Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
2 Csütörtök, 1979. október 11: NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓ Hanoi, a két és fél millió lakosú vietnami főváros szerdán ünnepelte felszabadulásának 25-ik évfordulóját. Tran Vi, a város polgármestere, ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a város vezetőinek elsőrendű feladata á lakosság életszínvonalának stabilizálása és a szocialista munkaversenymozgalom erősítése. SZABADON BOCSÁTÁSOK Az Indonéz hadsereg szóvivője szerdai bejelentése szerint kedden mintegy 2000 kommunista politikai foglyot bocsátottak szabadon a Jáva központi részén fekvő Semarangban. Az intézkedés réaze annak a kormánydöntésnek, amelynek értelmében szabadon engedik az 1965-ös állnmcsínykísérlet óta bírósági ítélet nélkül börtönben tartott foglyokat. IZRAELI KATONAI AKCIÓ A Golan-fennsík izraeli megszállás alatt álló területcin a megszálló csapatok átkutattak két szíriai falut és több embert foglyul ejtettek — jelentették a szerdai damaszkuszi lapok. A jelentések szerint a kedden éjjel ejtett foglyokat Izraelbe hurcolták. A PROGRAM FOLYTATÓDIK ' Október 14-én lesz tíz éve annak, hogy fellóték az első Interkozmosz mesterséges holdat. Az elsőt azóta 18 követte, a tudósok már a huszadik felbocsátásának előkészítésén dolgoznak. 1976-ban a szocialista országok kormányközi többoldalú együttműködési szerződést írtak alá, amely lehetővé tette, hogy szocialista országokbe11 űrhajósok részt vegyenek a szovjet űrhajókkal és űrállomásokkal végrehajtott expedíciókban. Elsőként csehszlovák, majd lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós csatlakozott a szovjet legénységhez, s program folytatódik, mégpedig magyar űrhajóssal. KADDUMI BRÜSSZELBE LÁTOGAT Belgium hivatalos tárgyalásokra hívta meg Faruk Kaddumit, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet politikai osztályának vezetőjét. A meghívást Henri Simonét külügyminiszter New Yorkban jutatta el a palesztin politikusnak, akkor, amikor a közgyűlés ülésszaka alkalmával mindketten az ENSZ székhelyén tartózkodtak. Brüsszeli külügyminisztéritimi források azt közölték hogy Kadduml október 22— 23-ra tervezett látogatása során tárgyalásokat folytat majd az európai közösségek bizottságában 18. DAJAN BESZÉDE A strasbourgl Európa Tanács szerdal ülésén felszólalt két közel-keleti vendégszónok, Mose Dajan izraeli külügyminiszter és Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter. Dajan felszólította Jordániát, Szírlát és Libapont, hogy csatlakozzanak a béketárgyalásokhoz, ahhoz a folyamathoz, amely az Egyesült Államok védnökségével megkötött egyiptomi— Izraeli külöpbékével indult meg. Mint Ismeretes, Izrael arab szomszédai nem azonos alapokról ugyan, de egységesen elutasítják, hogy részt vegyenek a közel-keleti válság olyan rendezésében, amely a palesztin kérdést a Palesztinul Felszabadítást Szervezet részvétele nélkül próbálja megoldani. HARCOK IRÁNBAN Iránban a kurd felkelők szerdán újabb támadásokat hajtottak végre a központi kormányzat fennhatóságát védelmezni hivatott csendőrség őrhelyei ellen. Az iraki határ mentén fekvő Hanlgarmeleh helyőrségét több száz kurd fegyveres ostromolja — közölte szerdán Teheránban a csendőrség szóvivője. A rajtaütéskor tizenhármán életüket vesztették. Vége! ért a KGSI-tanácskozás Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából e Moszkva (MTI) Moszkvában véget ért a KGST-tagországok atomenergetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottságának első ülése. A tanácskozás munkájában részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. aki az MTI moszkvai tudósítójának elmondotta: A bizottság megalakítása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának határozata alapján történt. Figyelembe véve az atomenergetikai gépgyártás fontosságát, a tagállamok . energiaellátásának nagy jelentőségét a bizottság áttekintette az atomenergetikai gépgyártás helyzetét az egyes KGST-tagországokbnn, s megkezdte azt a szervező munkát, amelynek alapján az elkövetkező években a tagállamok kifejlesztik együttműködésüket az atomerőművek építésében, a