Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

80 Vasárnap, 1979. novcmfcer 25; Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának fi (Folytatás a 3. oldalról.) szftésében. a pártmegbízatások elosztásá­ban növekedett. Ennek eredménve. hogy a munkás DÚrttagok 85—90 százalékának van rendszeres vagv alkalomszerű megbízatása. A taekönvvesere óta többet foglalkoznak a párttagok egyéni problémáival is. Az alap­szervezetek egv részénél nem megfelelő a páltcsoportok tevékenysége, és ez kihat a helvi politikai munkára, a párttagság ak­tivitásának színvonalára ls. A szakszervezetek növekvő színvonalon szolgálták a munkáshatalom erősítését és a dolgozók érdekelnek képviseletét, védel­mét. Arra törekedtek, hogv minél hatéko­nyabban vegyék ki részüket a párt politi­kájának eredményes megvalósításából. Mind általánosabbá vált az a felfogás és gyakorlat, hogv a szakszervezetek legfőbb feladata a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítésének segítése, mert ezzel képviselik a munkásosztály alapvető érde­keik A szakszervezetek Jól segítették a gaz­daságpolitikai feladatok megoldását, a ter­vek kidolgozását, ismertetését és végrehaj­tását. A szervezett dolgozók aktivitásának növelésével, a szocialista munkaversenv szervezésével is hozzáiárultak a népgaz­dasági megvei. üzemi tervek teljesítéséhez. A szakszervezetek érdekvédelmi és érdek­képviseleti- tevékenysége demokratikusab­bá. a Jogok és kötelességek összhangja tartalmasabbá vált. A megyei tanács és a helyi tanácsok, va­lamint szerveik — társadalompolitikai sú­lyának megfelelően — kiemelt figyelmet fordítanak a munkásosztály helyzetének javítására. A helyi- tanácsok város-, illet­ve községpolltikai munkájának középpont­jában a IV. és az V. ötéves tervben az egyik legjelentősebb társadalompolitikai feladat, a lakáshelyzet javítása állt, illetve áll A tanácsi kereskedelempolitikai tevé­•kenység is jelentős eredményeket hozott Alapvetően sikerült a legnagyobb, közel 30 ezres lélekszámú, munkáslakta új vá­rosnegyed — Szeged-Tarján — ellátásának targvi feltételeit biztosítani. Bővült és kor­szerűsödött a vendéglátás hálózata is. A munkás lakókerületek, peremkerületek ke­reskedelmi és szolgáltató ellátása terén, az erőfeszítések ellenére, jelentős gondok van­nak. Az életkörülményeket befolyásoló té­nyező. a városi tömegközlekedés — külö­nösen Szegeden — dinamikusan fejlődött. A dolgozó nők helyzetének javítása ér­dekében a gyermekintézmény-hálózat fej­lesztése a figyelem középpontjába került. A fejlesztések megvalósításával a bölcső­déskorúak 10 ázázaléka. az óvodáskorúak 88 százaléka részesül szervezett intézményi ellátástan. A napközi otthoni ellátásban részesülők aránya az 1976. évi 35 száza­lékról 42 százalékra emelkedett. Az elmúlt években növekedett a KISZ szervezeti befolyása a dolgozó fiatalok kö­rében. Az üzemi Ifjúsági szervezetek tevé­kenysége folyamatosan fejlődik. Különösen nagyüzemekben jelentős a hatásuk, befo­lvásuk. A KISZ kommunista. politizáló vonásai ezeken a helveken felerősödtek, a KISZ-tagok és -alapszervezetek aktivitása fokozódott. A nevelőmunka eredményét is jelzi, hogv a pártba évenként felvételt nvertek több mint kétharmada fiatal és több mint 80 százaléka KISZ-tag. nagy többségük munkásfiatal. Az ifjúsági parlamentek megfelelő fóru­mot biztosítanak a fiatalok iogainak és kö­telességeinek érvényesüléséhez. érdekeik védelméhez. A KISZ-en kívüli fiatalokat azonban nem mindig sikerült megfelelően mozgósítani a parlamentek munkájában való aktív részvételre. Az ílzemi KISZ-bizottságok többsége fe­lelősen gyakorolja képviseleti jogait. A fiatalok szervezésében, nevelésében vég­zett munkájuk alapján a