Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

109 Szerda, 1979. október 10. Főágak és oldalhajtások Impressziók a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlatról A sárkányrepülő maga építette szárnyakon, kihasználva saját szellémi, testi erejét, és a természeti körülményeket, beváltja az emberiség évezredes álmát. Jutalma a repülés csodája, egy mással nem pótolható élmény és önnön erejének igazolása. A Sárkányrepülő — Kligl Sándor szobra — most a 26. Vásárhelyi öszi Tárlat egyik, ebben a közegben különösen elgondolkodtató műve. Szándéka, üzenete kitágítható, jelképe lehet egy új negyedszázad kezdetének ... Közel száz művész 250 alkotása látható ezekben a hetekben Hódmezővásárhelyen. A Tornyai János Múzeum kiéllítóhelyiségeiben és a Medgyessy Teremben fölsorakozó müvek az előző éveknél szigorúbb válogatásban és karakterisztikusabb, következetesebb eszmei-tartalmi-kifejezésbeli csomópontokban mutatják föl azokat a törekvéseket, melyek ma a vásárhelyi, illetve az ehhez kapcsolódó képzőművészetet jellemzik. A hagyományok nedveiből táplálkozó főágak mellett a már nemcsak leveleket és szirmokat bontó, de érett gyümölcsöt is termő oldalhajtásokra is oda kell figyelnünk. Éppen azért, mert ezek szervesen ízesülnek a törzshöz és főágakhoz, Illetve sikeres öltások termőre forduló vesszői. Tájábráaolások jelzik a nem túlságosan változatos tematika legerőteljesebb égát. Ezek a tájképek viszont nagyon sokfélék annak ellenére, ho© a tűnőben levő paraszti világ, az elmúló tanyai életforma ihlette legtöbbjét. Ez a tájélmény a kifejezésmódok sokféle hangján szólal meg. Czene Gábor Mártély! háza naturalista precizitása, csillogó felülete, tagadhatatlanul míves bravúrja ellenére is inkább Idegenforgalmi prospektusba illő negédes munka. Csizmadia Zoltán a 724-es 6zámú tanyát ..fotózza" körbe, mint e© helyszínt kereső filmes egy szociografikus ihletésű alkotáshoz. Kurucz D. István minden alkalommal megragadja a látogatót azzal a hitelességgel, „messzelátós festészetének" utánozhatatlanul míves megmunkálásával, felületeinek mélységével, hangulatteremtő erejével, melyre kevés példa van képzőművészetünkben. Csikós András ritka bravúrral ad faktúrát tájképi részleteinek, e© palánk málló repedéseinek, e© szántás borzas felületének, e© víztócsa üvegcserepeinek. Kollár György Lóránt János iskolateremtő példája nyomán — ennek a tájnak festi meg képi lummázatát — az elmúlásnak, az emlékezésnek, az átváltozásnak . és a születésnek csodáját a „na© sömmi"-ben vibráló-változó-mozduló-szerveződő motívumokból. Mellettük van impresszionista alkonyat (Csikós Miklós), lírai estidül (Miskolci László), konstruktivizmus felé közeledő rendkeresés (M. Szabó István), lendületes gesztusokkal fölhordott látomás (Zombori László). V. Bazsonyi Arany mélyen humánus festészete ugyan nem elsősorban az alföldi táj élményeiből táplálkozik, mégis erős — mert tartalmilényegi! — szálakkal kötődik az itteni törekvésekhez. Három olajtemperájából kettő, bár tájélményekből indult, mélyebb gondolati-érzelmi reminisztenciákat ébreszt. A Gyilkos-tó a kékes-zöldesszürkés hideg világ szele, a Kálvária a vörösek-narancsok színeit izzítja föL A tájábrázolás tár©i környezetünk apró, félredobott eszközeinek pontos-precíz megörökítését is fontosnak tartja. Ezeket térképezi föl grafikáin Marosvári György, s teremt steril, hipernaturalista teret Kint és bent című festményén. HézsŐ Ferenc mozaik-festészetének két olyan darabját állította ki — Ménes, Szürke gulya —. ahol dekoratív formában, de adekvátan találkozik a megjelenítés formarendjével a mozgás tetten érése, illetve a szarvak ívelő ritmusa. Az ember, az ember által alakított környezet találkozik Szálay Ferenc, Somos Miklós és Vecsési Sándor e©-ftgy festményén. Szal© Nyári konyha című temperája a tárlat e©ik legszebb képe. a lege©szerűbb eszközökkel, emberi melegséggel Szinte tapintható közelségbe kerül hozzánk a tapasztott tűzhely, a meszelt fal, a simított földpadló, a tenyérnyi ablak, rokonunk a töpörödött anyóka, orrunkban a készülő étel illata. Mintha ennek a világnak ajtaja nyílna Somos Este a tanyán című képién — bár