szükséges gépek és berendezések gyártásában. Az ülésen megtárgyalták a bizottság feladatait, egyeztették az együttműködést és megjelölték a további munka irányelveit Szekér Gyula szerdán hazaérkezett. Az ENSZ-közgyű lésen Folytatódott az általáoos politikai vita e New York (MTI) Ma. csütörtökön New Yorkba érkezik Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke, s holnap, pénteken felszólal az ENSZ-közgyülés 34. ülésszakának általános politikai vitájában. Mint az ENSZ szóvivője szerdán közölte, Castro érkezéséről Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter tájékoztatta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt. Fidel Castro legutóbb 1960ben járt New Yorkban, akkor is az ENSZ-közgyülés ülésszakán mondott beszédet. • Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán a tervek szerint három nap múlva véget ér az általános politikai vita. Szerdán, tegnap kapott szót leng Sary, a Pol Potrezsim képviselője. Az eltávolított kambodzsai rezsim második emberének felszólalását a szokásos Vietnamellenes kirohanások jellemezték. A szocialista országok képviselői beszéde alatt kivonultak az ülésteremből. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a világszervezet hivatalos dokumentumaként tette közzé Leonyid Brezsnyev nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Berlinben elhangzott beszédét. SÜLTe Washington (MTI) Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szerdán befejezte a meghallgatásokat a SALT—II. szerződés ratifikációs vitájában. A zárt ajtók mögött megtartott ülésen Cyrus Vance külügy- és Harold Brown hadügyminiszter újólag felkérte a külügyi bizottság tagjait, ho© a szerződést mielőbb terjesszék jóváha©ólag ratifikálásra a szenátus elé. SKP—OKP közlemény # Madrid (MTI) Háromnapos madridi látogatásának befejeztével Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán délelőtt elutazott Madridból. Elutazása után közös közleményt adtak ki Enrico Berlinguer és Santiago Carrillo, az SKP főtitkára tanácskozásairól. E©etértettek abban, ho© a tőkés rendszer válságának új jellemvonásai vannak, s ezek eltérnek az előző időszakokban Ismertektől. Ezek következményeként e©es országokban diktatúraveszély fenyeget és a hanyatlás folyamata kezdődhet még Nyuga-Európában. A két pártvezető ismét megerősítette a békés e©más mellett élés és az enyhülés fontosságát. Megállapította, hogy a világ békéje ma megköveteli: 1. a meglevő konfliktusok békés és tárgyalásos megoldását, 2. a fegyverkezési verseny megszüntetését. Síkraszáilnak a SALT—II. megállapodás gyors és végleges ratifikálása mellett, e©úttal szót emelnek a fe©verek kie©ensúlyozott és ellenőrzött csökkentése mellett Európában, mint annak a feltélele mellett, ho© előre lehessen lépni a katonai tömbök, a NATO és a Varsói Szerződés fokozatos- leépítése felé. Hangsúlyozzák az 1980-ban Madridban megrendezésre kerülő összeurópai értekezlet fontosságát. Elhunyt Nur Mohammed íaraki ® Kabul (TASLZSZ) A Bakhtar afgán hírügynökség az alábbi közleményt adta ki: október 9-én hosszabb ideje tartó súlyos betegség következtében, elhunyt Nur Mohammed Taraki, az Afgapisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának volt elnöke. , Közéleti napló SRI LANKA-I PARTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun- ság főtitkárának vezetésével, káspárt Központi Bizottsá- A küldöttséget a Ferihegyi gának meghívására szerdán repülőtéren Nagy Gábor, az SSSTtíSSSLT Párt MSZMP M10BT1 osztaküldöttsége Kottoruge Pablis -Vának helyettes vezetője főSzilvának, a Központi Bízott- gadta. MFGBIZÓLEVÉL-ATADASOK Kovács Béla, Magyarország Péter, a Magyar Népköztárúj prágai na©követe szerdán saság norvégiai na©követe c^iL^f^ ^ «ritotta szlovák Szocialista Köztár- megbízólevelét V. Olaf klsaság elnökének. — Fülöp rálynak. MILANKO RENOVICA FEJÉR MEGYÉBEN Milanko Renovica, a Bősz- vetkező, egyben utolsó állonia-Hercegovina Szocialista mása a dunaújvárosi Dunai Köztársaság Végrehajtó Ta- Vasmű volt. Milanko Renonácsának elnöke és kísérete vica mindkét kohászati üzemszerdán Fejér me©ébe lá- ben megtekintette a korszetogatott. Először