KlSZ-szerveze­tek aktív szerepet játszanak a vállalat egészét érintő döntések előkészítésében, végrehajtásában. IV. Feladataink a munkásosztály helyzetének javitásábanf vezető szerepének, politikai aktivitásának fejlesztésében Á társadalmunk életében vezető szere­Oet betöltő munkásosztály munkájával, politikai állásfoglalásával, társadalmi-köz­életi aktivitásával meghatározó befolyást gyakorol a szocialista építőmunkára, a gaz­dasági és társadalmi folyamatokra, az egves rétegek és csoportok, az egész la­kosság magatartására. A munkásság, amelv már a megye lakosságának több mint felét alkotja, saját fejlődésével meg­határozza társadalmunk struktúrájának, az osztályok és a rétegek egvmáshoz való viszonyának, szövetségének és együttmű­ködésének alakulását A munkásosztály döntő társadalmi-poli­tikai szerepe megyénkben is érvényesül, és meghatározó módon járul hozzá a megye ? :azdasági társadalmi, politikai és kulturá­is fejlődéséhez. A fejlett szocialista társa­dalom építése, társadalmunk politikai egy­ségének erősítése érdekében elengedhetet­len a munkásosztály gazdasági, társadalmi és szociális helyzetének javítása, művelő­désének elősegítése, vezető szerepének, politikai aktivitásának fejlesztése. A következő években a gazdasági fejlő­désünk intenzív szakaszából következően nem várható a munkásság létszámának je­lentős növekedése. Inkább a munkásosz­tály lassú belső, strukturális átcsoportosulá­séval kell számolni, amelynek során nö­vekszik a kereskedelemben, a közlekedés­ben; a szolgáltatásban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások száma és aránya Ugyanakkor továbbra is az ipari munkásság alkotja a munkásosz­tály gerincét, derékhadát. Ezért a fő fi­gyelmet a következő években is az ipari munkásság helyzetének, munkakörülmé­nyeinek Javítására, termelő munkájának minőségi fejlesztésére kell fordítani. A korábbinál nagyobb és összetettebb fel­adatot jelent, hogy növekszik a kereske­delemben. a közlekedésben, a szolgáltatás­ban és az egyéb ágakban dolgozó munká­sok létszámaránya, ezért nagyobb gondot szükséges fordítani munka- és életkörül­ményeik Javítására. A közvetlen termelésirányítók szerepé­nek növelése, munkáiuk elősegítése érde­kében szükséges hatáskörük további növe­lése. szakmai és politika) műveltségük gyarapítása, a fizikai munkásokkal kiala­kított kapcsolataik Javítása. A munkásnők élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására, gondjaik enyhítésére az üzemek, a vállalatok vezetői, a párt­szervezetek és a szakszervezetek fordítsa­nak nagvobb figyelmet. A gves-en levő munkásnők esetében nem elég csak a munkába visszatérésüket szorgalmazni, hanem fokozottan kell törekedni a gyer­mekgondozási szabadságon levők szakmai, politikai és általános műveltségének gya­rapítására, vizsgálva annak lehetőségét, hogy a kisgyermekes vagy sokgyermekes anyák részére a vállalatok tudnak-e 4—8 órás műszakokat szervezni. ' -v, • Az eddigieknél nagvobb figyelmet szük­séges fordítani a munkás nyugdíjasok helyzetének alakulására. Az üzemi párt­és szakszervezeti szervek törekedjenek a nyugdíjasaikkal való kapcsolat erősítésére. Segítsék a termelő munkába való bevoná­sukat. szociális helyzetük javítását A munkásság munkakörülményeinek ja­vítása érdekében nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. A termékszerkezet korszerűsí­tésével kapcsolatos feladatokat a vállala­tok a meglevő eszközök és a munkaerő ha­tékonyabb. ésszerűbb hasznosításával old­ják meg. E téren még erőteljesebb ösztön­zést. politikai támogatóst szükséges nyúj­tani az üzemek részére. Az üzem- és munkaszervezés javítása megyénk üzemeiben halaszthatatlan fel­adat. s a lendületesebb fejlődés