Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

MSZMP SZEGED VÁRÓ Sí BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 276. szam 1979. november 25., vasárnap Ára: 1,60 lorint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tervezéstől a megvalósításig Új partfal védi a Tisza árhullámaitól Szegedet Mai számunkban: Az 1879-es. Szegedet romba döntő nagy árvízről korabeli fényképek, metszetek, írásos dokumentumok mesélnek. Az akkori rettenethez hasonlót 1970-ben érezhetett a város lakossága, amikor is 961 centiméterrel tetőzött a Tisza Szegednél. Az alsó rakpart lámpái épphogy kikukucskáltak a vízből ; a képet lapunk fotóriportere is megörökítette. Ma ,már e felvétel is bekerült a dokumentumok közé, a 70-es árhullám elleni védekezés immár egyik fejezete a várost oly sokszor megijesztő vízzel vívott harcnak. A szegedi pusztító elöntéssel fenyegető vizek története ezzel remélhetőleg lezárult. Az idén elkészült, a nagy árvíz centenáriumi ünnepségén átadott új partfal az 1970-ben mértnél 120 centiméterrel magasabb vízállás esetén is biztonságos védelmet nyújt. Ilyen magas vízállás pedig átlagosan ezerévenként egyszer várható csupán. Hogy új partfalat kell építeni. az az 1970-es árvíz után végképp nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára. A kilenc évvel ezelőtti védekezéskor ugyanis bebizonyosodott: a partfal jelentős részén labilis a talaj. Az új védelmi rendszer kidolgozásával a Mélyépítési Tervező Vállalatot bízta meg a generálkivitelező, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az öt tanulmánytervből végül a Kuzmann Gábor által felvázolt elképzelést fogadták el, s valósították meg. Az építési munkálatok 1973-ban kezdődtek el, folyamszabályozással. A csúszásra hajlamos talajt el kellett távolítani, és a medret úgy alakítani, hogy a folyó szabályozásával biztosított legyen az újjáépített alsó és felső partfal, a régi és az akkor még leendő új hid pilléreinek stabilitása. Ehhez azonban jó előre tudni kellett: a Tisza hogyan reagál a beavatkozásra. Az ATIV1Z1G hidrológusainak szaktudására volt szükség, ök. dr. Vágás István főmérnök vezetésével elméleti számításokat végeztek, megmondták, miképp lehet a medret úgy alakítani, hogy a folyamszabályozással a legideálisabb irányba terelődjék a víz sodorvonala. Ha nem vigyáznak — magyarázta a főmérnök — túlságosan kiszaladhat a sodorvonal Szeged vagv Üjszeged felé. s valamelyik oldalon partomlást okozhat. A hidrológusok szakértelmét a későbbiekben sem nélkülözhették az építők. A víz viselkedésének ismerői ugyanis száz esztendő vízállási adatainak feldolgozásával prognózist készítettek; előre jelezték, az építkezés idején mikor, milyen magas vízállás várható. — A Tisza ígv is sokszor megtréfált bennünket — mondia Gera Mihály építésvezető. — Számtalanszor volt, hogy betonoztunk, vasszerelési munkán dolgoztunk. amikor rajtunk ütött. A lépcsőfeljárók, a kikötőbakok építését nemegyszer félbe kellett hagynunk. Elöntötte a munkaterületet a víz. hurcolkodhattunk föl. Aztán, az árhullám elvonultával. ismét dologhoz láthattunk. de előbb le kellett tisztítanunk az iszapot, rozsdátlanítottunk. A vízálláshoz olyannyira alkalmazkodnunk kellett, hogy amikor árhullám közeledtét jelezték a hidrológusok. nem számított, meddig tart a hivatalos munkaidő, addig dolgoztunk, amíg az adott munkát be nem fejeztük. így aztán nemegyszer éjszaka, szombaton, vasárnap is kint szereltek. betonoztak az emberek. A Tisza arra szorította az építőket, hogy akár egyik napról a másikra módosítsák a kivitelezés ütemterveit, s átszervezzék a munkát. De mert az egykori kubikosok már hozzászoktak a folyó szeszélyeihez, sikeresen alkalmazkodtak az oly gyakran változó munkakörülményekhez. Az építés így megfelelő ütemben haladt, s ebben a találékonyságnak is nagy része volt. Nem tudott a DÉLÉP betont szállítani? A munkások a helyszínen kevertek betont. Az időjárással dacolva, még fagypont alatt is betonoztak — fóliasátor alatt. A kivitelezés nevezetes mozzanatai: 1973-ban elkezdtek a folyamszabályozási, 1374-ben hozzáláttak a felsötámfal építéséhez. Ez utóbbi munkát ugyancsak meggyorsította, hogy Fajha László, az ATIVIZIG mérnöke kidolgozott egy újszerű zsaluzási technológiát. Újításának lényege: a támfal építésénél a hagyományos deszkazsaluzat helyett előregyártott vasbeton elemeke'. úgynevezett zsaluzó paneleket használtak. Az újítás méltán nyerte el a szakemberek tetszését. a Szegeden kidolgozott technológiát azóta már a győri vízügyi igazgatóság is átvette. A Duna-parti városban ugyancsak a tetszetős Foikaféle panelekkel készítették el az új támfalat. 1975-ben már az Északi hídfeliáró építésén. 1976-tól az alsó és a felső rakpart kialakításán, a lépcsőfeljárók, az utak és a járdák énilésén dolgoztak az ATIVIZIG és az alvállalkozók mup'.osai. A szegedi par'.'al rekonstrukciója a kitűzött határidőre. 7.770. március 1 'i-re, 2-36 millió forintos költséggel befejeződött A város 1500 méteres szakaszon kiépített új védelmi rendszere teljes biztonságot nyújt. Erre szükség is van, hiszen Szeged előtt el kell folynia mindannak a víznek, ami a Tisza vízgyűjtőjében lefolyásnak indult. Nem túlzás, ha azt mondjuk, a tiszai árvíz okozta gondok az ATIVIZIG működési területén összegeződnek. Az igazgatóság vízépítő munkásai most a partfal másik szakaszán, az új Hungária Szálloda és az új hid közötti. 