az ő festési módja finomabb, ©ön©házszerűbb, fátyolosabb. Vecsési az alkony különös fénytöréseiben a höszszú parasztház tornácára ülteti megfáradt alakjait, pihenni, emlékezni és emlékeztetni. Talán ezek a művek: árasztják legmélyebbről ennek a tájnak, ezeknek az embereknek Ismeretét, szeretetét. Az emberábrázolás néhány alkotónál összekapcsolódik a történelmi önvizsgálattal. Szalay újabb két képet mutat be abból a mind terebélyesedő sorozatból, mely az 1848—49-es forradalmi szabadságharc, Illetve annak utóélete a magyar nép tudatában. A Kossuth Lajos azt üzente... és a 87 után című. festmények ennek a történelmi önvizsgálatnak újabb festő adalékai. (Jő lenne e©szer össze©űjtve látni ezeket a festményeket.) Németh József is ehhez a vonalhoz csatlakozik Harangok bevonulása című nagyméretű olajtemperájával, melynek kompozíciója kissé teátrális. Koszta Rozália négy portréja sűrített paraszti sorsok hordozója, Fülöp Erzsébet kis méretű képei lírai villanások. Szurcsik János grafikai vázlatkönyvéből állít ki karakteres alakokat, Kéri László úgy idézi meg szentesi elődjének. Koszta Józsefnek alakját és művészetét, ho© közben önmaga arcát és szándékait sem tagadja meg. Csikós András nagyszerű portréja, Németh József önarcképe és Gougain-t idéző aktja ennek az emberközpontú művészetnek szép példája ezen a tárlaton. Fontos Sándor a táj, az ember és az állat összekapcsolásával i©eksz!k jelképi mondanivalót teremteni. A megfa©ott madár című képién sikeresebben, A lepke címűn kevesebb eredménnyel. Az ember áll jó néhány szobrász művészetének középpontjóban. Tóth Valéria alkotásain a klasszikus szépségideál találkozik mai emberi kapcsolatainkkal, harmóniaszomjunkkal, Nagy Sándor tenyérben elférő vörösmárvány figuráit erőteljes, szinte grafikus vonalakkal karakterizálja. Csikai Márta mártélyi fűzfák göcsörtös törzseibe látja bele asszonyalakjait, Janzer Frigyes nem éppen eredeti, de mindenképpen hatásos plasztikai gondolatokat sorakoztat a háborúról. Szabó Iván Majolikás lányok című domborműve a helyi fazekasha©ományok mindig megújuló szellemének, a folyamatosságnak állít emléket. E©más mellett láthatunk négy tisztes portrét: Lantos Györgyi ártatlan-csodálkozó kisfiú-fejét, Máté István keserű-fájdalmas női arcmását, Englert Judit szikár kemény női portréját és Tóth Julianna borzas hajkorona alá búvó kedves lányarcát. Amenynyire eredeti és gondolatgazdag Kotsis M. Margit két terrakotta szobra, annyira keresett Kucs Béla Cigánymadonnája. Az emberi gondolatok és érzések széles sprektrumát szembesíti na©szerű festményein Zoltánfi István — szürreális megoldá. sok, léptékváltások, reneszánsz ihletések, századeleji fotográfiák és mai gondolatok szintézisét teremti meg alkotásain. A táj és az ember mellett jelentős szerepet kapnak az állatok. Ennek a tájnak elmaradhatatlan élőlényei a lovak, tehenek, madarak. A tárlat e©ik na©szerű festménye Lóránt János E© ló című képe. Fodor József és Németh József alkotásain a gólyák jelennek meg. Németh András linóba faragott képes biológiakönyvének legeredetibb darabja a Tyúk. Irodalmi, művészeti, Intellektuális élmények Ihletik az érmészek jelentős részét. Évfordulók, utazósok emlékei, megbízások adják témáikat. Frltz Mihály sok rajzos érme közül a na©obb méretű Móricz bronzérem és a Pompel előlap a legsikerültebb, Füz Veronika útiélményeit sűríti, Kutas László soproni udvarok motívumait fogalmazza éremmé. Király Vilmos pedig bronzkavicsokba sűríti plasztikai illusztrációit. Néhány alkotás — kvalitása, önálló értéke ellenére — ©ökértelenül, légüres térben mozog a kiállítás alapvetően realisztikus világában. Egyik legfeltűnőbb Váli Dezső Tálén drágakő című olajfestménye, Almásj Aladár sündisznótüskéjű, groteszk, nehezen lefordítható három rézkarca és Várnai László fénygrafikának nevezett montázskísérletei. Mert a többi, akár a sárkányrepülő, a Földről indul iri©lésre méltó, szép légi útjára, Ifogy utána ismét a Földön landoljon. Tandi Lajos Befejeződtek a Szegedi Kamarazenekari Napok A hétfői koncerttel lezárult a Szegedi Kamarazenekari Napiok előadássorozata. Na© közönségsikerrel mutatták be az új