érdekében a munkában elsősorban a komplexitást szükséges növelni. A munkaerő-gazdálko­dás javítására hozott központi és helyi in­tézkedések végrehajtásának meggyorsítá­sával fokozottabban kell törekedni az in­dokolatlan munkaerőmozgás megszünteté­sére. illetve a munkaerő szükségessé váló átcsoportosítására; a hatékonyság emelése érdekében. A gondolkodásmód formálásá­val is tovább szükséges javítani a mun­kafegyelmet Alapvető feladat a munkafegyelem ja­vítása. amelyet segítsen elő a munka sze­rinti elosztás követelményeinek érvényesí­tése is. Szélesítve a teljesítménv-követel­ménvhen dolgozók körét, nagyobb rangot szükséges biztosítani a teljesítménybére­zésnek. A munkaverseny, a szocialista brigád­mozgalom segítse jobban gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a minőségi, haté­konysági követelmények érvényesítését, az ésszerű takarékosságot, és szolgálja még hatékonyabban a munkásság gazdasági, társadalmi aktivitásának növekedését, szo­cialista fejlődését. A vállalatok, üzemek a helyi tartalékok feltárásával, a munka jobb megszervezé­sével tegvék lehetővé a munkások munka­teljesítményének növekedését, és így ke­resetük emelkedését Gazdasági feladatain­kat csak a ma még meglevő egyen­lősdl felszámolásával, differenciáltabb bé­rezéssel. a szocialista elosztás elveinek következetesebb alkalmazásával oldhatiuk meg. ami egybeesik a munkások jogos tö­rekvéseivel ls. Nagyon fontos, hogv követ­kezetesebben érvénvt szerezzünk a mun­kásnők bérezésében is az ..egyenlő munkáért — egyenlő bért" elvének. A munkatermelékenység javítása, a munkások termelő munkáia hatékonyságá­nak növelése érdekében szélesíteni szüksé­ges a teljesítményhez kötött, kombinált bérezési formákat. A gazdasági hatékony­ság emelésének ielentős feltétele a .telie­sítrnénvbérber dolgozók arányának növe­lése. ami megfelel a munkások érdekel­nek is. A munkások életkörülményei iavulianak a háztartások fogyasztási szerkezetének korszerűsödése útján is. Felvilágosító munkánk szolgálja még hatékonyabban a munkások fogyasztásának. életmódiának egészségesebbé, kulturáltabbá válását. A munkásság egészségügyi és szociális helyzetének javítása megköveteli az egé-z'égügyi, az üzemorvosi ellátás fej­lesztését A munkavédelem területén foko­zott figyelmet kell fordítani a munkavé­delmi oktatás és a szemlék hatékonyságá­nak növelésére, a dolgozók fegyelmezetlen­ségének megszüntetésére. Gondot kell for­dítani a helyes munkavédelmi szemlélet kialakítására. A gazdaságpolitikai célkitűzésekkel és lehetőségekkel összhangban, a vállalati szociálpolitikai tervekben a munkások üdülteté'ére nagvobb figyelmet kell for­dítani. Tovább szükséges emelni a mun­kások és munkáscsaládok arányát — kü­lönösen a nagycsaládosokét, — mind a SZOT- mi»rl az üzemi üdültetésben, dif­ferenciáltan összekapcsolva a végzett munkával. Az üzemi bölcsődékben és óvodákban a — megvei átlagnál is nagyobb — zsúfolt­ságot megyei, üzemi és helyi forrásokból. 8 nem utolsósorban társadalmi összefogás­sal mérsékelni kell. Az V. ötéves terv hátralevő részében erőfeszítéseket Igényel a kereskedelmi há­lózatfejlesztés megvalósítása. Alapvető feladat az ellátás folyamatos, kiegyensú­lyozott, kulturált biztosítása. Á tanácsi és a kereskedelmi szerveknek nagvobb mér­tékben kell törekedniük a magasabb szin­tű alapellátás biztosítására, a vásárlási körülmények javítására. Az ipari szolgáltatást elsősorban a mun­káslakta területeken kell jobban feilesz­tenl. Nagy fontosságú politikai jelentősége miatt a tanácsoknak gondot kell fordíta­niok arra. hogv a munkások lakáshoz ju­tási feltételei javuljanak. A munkáslakás­éoítés szervezéséhez az építési területek álljanak időben