Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

Szerda, 1979. október 10. 3 Az intézeti nevetésről Háromnapos tanácskozási programmal kedden — az MTA székházában — megkezdődött a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság konferenciája az intézeti nevelés problémáiról. A nemzetközi gyermekévhez kapcsolódó tudományos rendezvényt — dr. Polinszky Károly oktatási miniszter jelenlétében — a társaság elnöke, dr. Moussong-Kovács Erzsébet nyitotta meg. Több száz pszichológus, pedagógus és orvos cseréli ki tapasztalatait a családon kívüli nevelés-neveltetés gondjairól. A konferencia szekciói feltárják, előadói tapasztalatcserékkel keresik az intézeti gyermekek nevelésének, személyiségalakításának hatékony eszközeit. (MTI) Üj gyárak, üzemrészek Nélkülözhetetlen vegyi anyagok, élelmezési qg gyógyászati cikkek, korszerű számítástechnikai eszközök és egyéb fontos termékek gyártásával megkezdték a befektetett milliárdok törlesztését az új nagyberuházások, amelyeket az idén adtak át, illetve amelyek közvetlenül befejezés előtt áll- • nak. A vegyipar gazdaságos termékstruktúrájának bővítését szolgálja a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyára. ahol a beruházás befejezése novemberre várható, továbbá a Tiszai Vegyikombinát polipropilén gyára, amelyet már átadtak rendeltetésének. Mindkét ©ár beruházásánál a tervezett fejlesztési költségeken belül maradtak, az üzemszerű termelést már megkezdték, és kifogástalan minőségű terméket állítanak elő. A Borsodi Ve©i Kombinát az első háromnegyed évben több mint 90 000 tonna Rúzsán 5 —diákoknak A rúzsai általános iskolások eddig a vendéglőbe jártak ebédelni. Az Ullés és Vidéke ÁFÉSZ csak f© tudta megoldani étkeztetésüket Harmadik éve már. ho© a tanulók meleg ételt kapnak ebédre. Turnusok váltották egymást, együtt ebédeltek a felnőttekkel a ©erekek. és ez rossz volt a diákoknak, gond a tanároknak. Ezért határozták el az ÁFÉSZ-nél, ho© megvásárolják a hajdani gabonafelvásárló épületét, a volt cserefelepet. Közel van a vendéglőhöz és időlegesen segít a diákok ebédeltetésénél. (U©anis a sarki épülettel más tervei vannak az üllési ÁFÉSZ-nek. A 400 szögölös portára a hatodik ötéves tervben új vendéglőt szeretnének építeni.) Arra gondoltak, átmenetileg megha©ják a rajta levó épületet és kis ráfordítással ebédlőnek alakítják át. majd idővel az épületet mindkét oldalon meghosszabbítják. A diákok ebédlőjéhez tartozik a tálaló-melegítő is, amelyet szintén a nyáron ala'kítottak át az építők. Nem volt vele na© munka, a falakat nem bontották le. csak kimeszelték, kitakarították a helyiséget. Ott tartják melegen a tanulók ebédjét. A szomszédos vendéglőben főznek. tolókocsin viszik át az ételt. Nincs messze a két épület egymástól, a távolság mindössze 40—50 méter. A na©obb terembe 30 asztalt és 120 széket vettek. Olajkályhát állítottak be. í© most már semmi akadálya sincs annak, ho© a rúzsai általános iskolások, e©szerre és diákokhoz méltó köi-ülmények között fo©asszák el ennivalójukat. Naponta 300 ebédet főznek a rúzsai vendéglőben a diákoknak. Az Üllés és Vidéke ÁFÉSZnek az átalakítás — a ház árával együtt — 600 ezer forintjába került. pvc-t állított elő. s az év végéig a termelés 125 ezer tonnára növekszik. Már a mostani termelésnek mintegy 60 százalékát külföldi rendelőit