Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

Péntek, 1979. november 2, ————————————— postaláda társszerzőnk az olvasó Mit tehet az ember, ha sajátja helyett más porszívóját kapja vissza a GELKA-ból? Nem sajnáljuk-e a dicsérő szavakat, amikor elismerésre méltó, követésre alkalmas cselekedetekkel találkozunk? Megbecsilljük-e a környezetünk tisztaságán, csinosításán fáradozók munkáját? Az egészséges embereket kellően foglalkoztatja-e a rokkantságuk miatt hátrányos helyzetbe kerüllek sorsa? Megkerült-c a lapunkban ls „körözött", villamoson elveszített táska? A lakóház-felújításnak mindenképpen kellemetlenségekkel kell járnia? — kérdésekben fogalmazva ígv adhatunk Ízelítőt e heti összeállításunk témáiból. Bővebb kifejtésük után azokat a leveleket Idézzük, melyeket az előző Postaládákban felvetett panaszok, Illetve észrevételek kapcsán az Illetékesek juttattak el szerkesztőségünkbe. A mozgássérültek ügyében Ami az egészséges embernek fel sem tflnlk, az a rokkantaknak, a mozgássérülteknek mindennapos probléma. Gond számukra a Járdáról lelépni, az üzletekhez vezető lépcsőket megjárni. Nekik keserves dolog autóbuszra, villamosra várni, ha nincs a közelben pad, ahol megpihenhetnek. És ugyancsak nagy gond, ha a rokkantsági nyugdíjat valamiképpen ki szeretnék egészíteni, mert a mozgássérültek alkalmazására csak kevés üzemben van lehetőség. Az utóbbi hetekben több olvasónktól kaptunk olyan levelet, mely a fentlekben vázolt problémákról tájékoztat bennünket. S hogy gondjaikkal Postaláda rovatunkban is foglalkozunk, annak nem az a magyarázata, hogy mostanában egyre többet hallani az őket sújtó nehézségekről. A figyelem középpontjába került e téma talán azért ls, inert a jövő esztendőt a rokkantak évévé nyilvánította az ENSZ. Ahhoz azonban nem kell kivételes alkalom, hogy a betegségük miatt hátrányos helyzetbe került emberek gondjait megértéssel, segítőkészséggel vizsgáljuk. Az előbbi sorokat Hadnál Gyula, s özv. L. J.-né levele kapcsán vetettük papírra. Olvasóink észrevételeit a városgondnokság, s a szegedi termelőüzemek vezetőinek figyelmébe ajánljuk. Radnal Gyula azért fogott tollat — levelét korábbi ttszsze állításunk ban már közzé tettük —, hogy Javasolja: a csökkent járóképességúek, mozgássérültek, leszázalékoltak érdekében helyezzen el padokat a 4-es villamosjárat megállóiban a városgondnokság. Javaslatát tehát nyilvánosságra hoztuk, de a sorok feltehetően elkerülték az illetékesek figyelmét. Mivel a gond sokakat érint, ezennel ismét helyt adunk az észrevételnek, arra számítva, hogy a panasz orvoslása sem várat sokáig magára. özv. L. Jánoené arról tudósít bennünket, hogy a mindennapi élet költséget — a lakbér, a fűtés, a villanyszámla kifizetése — szinte teljesen felemésztik a rokkantsági nyugdíját Hogy valamelyest könnyítsen helyzetén, munkát szeretne vállalni. Mint írja, ügyesen hímez, s bármilyen kézimunkát el tudna készíteni. Bedolgozóként munkába állna, de mindeddig nem sikerült olyan vállalatot találnia, ahol Igényt tartottak volna munkájára. Betegsége: porckorongsérv.) Gondjait megértve ezúton kérjük a szegedi vállalatok Illetékes vezetőit. ha tudnának levélírónk számára valamiféle otthon elvégezhető. különösebb szakértelmet nem Igénylő bedolaozől mttilMt Mztos'tnnt. értesítsék erről Postaláda rovatunkat. megjegyezvén: nem rajtunk múlik, hogy panaszokat, avagy elismerő sorokat gyüjtünk-e csokorba, hétről hétre visszatérő összeállításunkban. Rovatunknak az olvasók a társszerzői, levelük tartalmától függ, mikor milyen a Postaláda hangulata. Az alábbi sorokban olvasható levélhez még csak annyit: a dicsérő