Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

Péntek, 1979. november 16. 7 5 Ma Szegeden A politikai könyvnapok megyei megnyitója Ma, pénteken délután 3 órakor Szegeden, a DÉLÉP központi épületének könyvtártermében rendezik meg az idei politikai könyvnapok megyei megnyitóját. Ez alkalommal kerül sor a kiváló terjesztők megjutalmazására is. Ugyanitt kiállításon mutatják be a Kossuth Könyvkiadó könyveiből azokat, amelyek az elmúlt években megjelentek, illetve amelyeket a könyvnapokra adtak kL Széles körű választék, tartalmas kiadványok várják az érdeklődő vásárlókat, látogatókat. A politikai könyvnapok keretében a sok éves hagyományoknak megfelelően számos munkahelyi, üzemi, intézményi pártszervezet rendez politikai könyvkiállítást és vásárt a Kossuth Könyvkiadó könyveiből, kiadványaiból. A daganatkutatásról Onkológus kongresszus kezdődött A rákos daganatok hazai kutatásának két fontos kérdésköre: a sejthártyók szerepe a betegségfeltáró daganatbiológiában, illetőleg a fej- és nyakdaganatok kialakulása és gyógyító kezelése. E gyógyászati témák vizsgálati irányaival és klinikai eredményeivel —, mint két fő napirendi ponttal — háromnapos előadássorozatban több száz kutató és gyakorló orvos foglalkozik a Magyar Onkológusok Társaságának csütörtökön, tegnap megkezdődött XIII. kongresszusán. A tanácskozásra — amelynek a Magyar Kereskedelmi Kamara kongresszusi termében tartott plenáris megnyitóülésén részt vett dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter is — meghívtak számos külföldi onkológust A szinte szakmai továbbképzésnek is felfogható mostani kongresszus, különösen azoknak az orvosoknak, akiknek nem fő területük a rákkutatás, de munkájukban hasznosíthatók az ilyen jellegű — már a gyakorlat próbáját is kiállt — tapasztalatok. Friss információk hangzanak el — az előadási programból ítélve — különösen a fej- és nyakdaganatokkal kapcsolatban, mivel az utóbbi években a daganatsebészetnek egy új ágaként specializálódott a „fej-nyak sebészet". A sejthártya — orvosi kifejezésselsejtmembrán — minél behatóbb ismeretének az adja meg a jelentőségét, hogy rajta keresztül „zajlanak" a rákkeltő folyamatok is, csakúgy, mint minden életjelenség. (MTI) Ázó és beázó tetők 3. Kl fizeti az árát? Az igazsághoz az is hozzátartozik, nemcsak Senollal és Neoaciddal védték a lakásokat a víztől. A vízszigetelést is tartalmazó zárófödémnek számtalan típusa ismert, s ezek közül sokat ki is próbáltak. A zöme azonban nem Váltotta be a hozzáfűzött reményeket — ez az általános szakmai vélemény. Vagy túl drágának, munkaigényesnek bizonyult vagy megbízhatatlannak ítélték... Érdemes még egyszer belelapozni a már említett egyetemi tankönyvbe. A korszerűnek mondott hőszigetelő anyagokról csupán pár soros ismertető van, az is jobbára csak számokat említ. S tigyanakkor a hagyományos vízszigetelést úgy említi, hogy az „egy szigetelőréteg nem szigetelőréteg elmélet hátterébe szorult, a műanyag és más módosított bitumenes Bnyagok megjelenésével." A módosított, például üvegszállal kevert bitumenes anyagokat, tehát együtt említi a műanyag szigeteléssel. De a könyvben előnyös színben egyedül a műanyag szigeteléses eljárások vannak föl tüntetve! Ez ellentmondás és indokolt a kérdés: A már évszázadok óta ismert bitumenes szigetelés újból visszanyeri régi rangját? Ügy látszik, mivel a tönkrement tetőket ezzel lehet a legolcsóbban — és a jelek szerint a tartósság garantálásával is — elkészíteni. A DÉLÉP 1971—72-ben építette e többek között tarján! 