Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
12 Vasárnap, 1979. október 2í: Közlemény az MSZMP küldöttségének svédországi látogatásáról miAhét 3 kérdése A svéd baloldali pártkommunisták meghivasara október 8—13. kö/.ott Svédországba látogatott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A delegációt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára vezette, tagjai voltak: .Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára és Kovács László, a Központi Bizottság külügyi osztályának alosztályvezetője. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Lars Vernerrel, a svéd baloldalt pártko'mmunlsták elnökével és a Politikai Bizottság más tagjaival, a párt parlamenti csoportjával, valamint a Stockholm megyei pártbizottság vezetőivel, A program során látogatást tettek a göteborgi és a skaanel pártszervezetnél. Az elvtársi, baráti légkörű tárgyalásokon a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és soron következő feladatairól. Beható véleménycserét folytattak a ra váltásának. Ebből kiindulva a két párt cselekvően tamogatja az 1980. évi madridi tanácskozás sikeres előkészítését és megtartását. Az MSZMP és a svéd baloldali párt-kommunisták szolidáris a vietnami, a laoszi és a kambodzsai néppel. A két párt képviselői kifejezték érdekeltségüket abban, hogy Délkelet-Ázsiában megszilárduljon a béke, s az indokínai népek szuverén módon haladhassanak a nemzet: függetlenség megszilárdításának. a szocialista társadalom építésének útján. Síkraszállnak a tartós, igazságos közel-keleti rendezésért, a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak biztosításáért, Támogatják Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek lmperiallstaellenes harcát, a fajüldöző és a fasiszta, katonai diktatúrák ellen vivott küzdelmet Üdvözlik a nicaraguai hazafiak győzelmét. A magyar ée a svéd párt. az európai kommunista és munkáspartok berlini értenemzetközi helyzet valamint kwJetónc.k közös dokumentua kommunista és munkás-^H ^^^m mozgalom Időszerű kérdéseiről. A két párt álláspontja szerint az egész emberiség érdeke. hogy tovább folytatódjon az enyhülési folyamat és előrelépés történjen a katonai szembenállás csökkentése, a leszerelés irányában. Különösen fontosnak tartják. hogy életbe lépjen a SALT—II. szerződés és további konkrét megállapodások szülessenek a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében, if jcét párt ^épylselői üdvözölték: azokat az ujabb asovJet kezdeményezéseket, amelyek a bizalom mában foglaltak szellemében tovább folytatja tevékenységét a kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztése érdekében. A tárgyalásokon kifejezésre Jutott a két párt kölcsönös törekvése, hogy előmozdítsák a magyar—svéd államközi. társadalmi kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését. Az MSZMP képviselői üdvözölték a svéd testvérpárt eredményeit s legutóbbi választásokon és további stkerekst kívántak a munkásosztály érdekelnek védelméért folytatott küzdelméhez. építését,' a katonai öMzecsasvéd baloldali párt-kommunisták képviselői elismerésééi .. , , . nyilatkoztak a magyar nép Pás veszélyének csökkentesét KOelallsta építőmunkájának eredményeiről, az MSZMP tevékenységéről. célozzák. A Magyar Szocialista Munkáspárt. és a svéd baloldali párt-kommunisták kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az európai államok közötti Jó viszony és konstruktív együttműködés további erősítését szolgáló konkrét lépéseknek, a helsinki záróokmányban foglaltak valóA tárgyalásokon megerősítették, hogy tovább kívánják féjlesztenl a Magyar Szocialista Munkáspárt és a svéd baloldali párt-kommunisták együttműködését A küldöttség szombaton hazaérkezett Budapestre. (MTI) Tájkép, kis csatákkal • Teherán (MTI) fegyveresek a rendőrség főKurd felkelőknek Maha- parancsnokságát támadták had egyik rendőrőrse ellen rrieH- Itt két forradalmi gártntezett pénteki tamadásaso- őiatft vesztette életét rán életet vesztette a város ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK A Jemeni Népi Öemokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe és a Jemeni Szocialista Párt megalapításának első évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Abdul Fattan