vásárolják. Hazai kooperációkat is létrehoztak, amelyek alapján például korszerű ablakokat, ajtókat gyártanak a BVK pvc anyagából. A TVK polipropiléngyára ugyancsak a tervezettnek megfelelően dolgozik. Az alapanyagot a vállalat korábban üzembe helyezett olefingyára adja. A finomfóliák, csomagolóanyagok, műanyag zsinegek és egyéb termékek gyártására alkalmas polipropilén iránt itthon is, külföldön is nagy a kereslet. Idei tervük 36 ezer tonna, ebből eddig körülbelül 28 ezer tonna készült el. A Magyar Optikai Művekben a számítástechnikai berendezések fokozott gyártását szolgálja az a csaknem egymilliárd forintos beruházás. amely Budapesten befejeződött, a zalaegerszegi részleg befejezése pedig az év végére várható. Termékei főként az egységes számítástechnikai rendszerhez kapcsolódnak. A számítógépek kiegészítő berendezései, az úgynevezett perifériák, köztük lyukszalagos egységek, mágnestárcsás és hajlékonylemezes tárolók készülnek a budapesti és a zalaegerszegi telephelyen, az új üzemcsarnokokban. Korszerűsítették a komlói üzemet is, ahova a részegységek alkatrészeinek előállítását telepítették. A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat karcagi új gyárában megkezdődtek az üzemi próbák, s ezzel befejező szakaszába érkezeit a nagyberuházás, amelyre a budapesti telephelyek rekonstrukciójával együtt körülbelül 800 millió forintot költöttek. Ezzel lényegében kiépül az állattenyésztés egyik háttéripara, amely évente kétmillió állat egészségügyi ellátását teszi lehetővé új oltóanyagaival. A karcagi új gyárban a jövő év elején kezdik meg azüzemszerű termelést: évente 20 000 tonna úgynevezett premix és 30 000 tonna karbafii takarmánykiegészítőszert állítanak elő. A Gyulai Húskombinát beruházása befejeződött, s a vállalat vezetői szeri ntt idei termelési tervüket túlteljesítik. Az egész évre tervezett 532 000 sertésből az év első háromnegyedében 388 ezret dolgoztak fel, s megteremtették a feltételeit annak, ho© az év végére elérjék az 540 ezret. Az első háromnegyed év további eredményei: 16 000 szarvasmarhat dolgoztak fel és 351 vagon ©ulai kolbászt és egyéb száraz árut szállítottak a rendelőknek, többet a terv időarányos részénél. (MTI) Népi ellenőrök tanácskozása A Szeged me©ei városi és érkeznek kapitalista orszászegedi járási népi ellenőrzési bizottság tegnap, kedden Kalmár József NEB-elnök vezetésével ülésezett. Iggn érdekes vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a testület. A népi ellenőrök hét termelőszövetkezetben — a szatymazi Finn—Ma©ar. a forráskúti Haladás, a szegedi Tisza—Maros-szög, az Űj Élet. a Tiszatáj, a Felszabadulás és a röszkei Kossuth Tsz-ben — jártak és a KNEB programja alapján a következő kérdésekre kerestek választ. Milyen arányú a tőkés importból származó ipari eredetű anyagok felhasználása; a gazdaságok tudják-e, ho© milyen nyersanyagok Bővül az újszegedi ABC A kereskedelem egyre nagyobb fi©elmet fordít Szeged peremkerületeinek ellátására. Szükség is van erre, mert a külső városrészekben még a kisebb élelmiszerüzletek is túlterheltek. Igaz, több helyen csak az átmeés a ládáknak. A bolt, ha a bővítés befejeződik, 1440 né©zetméter alapterületű lesz. Felét a vevőtér. másik felét pedig a kiszolgálóhelyiségek foglalják el. Az új boltot a DÉLÉP munkásai építik, a létesítneti megoldást segítheiik. Ez mény vázszerkezetével és a a helyzet az új lakótelepek letőgerendázattal már elkéárudáival is. A vásárlóik ezrei azonban szívesebben térszültek. A tervek szerint a tél beálltáig összeszerelik az nek be e© tágas, világos oldalfalak előre©ártott eleélelmiszer-ABC-be, ahol bőségesebb. áttekinthetőbb az árukészlet, és maguk választhatnak a polcokról. 