505-ös számú házat is. A tető az épület átadása után nem sokkal beázott. (Ebben közrejátszhatott a hanyag kivitelezés, de precíz munka esetén is — előbb-utóbb — mindenképpen beázott volna a tető. Ez a szakértői véleményből is kiolvasható.) A tetőt kijavították, ám utána is beázott. Ugyanis a foltozáshoz is műanyag szigetelőanyagot használtak. Tehát nemcsak az elkészült szigetelés, hanem annak javítása is csődöt mondott A beázások megszüntetésére tett szakértői javaslatok zöme a tetőre épített újabb tetőt részesíti előnyben. Vagyis: a meglevő' tetőre körülbelül négy centiméter vastagságú könynyűbeton kerüljön — úgy, hogy lejtése is legyen! —, majd erre fektessenek egy újabb vízszigetelő lemezt. Túl azon, hogy ez az eljárás nagyon munkaigényes, drága is; körülbelül 500 forintba kerül négyzetméterenként. Meg kell jegyezni, hogy a győri házgyárban már évek óta hasonlóképpen készülnek a. tetők, amelyek nem áznak be. Ahhoz azonban, hogy a lejtést biztosító „második födém" is előregyártható legyen, át kell alakítani a házgyári technológiát A tetőszigetelés átlagosan 700—800 forintba kerül négyzetméterenként Kéthéjú tető alkalmazásánál ez az összeg a duplájára emelkedik! Ha arra gondolunk, hogy ez a megoldás megszünteti a beázásokat, akkor nem drága. De az is igaz, hogy a jelenleg ismert vízszigetelő anyagok jók, csak a technológia nem. Kifizetődőbb lenne, tehát egy olyan hibátlan technológia kidolgozása, mely a kéthéjú tetőnél olcsóbb és ugyanolyan. Van már olyan hőszigetelő anyag, amely nem változtatja térfogatát, s megfelel a tűzvédelmi előírásoknak is. (Az eddig használt hőszigetelő anyagok ugyanis tűzveszélyesek!) Van olyan vízszigetelő lemez is, ami nem olyan „érzékeny", mint a Neoacid, üvegszállal kevert bitumenes lemez. Ezzel is készíthető egyrétegű vízszigetelés. (Az egy réteg hangsúlyozása fontos, mert a hagyományos, többrétegű papírbetétes bitumen lemezekkel lassú a kivitelezés.) Igaz, ennek a funkcionálása is akkor biztonságos, ha a tetőnek van lejtése! A lejtést biztosító betonréteget azonban a házgyárakban nem mindenütt tudják előállítani jelenleg. Ezt az építés helyszínén, manufakturális jelleggel csinálják meg. ADÉLÉP-nél is ezt a módszert választották. Az utóbbi másfél évben már csak ilyen tetőket építettek. Ugyanakkor a DÉLÉP tett javaslatot, amely lehetővé teszi az előregyártast is. A hőszigetelő réteget kell úgy elkészíteni, hogy az megadja a tető lejtését is. Ezt a házgyárban el tudják végezni. Az eljárást azonban az ÉMI nem engedélyezi. A két cég azóta is harcban áll egymással, eredmény még nincs ... S hogy a szakemberek nem beszélnek egységes nyelvet, azt bizonyítják a már említett. a javításokra tett szakértői javaslatok is. Mindenki bizonygatja a maga igazát csakhogy ettől a tetők még nem lesznek jobbak. A DÉLÉP jelenleg a javítások legegyszerűbb módját választotta. A beázó tetőkre olyan Operabemutatóra készül a színház Darida Miklós rendezi a Bánk bánt bitumenes szigetelést tesznek, amely a víznyomásnak ellenáll. (Ezt a szigetelési megoldást zömmel a talajban levő szerkezetek szigetelésénél használják.) Ehhez körülbelül nyolc kilogramm bitumen kell négj^zetméterenként Ez az eljárás valamennyi hibajavításra tett javaslat közül a legolcsóbb, és biztonságos is. Dé ez is 285 forintba kerül négyzetfnétereúként. A DÉLÉP eddig 10 ezer négyzetméternyi szigetelést javított ki októberig, s várhatóan még ugyanennyi, ha nem több tetőfelületet kell foltoznia. A költség közel 6 millió forint! És hány városban kell még több tízezer négyzetméter szigetelést kijavítani? Ha valaki ezt kiszámolja, és azt is, hogy mennyibe kerül, bizonyára csillagászati összeget kap — amit elpazaroltunk... 1 A cikkben természetesen i nem volt mód minden apró részletre kiterjedő elemzésre. De talán a legfontosabbat sikerült érzékeltetni: elméleti és gyakorlati hibák, a know how hiánya, együttesen okozta, okozza a beázásokat. A lakókat persze mindez nem érdekli. Joggal várhatják el, hogy szakembereink kevesebbet vitatkozzanak, és olyan tetőket készítsenek, amelyek nem áznak be. A legnyugtalanítóbb az, hogy már tíz év is eltelt az első házgyár felavatása óta, s korszerű, a mai követelményeknek megfelelő tetőszigetelést még mindig nem tudunk készíteni. Horváth István A színház fiatal rendezője, Darida Miklós állítja színpadra Erkel operáját, a Bánk bánt, a november 23-i premierre. Klasszikus nemzeti operánk emberemlékezet óta nem ment a szegedi kőszínházban. Szerencsére annál gyakrabban a szabadtéri játékokon. ám egy olyan színháznak. mely nevében hordozza. nemzeti, nem hiányozhat huzamosabb időn át a repertoárjáról. Mást ne mondjunk: Szeged iskolaváros. Nem szabadna nemzedékeknek egymást váltaniuk az iskolapadokban anélkül, hogy a kötelező tananyag mellé ne láthassák-hallhassák a müvet, eleven valóságában. — Kettős feladatot kell megoldanunk. Egyfelől az újrafelfedezés igényével lapozni fel az operát, másfelől megőrizni a korábbi emlékeket. legendás előadások hagyományait — mondja Darida Miklós, aki az idei évadban szerződött Szegedre. 