Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

fii I VILAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ÍÍ.MVSR?'- *.«Í3B M S ZM P SZEGED V Á ROSI BIZOTT SÁ G A N A K LA P J A 69. évfolyam 240. szám 1979. október 13., szombat Ára: 1,20 forint Munkaerő-gazdálkodás és termelékenység Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter előadása Nemrégiben új üzemet avattak, s nem sokkal a meg­nyitása után kétségbeesett küldöttség kereste fel a mun­kaügyi minisztert, panaszol­ván, hogy a több mint 800 nőt foglalkoztató üzemhez nem építettek bölcsődét, hol­ott ez létfontosságú háttere a • nyugodt munkavégzésnek. A miniszter érdeklődésére: miért maradt ki a beruhá­zásból, az volt a válasz, a bölcsőde a végén szerepelt a listának, ezt húzták lé. ami­kor szűkült a pénzügyi ke­ret Az emiitett példa hiteles­ségéhez aligha férhet kétség, hiszen a legilletékesebb, dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter előadásában hangzott el, amelyet tegnap délután Szegeden, a megyei tanács zsúfolásig telt nagy­termében a Közgazdasági na­A barátsági hét eseményei Tegnap, pénteken folytató­dott a magyar—csehszlovák barátsági hét programja Csongrád megyében. Szegeden délután Az autó­ipar fejlődése Csehszlovákiá­ban címmel kiállítás nyOt a G00. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet Béke— Barátság klubjában. A ki­állítást Jiri Friedl, a CSSZK magyarországi nagykövetsé­gének képviselője nyitotta meg. Utána ifjúmunkásgyű­lést és baráti találkozót tar­; tottak, amelynek előadója I Jan Lajka. a DÍVSZ kép­viselője volt. Szentesen délután 5 órától a Prágai Akadémia fúvós­együttese lépett fel az állami zeneiskolában. Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Mun- elnöke: Török József, a vá­káspárt Szeged városi bizott- rosi PB elsó titkára; 7'ópal sága ülést tartott tegnap, László, a Szegedi Szalámi­pénteken délutón a Kálvin gyár és Húskombinát párt­téri pártszékházban, dr. Szé- bizottságának titkára; dr. kely Sándornak, a pártbizott- Jármai Tibor; Balogh József. Acs S Sándor felvétele A munkaügyi miniszter előadását tartja amellyel sok helyen a költ­fiegek színvonalát a munka­körülmények rovására kí­vánják csökkenteni Jóllehet természetes, hogy a munka­intenzitásra a bérek emelé­sével, a munka 6zerinti elosz­A munkaerő-gazdálkodás­ról és a munkaügyi tevé­kenységről szólva kijelentet­te, hogy célja sokkal inkább az emberek képzettsége, ké­pességei és készségei kibon­takoztatása. és a munkafo­lyamatban való minél jobb hasznosítása kell, hogy le­, , többek között kifejtette, nji gondok vannak, ott a pok /a eseménysorozat ke- hogy termelékenységi muta- vezetés hatékonyságát lehet retében tartott Az előadas tóink nem csupan a nemzet- megkérdőjelezni. A vezetés elnöke, dr. Petnk István, a közi összehasonlításban, ha- alatt azonban nem csupán megyei tanács elnökhelyette- ne?n saját lehetőségeink tük- igazgatókat, vezérigazgatókat se megnyitójában üdvözölte rében sem állják meg helyű- kell érteni, hanem a „veze­a megjelenteket, ás az elnök- ket. Három fő okot említett: tési lánc" minden egves tag­Béget. amelyben helyet fog- a munka technikai felszerelt- ját. A munkaszervezés nem Gyorffy László, az ségét, a munkaszervezés ala- élhet önálló életet a vállala­MSZMP Csongrád megyei csony hatásfokát, és az em- ton belül, annak a gazdasá­bizotfcsága gazdaságpolitikai' beri tényezőket. Sok helyütt gi célkitűzéseket kell támo­osztályvezető-helyettese és tartja még magát az a szem- gatnia. dr. Csonka István, a Szeged iélet, hogy az élő munka ha­vár0Bj pártbizottság osztály- tékonyságát azonosítják a vezetője ie. technikai színvonal fejlesz­A fent idézett eset arra, a téséből eredő eredményes­miniszter által helytelennek seggel. Nem mindegy azon­mondott «^emléletre utalt, ban- hogy a termelékenység mibe kerül. Ügy terme­lünk-e többet, hogy a tech­nikai felszereltséget befektetéssel növeljük, vagy manaosá" úgy. hogv a meglevő techni- gyen' s nc™ a manapság kai eszközöket az emberi még egyszerű hivatali mun­munka hatékonyságának nö- kává szürkített munkásfel­tás minél következetesebb velésével jobban kihasznál- vétel, -elbocsátás. Az 1980­érvénvesítésével lehet hatni, iuk- Ezzel összefüggésben tól életbe léptetendő új azonban példák sokasága bi- Kzólt arról is, hogy helyte- . . . „-hálvznkHan zonyítja, hogy azonos bérért len termelékenységet emle- munkaügyi szabadokban is szívesebben dolgoznak ott getni ott. ahol az azonos már e fent említett elvek a munkások, ahol a munka- mennyiségi! terméket keve- is kifejezésre jutnak, és ar­hel.vi környezet, szociális el- sebb munkaerővel produkál- ra ösztönöznek, hogy a vál­látás iobb. A munkaügvimi- iák, mert bár igaz, hogy az niszter előadásában foglalko- munkásra jutó termelé­zott azzal az ellentmondás- si érték számmal kifejezhe­sal, amely a sokat emlegetett t5en növekedett, de ezzel a munkaerőhiány és az üze- társadalom számára még meknél meglevő kapun belü- nem Iett több áru. li munkaerőfölösleg között Növelnünk kell tehát azo­mutatkozik. Rámutatott, kat a követelményeket, hogy helytelen munkaerő- ameiyekkel a munka inten­hiányról beszélni akkor, zitásdra serkenthetünk. Ezek amikor a lakosság nagyobb közön szerepel a teljesít­része aktív dolgozó. A lakos- ménybérezés bevezetése Is, spg foglalkoztatott és eltar- amellyel kapcsolatban utalt lalat és a népgazdaság ér­dekei egybeessenek. I. Zs. a MÁV PB-titkára; dr. Or dógh Piroska, a JATE PB fegyelmi bizottságának elnö­ke és Judik István. A továbbiakban Török Jó­zsef, a pártbizottság első titkára ismertette az MSZMP XII. kongresszusának előké­szítésével kapcsolatos, a sze­gedi pártszervek és pórtszer­vezetek feladataira vonatko­zó intézkedési tervet és tá­jékoztatót adott a kong-esz­szusl előkészületek eddigi tapasztalatairól. A pártbizottság a jelen­ság titkárának elnökletével. A párt városi vezető tes­tülete megtárgyalta a párt­fegyelmi munku helyzetéről szóiig jelentést, dr. Dáni Mi­hálynak, a fegyelmi bizott­ság elnökének előadásában. E napirendi pont tárgyalásá­hoz meghívták a fegyelmi jogkörrel rendelkező üzemi, intézményi pártbizottságok képviselőit is. A téma vitá­idban felszólalt a PB tag­jai, illetve a meghívottak közül: Bagi Dezsőné; Vass Károlyné, a DÉLÉP PB fe­gyelmi bizottságának elnöke; Vikor Sebestyénné, a KSZV tést és az. intézkedési tervet PB fegyelmi bizottságának elfogadta. Iskolák a járásban Új tantermek, bejáró diákok Minden évben van vala­mi olyan eseménye a szegedi járásnak, amelynek mind­nyájan örülünk. Egyszer új iskolát vesznek birtokba a hetett halogatni az új isko­la építését, mert a régi ve­szélyes volt a gyermekek életére. A hatósúgok is ezt állapították meg, amikor be­diákok, másszor óvodát tol- záratták a Petőfi téren az danak meg szépet, jót aka- iskola egyik épületét. Négy ró kezek. Az elmúlt ötéves osztályíjgk kellett elköltözni, tervben Bordányban és Asotthalmon pedig a körze­Zsombón bővítették az is- tesítés hozta a változást. ezer I4-en jártak délelőtt és délután is órákra, a szegedi iárás iskolás diákjainak 27.4 százaléka. (Az. elmúlt esz­tendőben 7 ezer 706 gyerek iáit iskolába.) kólát, RHzsán és Domaszé­ken pedig újat építettek. Eb­ben a tervidőszakban is foly­tatódott a munka Szatyma­zon. Asotthalmon és Kübek­Azáltal, hogy megszűnnek a tanyai iskolák, több lesz a bejáró tanuló. A legutóbbi összesítés szerint 1 ezer 508 _ ... . , „ aiák ingázik naponta. öt e/rí1,bo; százalékkal több. -mint ta­Sorban szűntek meg a ta­vítenj kellett a faluét. Szép új. nyolctantcrmes iskolá­juk lett az ásotthalmiaknak. házán alapoztak iskolát. Megszűnt a váltott műszakos Kettőben már tanítanak, a harmadikban a kübekházi­ban is nemsokára elkez­dődik az oktatás. Az Iskolák építését körül­tekintő, megfontolt mérle­gelés előzte meg, de néhol a kényszer hozta a döntést. Kübekházán már ném le­valyelőtt. Ez ls eggyel több gond. mert a bejárók ét­keztetéséről gondoskodni •kell. Kevés iskolának van konyhája, vendéglőben kény­telenek ebédelni n diákok. A iárási iskolák napközis el­látottsága 7 százalékkal el­marad a megyei átlagtól. öröm viszont, hogy min­a miniszter Kádár János tott arányát tekintve Ma­gyarországon nem beszélhe- csepeli beszédére, melyben tünk munkaerőhiányról. A fe. a teljesítménybérezés kiter­szültségek oka többek' között jesztését szorgalmazta. Ez­abban keresendő, hogy a zei kapcsolatban rámutatott rendelkezésre álló munka- dr. Trethon Ferenc arra a eröt nem használjuk lei elég veszélyre, hogy a teljesít­hatékonyan. A teljes foglal- ménybérezés hatékonyságát koztatottség, amelyet állam- nagymértékben ronthatja, rendszerünk és alkotmá- ha úgy valósítják meg. hogy nyunk is biztosít, nincs és behatárolják a kifizethető nem lehet ellentmondásban a béreket, s ehhez igazítják a hatékonysággal. Az, hogy a normákat is. Ez a végcélt teljes foglalkoztatottság ha- veszélyezteti: nem növekszik zánkban megvalósult, meg- a termelés, adja az egyén létbiztonságát. A mUnkaszervezettséggel Ehhez azonban az is szüksé- kapcsolatban kijelentette: ges. hogy összhangban le- „B,zom benne, hogy az or­gyen a-pzemélyi biztonság az Siágban már eldőlt a kér­üzemeli. vállalatok munka- des: „íelyik van előbb, erő-ellótotlságának biztonsá­gával. A rendelkezésre álló munkaerőt kell megfelelően hasznosítanunk. Előadása további részében szólt a termelékenységi Építő katonák Ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága munkafegvelem vagy a szer­vezettség." A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ott, ahol a munkafolyamatokat kellő módon megszervezték. Kiemelt, nagyberuházó- dukáltak, 1975-ben már 2,7 saink kivitelezésében immár milliárd forintot, ez évben másfél évtizede vesznek részt pedig várhatóan, több mint. katonai építő műszaki alakú- ötmilliárd forintot. Mindent latok. Az ezekhez tartozó ka- összevetve a másfél évtized tonák munkájával ismerke- alatt összesen 33 milliárd fo­dett pénteken a paksi atom- rinttal járultak építőiparunk , erőmű építkezésén tartott teljesítményéhez. I ülésén az országgyűlés hor.