Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

2 Csütörtök, 1979. november 1. Nemzetközi összefogást a katona' enyhülésért A Magyar ENSZ Társaság intéiö bizottságának állásfoglalása ^ ^ © Budapest (MTI) A magyar közvéleményben szóles körfl visszhangra talált Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési akcióhete alkalmából mondott beszéde, amelyben a többi között hangsúlyozta: „Az emberiséget változatlanul súlyos veszély, az önpusztitás veszélye fenyegeti". Valóban, egy év alatt 400 milliárd dollárt költenek a világon fegyverkezésre, éppen ezért a népek létérdeke a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés, a militarizmus korlátok közé szorítása. Meggyőződésünk, hogy a politikai enyhüléssel lépést kell tartania a katonai enyhülésnek — emeli ki a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságának szerdán közzétett állásfoglalása. A Szovjetuniónak Leonyid Brezsnyev által Berlinben előterjesztett legújabb javaslatai is — amelyek hazánk társadalmát mély megelégedéssel töltötték el — a szocialista országokat tömörítő Varsói Szerzodes tagállamainak konstruktív békeakaratát demonstrálják — hangzik a dokumentum. A leszereléssel összefüggő kérdéseknek az ENSZ Tursaságok Világszövetsége legutóbbi, Barcelonában megtartott 27. közgyűlése ugyancsak kiemelkedő teret szentelt A közgyűlésen elfogadott határozat —. amelynek végrehajtását a Magyar ENSZ Társaság széles körűen támogatja — rámutat a leszerelés és a fejlődés közötti szoros összefüggésre is. Csak a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a leszerelés teremtheti meg a tartós békét és biztonságot, a gazdasági és társadalmi haladást minden nép számára. A határozattal egyetértve a magyar közvélemény is rendkívüli jelentőséget tulajdonit a SALT—ll. aláírásának, és sürgeti a SALT—IIImal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését, mert csak ilyképpen érhető el a stratégiai fegyverek lényeges csökkentésének, az új tömegpusztító fegyverek bevezetése megszüntetésének általános érdekű célja. Az ENSZ1 Társaságok Világszövetségének felszólításához csatlakozva a Magyar ENSZ Társaság felhívja a szövetség valamennyi tagszervezetét: hassanak oda hogy kormúnyaik végrehajtsák az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésének határozatait. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság politikája mindenben egyezik a békét és leszerelést támogató százmilliók törekvéseivel, s ez jutott kifejezésre az elmúlt napokban a leszerelési akcióhét alkalmából megfogalmazódott állásfoglalásokban is. Búcsú áiogatás & Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Péter János, az országgyűlés alelnöke búcsúlátogatáson fogadta Vitomir Gasparovicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetsági Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutaZbtt Budapestről. Olaszország támogatja a NATO atomrakéta-korszerusitési tervét # Róma (MTI) Az olasz kormány támogatja a NATO atomrakétakorszerűsítési tervét, vagyis hajlik arra, hogy engedélyezze az amerikai . .PershiflS—?. és a szárnyasrakéták egy részének felállítását saját területén. Egyúttal azonban tárgyalást javasol a Varsói Szerződésnek az „Eurorakéták" csökkentéséről, s arra törekszik, hogy a SALT—II. ratifikálása után mielőbb hozzáfogjanak a SALT—IIIhoz, amelyhez az érjnt«tt országok ls hozzájárulnának. Ebbén összegezhető Malfatti olasz külügyminiszter a képviselőház elé terjesztett beszámolója arról, hogy mit kíván tenni Róma a „Perahing-ügyben" Az olasz diplomácia vezetője nem mondott egyértelműen sem igent, sem nemet a Pentagon tervére, de tudtul adta, hogy semmi kétség sem férhet Olaszország NATO-hűségéhez. Malfatti üdvözölte ugyan Leonyid Brezsnyevnek azt a hei-Jm^, lejelentéséi. ,mj»»-, .ripj..a .Szpyjgtunló.