rendelkezésre, a tervezői és kivitelezői kapacitás biztosított legyen. A politikai munka eszközeivel meg kell gyorsítani a munkásosztály egészét illető­en a szocialista osztályvönások, a munkás-paraszt szövetség erősítését. A szocialista nemzeti egység szélesítése és mélyítése érdekében tovább kell fejleszteni a munkásság és a parasztság, és az értel­miség kapcsolatait. A gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális együttműködés formáinak gazdagítására, a politikai szö­vetség tudatosítására van szükség. A munkásság politikai tájékozottságának színvonalát emelni kell. Az igényes és tá­jékozott munkásközvéleménv formálásá­ban törekedni kell a gazdasági, politikai és ideológiai-kulturális kérdések összefüg­géseinek feltárására, a komplex látásmód erősítésére. , Fokozott politikai munkát igényel a munkások szélesebb körű bevonása a politikai-közéleti tevékenységbe. To­vább kell javítani a pártépítő munkát, nagyobb figyelmet fordítva a munkásfia­talok közéletiségre nevelésére, a KISZ­szervezetek befolyásának növelésére. Az üzemi demokrácia fejlesztése az ed­diginél jobban szolgálja a munkások tu­lajdonosi. vezető osztálybeli tudatának erő­sítését. A munkások választott képviselői­nek felkészítésénél fordítsanak nagyobb gondot társadalmi szerepük növelésére, a kötelezettségek és Jogok egységben látásá­ra. A szocialista demokratizmus minden szintjén és fázisában erősítse a szocialista értékrend hegemón szerepét a munkások gondolkodásában és tetteiben. Nagyobb figyelmet kívánatos fordítani a munkások általános műveltségi színvo­nalának emelésére. A 8. osztályt el nem végzettek nagy száma indokolja a dolgo­zók általános iskoláinak fejlesztését. A kö­zépfokú képzés iránt a növekvő igénvek tíolégítését továbbra is biztosítani szüksé­ges. A művelődés iránti igény felkeltésé­ben egyre nagvobb feladat hárul a válla­lati. művelődési bizottságokra. A szakmai oktatás megteremtésén, az iskolai végzett­ség megszerzésének szorgalmazásán túl nagvobb segítséget kell adnlok a szocialis­ta brigádok kulturális vállalasainak telje­sítéséhez. Az általános iskolában továbbra is fon­tos feladat a pályairányító tevékenység ja­vítása. A szakmunkásképző intézetek, az üzemek és az általános iskolák törekedle­nek az eddiginél eredményesebben a hiányszakmák választására ösztönözni a ta­nulókat A szakmunkásképző intézetek és a kép­zésben érdekelt vállalatok együttesen se­gítsék elő a tárgyi és személyi feltételek megfelelő biztosításával a tanulókban a szakma iránti szeretet fejlesztését, ezáltal Is csökkentve a lemorzsolódást. A mun­kássá válás folyamatában nagyobb fi­gyelmet key fordítani a szakmunkástanu­lókkal való foglalkozásra. Az iskola és az üzem együttes felelősségének lobban kell érvényesülnie. Ahhoz, ^hogv még vonzóbb legven a fiatalok szamára a munkáspálya, a családok, az egyes munkaközösségek szemléletén is változtatni szükséges. A felnőtt munkások szakképzésénél, to­vábbképzésénél és átképzésénél a vállalati munka hatékonyságát, a termelési szerke­zet átalakítását, a technológiai eljárások korszerűsíté-ét és a dolgozók egyéni ér­dekeit összehangoltabban kell figyelembe venni. A tanácsi és a szakszervezeti művelő­dési intézmények, a vállalatok gazdasági vezetése és áz üzemek társadalmi szerve­zetei összehangoltabban. az anyagi és szel­lemi erők ésszerűbb koncentrálásával, a tevékenység koordinációjának javításával dolgozzanak a munkásművelődés fejlesz­téséért. A közművelődési tevékenység szo­cialista személyiséget formáló szerepét kell erősíteni, bátrabb küzdelmet folytatva a műveltség szűk, prakticista értelmezése és a kulturális munka ilyen irányú egyoldalú végzése ellen. Az üzemi pártszervezetek továbbra is azon munkálkodjanak.