1© a bevásárlás is rövidebb ideig tart Újszeged odesszai lakótelepe „kinőtt" e© viszonylag modern élelmiszer-ABC-t Ezért újabbat kell építeni. Az épülő üzlet körülbelül akkora alapterületű lesz, mint a mostani. A két áruház között az átjárást e© összekötő folyosó teszi lehetővé, amelyen a vásárlók szabadon közlekedhetnek. 1© e©szerre használhatják mind a két vevőteret. A raktárak is közösen kapnak helyet a két épületben. Ehhez azonban előbb a régi ABC-t is át kell alakítani. A tárolóhelyek e© részét szociális helyiségekké alakítják, ho© megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak az ottani dolgozóknak. Még ezek után ls ellendő hely marad a hőtósépekjyek, a zsákoknak meit is. Az új ABC összesen 14 millió forintba kerül, s várhatóan jövő nyárra készül el. A vásárlók azonban akkor még nem használhatják a teljes kibővített üzletet. Az átjárófolyosó megépítése előtt u©anis be kell fejezni a régi bolt területén is a korszerűsítést. Erre a munkára most kivitelezőt keresnek. Remélhetőleg hamarosan akad vállalkozó az átalakításra. hiszen Újszeged jobb ellátása érdekében -igen fontos, ho© minél előbb el-, . .. . készüljön az „iker" élelmiszer-ABC. amely megszünteti a zsúfoltságot és kedvezőbb feltételeket nyújt a bevásárláshoz. J. E. Somogyi Károlyné felvétele HéöÁCO áU aa élelmiszer-ABC új épületének szerkezeti váza gokból. illetve lehet-e azokat hazai, va© szocialista országból származó termékekkel pótolni? A műtrá©a-, növény védőszer- és a fehérjefelhasználást elemezték. A népi ellenőrök megállapították. hogy a növényvédő szerek felhasználásánál a szakszerűség és a hatékonyság, a takarékosság mást jelent. mint más anyagoknál. Ha a személyi és tár©i feltételek biztosítottak, akkor jól tudnak gazdálkodni a növényvédő szerekkel is. Rosszul értelmezett takarékosság. ha a gazdaság azt+ irányozná elő, csökkentsék az előírt anyagnormát, a védekezés számát, mert ennek következménye a ©enge termés lenne. E©ébként a termelőszövetkezetek a gazdálkodás korszerűsítése miatt kényszerhelyzetbe kerültek, mert rá vannak utalva arra, hogy tőkés importból fedezzék a műtrá©át, fehérjét, növényvédő szert. U©anis ezeknek az anyagoknak e© része a szocialista országokból nem importálható, illetve a hazai ©árak sem állítanak elő elegendő mennyiségben. A növényvédő szerek tőkés importjának ará. nya magasabb, mint a műi lrá©áé. A műtrú©ák haté| kony és takarékos felhasznáj lása elsősorban a gazdaságok színvonalától és a talajművelés minőségétől függ. Végeredményben nem a műtrá©ák mennyiségét kell csökkenteni, hanem a talajművelés minőségét kell fokozni. A népi ellenőrök tapasztalata szerint a termelőszövetkezetek általában arra törekszenek, ho© takarékoskodjanak az importanyagokkal. A fehérjetakarmány felhasználásában nem e©értelműen takarékosak a gazdaságok. Ennek az okai különbözőek. A fehérjetakarmányok árai még nem ösztönöznek eléggé a takarékosságra. a helyi előállításra és a melléktermékek na©obb mérvű felhasználására. A gazdálkodó szervek i©ekeznek gondjaikon úrrá lenni, ezért a NEB azt javasolja. hogy a hatékonyság és takarékosság kérdését a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai állandóan tartsák napirenden és felajánlásokkal segítsék elő a hatékonyabb gazdálkodást. Igazodok L