^gy^eoeforgása alatt 20 ezer kalóriát és ezer harckocsit kíván ki,'Vóniú az NÜK térületéről', — nyilvánvaló politikai céllal — igyekezett mérsékelni a konstruktív kezdeményezés horderejét. Malfatti előterjesztése után elkezdődött a vita, amelyben felszólalt az OKP második embere — Alessandro Natta Is. NBtta azt mondta, hogy nem tartja teljesen kielégítőnek a miniszter előterjesztését. Az OKP szerint ugyanis mindennemű fegyverkezési programmal szemben elsőbbséget kell biztosítani a fegyverzetek korlátozását célzó tárgyalásoknak. Felszólította a kormányt, hogy tartózkodjék az elhamarkodott lépésektől, mert a közép-hatótávolságú amerikai atomrakéták befogadásával végül •••P Cossiga kormányát, _ hogy kginolyan foglalkozzék'áBreziínyev-indítvánnyal, s ne kockáztassa a nemzetközi enyhülés folyamatában elért eddigi eredményeket. Magyar— luxemburgi kiiEiigyÉíiiszieri tárgyalások $ Budapest (MTI) Tegnap, .szerdán a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes külügyminiszter és a meghívására hivatalos látogatáson £ hazánkban tartózkodó Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter tárgyalásokat folytatott.. A nyílt, őszinte légkörű megbeszélésen a két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kérdéseknek. Részletesen foglalkoztak az enyhülés, az európai biztonság, együttműködés és. a leszerelés kérdésével. A tárgyaláson áttekintették Magyarország és Luxemburg kapcsolatait is, aláhúzva: elegedettek azok alakulásával. Aczél György, a Miniszter, tanács elnökhelyettese a megbeszéléseket követően az Országházban fogadta Gaston Thornt. A szívélyes légkörű tatttUtioKórsr I*szt '--vm ÍOJPQJII Frigyé®. íoNé'Ara.:?* fcS » J)á»0' Veress Péter Lkülkereskérieteii műnisíster; raöutánpstóvatalában találkozott Gaston Thornnal. Az eszmecsere során áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását . -. Aczél György fogadta az NSZK igazságügy-miniszterét Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap, szerdán délelőtt hivatalában fogadta dr. Hans-Jochen Vogelt, a Német Szövetségi Köztársaság igazságügy-miniszterét. A találkozón részt vett dr. Markója Imre Igazságügy-miniszter. Jelen volt dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. Szerdán elutazott hazánkból dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi igazságügyminisztere, aki dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására — igazságügyi küldöttség élén — háromnapos hivatalos látogatást tett Magyarországom 111 • Neieszélések a iiatSerőcsökkentisről • Bécs (MTI) Tegnap, szerdán dr. Eduárd Molitur nagykövet, luxemburgi küldottségvezető elnökletével megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 217. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Luc Smolderen nagykövet, a belga delegáció vezetője. A belga küldött beszédében vázolta a tervezett csökkentés kollektív jellegivel kapcsolatos nyugati álláspont alakulását. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a szocialista országol; szóvivője sajnálattal állapította meg: a nyugati fél ezúttal sem élt azzal a lehetőséggel, hogy konkrét választ adjon a szocialista országok több kompromisszumos javaslatára, s ehelyett cgyol. dalú kötelezettségeket várnak a Varsói Szerződés tagé' országaitól, mindenekelőtt a Szovjetuniótól. A haderő-csökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő csütörtökön tartják a bécsi Hofburgban. THATCIIER BONNBAN Egynapos brit—nyugatnémet konzultációt tartottak szerdán Bonnban. Helmut Schmldt kancellár a délelőtt folyamán két ós fél órás négyszemközti megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit mlniszlerelnökkel. BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG Sziléziában, a Czechowleedziedzlcei „Szilézia" kőszénbányában katasztrófa történt. Egy szállítószalag meggyulladása tüzet okozott A körzetben 28 bányász tartózkodott. Az azonnal megindított mentőakció során négy bányászt sikerült kimenteni, és kettőnek a holttestére bukkantak rá. Húsz bányász kimenekülés t, Illetve a közvetlen segítségnyújtást a tűzvész eddig meghiúsította. RÁDIÓTELEX MEGÁLLAPODÁSOK Üj, közlekedési vonatkozású kormány megállapodásokat irt alá Berlinben szerdán a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között Hans Nlmmrlch. az NDK pénzűgyminiszirlumának osztályvezetője és Gün'er Gaus, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetője. Az egyik egye mány értein-ében december 1-től mind az NDK, mind pedig az NSZK eltekint attól, ho fy a másik állam teherautóitól es autóbuszaitól útadót, illetve úthasználati dijat szedjen be. A másik meg llap-dás értelmében 1980. január 1-től nem fizetnek egyéni úthasználati díjat az NSZK személygépkocsik sem az NDKban. