Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

4 Kedd, 1979. ofcfóher.P. nyszakma divatszakma Utcán, játszótéren, iskolabi.n. ismerősök, nagybácsik, jóbarátok. na©mamák és pedagógusok ©akran megkérdezik. mi akarsz lenni, kisfiam. A ©ermek természetesen a legtöbbször tanácstalan. Mert sok helyen otthon azt hallja, oda menj, ahol lK>rravaló is van. Mást mondanak az iskolában. Ott rendszerint azt sulykolják, csiráid. amihez kedved, tehetséged van. Ilyen kereszttűzben a ©ermek e©ik lábáról a másik lábára áll. Amikor már kedve és képessége szerint dönteni tudna, kezében a szakma. Ekkor legföljebb agy na© vargabetűvel juthat el eredeti céljához. Ho© a szülői „praktikus" tanács mennyire erős. és mennyire befolyásoló, bizonyítja a szakmunkásképzés e©ik epizódja. Evek óta nincs elegendő hegesztő, kovács, öntő. gépi forgácsoló, bádogos, szerkezeti lakatos, távközléstechnikai hálózatszerelő, cipész, épületburkoló, vasbetonszerelő, ács. állványozó, l>ék, szakács. Éppen ezért az úgynevezett divatos szákmáknál a felvételiket korlátozni kellett. Néhány foglalkozásnál olyan na© a tolongás. ho© csak adminisztratív intézkedéssel lehet elősegíteni a helyes pályaorientációt. Nem vitás, mindenkiből nem lehet autószerelő, fodrász, kozmetikus, fotós, rúházati eladó. A népgazdaság arányosan. harmonikusan csak akkor tud fejlődni, ha minden területen megfelelő és jól képzett az utánpótlás. Gondolom, azt a legtöbb ember tapasztalhatta már — saját háztartásában is —, mennyire fontos, ho© elegendő le©en a jó szakmunkás. Mert bizony sűrűn előfordul. napokat, heteket kell várni e© e© szerelőre, ha a lakásban valami meghibásodott. Ez ls egyik következménye a divatszakma-hiányszakma kényszerű felosztásának. Nem szólva arról, ho© gé|>ek állnak kihasználatlanul. sok millió forintos kár keletkezik, mert nincs, aki kezelje azokat A szakmunkásképzés e©ik alapja a termelésnek. Nap mint nap szó esik fontosságáról, helyzetéről. Legutóbb a Csongrád me©ei tanács elemezte, vizsgálta a szakmunkásutánpótlás lehetőségeit E kérdés nemcsak a munkaerő-utánpótlás gondjai miatt fontos. Az sem mindegy. ho© a szakmai ismeretek mellett milyen társadalmi politikai, ideológiai tudnivalókat sajátítanak el az iskolapadban a jövő munkásgenerációi. Mindennek alapja az almg mater — tehát a szakmunkásképző intézet és szakközépiskola. Felszereltségük. képzési profiljuk, metodikájuk meghatározott. Lássuk, milyen a helyzet! A megye 13 szakmunkásképző intézetének oktatási feltélelei évről évre jobbak. Állandóan növekszik a főhivatású pedagógusok, közöttük az e©etemet végzett műszaki, mérnök tanárok száma. Pillanatnyilag csak az okoz gondot, ho© a szakoktatók pedagógiai képzését miképp oldják meg (U©anis a 77 százalékuknak nincs pedagógiai végzettsége.) A megyei tanácsülésen a JATE pedagógiai tanszékének vezetője például na©on helyesen azt javasolta, ezt a feladatot vállalja el a szegedi e©etem. Koránt sincs annyi panasz az iskolák zsúfoltságára, mint évekkel ezelőtt. Hat év alatt harminccal, illetve tízzel szaporodott a tantermek és az előadótermek száma. 1© csökkent a kétmüszakos oktatás aránya, s jobban elférnek a ©erekek az iskola helyiségeiben. A tanácsok költségvetésükből jelentős összegeket fordítottak a régi épületek felújítására. Például Szegeden sor került a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanműhelyének részleges rekonstrukciójára és a repülőtéri kollégiumot is rendbe hozták. Makón a szegedihez hasonlóan sikerült a régi iskolát újjá varázsolni. Ám hasznos lenne. ha több diák tudna a drága albérlet helyett kollégiumban lakni. Ehhez persze további építkezésre van szükség. Az oktató-nevelő munkát észrevehetően csak e© dolog akadályozza napjainkban, nem mindenütt megfelelő színvonalúak és nem elegendőek