Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

27 Vasárnap, 1979. november 18. A debreceni Minősééi Szabó Ipari Szövetkezetben kis szériában alkalmi ruhákat varrnak, exportra. Nagy pontosságot igényel ez a munka, meri egy-egy modellből csupán 400 —500 darabos széria készül. Egy év alatt százötven fazonbol hatvan-, hetvenezer alkalmi ruhát varrnak Szövetkezeti kereskedelem Ez év július elsejével, a Skála és a Szöváru vállalatok egyesülésével alakult meg a Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat. A két vallalat egyesülése képezi a szóvetkezeti kiskereskedelem egészére kiterjedő integráció magvát. A szoros együttműködés sok előnyt nyújt a résztvevőknek — 218 tagszövetkezet, illetve vállalat — és nem utolsósorban a népgazdaságnak. A legfontosabb előny az áru útjának ésszerűsítése, lerövidítése, amely számottevően növeli a gazdalkodás hatékonyságát. Politika azilusái Párttaggyűlés a Felszabadulás Tsz-ben Szeged egyik legnagyobb közös gazdasága, a Felszabadulás Tsz pártalapszervezetének beszámoló — a legutóbbi öt év politikai és gazdasági eredményeit elemző — taggyűlésén a párttagság teljes létszámban megjelent. A gazdaság különböző ágazatai pedig igencsak távol esnek egymástól. Újszegedtől Bak-tóig, Algyőtől Sándorfalváig terjed a gazdálkodás lességeinek egységes érteihatára. Ezúttal — az MSZMP mezését érvényesítették a XII. kongresszusára készülve gyakorlatban. Politika — senki nem akarta elmués hogyan hasznosítanak. A tudományos felmérés megmutatta. a talaj kémiai öszszetételén hogyan javítsanak. ISV-rendszerű serléstelepük építésére 50 millió forintot fordítottak, s ezzel a hízósertések számát háromszorosára növelték, amelyből évente mintegy 8 ezret exportálnak. A jó gazdálkodási eredmény titka itt a vezetésen túl az emberben keresendő, és Még el sem kezdenek például ha- régi vagy új ágazatban egy gazdaság itt közös úton lasztani a számvetést, hogy ladt. Hogy megélhessenek és beruházást, már szakembemire mentek erőben, össze- mindig jobban, s amellett reket képeztetnek itthon és fogásban, közös akaratban. gyarapodjanak is. okos, cél- külföldön. Tanulnak innen * rávezető beruházásokra volt ösztöndíjasok a SzovjetunióA.z alapszervezet vezetősé- szükség, új termelőágazato- ban és Hollandiában. A vegének beszámolóját Tóvízi kat létrehozni és a régieket zető beosztásúak között 40-en Imre párttitkár terjesztette a továbbfejleszteni az állat- végeztek főiskolát vagy egyetagság elé. Az ötévi munka tenyésztéstől a melegágyi és temet, hatvanan technikumot, felmérése két részre tagoló- a szabadföldi növénytermesz- A szakmunkások száma 260 dott. Egyik volt az alapszer- tésig, az üvegházak építésé- * vezet politikai tevékenységé- tői a korszerű sertéstenyész- A beszámolóban egvérteltosig. mű volt: itt már megalapoz* ták a VI. ötéves tervet és A szegedi Felszabadulás nvugodtan nézhetnek a jöketto egységes egészet alko- Tsz mai közös vagyona több vőbe. Árendás György téesztott. Az alapszervezet veze- mint 300 millió forint, és az elnök azonban ehhez hozzátősége és tagsága politikai elmúlt öt év alatt, illetve tette felszólalásában hogv eredményeit érzékeltetik a 1982-ig ugyanennyit íordíta- olyan „luxust" nem' szabad tények, öt év alatt 194 témát nak beruházásokra. Hat és megengedniük a jövőben tárgyaltak meg a taggyűlés fél hektáron új üvegházakat mint amely az idén történt.' fórumán, amelyen 301 hozzá- építenek most, amelyek gépi A rossz időjárás melMt saszólás hangzott el és 145 ha- és technikai berendezéseinek amelyet jó részét a Szovjetunióból párt- szállították ide. Sándorfalva határában pedig 236 hektáron halastavat építenek. E téesz párt- é3 gazdasági vezetőségének nincs különö- daság soros dolgaival foglalsebb titka abban, hogy ami- kozott, egyetértve a párthez fognak, az mindig sike- alapszervezet vezetőségének seg alakuljon ki a hétköz- rül. Legalapvetőbb