600 méter hosszúságú szelvény felújításán dolgoznak: új mellvédfalat építenek. A szivárgás csökkentése, az egységes biztonság kialakítása a céljuk. Munkájuk a közlekedés szervezése szempontjából is jelentős; a rekonstrukció befejeztével négysávos úttesten közlekedhetnek a Felső Tisza parton a gépjárművek. December 7-ig ténylegesen befejeződnek a munkálatok a partfal nagyobb szakaszán is. Suti Pál és Vincze Mihály szocialista brigádja rnég a volt vasúti hid környékének rendezésén dolgozik; a térburkolatot kész.ítik, járdát és rampalejárót készítenek. Korábbi erőpróbákon megedződött, a vízépítésben évtizedes tapasztalattal bíró munkások fáradoztak azon, hogy a tervezők elkéozelés" valóra váljon. Kubikosoknak vallják magukat, jóllehel egészen más módszerekkel, szerszámokkal dolgoztak, mint egykoron apáik. — A vízmérték, a szintezéshez használatos. fából Összeillesztett kereszt és a zsinór most is része a kubikos kelléktárának. Pusztán ezekkel azonban ma már nem sokra mennénk — magyarázza Suti Mihály, aki több mint negyedszázada földmunkás. — A gépek nélkül ötször-tízszer ennyien sem végeztünk volna hal év alatt a munkával. Rakodógépekkel, darus kocsikkal, szivattyúkkal, szállítószalagokkal. kotrógépekkel dolgoztunk. Megtanultuk a vasszereiést. a betonozást is. így lettünk mi. a talicskával összenőtt kubikosokból vízépítő munkások. A szegedi árvízvédelem krónikájának minden bizonnyal nevezetes dátuma lesz, 1979. Az építkezésről készített felvételek — melyekből jó néhányat lapunkban is láthatott a lakosság — máris dokumentumértékűek, ahogyan a rekonstrukció egyes mozzanatait megörökítő írások — úgy véljük — szintén hozzájárulnak a város történetének felidézéséhez. Reméljük, az eljövendő korok múlt iránt érdeklődő szakembere ugyanezt mondja majd. mint a mostani építők, a majd száz esztendővel korábban munkálkodó kollégák teljesítményéről: tisztességes, jó munkát végeztek. Ladányi Zsnzsa A munkásosztály gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, tudati fejlődéséről — Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának üléséről (3—4. oldal) Kádár János fööaOta Nyikolaj Sajbakovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombat délelőtt a KB székházában fogadta Nyikolaj Rajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesét. az Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes, clvlársi légkörű megber.sélésán áttekintették a magvar—ojvjet sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdé-: seit. A találkozón jelen volt Huszár István, az MSZMP, Politkai Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Nyikolaj Bajbakov szombaton elutazott hazánkból. (MTI) Befejeződtek magyar—jugoszláv tárgyalások Szombaton befejeződlek Marjai Józsefnek, a iáinisztertanács elnökhelyettesének és Braniszlav lkaucsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökhelyettesének tárgyalásai. A megbeszéléseken megállapították, hogy o két szomszédos szocialista ország kapcsolatai eredményesen fejlödnek, s ez alapot nyújt a politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és más területeken folyó együttműködés további kiszélesítésére. Különös figyelmet fordítottak Magyarország és Jugoszlávia gazdasági kapcsolatainak értékelésére. Az e területen folyó együttműködés eredményességét jól érzékelteti, hogy az 1976—1980. évekre szóló áruforgalmi egyezmény előirányzata már ez évben teljesül, s kedvezően alakul a forgalom áruösszetétele. Egyre nagyobb teret hódítanak a korszerű együttműködési formák: az idén a teljes áruforgalmon belül 23 százalék a hosszú lejáratú megállapodások alapján lebonyolódó szállítások aránya, s 16 százalék az ipari kooperációkból' származó áruké. Ügy értékelték, hogy ezen együttműködési formák kiterjesztésére további lehetőségek vannakt különösen a közúti és vasúti járműipar, az elektromos es és elektronikai ipar területén, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezések gyártásában, a vas- és színesfémkohászatban, a kokszgyártásban. a vegyiparban, valamint a faés papíriparban. Mindkét fél pozitívan értékelte a határ menti gazdasági együttműködés fejlődését. A tárgyalásokon hangsúlyozták a hosszú távú gazdasági együttműködés jelentőségét, szükségesnek ítélték, hogy a két ország illetékes szervei kiemelten foglalkozzanak az 1981—1985. közötti időszakra vonatkozó együttműködési elképzelések összehangolásával. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton délelőtt a Parlamentben fogadta Braniszlav Ikonicsot, A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József, ott volt Zlatán Kikics, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőié. Braniszlav Ikonics és kísérete szombaton elutazott hazánkból. (MTI) Hazaérkezett Bukarestből Szombaton Bukarestből hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Apró Antalnak, a Politikai Bizottság tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével ré$zt vett: a Román Kommunista Párt XII. kongreszszusán. A delegáció tagja volt Frank Ferenc, a Központi 3izottság tagja, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára és Rajnai Sándor, hazánk btu karesti nagykövete. (MTI) Somogyi Károlyné felvétele Vonuljon bármilyen árhullám a Tiszán, az új partfal teljes biztonságot nyújt