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyüíés adminisztratív és költségvetési bizottságában a titkárság összetételével fogla'kozó napirendi pont vi ójában kedden felszólalt Gub-si Tibor, a magyar küldöttség tagja is. Kiemelte, hogy az EN3Zalapokmány betartása, a határozatok végrehajt ;sa szempontjából elengedhetetlen a va'óban hatékony titkársági munka. Hangsúlyozta: minden tagállam érdekében véget kell vetni a titkárság lé'száma növekedésének, míve' az csökkenti a hatékonyságot. Felívás a felkeni höz # Teherán (Reuter) Mahabadból érkezett jelentések szerint a betiltott Kurd Demokrata Párt vezei őségé felhívta a kurdtsztáni felkelőket, hogy ne kezdeményezzenek összecsapásokat a térségben állomásozó kormánycsapatokkal és „forradalmi gárdistákkal". A kormány is elrendelte, hogy a katonaság is tartózkodjék a harcoktól. Így mód nyílhat, hogy a kurdisztáni helyzetről tárgyalások kezdődjenek a kormány és a felkelők között. Mahabadban ismét a kurd felkelők a helyzet ural: a kormánycsapatok ugyan a város laktanyáiban tartózkodnak, de onnan nem lévoznak, és általában paszmiv magatartást tanúsítanak. Algéria a szocializmus útján Huszonöt évvel ezelőtt maroknyi hazafi fegyveres felkelést robbantott ki Algériában a nemzeti függetlenség kivívásáért. Az észak-afrikai ország 1830 óta francia gyarmat volt, hivatalosan „Franciaország tengerentúli három megyéje". A francia kormány „terroristáknak" bélyegezte a hazafiakat és magabiztosan jelentette ki, hogy napok alatt helyreállítja a „francia békét" a gyarmaton. A kezdeti szórványos katonai összecsapások azonban nagy népi háborúvá Szélesedtek. A Nemzeti Felszabadítóéi Front irányításával az algériai nép a katonai sikerek mellett politikai. diplomáciai területen ls egyre jelentősebb eredményeket ért el. 1953 őszén megalakították az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányét. 1063 decemberében pedig az ENSZ közgyűlése határozatban rögzítetté az algériai nép jogát az önrendelkezésre. szuverén nemzeti állam megteremtésére. A francia imperializmus az algériai nép kitartó harea és a haladó nemzetközi közvélemény nyomására arra kényszerült, hogy 1982 márciusában, az Evianban aláírt egyezményekkel véget vessen a háborúnak. Ezzel az algériai nép harcának "újabb szakasza vei te kezdetét. A Nemzeti Felszabadítás Front lapja, az EL Mudzsahid 1962 március 18-i számában . üdvözölte a háború befejezését, de ugyanakkor leszögezte: „A felszabadító háború véget ért, a forradalom folytatódik." A független Algéria súlyos örökséggel kezdett az új élet építésébe. A gyarmatosítás fejletlen, teljesen a franciaocwiÉf^Mtfm corieiitá!f'• gaitdaségdTTH^PtflM? iihe* lyét a köSeí "évmillió-iráncia lelepes fid^téíhék • -ánegtérelóén alakított ki. Ipar — a bányászatot kivéve — nem létezett a gyarmaton. A 132 éves gyarmati uralom az algériai államiságnak még a csíráját is törekedett kiirtani. Az algériai nep— foként a parasztság — érdekeinek megfelelő gazdasági és társadalmi élet újjászervezése, a Nemzeti Felszabadítás! Front átszervezése, az államapparátus megteremtése, a neokolouialisfa manővereit visszaverése hatalmas energiát es forradalmi elszántságot követelt. A függetlenséR kikiultasa után olyan széles, spontán, népi demokratikus és antiImperiaUsta tömegmozgalom bontakozott ki. amely gyakorlatilag érvénytelenítette az eviani egyezményeket, s ezzel kedvező lehetőséget teremtett