szavaktól nem idegenkedünk, csak azt sajnáljuk, hogy olykor azt te külön elismerést érdemlő cselekedetnek kényszerülünk minősíteni, ami voltaképpen, normális körülmények között, természetesnek tekintendő lenne. „Gondolom, meglepő, hogy noha nem panaszról tudósít, mégis közérdekű lesz a levelem — írja A. S. — Mert eddig a vállalatok csak a panaszlevelekre vagy a vásárlók könyvébe beírt panaszra válaszoltak. Ha valaki dicséretet jegyez be a könyvbe, arra csak a legritkább esetben reagálnak. Amiről szólni szeretnék: az IKV hidegburkolója garancialevelet adott végzett munkájára. (Kolonlcs szaktárs.) Igaz, szép és rendes munkát végzett, ezt húsz év tapasztalatával a hátam mögött állíthatom. Elismerés a gesztusért, ml lenne, ha ezt minden területen bevezetnék, í nemcsak az IKV-nál, más 1 szolgáltatóknál is. A másik téma, melyről szólni szeretnék: egyre több ember visel manapság szemüveget. Jómagam is azt hordok. S mlnt köztudomású, egy bizonyos idő után ki kell cserélni a szemüveget. Az SZTK-ból kijövet a 106-os számú OFOTÉRT szaküzletbe tértem be. Korábbi tapasztalataimból kiindulva, lesz ami lesz, gondoltam. A meglepetés azzal kezdődött, hogy az üzletben fiatal vezetőnő, fiatal eladók fogadtak, méghozzá korukat meghazudtoló udvariassággal. Nemcsak eladtak, hasznos javaslatokkal ls szolgáltak Második meglepetésem, hogy nem kellett hetekig várni: ..Délután fél 5-kor kész, tessék érte jönni", mondotta az eladó. S csodák csodája, a szemüvegem időben elkészült. Volt ugyan egy kis problémám vele. de amikor néhány nap múlva ismét be. tértem az üzletbe, újra kedvesen fogadtak, hasonló udvariassággal szolgálták ki a bolt többi vásárlóját ls. Miért írtam le mindezt? Mert a vásárlók könyvéből úgysem tudják meg az illetékesek, hogy vannak udvarias, kedves fiatalok is. Hozzászólás Elcserélt porszívó Bizonyára emlékeznek olvasóink, legutóbbi két összeállításunk környezetünk tisztaságával kapcsolatos témájára, az „Egy Örs — egy lépcsőház" elnevezésű, egyik levélírónk által meghirdetett felhívásra. Az ötletet többen pártolták, Fráter Éva újszegedi olvasónk viszont azért fogott tollat, hogy megírja, a felhívás megvalósítását illetően kétségei vannak. Olvasónk e témával kapcsolatban újabb levelet küldött szerkesztőségünkbe, azzal a kéréssel, hogy az általa különösen fontosnak vélt sorokat változtatás nélkül közöljük a Postaládában. Kérésének — abbéli meggyőződésünkben, hogy észrevételeit a segítő szándék jegyében fogalmazta — eleget teszünk. Előbb azonban megjegyeznénk, hogy a terjedelem véges volta miatt, s azért, hogy minél többen kapjanak szót, az ésetek egy részében a lényeget kivonatolva, s nem szó szerint közöljük az olvasói leveleket. A kommentárokra pedig, mivel a közzétett észrevételek a lap szerkesztőségének véleményét képviselik, a továbbiakban is jogot formálunk. .Idén június elején a tarján i Budapesti körúti GEL. KA-szervizbe adtam be zöldzsinóros Rakéta porszívómat, hogy megjavítsák. A készülék három hónapig volt a szervizben. Időközben érdeklődtem, elkeazült-e már, azt válaszolták, nem. Később értesítettek, hogy menjek el a porszívóért, mert anyaghiány miatt nem tudják megjavítani. Persze az ember ilyenkor ae lát, se hall mérgében. Én átvettem egy porszívót, de sajnos nem az enyémet. Otthon vettem észre, hogy a készüléket elcserélték. Megkezdődött a kálvária, személyesen, telefonon is reklamáltam, hiába. Még azt is megkérdezték tőlem, mivel tudom bizonyítani, hogy nem az enyém a porszívó. Azt válaszoltam, hogy a készülék gyári száma nem egyezik meg a mienk számával, mely a garanciakönyvben te megtalálható. Ezek után