áttam nyílegyenes sorokat a Ferihegyi repülőtéren, valahányszor külföldi küldöttség érkezett. A néphadsereg díszszázadai előtt zsinórt lehetne húzni, eltérés alig mutatkozna a katonák között. Amíg gyakorolták, tíz- és százezerszer hangzott el a vezényszó: Igazodj! A parancsnokoktól azonban egyszer sem hallottam azt a csaknem szinonimát, hogy: Helyezkedj!... Az igazodás fegyelemre, egységre utal; nincs a csapatban senki, aki kilógna a sorból. Így természetes. A néphadseregben. És a többi fegyveres alakulatnál. Azt jelentené ez, hogy másutt lehet? Netán a közéletben, a társadalom különböző szinterein szereplők közül méltatni akarom azokat, akik kilógnak a sorból? Nem erről van szó. Az igazodás nem jelent mást, mint egyetértést és alkalmazkodást valakihez, valamihez, akit vagy amit követendőnek tartok. Okos, ésszerű, meggyőződésen alapuló igazodást a világnézethez, a társadalmi rendszerhez, a vezető erő demokratikusan kialakított szándékához. céljához, akaratához. Csak a jó értelmű igazodás teremthet eszmei és cselekvési egységet. Csakhogy ma az elvtelenül igazodókról, a rendszerint személyekhez — és nem az ügyhöz — kötődőkről akarok beszélni. Az effajta igazodás ugyanis (mindig, de kiváltképp választások előtt) kifejezetten káros, összefonódáshoz és elvtelen kiszolgáláshoz, a tehetségtelenség nimbuszának fokozásához, és az egyéni érdekek képviseletének túlburjánzásához vezet. Mondják, hogy állóvízben nemcsak megél, hanem tenyészik is az igazodok raja. Próbáljuk hát kissé felkorbácsolni ezt a tavat, amelyben a kétes értékű kötődések igencsak gátolják a hullámverést. Az igazodok — abban az értelemben, ahogy ma beszélünk róluk — általában nem a legtehetségesebb emberek. Épp ezért kifinomult érzékük — mint a vaknak a tapintás — a személyes kötődéshez, a patrónusszerzéshez, az önvédelem — elítélt, de mégis dívó — gyakorlatához vezeti őket. Ettől lesznek „hosszú életűek". Mert tudják, ho© a főnökük vagy> a felü©eleti szerv illetékese jobban szereti a pincepörköltet, mint a halászlevet; számon tartják gyermekének életkorát, í© hát megkérdezhetik, ho© túljutott-e már a rubeolán. Egy-e© látogatáskor készséggel sorolják az előre földerített forrásokat, ahol még lehet negyven forintért kitűnő kisüstit, va© önköltségi áron bőrkabátot kapni, S ha az illető „ráharap", máris nyert ügye van az igazodónak. Előbb-utóbb véd- és dacszövetség veszi körül. Próbálja csak ezek után valaki kétségbe vonni, ho© az igazodó jól teszi a dolgát, ahol megbízást kapott, va© egyszerűbben: ahol a fizetéséért jelentkezik ... Az igazodó bólint és helyesel. Sohase mond előre véleményt, de rádupláz a főnökére. S ha a felettese nem fedezi föl az igazodás tényét, előbb-utóbb azt gondolja: ez a leghasználhatóbb ember a cégnél, erre kell támaszkodni. Ekkor már évtized is kevés ahhoz, hogy az illető alkalmatlansága „kiderüljön". Nem vitatom: a közélet színterein is lehet vlgyázzba állni. De egyáltalán nem bizonyos, hogy az szolgálja a legjobban