műveket, sajnos Vaszy Viktor már nem jelenhetett meg a rendezvényeken. A zenei berkekben, de a koncertlátogatók körében is bizonyára még sokáig szóbeszéd tár©a lesz a bemutatókon hallott sok-sok újdonság, a pezsgő, eleven évadindulás. A szerzők «©éniségéből, muzsikájából áradó életerő, a formaérzék, a megmunkálás igénye, a muzikalitás finomsága és létjogosultsága mindmind azt sugallja, hogy ha©ományossá kell tenni Szegeden a kamarazenekari napok rendezvényeit, a művészetpártolást. A két bemutató előtt Mihály András: Musica per 15 című műve hangzott el elsőként, reprezentálva korunk zenéjét. A darabot a Budapesti Kamarae©üttes adta elő, Nagy Ferenc vezényletével. A zenekar határozott szemlélettel közelítette meg a művet, kerek egésszé formálva a zeneileg igényes, egyéni ízzel telített darabot. Fábián Márta méltó folytatója Rácz Aladár művészetének. Patinás cimbalomjátékával, avantgard ízű stílusával, mesteri tudással szólaltatta meg Kurtág György: Szálkák című művét. A szaggatott hangvételű, dinamikus futamokkal, kitartott pedálmegoldással eljátszott darab ugyanú© közönségsiker volt, mint Kocsár Miklós: Repriche című alkotása, amely különleges hangszer-összeállítás: cimbalomra és fuvolára írta a szerző (Fábián Mártának és Matuz Istvánnak ajánlva). A darab hét rövid tétel sodró egésze, a dallamot, a motívumokat egymástól szinte észrevétlenül átvéve szólaltatták meg á két hangszer színeinek egybeolvasztása vaL Ami pedig a bemutatókat illeti; Kodály-tanítvány Maros Rudolf kifinomult hangzású, erőteljes dinamikájú, kéttételes műve volt az e©ik, a Kontrasztok. A nosztalgikus karakterű indítás, a hegedű-hárfa kettősének finomra csiszolt melódikussága, a fafúvók szóliszükus szerepe na© mesterségbeli tudásról árulkodik — arról, ho© Maros igazán sokszínű szerző, új technikák tudója, mesterétől örökölt igényességgel. Másik premierként Durkó Zsolt új műve, a Refrains, hangzott el a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekarának előadásában. Közreműködött Szecsődi Ferenc (hegedű). A kilenctételes mű na©lélegzetű, tömör alkotás — egyéni karakterrel, színnel, melyet n szólóhegedű fog össze. Színes, hangulatos, mély emberi érzelmeket sugalló mű, energikus megfogalmazásban, árnyalt. érzékeny hangképzéssel. Kér viszont, ho© a műsorváltozás miatt Döme Jenő na© bőgőszóló jót nem élvezhettük — Székely Endre. Szöllösy András, Balassa Sándor, Ránki György műveivel e©etemben, melyek az eredeti programban szerepeltek. Kelemen Zoltán Tanácskozás a közlekedésről A közlekedés gazdálkodási feltételeinek, a szabályozóknak és a termelői áraknak a korábbinál nagyobb mértékű változása fokozottabb gondosságot, nagyobb körültekintést igényei a jövő évi tervek összeállításánál — hangsúlyozta Klézl Róbert miniszterhelyettes a Közlekedés- és Postaügyl Minisztériumban kedden tartott aktívaülésen. Az értekezleten a minisztérium vezetői a szakágazatok, a trösztök, az önálló vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőivel közösen számba vették a közlekedés Idei eddigi eredményeit, s a tapasztalatokat felhasználva megfogalmazták a jövő évi gazdálkodás főbb követelményeit. A minisztérium vezetése a népgazdasági irányelvek alapján, a közelmúltban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció figyelembevételével útmutatást adott a vállalatoknak 1980. évi tervük kialakításához. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. (MTI) Műszaki könyvek kiállítása Hagvomány már. hogy a közgazdasági napok keretében kiállítást rendeznek — legfrissebb közgazdasági, ipari és technikai témákról szóló könyvújdonságaikat mutatják be a kiadók. Tegnap az Ifjúsági Ház klubjában rendezett tárlatot Keresztes Tibor, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója nyitotta meg Sör és perec „Az író regényében saját véleményét mondja el a világegyetemről. Intelligensen szórakoztat; és az első követelmény, amit joggal támaszthatsz az íróval szemben, hogy amivel szórakoztatni akar, valóban érdekes legyen" — mondta William Somerset Maugham, és ehhez tartotta magát. Irta intelligensen szórakoztató regényeit, színdarabjait, novelláit, amelyekkel hírnevet