Iszmailt, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Elnöki Tanácsának és Legfelsőbb Népi Gyűlésének elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓ NICOSIÁBAN Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának vezetésével szakszervezeti delegáció utazott Nicosiába. A küldöttség részt vesz a dolgozó nők problémáival foglalkozó negyedik szakszervezeti világkonferencián. amelyet október 15. és 19. között rendeznek meg Ciprus fővárosában. KÖZOKTATÁSI MINISZTEREK KONFERENCIÁJA Kedden kezdődik Balatonaltgán a' szocialista országők •'közoktatási minisztereinek III. konferenciája. A háromnapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia. Kuba, Lengyelország. Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam és hazánk küldöttsége vesz részt, és első alkalommal kapcsolódik boa konferencia munkájába Laosg küldöttsége. BERUHÁZÁSI oEGYÜTTMŰKÖDÉS " ' Ar. MSZMP' Politikai" Főiskola, a KÖST'"Szofista Világgazdasági Intézete és a nemzetközi Irányítási Intézetek közös rendezésében október 8—13. között Budapesten nemzetközi tudományos tanácskozást tartottak a KGST-országok beruházási együttműködésének közgazdasági kérdéseirőL ELUTAZOTT A VIETNAMI KATONAI KÜLDÖTTSÉG Szombaton elutazott hazánkból Tran Van Tra vezérezredes. a Vietnami Szocialista Köztársaság honvédelmi miniszterének első helyettese vezette katonai küldöttség, amely néhány napos hivatalos baráti látogatáson járt Magyarországon. Tran Van Tra vezérezredest elutazása előtt fogadta Czinege Iajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Az elmúlt hét napban t'i- Szovjetunió nem lenne képes lágszerto sokan ét sokat be- ellentételt biztosítani, hanem "szélt'éfc — írtak — arról, mert a fegyverkezési veramit Brezsnyev mondott seny újabb szakasza nyílna. nagy hatású beszédében Berlinben. A békés világért folyó küzdelem nem szünó figyelmet igényel valamennyiünk részéről. 8 Milyen visszhangot váltott ki Lconyid Brezsnycv berlini beszéde? Nem volt titok, hogy LeoEzl viszont úgy mérsékelhetnék a legjobban, ha meg sem kezdődik... 0 Mi a jelentősége IJidcl Castro New York-1 utazásának? ' Emlékezetes emberi mozzanata a nagypolitikának az a sok százmillió televíziónéző által is látott pillanat, aminyid Brezsnyev felszólal az kor az amerikai újságirókNDK jubileumi ünnepségein, nak a kubai vezetők golyós ennek során érinti majd a álló mellényét firtató kérdévilágpolitíkal kérdéseket is. selre Fldel Castro természeA berlini beszéd azonbán két tes mozdulattal széttárta invonatkozásban is rácáfolt az gét, A csattanós választ előzetes nyugati jelzésekre, azonban kiegészítette, amlAz SZKP KB főtitkára nem kor erkölcsi védőpáncéljáról szállt közvetlen vitába a szólt. washingtoni hisztériakeltők- Fide, Castro. ezúttal az el kel, s ezzel mindennél jobban nem kötelezettek mozgalmaktfejezte Moszkva vé emé- nak gorog elnökeként utanyetta karibi vizek felkava- zott New Yorkba és szólalt rasat alválságnak tartja. {el a/ ENSZ közgyűlésében. Másrészt viszont gyakor ati utazása sokájg bizonytalan kezdemenyézeseket tett a ka- lehctett _ jóllehet hagyotonai enyhülés vonatkozása- mány hogy mlndig az cinök bnn, amelyet joggal mpnd- ismerteti a csúcskonferenciák ™^aink eSidosze- állásfoglalását mert a kurubb kérdéscsoportjának bai alválság légköre és a célA Brezsnycv által bejelen- tudatosan terjesztett merénytett u i kezoeményezések mé - ie, fenyegetések nem járultan vallottak ki erőteljes vl- lak hozzá a megfc!elő léglagvlsszhangot. Az első órák- kör biztosításához. Végül ban az őszinte és a kénysze- azonban az utazás létrejött, rú elismerés jelentette az ^ Ca5tro hatású ^ alaphangot: a Szovjetunio szédében beszélt mindarról, „nem tett rá egy lapattal a amlbcn a csaknem száz el Szenvedélyek szltasara aho- nem kölcíewtt ország cgyet. gyan ezt egyes szélsőséges értct( _ a vitág problérnákat NATO-erők szívesen látták volna, hanem „megfordította a szelet", s az enyhülés lehetőségeire irányította a figyelmet. Azután Összeszedték magukat az ellentábor propagandista!, és főként két érvvel igyekeztek kisebbíteni az elhangzottakat. Először azzal, hogy a Szovjetunió egyoldalú keademényejrése nem ^^ípl megváltoznának a fclTfftéglal.. erúvlrtfctayiók Európa ran. 1 -zel igazít is- mordták; deshát az eddigi európai