Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

4 Csütörtök, 1979. november 15: Szeged vasmüvessége A Somogyi-könyvtár újabb kiadványa Hint • Délmagyarország korábbi évfolyamaiból Ismeretes, ez a kiadvány azzal kezdődött, hogy a kovácsolt vasmunkák szerelmese, Tipity János hatalmas munkába kezdett: felkutatta éc méretarányosan lerajzoltatta a szegedi lakatos- és kov ácsmesterek legszebb munkáit, betétrácsokat, felülvilágítókat, lépcső-, te1 asz- és erkélykorlátokat, ablakrácsokat, zászlótartókat, cégéreket, rácskapukat, kilincsekot, sírkerítéseket, kulcsokat öt éven keresztül dolgozott a rajzok elkészítésén, s most egybegyűjtve láthatjuk 265 rajzán a szegedi kovács- és lukatosipar jeleseinek díszítő munkáit. Gyönyörűséggel fedezzük fe! hunte mindazt, ami mellett esetleg naponta sietősen elmegyünk, vagy amiről nem is tudunk. Tipity Jánosnak ez a szép vállalkozása szerencsésen találkozott a Somogyikönyvtár kiadói programjával, melyben egymás után jelennek meg helytörtóneuink érdekes fejezetei és bibliográfiai ritkaságok; továbbá Tóth Béla Írónak a város múltja iránti szenvedélyes érdeklődésével és Tápai Antal szobrászművésznek a vasmunkák iránti olthatatlan szeretetével E négy mozzanat együttes eredménye a Szeged vasmüvessége című, szemre igen mutatós, tartalmilag igen gazdag és érdekes könyv, amely egyrészt eligazítja az olvasót a szakma történetében, bemutatja kiemelkedő korszakait és egyéniségeit, másrészt rendszerbe foglalja művészeti irány zatait és műfajait Szegeden Európa-hírű vasmunkások is dolgoztak. A párizsi világkiállításról ezüst- és bronzérmet hozott haza 1900-ban Kónya György, & bronzérmet nyert Benkóczy Pál is. Kónya György ezüstérmes kapuja ma Is teljes pompájában látható a Közművelődési Palotában. A mesterek nevei közül kifényesedett még Fekete Pálé, Kiss Jánosé, Bllle Jánosé, Fejős Ferencé, Benedek Antalé, Kecskeméti Antalé, Kovács Imréé, Kertész Izidoré, Kovács Ferencé, Mészáros Józsefé, Szeles Józsefé, Temesvári Istváné. Újhegyi Mihályé, Váry Eleké, Verebély Kornélé, Strell Józsefé. Nagy öröm és gyönyörűség kézbevenni ezt a testes, szép könyvet. Egy letűnt ipar művészei üzennek benne. Sz. S. L Hagyományok Tápén f» ff Az elmúlt napokban sok legényt* háznál kopogott a postás a behívóparanccsal, legényeink annak rendjemódja szerint bevonulnak katonának. Be azok, s —ahogy Tápon mondanák — reguták he voltak. Sokuk azt sem tudja, hogy mi ls az. A hajdani Időkben a fiúk legénnyé érése egyértelműen azt jelentette, ha a katonai összeíráson az stső viiUáeion megfeleltek. Szegeden a Kapca névre elkeresztelt alsóvárosi kultúrházban bonyolították évtizedeken át ezeket a vizsgálatokat. A megidézett legények délelőtt átestek az orvosi viziten, délután meg szélnek eresztették őket. A szel meg vitte-vitte őket — a kocsmákba. Aki nem felelt meg, arra azt mondták, „fináncnak még filmötletet". Hatalmas dalolást, mutatást csaptak Ilyenkor a reguták az itthon maradt cimborákkal. Ugyanez időtől fogva minden valamire való kocsmában — később a különböző tánchely leégek, ben — megrendezték vasárnaponként a regutabált. Hivatalos volt oda az egész falu. Tápén nagyon azép szokás volt, hogy aki legény már udvarolt, annak a lány három egymást követő bálra csinált regutavirágot