- hogv területükön érvényesüljön a munkásosztály vezető szerepe erősödlenek a munkásság szocia­lista osztálvvonásal. A rendszeres és fo­lyamatos pártélettel növeljék az alapszer­vezetek politikai, szervezeti ereiét. A Dártdemokráciát megfelelően hasznosítsák a párttagok öntevékenységének, felelőssé­gének. aktivitásának kibontakoztatására. A pártszervezetek ideológiai egységének erősítése érdekében fokozzák az eszmei­politikai nevelőmunkát. A munkás párt­tagok eszmei szilárdsága párosuljon a marxista—leninista elvek cselekvő alkal­mazásával a termelőmunkában, a köz- és magánéletben tanúsított példamutatással. Ez biztosíthatja a pártszervezetek munká­sok körében végzett Ideológiai tudatformá­ló tevékenységének kiszélesítését és haté­konyságát A politikai feltételek megfelélőek ahhoz, hogy igényesebb, színvonalasabb, eszmeibb nevelő munka bontakozzék ki. Az eszmei­politikai munka feladatainak kijelölésekor mindig figyelőmbe kell venni az adott helyzetet, a politikai közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Agitációs és propagandatevékenységünk­kel erősíteni kell: a munkások elköte­lezettségét, a politikai hatalom iránt, nö­velni felelősségét a párt politikája Iránt, őszintén és nyíltad beszélni a min­dennapi gondokról, problémákról, a tény­leges gazdasági helyzetről, világosan meg­mutatva a gazdasági problémákbél kivezető utat. azt. hogy többet és főként jobban kell dolgozni, többet vállalni a társadalmi és közéletben egyaránt. Emelni szükséges a fizikai munka tár­sadalmi rangját becsületét, s az ezt meg­alapozó erkölcsi értékrendet. Olvan tár­sadalmi közgondolkodást kiálakítanl és for­málni. amely a változó világ eseményeit jobban nyomon tudja követni. Az agi­tációban a gondokkal és nehézségekkel való foglalkozás ugvanakkor ne szorítsa háttérbe az elért eredmények bemutatását, tudatosítását. A pártszervezetek agitációs tevékenysége segítse az üzemi, vállalati feladatok vég­rehajtását. Szemléletformálásában együt­tesen foglalkozzon a minőségi termelés, a műszaki fejlesztés, az értékesítés kérdé­seivel. Segitsc az anyagi ösztönzés, a mun­ka szerinti elosztás, a differenciált bére­zés elvének következetes megvalósítását, érvényesítését. Ösztönözze és támogassa az üzemi dolgozók kezdeményezéseit a szo­cialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztésére. A pártszervezetek gazdaságszervező és -ellenőrző tevékenységükben fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a hatéko­nyabb munkára, a tartalékok feltárására, a termékszerkezet korszerűsítésére. Tá­masszanak nagvobb követel mén veket a gazdasági vezetőkkel szemben, aktívabban kezdeményezzenek. fejlesszék szervező, mozgósító, koordináló tevékenységüket. Elsősorban elvi politikai irányítással, poli­tikai módszerekkel biztosítsák a gazdaság­politikai célkitűzések megvalósítását. A megyei pártbizottság kéri a Dárt-. az állami, gazdasági, társadalmi szervek, tes­tületek vezetőit, aktivistáit, támogassák az ipari, mezőgazdasági üzemekben dolgozó munkásokat nemes törekvésükben. amely­Ive! méltó módon kívániák köszönteni pártunk XII. kongresszusát, hazánk fel­szabadulásának 35. évfordulóiát. Érhesse­nek el útubb munkasikereket a gazdaság különböző területein, s méltóképpen ve­hessék ki részüket az előttünk 6116 gaz­daságpolitikai feladatok megvalósításából. A munkások Csongrád megyében is szö­vetségben a parasztsággal, együttműködve az értelmiséggel, a jövőben is legyenek ak­tív részesei a. fejlett szocialista társa­dalom építése során ielentkező növekvő feladatok sikeres megoldásának. MSZMP Csgjinrá* megyei Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents