Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

4 Csütörtök, 1979. oktöbcr 11. A vetőmagtól A Korai Zöldségtermesztési Rendszerről Három közös gazdaság Szentesen végezzék. A rendrégzvételével 1975-ben indult szer az éru értékesítésével is a rendszer, melynek gesztora foglalkozik, a szentesi Árpád Termelőszövetkezet lett. Jelenleg tizenkét termelőszövetkezet — Ml nem kereskedünk a primőrökkel, nem halmoz' primőrtermelését integrálja. tunk fel semmit. Nincsenek A rendszerről Lóczí János, a gcsztorgazdaság kertészeti üzemágvezetője adott tájékoztatást. — Az Árpád Tsz-nek már volt kialakított primőrtermesztési technológiája, amely a talajelőkészítéstől, vetőmag-biztosítástól az áru értékesítéséig minden munkafázist magába foglalt. A MÉM megvizsgálta és ello- termelőknek, gadta ezt a technológiát. A A rendszer összes Kertészeti Egyetem kutatói pedig tudományos alapon tovább fejlesztették. Az alap- BH technológiát szaktanácsadó- pontosan. szín és méret szerögzített árak, tagjainktól csak az eladási ár öt százalékát tartjuk vissza szállítási és eladási költségekre. Végső elszámoláskor még ebből ia térítünk vissza: tavaly például a forgalmazási költségek a teljes bevételnek csak 3,0 százalékát tették kl: a többit az árumennyiség nrányában visszaadtuk a szállítják: csak akkor szedhetik le, amikor elviszik. A háztáji területet maximálták. Csak olyanoktól szállíts rendszer, akik betartják a technológiát és a közösben nincs baj a munkafegyelmükkel. Aki ezt betarja, az helyben kap olyan árat az árujáért, hogy nem éri meg neki a szabadpiacon külön értékesíteni. Kevés függetlenített dolgozója van a KZR-nek. Egy ügyintéző, aki a rendszer tagjai és partnerei között élő kapcsolatot tart fenn, egész évben. Néhány adminisztratív dolgozó, néhány ember, tőkés áki az értékesítésnél dolgozik. A többi munkát a terhálózat segítségével minden gazdaság a saját viszonyaira alkalmazhatja, hiszen a különböző szövetkezetek például nem azonos fűtési szinttel, más-más pénzügyi lehetőséggel rendelkeznek. A szaktanácsadást a Kertészeti Kutató Intézet szerzőparadicsom-exportját géppel válogatják, részben a papri- melőszövetkezetek alkalmakát is. Rendkívül gyorsan és zottai és tagjai végzik. — A tapasztalatok átadása fontos feladata a rendszernek. Nagysikerű országos bemutatót tartottunk. Továbbképzéseket szervezünk nz érrint szelektálják a zöldséget. A megtermelt árut minden gazdaság maga készíti el a kívánt minőségben. „Átvéti éses alapon végzi. A rend- ba n«m, 'ítózodik a partner tel", minőség szerinti ellen- dekelt szakemberek számáórzés nincs: • termelőnek I érdeke, hogy a kívánt minőségben állítsa össze a szállítmányt, hiszen ő károsodik, szer tagjai messze vannak egymástól: primőrtermesztő tevékenységük koordinálását látja el az Árpád Tsz. — Közvetlenül a ©ártól vásároljuk a fóliát, termelői áron. Csak a rendszeren belül van például tartósított fólia, önálló devizakerettel rendelkezünk, amely megkönnyíti az importvetómagvak és -gépek beszerzését. Hazai gépeket, tőzeget is együtt, na© tételben vásárolunk. Szakmaközi megbeszéléseken mérjük fel a piac igényét, és ennek megfelelően befolyásoljuk a termelőhozzá eljuttatott Igényeihez. A termelőnek fontos érdeke, ho© ne romoljon a leszedett áru minősége. Szedéskor, válogatáskor nem „járhat le a munkaidő": amit egy nap leszednek, azi még ugyanazon a napon elra: külföldre utaztatjuk őket tapasztalatcserére. Termelési tapasztalatainkat, technológiánkat át tudjuk adni. A közös értékesítésbe azonban egyelőre igen korlátozott mennyiségben tudunk újabb primőrtömeget bevonni. Tavaly mintegy 170 millió forintos évi forgalmat bonyolítottunk le; idén ez várhatóan eléri a 200 milliót. — Ha©ományai vannak szállítják. Az áru a termő- Szentesen a kertészkedésnek. Ezeket i©ekszünk megújítani, nagyüzemi méretűvé fejleszteni, tudományos kutatások bevonásával korszerűsíteni, állapította meg végül Lóczi János. Tanács István helytől közvetlenül a megrendelőhöz utazik: a rendszer központjába csak a róla szóló információnak kell eljutnia. A rendszer szerepe abban áll, hogy a megtermelt áru és a mindenkori Igények közt ©ors, rugalmas kapcsolatot teremt. Egészen kis helyekre is szállítunk, nagyobb haIgnácz Rózsa Szegeden Tegnap temették a rákos- kiöntögetl a lépcsőre, s az keresztúri üj köztemetőben alján beissza a szegedi hoIgnacz Rózsát. A kitűnő író- mok. (I© is „homoki" a „honőt szeptember 25-én gép- moki vörös" 1) Végül pedig a kocsi gázolta el Budán. Hat- vásárhelyi Fekete Sas asztala vankilenc éves volt: 1910-ben. alatt kénytelen u©an elfoszületett Erdélyben, Kovász- gadni Golf Náci ezer pengőnán. A nekrológok megemlí- jét, ho© fölkelhessen onnan, tették, hogy színésznőként de mielőtt a szobájába fölkezdte pályáját, de azt nem, menne, mindenki szeme láthogy Szegeden. Holott alig tára a cigányok elé dobja a több mint féléves szegedi tar- tíz darab százast... Golf tózkodásának jelentőséget ad Náci megszégyenül, de neki az is, ho© az írónő maga írt szöknie kell Vásárhelyről, róla. Homoki vörös című kis- majd végképpen Szegedről regényében, amely a Tegnap- is. „Lucskos olvadás volt épelőtt címmel 1957-ben meg- pen", amikor itthagyta a vájelent ©űjteményes köteté- rost. Az újságok szerint 1932. nek első és legterjedelmesebb március 9-én még bemutatódarabja. Kulcsregény, amely- ja volt a Kontó X című vígnek eseményei föltehetően játékban, amelyben Vort osak arányaikban és szemlé- Ahrent húgaként szerepelt, letükben térnek el a valóság- A következő napokban távotól. Abban, amiben úgyszól- zott hát Szegedről, ván minden emlékezés töiv Az „új drámai szende" nem vényszerűen eltér: a történe- sok és nem jelentős szerepeteket saját szemüvegén ke- ket kapott. Először október resztül mutatja be; e©-e© 20-án lépett föl a Tanner mozzanatot elhagy vagy föl- John házasságá-nak Vlolettna©ít; sérelmein va© fáj- jeként. Vígjátékokban, sőt dalmain át torzítja el indíté- operettekben is játszott. Takait, szándékait Ián legkomolyabb lehetősége Huszonegy éves volt Ignácz Schiller Haramiák-jában Rózsa, frissen kikerült a szí- Amália szerepe volt; ezt a nlakadémiáról, amikor 1931. kisregényben is említi. szeptember ll-én Szegedre A kulcsregény számos szeérkezett. Kisregénye társa- replője viszonylag könnyen dalmi szatírának is beillik: fölismerhető. Golf Náci Wolf azt a hajszát örökíti meg, Miksát, Wurml Fülöp Wimamelyet a fiatal színészlány mer Fülöpöt, Glohs Gaszton megkapartntásáért a pénzes Shvoy Kálmánt rejti. Ignácz szegediek, elsősorban Golf Rózsa leplezetlenül ír AJtay Náci borna©kereskedő, a Andor (a regényben Tatay „színpártoló e©esület" alel- Bandi) iránti vonzalmáról nöke, indítanak, s amely a e© kudarcot vallott lé©ott kedveskedések,, növekvő ér- kapcsán, valamint „bimbózó tékű ajándékok eredményte- és csúfosan abbamaradt szelensége után a zsarolásig, a relméröl", melyet az üvegkelepceállításig minden mód- félszemű Zilahy Pál (átkölszert kimerít, s amely előbb tött nevén Illaghy Pál) Iránt ön©ilkosságl kísérletre, vé- érzett. De szerepel a regénygül szökésre kényszeríti a ki- ben Birs Biri (azaz Kiss Maszemelt áldozatot. Tanító nyi), Török Andor (Görög Ilona — ez Ignácz Rózsa Sándor színigazgató), Galgócz képmása a kisregényben — ü©véd (Palócz Sándor), minden látszat ellenére tiszta Orffl Ottó (Osváth Tibor Otmarad. Golf Náci vörösborát tó), Vörös László (Magyar gazdaságokat Egy-egy gaz- vállalatok, például a budaság . maga nem tudná beszerezni a szükséges eszközöket és információkat. A rendszer együttműködési megálapodást kötött különféle kutatóintézetekkel: közreműködünk abban, hogy a tudományos eredmények minél ©orsabban kerüljenek át a termesztés gyakorlatába. Ez jó az itteni gazdaságoknak, mert első kézből jutnak hozzá a legkorszerűbb eljárásokhoz, de jó a kutatóknak is, akiknek nem kell kísérletezési lehetőségért háztájiban is. kilincselniük. A rendszer kevés, de speciális szolgáltatást nyújt tagjainak: olyan szakgépeket, gőzölő-, talajfertőtlenitő-berendezéseket, amelyeket egyegy gazdaság sem me©ásárolni, sem rentábilisan kihasználni nem tudna, beszerez és önköltséges alapon bocsát a tagok rendelkezésére. Arról ls folynak tárgyalások, hogy e külföldi gépek szervizszolgálatát — amely jelenleg megoldatlan — dapesti ZÖLDÉRT is a partnereink közé tartozik. Legnagyobb üzletfelünk a HUNGAROFRUCT. Előfordul, ho© ki sem tudjuk elégíteni a tőkés exportigényeket, a kifogástalan minőségű zöldpaprikáért tíz forintos kilogrammonkénti árat fizetnek. — Integrált háztáji primőrtermesztést alakítottunk ki. A kistermelők a na©üzem által kialakított technológia szerint dolgoznak a Kihasználják, ho© a család a munkacsúcsok idejére jelentős tartalék munkaerőt tud mozgósítani. Ugyanakkor a szigorú feltételek megakadályozzák, hogy a háztáji elvonja a közös munkától a tagokat A háztájiban is pontosan megtervezik az egyes munkafázisokat a tagok kész palántát kapnak a gazdaságból, de csak akkor ültethetik, amikor kiszállítják nekik. A primőröket tőlük vasárnap Új kiállítás a munkásmozgalmi múzeomban Maradj józan, ho© ember működött. Ez utóbbinak a maradhass! — az évtizeddel két világháború közötti időezelőtt megjelent és most is- ben dr. Arató Emil volt a mét közönség elé került pia- vezetője, s ó hagyományozta kát intelme a Ma©ar Mun- a múzeumra a most nyilvákásmozgalmi Múzeumban nosságra kerülő anyag na© szerdán megnyitott új klállí- részét. Az italozás elleni küztásnak is a mottója lehetne, delem mozgalmi hagyomáA dokumentációs tárlat nyainak megannyi kortörtéanyaga u©an!s a munká§- neti dokumentuma sorakozik mozgalom alkoholizmus elle- a tablókon, tárlókban, nl küzdelmét mutatja be. Hantos János, az alkoholizA múzeum — az atkoholiz- mus elleni országos bizottság mus elleni országos bízott- titkára, a Ma©ar Vöröskesággal közösen — abból az reszt főtitkára nyitotta meg alkalomból rendezte a bemu- a kiállítást, ami november tatót, ho© 75 évvel ezelőtt végéig — hétfő kivételével, alakult meg az alkoholellenes naponta 10 és 18 óra között , , .,, , , ... — latható a budavári palotA munkásegyesület, amely öt A_éoüIetében. ahonna/ ké_ évvel később már alkohol- sdbb vidéki bemutatókra vicllenes munkásszövelségként szik az anyagot. (MTI) Szóra bírt anyag A Corvina műterem rend- nek, amelyek szerencsésen hagyó sorozat. Igaz, mind- kiegészítik, kitöltik ezt a forüssze az ötödik kötetnél tart mát. E©-e© gondolat ismétez a vállalkozás, ám külö- lödése persze elkerülhetetlen nőssége így is érzékelhető, ilyenkor, de