vett Akkor tűzte a kalapjához, amikor érte Jött. hogy szüleitől illő tisztelettel elkérje az esti bálra. Egyúttal azt is tudatta, hogy szeretné, ha „mögvárná a lány". A lánytól kapott virágceokrocskák a legszebb szavak helyett jelentették azt., hogy megvárja. s ha kitelik az idő, majd hozznmegy feleségül. Ez a foendalom szánt, volt, n lány ettől kezdve nem járt bálba A bevonulás napja valósá. goa faluzi ünnepély volt még az ötvenes évek derekán is. Már az előeö estén megtörtónt a búcsúzkodás, szeretőtő', rokonoktól, jó barátoktól. Akkor beezélték meg azt ls kl kinek a kocsiján vonul be. A nagy nap hajnalán szinte minden tápai utcából kigördült 1—2 parasztkocsi, amelyek lovastól együtt olyan szépen föl voltak pántlikázva, hogy öröm volt rájuk nézni. Ülés alá kerültek a katonaládák, a legények meg a föltett féderes ülésekre ülve daloltak. Ez időre a legszebb sötét szfnfl ruhát vetta föl mind, kalapjukat meg a lányok ékesítették a kedvestől kapott csinált virágokkal, meg a sokszínű selyemszalagokkal. Némelyik legénynek annyi szalagja volt, hogy fátyolként úszott utána a nyargaló kocsin. Valamennyi kocsi reggel hót órakor találkoaott a községháza előtt. Onnan már együtt hajtottak Szögedébe. Leghátul — a harmincas évektől — a rezesbandát vivő kocsi gurult ahol fúlták a katonadalokat Szegedre érve aztán elcsendesedtek. Nem illett itt már danoláaznl. Ittasan megjelenni- meg egyenesen bűn volt. Megkezdődött az eloazt-áe. Csoportokba verődve találgatták a kapun kívül didergő rokonok, vnlon hova kerül a fiuk? A azázad elején nem volt ritka az idegen onszágba Jutó sem. Estére Járt a« Idő, mire „bevagonlroztak". A nagvállnmáslg katonazenekar kísérte a bevonulókat meg a töretlenül kitartó édesanyák, testvérek és kedvesek. A mai legényeknek ezekből a szokásokból már csak annyi maradt hogy bevonulnak csendben, mindenféle nótás hírverés, regulaszalagos kalap nélkül. A katonaélet Hzonban nékik ls tartogat eok — egyszer maid emlékké érő — meeleoetéet. IfJ. Lele József Madárvonulás Kis csapat pólimadár húz a magasban, tilinkozó kiáltásuk messze száll a fóvilág felett. A latyakos tófgnéken hosszú szárú gumicsizmás emberek tapossák a sarat, hálót húznak. Néhol azinte „forr" a vlz a megrekedt halaktól. Jó falatok csábítják közelre a dankasirályok tömegét, de a karbidágyú megálljt parancsol valamenyiüknek. A tavon az apró madarak tarkabarka sokasága látható. A bíbicek és cankók százas csapatokban táplálkoznak, a récék Inkább pihenni járnak a vízre. A benyúló szárazabb földnyelveit ezüstsirályok csapata álldogált. Időnként ez ujjas lile hívja fel magára a figyelmet. Szép azémmal jöttek gulipánok is. Kisebb csapatban 185-öt is számláltunk. Az itt összegyűlő madárvilág az őszt táj megragadó szépségével felejthetetlen élményekot nyújt, ősszel egyre Inkább elveszti zöld színét a nád, sárgulnak a falevelek, és nagy a madárforgalom. A vadllba hangja összeforr az ősz hangulatával, a lecsapolt tó látványával, Örömünkre október elején megjöttek, és azóta a Fehértó felett százas csapatokban szelik a levegőt. (Sajnos, csak százas csapatok, Jóval kevesebben vannak, mint ahogy ez Idő tájt tavaly voltak.) FJmaradtak a nagy hajnali kihúzások, és napközban is kevés liba száll Inni. Időben érkeztek viszont a