szerzett és sikert aratott — nemcsak Angliában. Ülést tartott a KISZ KB Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter. Kárpáti Ferenc altáborna©, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka. Úszta Gyula, a Ma©ar Partizán Szövetség főtitkára, Kiss Lajos vezérőrna©, a Ma©ar Honvédelmi Szövetség főtitkára és A bel László, határőr vezérőrna©. a határőrség országos parancsnokságának politikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a nemzetközi és a belpolitikai élet, valamint az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről tájékoztatta a testületet. A KISZ Központi Bizottsága ezután az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében és felkészítésében végzett mozgalmi munka tapasztalatait tár©alta meg Varga Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében. Megállapí totta, hogy a KlSZ-szervezetek az elmúlt években feladataik többségét sikerrel oldották meg A Központi Bizottság változatlanul fontos feladatnak tekinti a hazafias és internacionalista gondolkodásmód, magatartás erősítését. A jövőben még nagyobb fi©elmet kell fordítani a fiatalok edzettségének növelésére, a tömegsport népszerűsítésére, az Ifjú Gárda munkájának fejlesztésére. Végül 6zemélyi kérdésekben döntött a Központi Bizottság. Barabás Jánost és Pásztor Gabriellát, — akik más, fontos állami tisztségekbe kerülnek — érdemeik elismerése mellett felmentette KB titkári tisztségükből, intéző bizottsági és titkársági tagságukból, Pásztor Gabriellát központi bizottsági tagságából is. Juhász Andrást és Köpf Lászlónét megválasztotta a Központi Bizottság, az Intéző Bizottság és a titkárság tagjává, a KISZ KB titkárává. (MTI) Nálunk egyik legismertebb műve a Sör és perec (más kiadásban: Sör és tea, avagy A család szégyene). A regény írói mestermű; szerkesztésmódja. hangulatos, érzékletes, fordulatos elbeszélő modora, finoman érnyalt, mély emberismeretre valló jellemrajzai arról tanúskodnak, hogy Maugham mindent tudott a mesterségéről. Az érdekesség követelményének már a témaválasztással eleget tett. A Sör és perec hőseit élő, valóságos személyekről mintázta; a regénybeli elbeszélő, Wil lie Ashenden nem más, mint ő maga, az író; Edward Drif-> field alakjában a Magyarországon is jól ismert költőre és regényíróra, Thomas Hardyra ismertek az irodalomtörténészek; Alroy Kear, a kevés tehetségű, ügyeskedő életrajzíró — egy korabeli kritikus, Hugh Walpole. A főszereplő persze Rosté Gann, Driffield első felesége. Ki tudja, melyik téma vonzotta inkább az írót: az adakozó természetű, mégis naiv gyermeki tisztaságú nő és a különös sorsú, kiismerhetetlen író kapcsolata, avagy saját ifjúkori szerelmének története? A korabeli olvasóközönség szemében mindkét témának sajátos pikantériája lehetett; bennünket pedig elsősorban a feldolgozás említett erényei miatt szórakoztat. Kíváncsian vártuk a regény háromrészes, angol feldolgozását, amely az elmúlt hét központi tévéműsorává lépett elő, hiszen három egy* mást követő estén láthattuk. És megint úrrá lett rajtunk a rossz szokás, mármint, hogy hasonlítgattuk az öszszehasonlíthatatlant, a regényt meg a filmet (Meg lehet érteni, ha némely tévés alkotó mélyen elitéli ezt a nézői magatartást, de hát ki vállalja annyiszor az a©mosást, ahányszor közismert irodalmi mű adaptációjának megtekintésére kell a készülék elé ülnie?) Se szórakoztató, se érdekes nem volt annyira a sorozat, mint a regény. A jelen idejű elbeszélés és az emlékezések filmbeli váltakozása olyan kínosan szabályosra sikerült, Bili Hays rendezőt láthatóan annyira nem érdekelte az idősíkok cseréjének dramaturgiai funkciója, hatása, hogy végül elérte, ami nem lehetett célja: már-már unatkoztunk, hisz az egyhangúság figyelemgyengítő. A könyv szellemes iróniájának közvetítésére sem használtatott a filmszerkezet, a jelenetezés, a képalkotás; csak a színészi játék. A „csak" persze nem a színészteljesítményeket minősiti, hiszen Ashenden szerepében például nagyszerű volt Michael Hordern. Az ő játéka árasztotta a regény ..levegőjét", az angol polgári irodalmi köröknek kissé arisztokratikus, egyúttal egészségesen irónikus légkörét. S. E.