hát hasonló, öszVáltozik a kiadványok fel- szefiiggő dolgokról beszélnek építése, összeállítása, még a a szerzők. Az előszó írója képanyagok természete, elhe- például az anyagművesség Az elvont, jelképes kerámiákat persze nem könnyű néven nevezni. Jól jön hát ilyenkor egy kiváló fotós, aki a kimondhatatlannak ls formát tud adni. Ilyen szerepük van a nagyméretű premier plan felvételeknek lyezése sem kötött Inkább bölcsőjétől startol, amikor és a mikroszkópikus hatású elvi, szemléletbeli rokonság még a művészet az élet szerfűzi össze ezeket a kiadva- ves tartozéka volt. Azután a nyokat, hisz valamennyi mai és a természeti szerző a művészeti ismeret- keramikusának helyzetét laterjesztés hatékonyabb lehe- tolgatja, míg végül Gorka Lítőségeit keresi Közvetlen vla egyéniségéről, művésze- az azonos tematikájú, meg a hangra, sokoldalú, szemlele- .. ,, , , . , »„.,,. ,, tes közvetítésre törekednek, térö1 olvashatunk. Miféle élrészletfotóknak, amelyek az anyagszerűséget, a színbeli népek gazdagságot e©aránt érzékeltetik. Az is szerencsés, aho©an e©más mellé kerültek az azonos tematikájú, meg a hasonló szellemiségű művek tésre, alaposabb re sarkallnak. nézelődésMondom felhasználva megannyi pub- mények inspirálják az alkotó reprodukciói, mert összevelicisztikai leleményt. A most képzeletét? Hogyan hatott rá megjelent Gorka Lívia-kötet e©ebek közt a görögországi ^H^fcSS* kemence-sziget, ahol a ter- e©ébként is élvezetes mümészeti erők mozgása ma is Az elóző darabokat „írták", itt meg „előszó" van? A szerzői munka minősítését komo- toyább géznek, tovább lyan kell vennünk, mert e© méIyülnek az alkotói indítévészi fotókollekcióval találeleven képekben mutatkozik? kozunk ebbben a kötetben És a művészi vallomásban — Balla Demeter jóvoltából. Hasznos, érdekes összeállítású kiadvány született, tea belső hát jeles keramikusunkról. ámbár hiányérzetem is maradt. A művészi indítékok és kok, nem is szólva műhelymunka megannyi öröméről, bánatáról. Keresetlen újszerű helyzetet jelöl, műtörténésznő u©anis a háttérbe húzódik, lemond totális uralmáról, ho© Gorka Lívia „Vallomás"-ának és a műkritika dokumentumainak is helyt adjon. Jóllehet a többi ^kiadványban is nyoma és~egyétién mesterének édes- ságú alkotásról például, vagy apját tartja. A művészeti kri- e©-e© kiemelkedő sorozatőszinteséggel beszél Gorka e©éb fontos dolgok mellett Lívia, nincs mit takargatnia. u©anis alig esik sző a legVégletes természetű, szereti a fontosabbról: a konkrét műmunkáját, tiszteli az anyagot vekről. Egy-egy kulcsfontosvan efféle i©ekezetnek, Ur bán Na© sajátságos, önálló teret biztosít a művészi önvallomásLászlő), Boritsek János (Kontsek László) is. Aki nálam járatosabb a korabeli szegedi színészvilágban és közéletben, bizonyára még többeket könnyedén azonosíthat. Saját nevén szerepel viszont a rokonszenvesen ábrázolt Balla Jenő, a Délma©arország színikritikusa, akinek merészségét az írónő kétszer is úgy jellemzi, hogy még Csortos Gyulát is bátor volt bírálni. Fölvillan Juhász Gyula neve, Móra Ferenc ezüstös feje, sőt — némi anakronizmussal — József Attila is. Név nélkül, de fölismerhet 6en Buday György és Ortutay Gyula. Csúfondáros szemlélete addig jogosult, amíg a kiszolgáltatottsággal visszaélő, undorító pénzeszsákokat ábrázolja. Ám Ignácz Rózsát keserű szegedi élményei hamis általánosításra ragadtatják, és gúnyát, pletykás rosszkedvét kiterjeszti igaztalanul azokra is, akik — maga megírta — segítették, támogatták, mint pl. Ma©ar Lászlóék. Jellemző