enyhülés hátterében éppen az adott erőviszonyok álltak. Mi nem az erőviszonyokat akarjuk megváltoztatni, hiszen ez oktalanság lenne, hanem leszerelési és haderő-csökkentési lépésekkel elérni, hogy fokozatosan csökkenjen a szembenálló erők szintje. Ebben viszont kettőn áll a vásár: a Szovjetunió jelentős egyoldalú lépésével igyekezett a kezdősebességet, az új lendületet megadni, folytatni azonban csak a NATO közreműködésével lehet. Másodszor: a nyugati sajtó egy része „keleti szirénhangokról" beszél, amelyenek célja, hogy megakadályozzák 572 középhatósugarú rakéta elhelyezését nyugat- és déleurópai atlanti bázisokon. Valóban nem lenne célravezető, ha ezek a rakéták megjelennének- nem mintha a szándékosan nem érintette, hiszen azok csak felesleges terhelést jelentettek volna Kiemelte, hogy Havannában síkraszálltak az enyhülés folytatása mellett; szólldarltással fordultak az antiimperialista küzdelmet folytató, felszabadulásukért, harcoló népek Iránt; sürgették az igazságos nemzetközi gazdasági rend valóra váltásának szükségességét, a fejlődés anyagi alapjainak biztosítását. Kubával kapcsolatban Castro az el nem kötelezettek határozatát ismertette, amely elítéli a szigetország ellent bojkottot. Az a tény, hogy a kubai vezető tizenkilenc esztendő után ismét amerikai földre lépett, még ha úticélja nem is az Egyesült Államok, hanem az ENSZ volt, annak megkérdezésére ösztönözte az újságírókat: vajon kapcsolatba lép-e Washingtonnal. Castro ismét rámutatott: nem Kuba zárkózik el a párbeszéd elől. 0 Miért hívták össze áz arab csúcscrtckczlctct? Ha nem lesz váratlan változás a héten elhatározott politikai menetrendben, november 20-án, Tuniszban — az Arab Liga új székhelyén — összeül a tizedik arab csúcsértekezlet. A hivatalos napirend a libanoni probléma, a sokat próbált ország békéjének, biztonságának, egységének szavatolása. Libanon kapcsán azonban két tényezőnek mindenképpen szóba kell kerülnie. A naponta érkező hadijelentések, a légi csaták, a lűaszünctek meghiúsulása jól mutatja, hogy a különbéke nem hozott igazi békét a térségben. S a libanoni problémát nehéz lenne függetleníteni a palesztin ügyektől. Libanonról lenne szó, de az igazi téma, hogyan tovább a Közel-Keleten, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik a különút csődje, s kitűnik: a palesztin jogok biztosítása nélkül nem lehetséges a kibontakozás. Réti Ervin ír " 'ffejffcf %Íf|f9!*Hf Tollhegyen* Csiszolatlan bonbonok Az újságok hasábjain kiszivárgott értesülések, cáfolatok, hosszú hallgatások és magyarázkodások kavargásában nyilván az Elysée-palota feladata tisztázni: vajon a köztarsasági elnök, mé? pénzügyminiszterként, elfogadott-e ajándékba egy 30 karátos gyémántot Bokassa közép-afrikai császártól. Az viszont tény, amit Albert de Schonen. volt hangúi nagykövet maga írt meg a Le Monde-nak: számos olyan francia személyiséget ismer, aki zsebében a Bokassa által adományozott aranyrögökkel és gyémántokkal hagyta el a közép-afrikai fővárost. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a párizsi ihletésű puccs során, a francia ejtőernyősök első feladata volt az excsászár titkos iratainak gyors elszállítása a francia nagykövetség pincéjébe. Ne legyünk azonban igazságtalanok: a francia lapok szemtanúkat idéznek, hogy a császár fogadószobájában bonbonos doboz állt az asztalon, csiszolatlan gyémántokkal. Hát tudhatták a francia látogatók, hogy nem csiszolatlan drazsé kerül a zsebükbe? — r. e.— rendőrfőnöke és három rendőr, heten pedig megsebesültek. A harcokban két felkelő ls eleseti, Erumiehből. az iránt hadsereg 64. hadosztályának főhadiszállásáról különleges „rohamegységet" Irányítottak át Mahabadba, .úgymond, „a lakosság megsegítésére". Az erumtehi laktanya parancsnoka a Tehran Times című lápnak adott, nyilatkozatában elmondta. hogy. a kurd felkelés „széles mérgeket öltött, <a felkelők már nemcsak kis, különálló egységekben támadnak, hanem „tapaaztait, képzett tisztek" irányításává! folytatják hadműveleteiket. A Mahabadban állomásozó forradalmi gárdisták figyelmeztették a város lakó-" sait. hogy „az ellenforradal-márok" támogatasa aulyos következményeket von maga után. Mehdi Bazargan miniszterelnök a hét elején „jószolgálati küldöttséget" indított Mahabadba, hogy tájékozódjék „a lakosság követeléseiről". 