termelési beszámolójával a politikai ISEL? Jl!ZZe:l f°lhatí fí" eszköz itt is a föld. Sajnos, munkáról, gazdasági cselekaz övéké Szegeden a leggven- vési programja teljesítéséről, gébb termőadottságú. Ezen Az MSZMP Szeged városi úgy fogtak ki, hogy megvizsgálták a talaj szerkezetét és termőképességét, s az eredmények alapján döntöttek, hogy mely területeket mire nek tükörképe, a másik gaz. dasági cselekvési programjának nyomon követése; a tározatot hoztak, légre is hajtottak. A tagság létszámban, egységben, politikai iskolázottságban erősödött. A taggyűlések célja az volt, hogy élénk politikai légkör, a soros feladatokra irányuló tevékeny. ját hibájuk is okozott kárt búzatermelésükben. A többi felszólaló — Török Székely Sándor. Molnár Mihályné. Hézső Sándor, Boros Pál, Kiss László — ugyancsak a gazadatok végrehajtására. S ebben találkozott a közös akarat. vezetőké és beosztottaké, párttagoké és pártonkívülieké. Mi jellemzi ezt a gazdaságot. amely Szeged és az ország ellátásában jelentős szerepet tölt be? Az. hogy akármilyen nagy beruházásba fogtak, az megérte nekik. Minden sikerült, ahogy mondani szokták, „minden bejött", bár az elhatározást nemegyszer nagy viták előzték meg. Amikor azonban döntöttek, a végrehajtásban, a munkában senkinek sem volt pardon. Ez történt akkor is, amikor a hetvenes évek elején négy más. gyenge téesz csatlakozott hozzájuk. Ha sok erőbe telt is, megbirkóztak a kezdeti nehézségekkel. Elsősorban az „új" és a „régi" téesztagok jogainak és kötebizottságának osztályai is úgy értékelték az alapszervezet öt esztendei munkáját, hogy az eredményes, sikeres volt. L. F. Új fűtőm ü Megkezdődtek az üzemi ember teljesít szolgálatot próbák Szombathelyen, Vas Üzembe állításával 8000-re megye új, legnagyobb fűtő- emelkedett Vas megyében a D művében. A háromkazános pakuratüzelésű enegiaközpont óránként 21 millió kalória hőt ad a távfűtőrendszerbe: a Derkovits-városrész 1700 otthonába szolgáltat meleget. A százmillió forintos költséggel létrehozott üzemet szinte teljesen automatizálták. Egy műszakban öt szaktávfűtéses lakások száma. ,ivat lett városépítéssel foglalkozni. Az urbanizáció örömei, gondjai, az örök reflektorfényben állandóan piedesztára kerültek. Ilogy miért? Találgathatunk. A magyar városok történeteben példátlanok az olyan fejlesztések. mint napjainkban. Százezrek életformája változott meg tíz-húsz év alatt, mert a tanyákról, falukból a nagyobb településekre költöztek. Az ország lakosságának a fele már varosban él. Az urbanisztika feilódése kihat. a gazdasági és társadalmi életre. Nemcsak kihat, hanem tneghatarozója a társadalmi, gazdasági előrelépés ütemenek. mert például hiába akarunk új üzemet telepíteni ott. ahol a csatornák fogyatékosságai, a közművek hiánya miatt nincs lehetőség. Am nemcsak a városok lélekszáma változott. hanem az emberek szemlélete is. Sokan úgy gondolkodnak, legyen szép. kellemes a lakás, de tágabb az otthon, a környezet is. A társadalom igényei egvre magasabbak. A központi intézkedések jól bizonyítják ezt. Ügy is lehetne fogalmazni, a 70-es években a nagyobb köveielménvek mialt újabb minőségi szakasza kezdődött az urbanizációnak. Mégpedig az 1971-ben jóváhagyott országos településhálózat-feile.sztési koncepció, területfejlesztési irányelvek alapján. A tervszerű településhálózat-fejlesztésnek néhány nagvon fontos feltételét, alig tíz év alatt teremtették meg. Hogyan? A 70-es évektől kezdődően a városok mar elsősorban adottságuk, lehetőségük és szerepkörük alapján növekednek. Az Országos . Tervhivatal az V. ötéves tervben úgy határozta meg a tanácsi beruházások aránvait. ho?v figvelembe vette a települések kategóriáit. szerepkörüket, vonzáskörzetüket. Több központi iránvító szerv a területfejlesztési koncepcióhoz illesztette saját elképzeléseit, hol. mit építsen. Az állami lakásépítést mind a 130 városias