ez a mondata: „rá is ragadt az ö-zés, mint mindenkire, aki a kelleténél hosszabb ideig él Szegeden". Jellemző, mert a ráragadt ö-zés csak annyit jelent, ho© könyvében 6 is bőséges példatárt nyújt az elhibázott ö-ző alakokra (rendös ember; bötyárböcsület; remök; Szönt Györ© utca; nőm kapható mindön nő!), de azért is, mert ezzel bevallja: neki az Itt töltött hét hónap ls a kelleténél több volt. Bocsássuk ezt meg neki, és köszönjük meg, hogy ha elfogultan is, de a kor levegőjét és viszonyait mégis jellemzően visszatükröző kisregénynyel örökítette meg 1931/32 fordulóját a szegedi világban. Babits hajdan porvárosnak nevezte Szegedet, és azt írta: „Itt az emberek szemében a homoki bor tompa fényét látom." Ignácz Rózsa aligha ismerte Babits e sorát, az ő Homoki vörös-e mégis rímel rá; u©anazt az elmarasztaló, bíráló képet rajzolja a városról, mint Babits. Az ls csak látszólag véletlen, valójában törvényszerű, hogy a szegedi pornak ő is majd egy lapot áldoz, szinte ő is jelképessé növeszti. Túlzás ez a sötét szín Szegedről? Bizonyára igen. De így sincs tanulság nélkül. P. L. megoldása mégis tikák egynémeiyike * megemlíti ezt a nyilvánvaló hatást, összességében persze a nak, mint ahogy a kritikai. kiforroott művész leljesitmé. értékelő írások is e©etlen jelentős tárlathoz kapcsolódnyén van a hangsúly. Ho©an lehet például, ho© e kerának Szóval: a személyesség miák Jó ^ ^^ ^ és tárgyilagosság egyedi jel- régi képzeteket idéA de minötvözésével talalkozunk, denfe,e archaizalás nélküJ? ami hatarozott, koncentrált tagolással és szerkesztésmóddal párosul. Vagy miben rejlik a sorozatok és az «e©edi művek sarui. A sajtókritikai válogatástól nem várhatunk efféle elemzéseket, a művészi vallomástól még kevésbé. Va©is visszajutunk az előszó írójához, noha az előszó és a műelemzés kizárja egymást. Nem lenne hát megoldás? Nos bármennyire tiszta és szép Gorka Lívia önvallomása, ilyen méretezésben A sajátságos, újszerű szerkezet funkcionálisan is öszszeáll, A gördülékeny előszó mintegy időbeli, szakmai keretet ad a következő részek- dern hangvételű plasztikák? játságos esztétikai varázsa? nem tartom idevalónak. Hisz S végül: környezetkultúránk a műtörténészi feladatvégzés mely területén funkcionál- gyengéjét az impoháló öeszehatnának egészségesen ezek állítás sem tudja teljességei szuverén formanyelvü, mo- gel ellensúlyozni. Szuromi Pál A triavnai fafaragók Az észak-bulgáriai Triavna fafaragó mestereiről vált híressé. A régi házak, pincék, mindennapi használati tár©ak is szebbnél szebb faiaragásokkal ékesek. A fafaragás apáról fiúra szálló népművészeti hagyomány ezen a vidéken, és az egykori nagy mesterek ma élő utódai sem maradtak hűtlenek a fához és a vésőhöz. A „triavnai Iskola" mai művészei — szövetkezetekbe iömöriilve— saját környezetük megszépítése mellett középületek egész sorát teszik vonzóvá. A Balkán Szövetkezet fafaragóinak keze nyomát őrzi a helyi vasútállomás váróterme, a Janica Hotel, az új orvosi rendelő, s a hegyi üdülő, ahol a falak es a bútorzat szebbnél szebb fafaragványokkal ékes. A faragók művészi fantáziájuk, ihletett ötleteik alapján dolgoznak, szorosan együttműködve az építészekkel, azok tervei, céljai s a díszítendő felülete); rendeltetése szerint. Munkájuk megbecsülését mutatja, ho© külföldi megrendelések is érkeznek hozzájuk. ök készítették például a moszkvai új bolgár nagykövetségi épület belső díszítését. A triavnai mesterek utánpótlásáról a helyi iparművészeti középiskola gondoskodik.