a 11 000 hek- rű hengerművet és az orszátáros Agárdi Mezőgazdasági gaink közötti kohászati, ilKombinát zlchyújfalul táp- ]etve alumíniumipari e©üttkeverő üzemét és sertéstelepét, majd pedig a Székesfe- mökodés továbbfejlesztésehérvári Könnyűfémművet nek lehetőségei iránt érdekkereste fel. A látogatás kö- lódött. ROMÁN IFJÜSAGI DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A KISZ Központi Bízott- Román Szocialista Köztársaságának meghívására szerdán ság ifjúsági miniszterével. A hazánkba érkezett a Román vendégek fogadására a FeriKommunista Ifjúsági Szövet- hegyi repülőtéren megjelent ség delegációja, élén Pante- Maróthy László, az MSZMP limon Gavanescuval, a Ro- Politikai Bizottságának tagmán KISZ Központi Bizott- ja, a KISZ Központi Bizottságának első titkárával, a ságának első titkára. GOSZTONYI JÁNOS HAZAÉRKEZETT AZ NSZK-BÓL Hazaérkezett Gosztonyl kásképzés helyzetét, megláJános oktatási államtitkár, togatta a hamburgi egyeteaki Björn Engholm, a köz- met, a lübecki műszaki, vaoktatási minisztérium parla- lamint a bonni pedagógiai menti államtitkárának meg- főiskolát. Düsseldorfban meghívására hivatalos látogatást beszélést folytatott a szaktett a Német Szövetségi Köz- szervezeti szövetség oktatátársaségban. Tanulmányozta sáért felelős vezető munkaa közoktatás és a szakmun- társaival. Péter László A szegedi vár 5. A fenyítőház Azt is elrendelte II. József, ho© minden priccshez éjszakára hozzá kell láncolni a rabokat Meg is okolta: jobbára éjjel szoktak megszökni. A szegedi vár 1785 és 1831 közötti életéről kimerítő részletességű földolgozás áll rendelkezésünkre. Páratlan szorgalommal állította össze a forrásokból a fenyítőház történetét Vajna Károly, a budapesti gyűjtőfogház igazgatója kétkötetes monumentális művében, amely a kissé homályos Hazai régi büntetések címet viseli. Két kötet, összesen több mint ezer nyomtatott lap; 1906-ban és 1907-ben jelentek meg. Az első kötetnek a 170. laptól az 528-ig terjedő, tehát önmagában ls könyvnyi terjedelmű harmadik része szól a szegedi fenyitőházról. Ismerteti az épületet; az igazgatási rendszert, az igazgatókat, tisztviselőket, ügykezelést; közli az 1800-ban. 1804ben, 1806-ban kiadott utasításokat, szabályzatokat. amelyek a börtön rendjét megszabták. Tárgyalja az őrség és a szolgaszemélyzet dolgait, fe©verzetüket, még javadalmazásukat is. A legterjedelmesebb fejezet a rabokkal foglalkozik. A régi törzskönyvek alapján ismerteti összetételüket, büntetéseiket, életmódjukat. A rabok csak fehérneműt és lábbelit meg szűrt (köpenyt) kaptak. e©ébként saját gúnyájukban jártak. Kosztjuk gyatra volt, de munkájukért kapott keresetükből ezt kiegészíthették. Minthogy őrizetük öreg vagy rokkant katonákból állott. ezek könnyen megvesztegethetők voltak, így a kinti munkák alkalmával még Italhoz is juthattak. Szeged város tanácsa 1812. december 5én határozatba hozta, hogy a kinti munkán levő raboknak senki ne merészeljen italt adni, „tapasztaltatván az, hogy az őrző hajdúk szinte ezen rabokkal együtt herpentik a bort és pálinkát". A „jobbító ház" vezetői sem voltak valami érdemdús férfiak. Trungl József 1789-től egy évtízedig volt igazgató, akkor öt ls becsukták, mert 6520 forintot elsikkasztott. Rátt József 1800-ban vette át hivatalát, de 1803-ban Kárész István Csongrád megyei alispán elcsapatta, „részint haszonleséssel párosult különböző visszaélések miatt. részint büntetésre méltó kegyetlensége miatt". Szabó Gergely 1800-ban maga mondott le alig e© évig viselt tisztéről. „Ez a ház — írta — a kimondhatatlan rendetlenség és az elvénült katonák miatt, akik szakadatlan az ivásnak adták magukat, olyan állapotba jutott, ho© éjjelnappal való bajoskodásom következtében lábsebeim három ízben föltörvén, egészen kiújultak, és a legnagyobb fájdalmat okozták." Az ellenőrök — az igazgatónak afféle helyettesei — sem voltak különbek. Füll Sebestyént részegeskedése miatt bocsátották el 1808-ban. Bokross Ignácnak 1812-ben azért kellett távoznia, mert egy rabnőt teherbe ejtett, és a kinti munkára kiengedett rabok újabb rablásainak orgazdaságának gyanújába került. Rengeteg volt a szökés. Volt