taggyűlések lebonyolítása során minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét, és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Hasznos lenne, ha a beszámoló megfelelő részkérdéseiben ismertté válnának a párIonkívüliek véleményei is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem vagy csak részben tértek vissza, ugyancsak megszüntethető az elmaradás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszervezeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elemzéseket végezzenek. Ahol az alapvető dokumentumok (emlékeztetők, korábbi beszámoló taggyűlések anyagai stb.) előírásszerűen rendelkezésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoportosítása és a szükséges következtetések levonása. Előtérben a gazdaságpolitika A végzett munka minősítésének alapját az érvényben levő határozatok végrehajtásának állapota, színvonala adja meg. A XI. kongresszus határozatain túlmenően kiemelt figyelmet keü fordítani a Központi Bizott' ság 1978. áprilisi határozatára a termékszerkezet korszerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az építő-, építőanyagipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatoknak. A felsorolásból is érezhető, hogy a gazdaságpolitikai kérkések állnak előtérben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képiét kell adni, világosan megfogalmazni a termelési feladatokkal összefüggő új követelményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének jövőbeni tendencáit. A növekvő minőségi elvárások, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszervezetektől. és minden eddiginél jelentősebb felelősséget ró rájuk. A pártalapszervezetek sokat tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott partnerkéht működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatainak. észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át anvnyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkoznia a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. Élenjáró helytállás A szocialista gondolkodásmód, életvitel, a munkához való viszony és más hasonló kérdésben is sok a tennivalónk. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposan. önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, az irányító munka hatékonyságának visszatükröződését az említett szervek eredményeiben. Az a korábban említett Igény, hogy a felkészülés ne jelentsen befeléfordulást. nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményével. Az ehhez szükséges segédanyagok részben már rendelkezésre állnak, részben az irányító pártszervek útján eljutottak, eljutnak az alapszervezetekhez. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, és a továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a pártalapszervezetek. Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa t Gelman, az ívó, léner Péter rendezővel és az előadás főszereplőivel, Barta Máriával és Menszátor Magdolnával. turális és művészeti életéről. Pohárköszöntőjében G. A. Ivanov arról beszélt, hogy örömmel jöttek Szegedre, hiszen sokat hallottak a szabadtéri játékokról, s a vidéki programok szervezése során megsúgták kollégái, „nem szabad kihagyniuk a legszebb magyar vidéki várost". A küldöttség délután körsétán ellenőrizhette, milyen előzetes információkkal látták el a szovjet miniszterhelyettest: később ellátogatták a textilművekbe, s este a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának. Pál Tamásnak vendégei voltak. Mielőtt beültek volna a kisszínházi bemutatóra, a színművészek vendégszeretétét élvezhették. Az igazgatói irodában tartott baráti találkozón ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A szovjet kulturális delegáció ma, vasárnap reggel, Kecskemétre utazik, ahol a Kodály Intézetet keresik föl. Befejeződött a megyei úttörőparlament A Magyar Üttörők Szövetsége Csongrád megyei elnökségének szervezésében pénteken Csongrádon megnyílt megyei úttörőparlament eseményei tegnap, szombaton folytatódtak. A délelőtti órákban a megyei úttörőelnökség tagjainak vezetésével hat munkacsoportban vitáztak a pajtások. Céljuk az volt, hogy értékeljék azokat a tetteket, melyeket az elmúlt három évben csapataikban vittek véghez, és javaslataikkal gazdagítsák az országos úttörőparlament elé kerülő vitaanyagot, ötleteikIoncserélő műgyanta Élelmiszeripari telhasználasra alkalmas, nagy tisztaságú ioncserélő műgyantacsaladot fejlesztettek ki a fűzfői Nitrokémiánái. öt variáns gyártását kezdték meg és a kísérletek tanúsága szerint hasznos segédanyagai lesznek mind az üdítőitalkészítésnek, mind pedig a borászatnak. Az utóbbi célra megfelelő műgyanta meg tudja különböztetni a bor jellegét adó hasznos savakat a minőségre károsan ható savaktól. kel. elképzeléseikkel alakítsanak ki színesebb úttörőéletet. és készüljenek fel a KISZ-tagságra. a felnőtt kor feladataira. A szekciótanácskozások után délután az Ifjúsági Házban plenáris ülés kezdődött. melynek célja a tapasztalatok összegezése volt. A jó hangulatú rendezvényt a Csongrádi Ének-Zenei Általános Iskola műsora vezette be. Szentandrási Katalin ifivezető. az ülés elnöke köszöntötte a pajtásokat, a jelenlevő úttörővezetőket és vendégeket, közöttük Vántus Istvánnét, a megyei pártbizottság munkatársát, Sebestyén Istvánt, a Csongrád városi pártbizottság titkárát, Gócze Györgyöt, a Magyar Üttörők Szövetsége országos elnökségének tagját, Bódi Györgyöt, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Pádár Lásziónét, megyei úttörő elnököt, dr. Milllrr Józsefnél. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjét Ezután az úttörő-munkacsoportok játékos, énekszóval tarkított beszámolói következtek, melyekből nem hiányoztak a komoly, előremutató gondolatok sem. A beszámolók elhangzása után az ülés vendégei kaptak szót. A hozzászólások után a küldöttségek ajándékokat adtak át a megyei úttörőelnökségnek. maid megválasztották azt a 14 küldöttet, aki Csongrád megyét n november 22—28. között. Debrecenben sorra kerülő IV. országos úttörőparlament.en képviselt. Szegedről Szikszói Erzsébet. Sebe János és Boldizsár Zsuzsa. Hódmezővásárhelyről Gál József és Szentandrási Katalin. Makóról Kolumbán Katalin és Erdei Eleonóra, a szentesi járásból Tégla Mária. Csongrádról László K. Maria és Nagy Erzsébet, a szegedi járásból Török Magdolna, Szúnyog Szilvia és Szántó Csil • la. Szentesről Négvesi Zsuzsa utaznak novemberben Debrecenbe. A megyei úttörőparlament zenével, énekszóval ért véget