- Példásan veszik ki részü­i védelmi bizottsága. Tanács- ket a katonák a társadalmi hozásukon részt vett Kárpáti munkából is. Segítségük ér­Ferenc altábornagy, honvó- téke meghaladta a 40 millió delmi miniszterhelyettes és forintot. Az építő műszaki Szabó Benjámin, a paksi alakulatok nagy gondot for­atomerőmű beruházás kor- dítanak a közművelődési, mánybiztosa is. kulturális nevelőmunkára. . „ T. . , Az ülés további részében A Pap János elnöklétévé üjheí i Géza_ az er6mű ^ zajlott ulesen Daranyi Miklós vál]alatanak müsza_ vezerornagy ismertette az igazgatóhelyettese tájékoz­ép. o műszak, alakulatok cd- ^ ké iselőket az atom_ d.gi munkáját; Az a akuh- erőmű-építés céljáról, hsly­a ; tok szereperui elmond j ha- zetérő] A képvisel6k meg+tí_ ™ ™ a\, ui', a kintették a monumentális KPMes KGM - 31 vállal a- ítkezést Délután Paks ,y - U foglalkoztat katonakat, városrészében összesen 61 munkahelyen. Nagyon beszédes az általuk | létrehozott termelési érték kí5ríjlményeivel lomásozó a helyben ál­katonai alakulat at ismerkedtek a munkafegyelemmel sem alakulása: az első esztendő- meg a honvédelmi bizottság színvonal egyes kérdéseiről, volt baji Ahol munkafegyel- I ben 180 millió forintot pro- tagjai. (MTI) tanítás, vagyis, csak dél­előtt járnak a tantermekbe a tanulók. Igaz, még maradt három tanyai iskola a kör­nyéken — a gátsori, a kis­sori, a bogárzószéli —, de nemsokára onnan is bejár­nak a gyerekek a faluba, den tanköteles gyéreket be­Több, jobb lehetőségük nyí- íratnak a szülők az első osz­lik a tudás alapjainak el- tálvba. erről a népi ellen­sajátítására. Asotthalmon őrök is meggyőződtek, ami­426 tanuló jár az új iskoló- kor vizsgálták a szegedi já­rásban a beiskoláztatást. Százszázalékosnak találták. A szegedi járást hivatal­ban elmondták, hogy az ötö­dik ötéves tervben három út Iskolát építettek, és most ősszel elrendezik a terenet az ópusztaszeri iskolának is. Gond .viszont, hogy a Zá­ba. Nemcsak a járás déli ré­szén szűntek meg a tanyai iskolák. Balástyán négy he­lyen — örhalmon. Erdőköz­ben. Alsógajgonyán és Kül­sőőszeszéken — volt ered­ményes a pedagógusok mun­kája. Sikerült rábeszélniük a szülőket, hogv gyermekeik kányszekre tervezett letesit­a községi iskola növen- csak a hatod k öt­dékei legyenek. Öttömösön fve3 tervben készülhet el. a Pálffv. Pusztaszeren az Nem történt mulasztás. így Arpádhalmi iskola kapuiát több tanterem éoült a zárták be. Csengelén az Er- .látásban, mint amennyit ter­dősarki. Forráskúton a Gyap- veztek. Ha az Iskolák sta­ias. Zákányszéken az Alsó- tisztikájat nezzuk, már ha és a Zákánvi iskolát kör- c^veI gyarapodik számuk, zetesítették. Marad azonban az ,is ^fp eredmény. Nem» tennivaló — amint arról az ^^ «zért- m«rt körülbelül " igazgatók értekezletén is szó •? esett — Zsombón, Szatyma- " " falu, hanem azért is. meri több mint 200 gyermeknek lesz szebb. ízlésesebb a má­sodik otthona. A szatymazi. az ásotthal­mi és a kübekházi iskolán márványtábla adja hírül, . , , ... hogy ezek az épületek a gyermekév jegyében kész^­zon, Asotthalmon. Csenge­lén. Zákányszéken és Diáé­ban még nem jár minden ta­nuló a központi iskolába. Az egyik szemem sír. a másik nevet. mondhatná hiszen az újjal együtt jár a vond is. Több a munkájuk a falusi pedagógusoknak, na­tek. Ebben az évben a sze­gedi járásban csaknem ezer tantermek­gyobb a felelősségük. Kevés tanul az új a tanterem, néhol muszáj ben­délelőtt és délután is tani- Az ásotthalmi és a kübek­tani. Ez nagy terhelés diáknak, házi 8 tantermes iskolát ün­tanárnak, szülőnek. A tavalyi nepélyesen a Nagy Októ­tanévben 12 iskolában volt beri Szocialista Forradalom váltó rendszerű taaítáa, 2 U. évfordulójára adják át

Next

/
Thumbnails
Contents