olyan év, 1811, amikor 26 rab szökött meg. Némelyik háromszor is. A rekordot Gere Sándor érte el: 1800 és 1812 között hatszor szökött meg. De érdekes, hogy mindannyiszor maga tért vissza. Nem is csoda, mert más fenyítőintézményekhez képest a szegedi az ilyesfajta bűnözők számára paradicsom volt. Éppen Gere Sándornak, akkor még a nagyváradi tömlöc foglyának dicsekedett barátja. Nagy Ferenc, 1898-ban: „kevesebb lész Szegeden nekem öt esztendő, mint Váradon kettő"; „akkor mégyek ki, mikor akarom, minden instálás nélkül, csak a káplárnak jelentem"; „mindennap adnak egy prófontot, de fejér, mint a kalács, én beérem véle, meg sem eszem". Nyáron, számol be váradi rabtársának, kijárnak dolgozni, télen meg harisnyát kötnek bent. ezzel keresnek pénzt. Nyáron vasárnaponként egész nap az udvaron vannak, játszanak: „reggeltől fogva egész estvig kátyúznak, csülköznek, labdáznak". Nem mindig és mindenkinek ment azonban ilyen jól. A büntetések súlyosbításának sokféle módozata volt. A testi fenyítés többnyire hozzátartozott a főbüntetéshez. Általában a befogadáskor és az elbocsátáskor szabták kl „a huszonötöt". Többnyire ennyit osztottak ki egyszerre, néha kevesebbet, tizenkettőt, ritkán többet, kétszeresét, ötvenet. A pálca- és vesszőcsapás férfiakra, a korbácsot nemre való válogatás nélkül osztogatták. A leírásokból kiderül, hogy a deresre húzott és csak alsóneműben levő rabra kétpercenkéht vertek rá. A negyedik, ötödik ütés után már rendszerint piros lett a nadrág: kiserkent a vér. A fölügyelő, aki a megcsapatást végezte, minden ütésért tíz fillért kapott: ezt az összeget az áldozat munkabéréből vonták le! Ho© a deresre húzott ne üvöltsön, a szájéba pöcköt, szájkörtét dugtak. Vékony lyuk volt benne, épp annyira, hogy levegőt kapjon a szerencsétlen. A büntetés súlyosbítására szolgáltak a különféle vasak is. A kézre való a bilincs, a lábra szánt a béklyó. A nehéz vas (nagy vas, nyügvas) a két lábra szögeccsel rákovácsolt vaskarikából és a két karikát összekötő láncból állott. Katonavas (keresztvas, postavas) a bal lábat a jobb kézzel egybekötő lánc; a kéznél lakat volt rajta. A lábvas lánc nélküli karika (perec) volt. 'A kurtavas azonos ojdalon a kezet és lábat összetűző rövid lánc. A büntetést súlyosbították még leláncolással, például a nyaknál fogva; derekvassal: arcon, szemöldökön, homlokon, háton való megbélyegzéssel, a haj lenyírásával és a munka megszigorításával. A rabok nyári mezőgazdasági és téli kötőmunkán kívül vármunkát, erődítési munkát, valamint csatornaásást és hajóvontatást végeztek. 1783-ban a Béga szabályozásához, 1794-ben a Ferenc-csatorna ásásához használták a rabok munkaerejét. II. József 1786-ban eltörölte a halálbüntetést, helyette kiterjesztette a hajóvontatást, amelyet már Mária Terézia 1777-ben meghonosított. A halálraítélteket ötösével vasnyakgyürűvel láncolták egymáshoz, és állat módjára, járomba fogva kellett a Tiszán, a Maroson és a Száván fölfelé hajókat vontatniuk. Korra és Időjárásra tekintet nélkül, kenyéren és vízen tengődve, hajadonfőtt. mezítláb vonszolták magukat. e©mást és a hajót. 1787-ben Szegeden 15 hajóvontató rab sínylődött. II. Lipót 1790. július 19-én eltörölte ezt a kegyetlen büntetésformát. A várban a fenyítőházon kívül osztrák helyőrség is volt. Parancsnokaik között híres volt Lotharingiai József (1759—1812). aki várbeli kertlében őszibarackot termelt, és állítólag ezzel ő honosította meg nálunk ezt a tájunkat ma anynyira jellemző gyümölcsöt. A nép szuszogó princnek nevezte a nagy termetű, kövér, jó étvágyú tábornokot, aki az alsóvárosi templom kriptájában alussza örök álmát. A rabok létszáma 1811-ben volt a legnagyobb: 96; ettől kezdve folyton csökkent. A napóleoni háborúk miatti drágaság következtében nagyon magas lett a rabtartási díj. amelyet a rabküldő megyéknek kellett fizetniük. Megsokallták, és inkább saját tömlöceikben vigyázták rabjaikat. Igv azután 1820-ban már csak 24, 1829-ben 4, 1831-ben mindössze két rabja volt a szegedi várnak. Az udvar ekkor megszüntette a fenyítőházat. Mást gondoltak ki: a szabadságukért küzdő olaszok számára rendezték be. (Folytatjuk.)