'Az iraki határ közelében fekvő Marivanban kurd Péter László A szegedi vár 8. A vármaradvány i A Vízkor a vár ia egyike lett a hontalanok menedékhelyének. Most már nem kellett egyezkedés, a király a városnak ajándékozta a várat, a város meg ígéretet tett. hogy Szeged újjáépítése során laktanyát épít helyette. 1880 es 1882 között lebontották. Mindössze két darabja maradt meg. Az egyiket akarattal hagytak meg. a'másikat a véletlen őrizte meg. Az első a vármaradvány, a másik az idén helyreállított vízi bástya. Ez utóbbinak az alapjai alacsony vízálláskor régen is láthatók voltak; most a vízügyi szakemberek jó érzéke, hagyománytisztelete megmagasította a falakat, sőt eléggé nem dicsérhető ötlettel a mai belváros és a régi vár egymáshoz való viszonya is kitűnően áttekinthető az alapjába belerajzolt hatalmas térképvázlaton. Ezen látható, hogy az ötszögű epület fala a vizibástyatol a mai Vár utca vonalan nagyjából a Déry-palotáig (a Vár utca és a Széchenyi tér sarkáig) húzódott; itt is volt egy körbástya. Innen a Széchenyi tér épületsorát ferdén metszve a Juhász Gyula Művelődési Központ helyén állott harmadik körbástyáig, tovább kb. a Dankó-szoborig. ott kissé megtörve ismét a Tisza vonaláig. A körbástyák mellett voltak kiugró, négyszögű bástyái is, hogy az ellenséget könnyebben lehessen oldalba tamadni. Sajnos, a meghagyott részt nagyon ügyetlenül választották ki eleink. Móra Ferenc írta Szeged kövei című tárcájában: „Csak parádénak hagyták meg belőle a mai romot, az úgynevezett Mária Terézia kaput, amely a legfiatalabb része volt a várnak, s az asszonykirály idejében épült, kijáró kapunak a Tiszához. De sohase használták kapunak. előbb legénységi kazamatát csináltak belőle, aztán, hogy annak se igen vált be, istállónak használták..." . Régi útikönyvek temesvári kapunak is nevezik. és azt állítják, hogy 1751-ben épült. Némelyek Rózsa Sándor legendáját szövik . köré. Tudjuk. sem Rqzsa Sándor, sem a többi betyár nem itt volt, hanem a Zwingerben. a vár északkeleti részében, és a kazamatakban, körül a várfalak tövében. , A maradványból a Víz után vendéglő, kioszk lett. Egy időben a városi tisztviselők egyesületének a helyisége volt. Elnöke. Tömörkény István, Móra szerint, „esti zárás után a kurtulpalotából mindig a kiokszba ment". 1959-ben restaurálták, és átadták a muzeum kezelésébe. Különféle várostörténeti kiállításokat rendeztek benne. Körülötte épült meg 1963-ban a kőtár, a lapidarium. A vár bontásában részt vevő művelt, külföldet járt építőmesternek, Kováts Istvánnak (1822 —1902) köszönhető a mintegy 400 db, U—16. századból való, alföldi viszonylatban egyedülálló kőanyag megmentése. Saját költségén fuvarozta el őket, majd a jelentősebbeket lerajzolta, és kéziratát a kövekkel együtt az akkor létesüld városi múzeumnak adományozta. Szegedi régiségek — ez'volt kéziratának főcime, alcíme pedig: A várfalbontás és csatornaásás alkalmával talált műtéglák és kőfaragványok. Az Entz Géza rendezte kőtárnak számos darabja az Arpád-kor pécsi és esztergomi kőmaradványaihoz méltó, és bizonyítja Szegednek az alföldi középkor művelődésében kivételes jelentőségét. E faragván.vok Szegedet a nyugat-európai városi fejlődéssel egyenrangú városnak mutatják. A román korból 19. a gótikából 47, a reneszánszból 5, a barokk korból 7 emlék látható L alakban a maradvány udvarában. A kőanyag egy részét Kováts István még a Víz előtt megmentette. Szegedi régiségek című kéziratában 1880. február 20-án a következőket írta: „Ezen további rajzgyűjtemény eredetijei 1878ik év őszén a katonaság által lebontott roskadozó állapodban levő — a helyzetrajzban térparancsnoksági — épület talapzatában, többnyire legalól találtattak. Figyelemmel kísertem a bontást, s látva a sok értékes mű-régiséget, mint magánegvén azt lerajzolás végett kikertem, de a katonai parancsnokságtól tagadó választ nyerven, fölkértem nagyságos Pálfy Ferenc polgármester urat, hogy közvetítsen a kövek elnyerésében, s így az ő írásos kérvénye folytán, a városnak átengedtetett, s jelenleg is a város tulajdona." A kőtár alapitója. Szeged középkori kulturális emiekeinek megmentője megérdemelné, hogy nevet és érdemét márványtábla örökítse meg a kőtár bejáratánál. (VÉGE)