darvak előőrsei. Hét repült ét a Fehér-tó felett, s tartott délnek — október elején. Azóta rendszeroson éjszakáznak a tavakon. A csongrádi és a békési puszták darujainak töredéke jár be a Fehér-tóra, de a kétszázas csapatnak is nagyon örülünk. Néha napközben Is járnak a tóra — alacsonyan érkeznek. Rövid ideig kis sirályok ls vendégeskedtek a rezervátumban. A dankák közé vegyülten szálldostak a vfz felett. Sajnos, nemegyszer találkozunk beteg vízimadarskkal. A napokban dankasirályra bukkantam. Korábban, július-augusztusban sok más madár, például tőkés- és csörgőréce, azüstsirály hullott al, Mivel laboratóriumi vizsgálat nem történt, így nem tudni, hogy ezek a madaruk mitől pusztultak eL A tömörkényi Csaj-tavon több lilefaj (kisés parti lile)), továbbá pajzsoscankó és a helyi megfigyelők szerint egy ritkaságnak számító sarki partfutó Is elhullott (A Fehér-tón parti madarak között elhullást nem észleltem.) A beteg vízimadarak nem tengődtek sokéig a tavakon, mert megérkeztek a réti sasok (korábban pedig a barna réti héják). Az egyre zordabbra forduló időjárás várhatóan továbbvonulásra készteti az itt állomásozó vízimadarakat Széli Antal Utasok útlevél nélifll „MÉM Állategészségügyi ó» Élelmeszerhlglénlai Főosztály. TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. Kérelmére engedélyt adok Jugoszláviából őshonos tenyészállatok: 5 darab szürke bika, 5 darab szőke és iecskehnsú mangalica kan behozatalára Röszke közúti határállomáson keresztül, és az állatoknak az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szalkszervtmártoni teljesítményvizsgáló állomásán történő elhelyezésére. Gondoskodjék arról, hogy a állatokat a... közölt rendelkezésemben meghatározott feltételeket tartalmazó, jugoszláv állami állatorvos által kiállított bizonyítvány kisérje, Engedélyemről egyúttal értesítem Röszke határállomást az állatok bebocsátása végett,,," * — Ez a szabályos eljárás. Ahogy a nagy könyvben meg van írva — mondja dr. Temesvári Vilmos, n röszkei Állategészségügyi Határállomás vezető állatorvosa. — Ilyen egy „állatútievél"? — Nem. Ezzel még nem engedhetjük át. Ha az engedély második felében írt hatósági bizonyítványokat felmutatja, a szállító, akkor szabad az út. Az átutazó állat mellé még a fogadó ország igazolása ls kell, hogy beengedi. — Miről kap az állat bizonyítványt? — Arról, hogy egészséges, és a származási területén fertőző betegség nem volt a szállítás Idejében. — Ha a papír rendben, mehet? — Megvizsgáljuk az állatokat ls. Csak akkor. — Volt már jó bizonyítvánnyal beteg állat? — Nem. — Akkor ez egy öröknyugalmat, pecsétnyomó munkahely. — Nem egészen. Éjjelnappal szolgálat, és mennyi esemény... * Oroszlánüvöltés verte fel» környék csendjét, trombitáltak az elefántok, rekedten ordítottak a medvék, nyüszítettek, ugattak a kutyák, rágták a ketrecek rácsalt. Nem csoda, hisz másfél napja, etetés nélkül úton voltak Bariból Szegedre. Várta a közönség, várta a eirkusz kiküldötte, de jó fél napot még így ts vesztegelniük kellett a határon. A cirkuszos elfelejtette az engedélyt megszerezni, s míg telefonés telexüzenetváltás után meg nem érkezett, a kiéhezett, állatok előtt zárva volt a sorompó. A két évvel ezelőtti eset Hódmezővásárhelyen is emléket hagyott; a fehérje-feldolgozóban