1975-ben végzett. Major Tamás osztályában, a Színművészeti Főiskolán, majd az Operaházban dolgozott. Innen vezetett útja Szegedre, ahol két feladat is várta: a Bánk bemutatója után máris hozzáláthat Kálmán Imre operettjének. A bajadérnak próbáihoz. — Erkel operája a nemzet történelmének kritikus időszakában, a Bach-korszakban született, bár terve . készen lehetett már 1852 táján, hiszen Egressy Béni. a librettlsta, 1851-ben meghalt. Bemutatójára i azonban csak 1861. március 9-én kerülhetett sor. Ekkor ugyanis az Ausztriát ért vereségek engedményekre késztették a bécsi udvart. — Erkel művészete népe érzelmeinek, kora hangulatának hű tükre. A Bánk bánban is a reformkor, a szabadságharc, az abszolutizmus időszakának gondolatvilága tárul fel. Ha témáját a meszszi múltból merítette is. mindig a jelenhez szólt, s a jövőt építette. Nemcsak a magyar operát kellett Erkelnek megteremtenie, hanem voltaképpen az opera számára felhasználható magyar hangszeres és énekes zenét is. A korábbi magyar operák szerény. sokszor szegényes hangszerelése után óriási előrehaladást jelentett a mű nagy zenekara. Erkel új hangszíneket fedezett fel együttese számára: bevezette az angolkürtöt. a hárfát, a viola d'amorét és — világviszonylatban is elsőként — a cimbalmot. Muzsikájának legigazibb értékei a csodálatos bősé gű dallaminvenciók, a témák szépsége és érzelemgazdagsága. Szinte nemzeti szimbólummá vált Bánk híres áriája: Hazám, hazám — a mű legnépszerűbb száma. A Keserű bordal keménykötésű, dacos hangja jól érzékelteti a békétlenek nekibúsult, de elszánt lelkiállapotát Gertrúd királyné és Bánk kettőse az opera drámai csúcspontja. A két szembenálló tábor teje csap össze: Gertrúd személyében összpontosul az idegen elnyomás, az önzó élvhajhászás pártjának minden bűne. Bánk pedig a nemzeti öntudat. a tiszta emberség képviselője. Tiborc alakjában a zeneszerző módot talált arra. hogy az éneket aláfestő zenekari kíséretbe beleszőjőn a Rákóczi-nóta egyik töredékére emlékeztető motívumot is. Ezzel kívánta éreztetni, hogy Tiborc panasza az egész nép leikéből fakadó keserűség kifejezése. — A próbákon a zene és az ének drámai funkciójának, a dráma szempontjainak fokozott érvényesítésére, a jelenete építkezések logikus menetéra törekedtünk. Bemutató: november 23-án, a Zenés Színházban. A címszereplő Juhász József, Melinda Bálint Ilona. Tiborc Gyimesi Kálmán. Gertrúd Górtva Irén. Petúr Kenesey Gábor lesz. Vezényel: Molnár László. N. I. Faiskolai napok Háromnapos, immár hagyományos ünnepi eseménysorozat kezdődött tegnap, csütörtökön a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A „főiskolai napok" megnyitójaként ünnepi tanácsülés volt tegnap az intézmény dísztermében, amelyen az új főiskolai tanárok és tanszékvezetők tartották meg előadásaikat, illetve elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló oktatókat Ma. pénteken a tudományos diákkörök intézményi konferenciáját rendezik meg. A délelőtti megSzakközépiskola és múzeum — Móráról Néhány éve került kapcsolatba egymással a szegedi erdészeti szakközépiskola és a Móra Ferenc Múzeum. A diákok az iskola kertjében régészeti leleteket találtak, az ásatások közben kiderült: honfoglaláskori sírokról van szó. Az imigyen létrejött kapcsolat eredményeként a múzeum munkatársai többek között történelemórákat tartottak, múzeumlátogatásokat szerveztek a szakközépiskolásoknak. A közelmúltban pedig Kürti Béla, az ásatások vezetője számolt be a fiataloknak a feltárások