ellamerték a tévedést, ám a tarjáni szerviz műszaki vezetője ezután sem segített gondunkon. Könyörögve kér. tem. ndják meg annak az ügyfélnek a címét akiknek a készülékével elcserélték az enyémet. Nem akarom szaporítani a szót a lényeg az. hogy mind a mai napig nem kaptam viszsza a saját zöldzslnóros készülékemet Az utánajárás során még azzal is meggyanúsítottak, hogy netán aranyat rejtettem el a készülékben? S azért ragaszkodom annyira hozzá? (Időközben újabb fordulatot vett a történet értesítést kaptam, hogy megkerült, s megjavítva vár a porszívóm. Mikor érte mentem, kiderült, hogy a korábbi, idegen készüléket készítették elő számomra.) Nem tudom, ki az, akinek a szervizben dolgozók hanyagsága miatt tévesen adták ki augusztusban a készülékem. De ha az a valaki észrevette, hogy nem az övé a porszívó —, • ezt észre kellett vennie —, miért nem vitte azonnal vissza? Én három műszakban dolgozom, gyerekeim vannak, nagy fáradságomba került, mire meg tudtam vásárolni a porszívót Javításáért annak rendje, módja szeript kifizettem 490 forintot, de ez a porszívó nem az enyém. Nem azért hoztam el a készüléket, hogy örömet szerezzek a szerviznek. és hogy a további kellemetlenségtől megkíméljem őket. Remélem, ez a nyílt levél figyelmesebb munkára ösztönzi majd a szerviz dolgozóit" — Hahók Jánosné tarjáni levélírónk sorait idéztük. Részlet Fráter Éva leveléből: „Én a témában semmilyen vonatkozásban nem vagyok érdekelt így nem érint, mit tesznek a pedagógusok, s mit az úttörők. Soraimmal csak arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy az ember energiája véges, a nevelőké, a gyerekeké is. Véleményem szerint nem rájuk tartozó, s nem nekik való feladat a lépcsőház takarítása. A cikkekben ennek megszervezéséről van szó, amit meg kellene gondolni, mert lépcsőmosás, stb. nélkül nem oldható meg a dolog. Véleményem nem titok, inkognitót nem kértem, az ellen sincs kifogásom, hogy leírták, nem értenek velem egyet. Egv stílus alkalmazását bírálni azonban nem szerencsés dolog, mert az irónia ugyanúgy rejthet jószándékot — például hangsúlyozott figyelmeztetést —, mlnt a hízelkedő széo szavak, roszszat. A soraimra vonatkozó „indokolatlanul gúnvos" meelegvzést csak abban az esetben lett. volna s»abad leírni. ha szó szerint idézték volna levelemet, mert a bírálat és a bírálat tárgya egymástól el nem választható." Környezetünk Azokat a sorokat, melyeknek megfogalmazói környezetünk tisztasága, csinosítása érdekében fognak tollat, mindig szívesen közöljük. Szerencsére egyre többen akadnak, akik e témában küldenek levelet szerkesztőségünkbe. Tapasztalatunk, hogy a város lakosságának túlnyomó része pillanatig sem tétovázik, ha úgy érzi, tehet valamit környezete védelméért, a parkok, az utcák tisztaságának megóvásáért. Bizonyítják ezt a városi tanács által meghirdetett társadalmi munkaaketók ls, melyekhez mindig sokan csatlakoznak. Akad. aki saját házatijdt igyekszik szebbé varázsolni, aki. mint például Tóth József. Kelemen utca 3. szám alatti levélírónk, fát, szőlőlugast telepit a közös lakóépület udvarára: „Kezdhetném úgy is, hogy Sorokban Ne csak sérelmekről... A. S. szegedi levélírónk a sérelmekről, a kirívó esetekkövetkező kommentárral ről imánk, hanem a jóról ajánlja figyelmű-kbe sorait: is..." Olvasónk Javas'atáJő lenne, ha nemcsak a nak saiveaen eleget teszünk, Múlt heti összeállításunkban Kérelem alcímmel hívtuk fel a figyelmet P. J.