végezte földi pályafutását a néhány nap múlva megdöglött elefánt. Egy ponyvás kamion érkezett Törökországból. A hátul szabadon hagyott, lebegő takaró jelzi a határőrnek, vámtisztnek, hogy üres, nem visz árut a teherautó, mehet nyugodtan tovább. Egészen Munkára fogják a Napot Mongóliában évente 3600 —3400 órán ét ragyogóan süt a nap. A termelésben és a mindennapi életben egyaránt mind aktívabban felhasználják s napenergiát. \z egyik eszköz erre a helloberendezés, amely 65 fokra tudja felmelegíteni a vizet. Ebből kétféle — hordozható és helyhez kötött — változat készült, a ezt többek között eredményesen alkalmazzák a juhászok a rideg állattartásra alkalmas területeken, a brigádok mezei szállásain. A Közép-Góbi ajmakban levő „Szumhuh" szanatóriumban üdülök körében is népszerű a napenergiával működő napfürdő. Sikeresen kísérletesnek e melegházak napenergiáé hóellátásával. A számítások szerint minden napenergiával fűtött melegházzal évente több mint 800 tonna szenet takarítanak meg. A mongol tudósok bővítik kutatásaik területét. ÜjBbban napenergiával „fűtött" lakóházak tervein dolgoznék. (BUDAPRESS — APN) Röszkélg. A magynr határállomáson uz egyik vizsgáló bekémlelt a ponyva sötétjébe. A kamion platóján illedelmes csendességben kuporgott négy kisázsiai „disszidens". — Doktor úr, Kecskék! Az állatorvos kérte a hatósági engedélyeket, hasztalan. A sofőr magyarázta, ha eddig nem kellett, ml a fenének követelik most. Értsék meg, ő ezt csak ajándékba viszi az NSZK-ba a főnök gyerekelnek. Ajéndék, nem ajándék, itt csak kecske pélkül mehet át. Forduljon vissza — csináljon u kecskékkel, amit akar... Nem derült ki, mit tett, de a jószágokat eltüntette, s mikor visszajött, dühét feledve, megadóan nyújtotta át útlevelét: Insallah! Allah így akarta. * — Miért ez a szőrősszfvűség? — A kívülálló könnyen ránk sütheti, hogy kukacolunk itt a határon, hogy legyen dolgunk, pedig mi az ország állatállományát védjük. — Mitől? — Járványoktól. — Ahhoz, hogy Lajosmlzsén orbáneot kapnak-e a disznók, ml köze a határállomás állatorvosának? — Ahhoz éppen semmi, mert bár Igaz, hogy az ls fertőző betegség, annak kitörését a helyi körülmények, az állat egyedi ellenaUóképességének csökkenése és más külső tényezők okozhatják. Az Ilyen járványok kórokozóit fakultatív kórokozóknak nevezzük, s ellenük helyben védekezünk. Van azonban más, mi úgy nevezzük, obligát kórokozó, mint a száj- és körömfájás vagy a sertéspestis vírusa, amely függetlenül a körülményektől, megbetegíti az állatot, ha szervezetébe jut. — Milyen gazdasági következményekkel jár egy Járvány? — Aligha kell bizonygatni mit Jelenthet egy tömegeseihullás. Ugyanakkor növelt a kért, hogy annak az országnak, ahol kitört egv ilyen Járvány, szünetel az élelmiszerexportja. — Magyarországnak nem szünetel. — A határállomásokon- (és nemcsak Röszkén) a MÉMhez és a megyei Állategészségügyi Állomáshoz tartozó szolgálat az ország évek óta meglevő Járvírnymenteaségét őrzi. Hát ezért van a „szőrösszívűség".. — Behoznak egy állatot, hatósági Igazolás, helyszíni vizsgálat bizonyítja, hogy semmi baja: mehet a többi közé. — Dehogy mehet! Előírások szabályozzák az elkülönítés idejét, hátha kitör rajta egy addig lappangó betegség. Karanténba kerül.., A kórokozók