településre kiterjesztették. A megyék 1972-ben olyan településhálózat-fejlesztési tervet készítettek, amely az országos programon alapszik. Nem soroljuk tovább az intézkedéseket, néhányból is kitűnik: a városépítés olyan folyamat, amelynek fő irányait jól kitűzött oszlopok jelzik. Azon fölösleges lenne vitázni, hogv a városépítés sem a véletlen műve. és igen • hasznos meghatározni a települések növekedését. a terjeszkedés ütemét. Bizonvos törvényszerűségek feltárását. Így például igen érdekes jelenségeknek lehetünk tanúi. Az intézkedések, a programterv hatására egyre inkább érvényesül — a főváros vonzerejének csökkenése miatt — a vidék fejlesztése. A megyeszékhelyek, középvárosok. de az öt kiemelt felsőfokú központ — így Szeged is — rendkívül nagy utat tett meg egy évtized alatt Különösen a közműfejlesztés, a városi közlekedés és a lakásépítés eredménvei dicsérhetők. Az urbanizáció mutatói 40—50 százalékkal kedvezőbbek. Szépek a sikerek, de ha beutazzuk a magyar városokat, még mindig azt látjuk, területenként, vidékenként nagvok a különbségek. Pedig minden szerv azt szeretné, ha nz urbanizáció folyamata sokkal kiég versül vozotlabb lenne A kiemelt felsőfokú központok nrág mindig nem tudnak ellenpólusaivá válni a fővárosnak Az ipar és sok tudományos intézet vidékre telepítésével nem iar együtt Budapestnek, mint az „egyetlen" országos tudományos kulturális, oktatasi központ súlyúnak csökkentése. Az ellensúlyozásra kiemelt öt felsőfokú város a többinél jelentősebb megyei székhely lett. de meg a régió talán valódi központjává sem vált. Ezenkívül azt is tapasztalni lehet, hogy az. azonos szerepkörű varosok közti különbségek. ha csökkentek is. de még léteznek. Elsősorban a területi fedettségi szintek miatt, aminek alapja legtöbbször a történelmi örökség. Egy települesen belül is észrevehetők az ellentétek. A magyar városok hagyományos kepehez hozzátartozik: elhanyagolt peremkerület, az uj ruhába öltöztetett, régi varosmag. az altalában szürke, de kényelmes, ottbont biztosító lakótelep. A következő evek leckeje Is ebből következik: .mennyire csökkenthető egy települesen belül a különbség? Az azonos szerepkörű városok mikor szakítják át egyszerre azt a célszalagot, amelyet a területfejlesztési intézkedésekkel feszítettek ki? ' Annyi bizonyos, és ina már világosan' látszik, hogy az intenzív, szelektív fejlődés úlját kell követni a városépítésnek, ha rövid időn belül meg akarjuk szüntetni az. elmúlt időszak településhálózat-fejlesztési hiányosságait. Ügy válik kiegyensúlyozottá az építés ha a városok növekedésének ütemével jobban összhangba keriil az infrastruktúra bővülése. Korábban is születtek határozatok, intézkedések a belső városrészek felújftására. a rekonstrukció fokozására — Szeged például ebben orszá. gosan is elismerésre méltó eredményeket ért el. nemrég a Hild-érmet is többek között ezért kapta. A látványos eredmények sok helyen elmaradtak. Ugyanis a magyar városok területi növekedése már túlzott, milliárdokat követel, indokolatlanul. Az infrastruktúra költségei — így — magasak, tehát a városépítés rendkívül megdrágult. Ezért a jövőben sehol sem lehet figyelmen kívül hagyni a történeti belvárosok felújítását. Lakást nemcsak úgy lehet „építeni". hogy a régieket lebontjuk, és új falakat húzunk, hanem a rekonstrukciókkal is. Azon is el lehet gondolkodni, miért a fővárosban készítik a városok területi terveit ' lizonyos. ha helyi tervezömű helyek B kapják ezt a feladatot, a lehetőségek. a terepismeret alap ián talán aa adottságokhoz jobban alkalmazkodva álmodják meg a jövő városát. Nem véletlen, hogy ennek szükségességét — a. tervezés decentralizálását — a IV. országos városépítési tanácskozás megfogalmazta. Csalt jó tervek alapján épülhetnek szép utcák, terek. Az emberek pedig szép utcákon, tereken akarnak sétálni, pihenni. Szép. és nem arcnélküli városokban élni. A