a társadalmi forradalom elmélyítéséhez. Algéria újkori történelmének alakulásában meghatározó szerepet ját3zó. a közelmúltban elhunyt Bumedien elnök által elképzelt gazdasági-társadalmi program. a hármas forradalom" (inari, mezőgazdasági. kulturális) megvalósítása az algériai nén legnagyobb feladata. CéHa egy olyan társadalom megte•emláae amelyben megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása. Az 1976an országos vitára bocsátott és népszavazáson elfosaiott Nemzeti Charta a szocialista irsada'om felénítósét tűzte ö-téne'mi célként az algériai néo elé. Az 1935. júniusi hatalomátvételt követően került sor az államosításokra, amely lehetővé tette a gazdaságipénzügyi alapok megteremtését a nemzeti vállalatok -létre^iuzása révén. Ezzel párhuzamosan alakították ki az állami külaeíeskedeimet és bankrendszert. Ilyen alapokon bevezethették a tervgazdálkodást is. A két négyéves terv jelentős eredményeket hozott. 620 új üzem létesült, 150 infrastrukturális beruházás valósult meg. Az utóbbi években az ország 4,5 millió tonna kőolajat dolgozott fel, 100 ezer tonna petrolkémiai terméket, 400 ezer tonna acélt.. 400 ezer db kerékpárt, 3 ezer traktort, 6 ezer tehergépkocsit állított elő és 7,5 milliárd m3 cseppfolyósított földgázt exportált. Az ullami költségvetésből, amely kb. 8,8 milliárd dollár (amelynek fedezetét 53%-ban a szénhidrogén-bevételek biztosítják), mintegy 3,9 milliárd dollárt beruházásra fordítanak. Az elkövetkező évek nagy feladatai az Iparosítás alapvető ágazatainak kiépítése (kohászat, gépipar, elektronika, petrolkémia). 1971-ben az Agrárforradalom Chartájának elfogadásával kezdődött a társadalmi viszonyok átalakítása a mezőgazdaságban. Célja a nagy földbirtokosok hatalmának korlátozása, hosszabb távon pedig felszámolása, s ugyanakkor egy modern mezőgazdaság megteremtése. Algéria kulturális fejlődése jelentős. Ennek alapját az analfabétizmus felszámolásában elért kimagasló eredmények képezik. Az iskolaköteles gyerekek 801/o-a iskolába jár. A nemzeti költségvetés 30%-át az ok látási rendszer fójlesztéséra fordítják. < ? • ; • Algéria külpolitikáját á határozott antiimperializmus jellemzi. Sokoldalú támogatásban részesíti az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. Külpolitikáját éppúgy, mint belpolitikáját a határozottság, kiegyensúlyozottság és az egyértelmű progresszivitás jellemzi. E politika folytatására, a szocialista társadalom felépítésére helyezte a hangsúlyt Bendzsedid Sadli is üzenetében, amelyei a nemzethez intézett elnökké választása alkalmából. E cél — a szocializmus — szögezte le az elnök „a nemzeti felszabadító forradalomból született nepi és demokratikus forradalom objektív íejiődesének az ered. ménye. csak egy ilyen társadalom teszi lehetővé a nemzeti függetlenség megszilárdítását és az embert értékek Igazi kiteljesedését". Az elért eredmények és a kitűzött célok alapján az algériai nép méltán vívta ki a haladó némzetközi közvélemény — köztük a szocialista országok — elismerését és támoga:á3át. Dr. Nagy László * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadllt. az Algériai Nemzeti Felszabaditásl Front főtitkárát. az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét és személyében az egész algériai néoet. az algériai forradalom 25. évfordulója. az ország nemzeti ünneoe alkalmából. HnlcBa'OiSfBt fi Lisszabon (MTI) A Szociali.ta Internacionálé írod íja a Lisszabon melletti Es'orilban tartott értekezletének második napján, szerdán, határozatot hozott az Afrika dé'i részén küzdő fe'szab-*-"illési mozgalmak fámogatásáról. A Por| tugá! Szocialista P:rt javaslatára el'ogadott határozat I kimonaja, hogy a Szocialista internacionálé Tártjainak mindent meg ke'l 'enniük n Dél-afrikai K W.t 'rsasáe rl-zl-e'el "sééit e'ö ke'Imoz ciítartuk gazd-sá-<i büntető inté'k disek alkalmazását és elsősorban azt kell megakadályozniuk. ho3y bárki olajat vagy tőkét exportáljon a fajü'd zők irányított! Léi-Afrikába. I t