-né levélírónk gondjára. Olvasónk október 23-án este az l-es villamoson felejtette táskáját, ezt szeretné visszakapni, írtuk. A Kérelem megjelenését követő napon telefonon értesített bennünket Sashegyi József, BajcsyZsilinszky utca 19—21. szám alatti lakos arról, hogy az elveszített táskát 23-án délután 5 órakor felesége az l-es villamoson megtalálta. A táskát a villamos vezetőjének adták át. Vajon vlszszakerült-e tulajdonosához? — kérdezi Sashegyi József. „A Bécsi körút 9. szám alatti szoba-konyhás lakás főbérlője vagyok. Lakásom nem összkomfortos, a mellékhelyiséget az udvaron keresztül lehet megközelíteni. A lakóépület jelenleg felújítás alatt áll, a felújítással Az új buszmenetrend A szegedi helyi közieke. des feétoUesenek is tükrözője, hogy évről évre vastagszik az autóbusz-menetrend. Az új híd forgalomba állásával alaposan ntegváltozó helyi közlekedés telte szükségessé, hogy szokatlan időben, ne mu)usban, hanem most jeienjen meg uj menetrend. Az eddigi füze-, lekhez képest szinte könyv: több mint száz lap terjedelmű, csinos, ízléses köntösű, praktikus, zsebkönyv alakú könyvecske. Igaz, nyolc forint, de ha nemcsak szép, hanem jó is, megéri. (Hátha még a villamos- és a trolibusz-menetrend is benne volna!) A baj azonban, hogy a takaros kis kiadvány hemzseg a magyar helyesírás ellen elkövetett vétkektől. Mindjárt a külső címlapon hiányzik a kötőjel az autóbusz-menetrend szóból. A belső címlap (amelynek rendesen azonosnak kellene lennie a külsővel) egész más szövegű: Volán 10. sz. Vállalat menetrendi tájékoz, tatója 1979. Innen meg a névelő hiányzik. Viszont fölösleges egy lapon kétszer kitenni az évszámot, mikor alatta ott van jó nagy betűkkel: Érvényes 1979. nov. 7-tói. A menetrend szerkesztői nem tudják, hogy a hajdani Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1960 óta (I) Gabonatermesztési Kutató Intézet; valamennyi helyen a csaknem évtizede elavult elnevezés szerepel. Nem tudják, hogy 1974 óta nem Bartók Béla tér, hanem csak Bartók tér a helyes név. Tarján sohasem volt Tarjánváros, mégis következetesen így szerepeltetik tucatnyi járat végállomásaként. Hibásan ch-val írják a Tolbuhin sugúrutat. A Volán nem betűszó, tehát indokolatlanul Írják csupa nagy betűvel (mint helyesen a BUDALAKK-ot vagy , a DÉLÉP-et, kivéve a csa-' tolt térképen, amelyen viszont ezek is kisbetűvel szerepelnek.) Hibásan most is egybeírják a Hét vezér utcát, sőt olykor a Szélső sort, Szákelv sort. Kálvin teret, a petőfitelepi Fő teret. Ifjú Gárdát stb. Elhagyják a köt"'siet a Tisza-parti szavakból, Indo. kolatlanul — mert hely lett volna bőven rá — használnak a szövenkénet 's elcsúfító rövidítéseket. Bej út. forg. tv., szoc. én., out. törd. — tűnődhetünk min rájövünk. hogy beiárati utnt. forgalmi telepet, szociális épületet, autóbuszfordulót jelentenek. De ilyen rövidítések nem szerepelnek a magyar helyesírás szabályaiban. Nem is célszerűek, mert nem rejtvény fejtésre való a menetrendkönyv. A 43. sz. járat gyálaréti végállomását végképpen nem tudom megfejteni: Gyálarét th. Mi lehet az a th? Tanácsháza? Ma már nincs kultúrház, csak művelődési ház (MAHART Kultúrház); minek stadiont írni, mikor jó a pálya is; minek decentrumot (ilyen latin szó nincs is, csak manapság gyártották, mint a gesztort is), mikor közérthető és szép az alközpont? Egyenesen humoros ezt olvasni: Camping tábor. A camping maga tábort jelent; a menetrendben tehát tábor tábor van. Nem volna jobb egyszerűen és magyaros írással kemping? A Volán utazási Iroda hirdetésében egyetlen lapon háromszor olvashatjuk a biztosítása szót: Különjárati autóbuszok biztosítása; Autóbusz-menetjegyek elővételi biztosítása; Külföldi üdülőprogramok biztosítása. Ez a szó járványként terjedt el a hivatali nyelvben, holott az esetek többségében vagy fölösle ges (mlnt a fönti példákban ls), vagy más, változatosabb szavakkal egyértelműbben pótolható. Mindez két okból is szót érdemelt. Egyik, hogy minden közérdekű olvasmány — az újságtól kezdve a té vé szövegein, a falragaszokon. üzletek fölíratain, utcanévtáblákon át a menetrendkönyvig — hat az emberek helyesírási tudatára: vagy javítja, vagy rontja. Tehát felelősséggel kell még a menetrendkönyvet ts szerkeszteni, hogy amit az iskola épít, legalább ne t