panelépítészettől pedig — ami szürkesége, jelltgtelensége miatt nemcsak vitára ingerel, de az urbanizáció további léptekéit is meghatározza — a jövőben sokknl többet szebbet várunk. A mai generáció felelőssége azért is igen nagy mert hazánk történetében soha ilyen óriási ütemben nem építettek városokat milliószámra otthonokat, amelyeket nemcsak látják, hanem majd lakják is unokáink. Halász Miklós Gépszerelők vetélkedője A mezőgazdaságban dolgo- ményt a következők érték el. zó ifjú gépszerelők országos 1. Tóth Kovács László (Csongszakmai és politikai vetélke- rád megye. Űj Élet Tsz, Székelője szombaton befejeződött, kutas), 2. Kiss István (SzolA verseny színhelye a Lajta- nok megye, Kunság népe Tsz, hansági Állami Gazdaság Kunhegyes). 3. Csanádi Iaegyik üzemegysége volt. A jos (Borsod megye, Hegyalja versenyen a legjobb ered- Tsz, Bekecs) Magyar építők Algériában Ábrahám Kálmán építés- vezési, szakértői és szakemügyi és városfejlesztési mi- berképzési tevékenységüket niszter vezetésével hazaérke- is. zett az Algériában járt épi- Ábrahám Kálmán megnyitésügyi küldöttség. Tárgya- totta a magyar építőipari kilásai során megállapodtak állítást és műszaki napokat. Algéria anabai kerületében s ennek során, mint a maközösen építendő 2550 lakás gyar—algériai vegyes bizottépítési ütemtervében. Elha- ság elnöke megbeszélést folytározták, hogy a továbbiak- tátott az algériai kormány ban nemcsak lakóépületek, több tagjával, többek között hanem középületek, ipari lé- a mezőgazdasági, a kerestcsítmények építésében is kedelmi, a könnyűipari, a részt vesznek a maavar éoí- relsőoktatási, az idegen forreszt veszne* a magyar epi ealmj & munkaügyi a p(snz„ tok. Kiszélesítik továbbá az ügyj <is az építésügyi miniszeddigi tervezési, műszaki ter- lerrel. Belefeziilek a szaRraiilfástaitüié- és ifjúmunkásiiapok Harmadik alkalommal ezúttal is jól szolgálta a mőgondozói, védőnői, s jól rendezte meg az idén a szak- munkáséletre készülő és a sikerült a hagyománvos texmunkástanuló-és ifjúmunkás- dolgozó fiatalok kapcsolatá- tiles találkozó és az olaiioari napokat a KISZ Csongrád nak erősítését, az üzemi és a napok is. Az Alkotó ifjúság megyei bizottsága, a Szak- tanintézeti KTSZ-szerveze- pályázatra beérkezett rlkotászervezetek Csongrád megyei tek, a szocialista brigádok sokból 150-en állítottak ki. Tanácsa és a megyei tanács együttműködését. A megye melyek megyénk iparát és vb művelődésügyi osztálya ot varosaban csaknem fél- szakmun casképzéset repreA négyhetes eseménysorozat száz politikai, szakmai, kul- zentálják. _ turalis és sportrendezvény Betekintés a munkáséletbe, | adott alkalmat arra, hogy a új lehetőségek a pályaválaszma és a jövő ifjúmunkásai táshoz, szakmai tapasztalatmegismerkedjenek egymás szerzés, baráti kapcsolatok, életével, munkájával, min- Így összegezhetjük a szomdennapi gondjaival. Számos baton véget ért megyei szaktalálkozó tette lehetővé a munkástanuló- és ifjúmunszakmunkástanulók és a kásnapok eredményét, szakmunkások véleménycse- A záróünnepséget tegnao réjét. ezzel is serkentve köz- este Szegeden, a József Attiéleti, politikai aktivitású- la Tudományegyetem közkat, növelve az ifjúsági szö- ponti épületének aulájában vétség tömegbefolyását. tartották. Ünnepi beszédében A különböző programok Horváth András, a KISZ hangulatát mindvégig fiata- Csongrád megyei bizottságaIos komolyság jellemezte. Uj nak munkatársa méltatta a kezdeményezés volt a Szege- rendezvénysorozat jelentőséden megtartott számítástech- gét. Irodalmi Összeállítással a nikai szakemberek versenye, szakmunkástanulók megyei az ifjúsági brigádvezetők ta- kulturális seregszemléjének náCskozása, a pályaválasztási győztesei léptek fel. Csak kirakatverseny." Első ízben fi1*1tenni kell című műsoru, , . , kat Nagy Zoltán, a Szegedi találkoztak egymással a me- Nemzeti Színház művész* gye fiatal ápolónői, csecse- rendezte.