az ügyet, s az ügy felsőbb képviselőjét! aki minduntalan bokázik. Nem azt teszi. Igazodik. Nem e©, hanem tíz emberhez is igazodik: egyéni jövőjét igazgatja. Micsoda pénzbe és mennyi ©ötrelembe kerül ez a „személyes gondoskodás"! Nem hiszem, hogy fel tudnék sorolni mindent, ami «z igazodok természetrajzához tartozik. De tudjuk róluk, hogy környezetükben semmiféle „más kútfőből" származó ötlet nem kaphat teret; ho© plusz energiát nem lehet (mert nem érdemes!) bevetni, ök azok, akik csak azt tudják mondani beosztottaiknak. amit a „felsőbbség" szó szerint előír. Ennélfogva a központok előírásainak is csak formálisan, legföljebb jelentésekkel tudnak eleget tenni, és a társadalom, a kisebb és nagyobb közösségek állandó adósai maradnak. Mégpedig hosszú ideig, hiszen baráti szálak, véd- és dacszövetség veszi őket körül. Ki a fő hibás? Azok, akik elfogadják, értékelik apróbb-csepröbb „szolgáltatásaikat" és hajbókolásukat, vagy azok. akik élnek e lehetőséggel? A felelősségben nincs különbség! Az igazodok rendszerint felkészületlenebb emberek, akik önkritikátlanul önmaguknál alkalmasabb emberek vezetésére vállalkoznak. Ennélfogva szinte természetes, hogy saját „befolyási övezetükben" képtelenek — példájuk és tudásuk révén — húzóerőt gyakorolni a közösségre. Beszélhetnénk róluk úgy is, mint „memorizáló másodemberekről", akiknek nincs véleményük, csak azt hajtogatják: „nincs felhatalmazásom a válaszra"; „a felettesem véleménye erről az. hogy...". „a megyei szervek azt tartják" — és befejezésként: „köszönöm, hogy eljöttek az elvtársak". Eredménytelen tár©alások, döntés nélküli eszmefuttatás, idórablás a következmény, és milliókban, milliárdokban kifejezhetetlen népgazdasági kár. Viszont remek kapcsolatok szövődnek. Az igazodok a lelküket teszik ki azért, hogy segíthessenek a „tehetetlenek szövetsége" tagjainak. Protekciót teremtenek a számukra, és nyüzsögnek a „mindent elintézni tudó" ember magabiztosságával. És kérkedve hivatkoznak: nem nekem, hanem egy magas rangú elvtársnak van szüksége rá. Nem árt, ha van az igazodóknak saját boruk, netán szőlőjük is, vagy nyaralójuk, elvégre egy jól sikerült pinceszer után mi bántódás érheti a halandót. .. ? S

az igazodók nem tévednek: mindig tudják, hogy hol, mikor és mit kell mondani. Nem tudom. megfi©elték-e már a viták, az eszmecserék egy részének légkörét. Voltaképpen az igazi vita csírája is hiányzik belőlük. Ezekre utalva mondta egy országos vezető: „Nincs szükség összkomfortos eszmecserékre; olyanokra, amelyek keretében mindenki azt mondja, amit már mondtak mások is. Olyan helyzet alakult ki, hogy hovatovább szégyenkeznem kell és bocsánatot kérnem, ha olyat találok gondolni, netán mondani is, ami még sehol sem hangzott gí..." De hát a szajkózás hogyan vinné előbbre közös ügyünket? Egy ismerősöm azt mondta: „Nálunk okos senki sem lehet, legfeljebb szép!" És e kétes értékű álláspont szerint alakította ki a környezetét. Az igazodók fennen hirdetik, hogy „pótolhatatlan ember nincs". És csaku©an: mindig találnak annyi hozzájuk hasonló tehetségtelent (bocsánat: arra a posztra kevésbé alkalmasat), amennyit csak akarnak. Maradhat ez így? Olvastam egy határozatban: értelmesen és kulturáltan kell foglalkoztatni a munkaerőt. Gyanítom, hogy ez az egész társadalomra érvényes követelmény. Lefe Béla