eddigi eredményeiről. A múzeumnak a Móra-év alkalmából rendezett Móra Ferenc, a régész című, tíz tablóból álló vándorkiállítása jelenleg az erdészeti szakközépiskolában tekinthető meg. Ehhez kapcsolódik ma, pénteken délben Trogmayer Ottónak, a Móra Ferenc Múzeum igazgatójának előadása Móráról, a régészről, amelyet az iskola első és második osztályosainak tart. Ugyanebben az időpontban Csongor Győző a harmadikosoknak és a negyedikeseknek Móra Ferencnek és Kiss Ferencnek, az erdészeti szakközépiskola névadójának barátságáról tart előadást — osztályfőnöki óra keretében. nyitón, melyen a főiskola főigazgatója. dr. Moholy Károly mond beszédet, elisrperő okleveleket és jutalmakat kapnak a legjobb diákkörök vezetői. A hallgatók nyolc szekcióban ismertetik dolgozataikat. melyeket az oktatókból álló zsűrik véleményeznek. A konferencián részt vesznek a társintézmények, hazai és külföldi felsőoktatási intézmények képviselői. A délutáni eredményhirdetés után az Ifjúsági Házban nyitják meg a főiskola képzőművészeti aU kotökörének kiállítását. Ugyancsak ma. pénteken, aa intézmény gyakorló általános iskoláiban bemutató órákat tartanak a hallgatók, számot adva jártasságukról — a pedagógia gyakorlatában. Holnap, szombaton a Ságvári gyakorlóban rendezett sportdélutánnal zárul a ..főiskolai napok" eseménysorozata. Heine-szobor A Baranya megyei Sombereken — hazánk egyik német nemzetiség lakta községében — Heinrich Heine költő köztéri szobrát avatták fel. A szobor Vilt Tibor szobrászművész alkotása. Munkavédelem a téeszekben Bács-Kiskun és Csongrád megye termelőszövetkezeteinek munkavédelmi előadói, illetve biztonságtechnikai megbízottjai részvételével tegnap Szegeden, a Technika Házában munkavédelmi tanácskozást rendeztek. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei TE3ZÖV és az SZMT előadói 'ártották előadásokat a megjelent szakembereknek. Dr. Farkas Miklósnak. a Csongrád megyei TESZÖV titkárhelyettesének megnyitója után Marsi Mihályné. a TÉSZÖV osztályvezetője. a téeszek munkavédelmi helyzetéről tájékoztatott. Többek között elmondta, hogy megyénkben még 23 termelőszövetkezetben — helytelenül — nincs szakképzett munkavédelmi felelős. Mészáros Tibor. a megyei tanács VD mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója a mezőgazdasági munkavédelmi vetélkedő szervezéséről. Garai János, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője pedig a munkavédelem szervezetével, társadalmasításával kapcsolatos aktuális feladatokról szólt. Az előadásokat vita követte. n Nyolcadik alkalommal rendeznek dzsessznapokat Szegeden. A Magyar Rádió, az Ifjúsági Ház, a Volán 10es Vállalat ifjúsági klubja, a JATE KISZ-klubja és a SZOTE közművelődési titkársága által szervezett háromnapos, nagyszabású rendezvénysorozatot ma, pénteken délután 2 órakor nyitja meg Goldschmied József, az Ifjúsági Ház igazgatója. A nyitóhangversenyen — este fél 7-kor az Ifjúsági Ház nagytermében — a Binder Quartett, a Komlói Spirituálé együttes, valamint Csík Gusztáv és Kovács Gyula együttese lén fel. holnap, november 17-én ugyanebben az időpontban pedig a világhírű Pcgeegyüttest, a Szegedi Molnár áixieland-ct és az amerikai Charlie Byrd trióját hall gathatják meg az érdeklő dők. Ugvanrsak holnap, szombaton este 11 órától jam sessiont rendeznek a JATE-klubban, többek között a Hot Jazz, az Eastegyüttes, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Szaniszlá János közreműködésével. November 18-án, vasárnap este fél 7-től a Saturnusegyüttes, Füsti Balog Gábor, a Hat Sziv együttes, az NSZK-beli Reiner Brüninghaus-duó és a jugoszláv Bosko Petrovics együttese lép a közönség elé. A dzsessznapok ideje alatt az Ifjúsági Házban az idegen nvelvű könyv- és zeneműbolt alkalmi vásárt rendez, amelyen zenei témájú szakirodalmat, különböző könyvritkaságoka' vásárol. atnak meg az ért lödők Szombaton és vasárnap délután 3 és 4 óra között gyanitt Gondc János dedlilja Jazz című k nvvét. Az Tnúsági Ház előcsarnokában dzs^ssztémájú ko-K-vtfo'ókból tárlat is nyílik.