omboljuk naponta. A máik, hogy tünetet jelez a gondatlanul és nyelvi műveltság nélkül szerkesztett menetrendkönyv és a hasonlóan hanyagul, szakszerűtlenül csinált, szintén nemrég megjelent telefonkönyv. Ez utóbbiban urvjanis sokkal több és sokkal túlvos-'hb hiba van, mint azt e has-íbokon annak id»i*n meni'lent túl lóte-ttd-iti Mrálat szóvá tette. Már vedig ezek a könyvek drága pénzen készült mi-<<1e-n"ni nlvnsminvok. Er«kre több figyelmet illenék fordítani. P. L. hol volt. hol nem volt. Volt egy kopár udvar, amíg 1967. november 22-én oda nem költöztem, a Hági udvarába. Az udvaron akkoriban egyetlen egy fa sem volt. Hogy ne keltsen olyan hatást, mlnt Pató Pálék házatája, még ezen az őszön szőlőt és egy eperfát ültettem a lakás elé, amelyben lakom. Nagyon szépen fejlődtek a növények. Volt olyan esztendő, amikor a szomszédos óvoda óvónője ls eljött a gyerekekkel gyönyörködni a iában, a lugasban. Nem így az egyik lakó. akinek garázsa az említett ta lombia alatt volt. Ö nem gyönyörködött a lombokban, hanem felesége közreműködésével csúnyán megcsonkította a fa koronáját. — eddig az idézet, melyhez mit is tehetnénk hozzá: Kár a fáért. járó szemét, hulladék és az állványerdő miatt a közlekedés most életveszélyes. A világítást szabályozó automata már jó ideje rossz, így a mellékhelyiséghez eljutni csak a fal mellett tapogatózva, nyaktörő buktatókra számítva lehet. Vajon mikor fogja az IKV a felújítással kapcsolatos áldatlan állapotot megszüntetni, • mikor javítják meg a világítást?" — kérdezi M. Ernő levélírónk. Válaszol az illetékes Szeptember 21-én megjelent, a ságvárltelepl gázellátássá! kapcsolatos írásunkra a DÉGAZ igazgatójától válasz érkezett: „A Ságvárítelep gázellátását biztosító vezeték építését a vállalat szegedi üzemegységének dolgozói Idén szeptemberben kezdték el a Szabadkai úton. Tény. hogy betegség, szabadság, s egyéb okok miatt a szükségesnél kevesebb dolgozó munkálkodott itt, ezért kénytelenek voltunk a munkaerót átcsoportosítani. Az üzemegység szocialista brigádjai a munkavörsenvhez kapcsolódó felajánlásukban vállalták, hogy Idén december l-ig befejezik a vezetek építését, s ezzel megteremtik a gázszolgáltatás lehetőségét. A munkák Jelenleg nagyobb ütemben folynak, jól haladnak, s így minden remény megvan arra. hogy a vezeték építését a kitűzött határidő előtt be ls fejezik." Október 19-i Postaláda rovatunkban Farkas Mihály észrevételezte, hogy a Berlini körút 5/a és 5/b előtti földes úton — mely a buszmegállóhoz ls vezet — esős Időben megáll a víz. A panaszra Tölgyesi Béla. a városi tanács vb építési osztályának vezetője válaszolt: „Ütfelügyeletünk a helyszínt ellenőrizte, és megállapította, hogy az említett helyen gépkocsibejáró vezet a buszmegállón keresztül. A ki-be közlekedő gépjármű- és gyalogosforgalom miatt süllyedt meg a földes út. Mivel a közeljövőben az utat tovább szélesitik, a napokban murva kiszállítását és megfelelő elterítését rendeltük meg a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál. A Berlini körút 2. szám előtti víznyelő kitisztítását — a Szegedi Vízművek és Fürdők tájékoztatása szerint már elvégezték." összeállította: Ladányi Zsuzsa