behurcolásáért nemcsak az élő állat lehet a vétkes. Holtában sincs nyugta a hivatalos megméretéstől. Minden állati eredetű élelmiszer-szállítmányt szigorú orvosi minősítés kíséj. Enélkül se ki, se be... — A turistacsomag nem tartozik a hatáskörünkbe, de vannak kivételes esetek, amikor ml ls beleszólunk n kivitelbe. Valahonnan Délről vendégmunkások igyekeztek az NSZK-ba, a kocsiban egy hónapra való hazaival. Az egyiknél negyven kiló túró volt. Beletöltve egy birka bőrébe. Semmi közünk a gusztusukhoz, nem is ezért küldtük vissza, de honnan tudjuk, mit hurcol be a bizonytalan eredetű élelmiszerrel. Nem lehetünk elnézőek, most ii terjedőben van egy betegség. — Ml az? — Afrikai sertéspestis — Spanyolországban, Olaszországban tizedeli a sertésállományt Igricei Zsigmond Titkok ismerői voltak Milyen a jó kézbesítő? Pontos, derű* és közlékeny. De csak egy bizonyos határig, hiszen fontos titkokat ls bíznak rá. Levelet és értékküldeményt visz az embereknek. Bernáth Imre és Szűcs Lajos évekig hordta a postát a szegedi házakhoz. Most mind a' ketten nyugdíjba mennek. — Ezerkilencszáznegyvenhatban kezdtem — mondja Bernáth Imre. — Évek múlva kerültem Szegedre, távirat-kézbesítőként. Egy fiatal fiút adtak mellém, hogy kalauzoljon az utcákon. Kóaőbb a térkép aegített. A hivatalvezetőnek hamarosan föltűnt, hogy gyorsan végzek. Kérte, mutassam meg a táskámat. Meglepődött, mikor látta, hogy nincs benne semmi. Én minden küldeményt eljuttattam a címzetthez. Legutóbb Rókuson volt a körzetem. A régi házakban, az ütöttkopott lép. csőkön aok öregember várta a nyugdíját, „Postás bácsi, hányszor mondjam még, hogy az utolsó húszas a magáé." Egyszer aztán fordult a kocka. Az idős néni hónap elején mindig félretette a pénzt a számlákra. A megélhetésre nem sok maradt. Oyakran panaszkodott Mennyi kellene — kérdeztem. Egy százas — válaszolta. Kettőt adtam, s utána nem győzött hálálkodni. — Volt haragosom la. Följelentett. pedig nem volt igaza. Később aztán, egyik napról a másikra szemlátomást szívélyesebb lett „Ne haragudjon rám, és ha ezentúl levél Jön, a világért se mutassu meg a férjemnek." Ügy tettem, ahogy kívánta. Nemcsak vele, másokkal ls. Akadt olyan lakás, ahová, ha bekopogtam és kalapot emeltem, a férfi Jött utánam, ha meg az Időjárásról beszéltem, a feleségnek jött levél. Ilyenkor persze nem volt nehéz otthon találni a címzetteket. Bezzeg, amikor számla érkezett... Szűcs Lajos az Anna-kút és a Párizsi körút között járt házról házra nagy táskával. Utolsó munkanapját egy emlék szépíti meg. — Az anyuka karján hozta a kislányt, mikor a gyermekgondozási segéllyé' csöngettem be. „Köszönj el, a postás bácsi nem Jön többet" — biztatta a kicsit. A csöppség erre átölelte a nyakamat. Honnan Ismerhetett? Sokszor látott azelőtt. Többnyire így járunk a felnőttekkel ls. Óhatatlanul közeli Ismeretségbe kerülünk velük. — Mindig a becsületet tartottam a legfontosabbnak E nélkül nem lehet a mi szakmánkban dolgozni. Egyszerű emberként kerültem a postához. Huszonhat évvel ezelőtt Eleinte a kézbesítés is nehéz feladatnak tűnt. Aztán megszerettem, még a sok gyaloglást ls hajlandó voltam elviselni, hogy találkozhassam az emberekkel Mit mondjak, nem lesz könnyű megszokni, hogy ezentúl otthon várom a kézbesítőt... J. E.