a szemléltetőeszközök. Sokszor hónapokig használhatatlan egy-egy műszer, mert nincs pótalkatrész. A me©ei tanács ezért is határozott ú©, ho© a kollégiumi férőhelyek ©arapítása, a felújítások ©orsítása és a tornateremépítés nagyobb üteme mellett létre kell hozni e© gépfelújító központot. A szakmunkásképző intézetekben rövid időre se hiányozzanak a műszerek, felszerelések. Lényeges változás a képzés minőségében, ho© 1974-től lehetővé vált a szakközépiskolában. az érettségit e©ütt szerezzék meg a szakmunkásbizonyítvánnyal. Minisztériumi rendelet szabályozza a szakközépiskolában a szakmunkásképzést. I©, megteremtették annak feltételét, ho© építőipari, mezőgazdasági. élelmiszeripari és faipari szakmákban magasabb színvonalon történjen a képzés. Az idén már húsz első osztályt indítottak és az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Bár a szakmunkásképző iskola — ami nem szakközépiskola — közvetlen lehetőséget nem biztosít felsőfokú továbbtanulásra, az itt végző diákoknak is módjuk van arra, ho© tovább képezzék magukat. A munkásművelődésben ugrásszerű fejlődést jelentett a szakmunkások szakközépiskolája. Ez a típus évről évre növekvő érdeklődésre tart számot. Az indulás évében, az 1974—75-ös tanévben 376. az 1978—79-es tanévben már 1 ezer 124 volt az elsős tanulók száma. A szakmunkaerő-hiány csökkentése érdekében a felnőttszakmunkás-képzésnek ls igen na© a jelentősége. Elősegíti a társadalmi mobilizációt és a népgazdasági érdekből történő munkaerő-átcsoportosítást. Az utóbbi e©két évben növekszik a második va© a harmadik foglalkozást megszerzők aránya. 1© lehetőség nyílik arra is, ho© ki-ki kedve, érdeklődése. tehetsége, érdekeltsége alapján saját életét is megváltoztassa. örvendetes, ho© a vállalatok e©re na©obb fl©elmet fordítanak a hiányszakmáknál a felnőttképzésre. Fokozzák az e©üttműködésüket a szakmunkásképző intézetekkel. Vitathatatlan tény. ho© a társadalom e©re többet tud tenni a képzés színvonalának emeléséért, az oktató-nevelő munka feltételeinek javításáért. Kiderült ez a me©ei tanács helyzetmegítéléséből is. Azonban az is népgazdasági érdek, ho© a pályaorientáció megfelelő le©en és előbb-utóbb megszűnjön a hiányszakma-divatszakma elkülönülése. Halász Miklós Vili Két évvel ezelőtt a Kék Golyó étteremben a Kenderfonó és Szövőipari Vál'«ilat javítóműhelyének' Május 1. szocialista brigádja hangulatos összejövetelen* búcsúztatta a 22 éves kollegát, Csúri Vilmos kommunista géplakatost, akit a hadseregbe szó! ütött a behívóparancs. Most újra ősz van; letelt az idő. Nehéz, munkában bővelkedő esztendők után leszerelésre készülnek az „öregkatonák" — köztük Csúri Vilmos szakaszvezető is. Vili — í© szólítja csaknem mindenki a laktanyában — büszkén, emelt fővel térhet vissza a szülői házba és a munkatársak közé, mert amit esküt tett társai nevében megfogadott, azt tisztességgel teljesítette. Húrom alkalommal nyerte el a néphadsereg kiváló katonája címet; irányításával az alakulat KISZ-bizottsága kétszer érdemelte ki a Kiváló KISZszervezet zászlót. Katonai és mozgalmi munkáját a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával, a KISZ KB dicsérő oklevelével és egy csehszlovákiai jutalomutazással ismerték el parancsnokai. A leszerelés előtti napon arról beszélgettünk, ho©an telt el a huszonnégy hónap. — Ne hig©e, ho© madarat lehetett volna velem fogatni, amikor megkaptam a behívóparancsot Jól éreztem magam a munkahelyemen; a seregről pedig nem csak szépet hallottam... Az idősebbek fi©elmeztettek: mielőtt átléped a laktanyakaput, szippants e© jó na©ot, mert odabenn a levegő is más... — Múltak a napok és rájöttem: nem is annyira más, hiszen a jó munkának itt is van becsülete, emberségesen bánnak, törődnek velünk, érdemes jól dolgozni. Az első csetlő-botló lépéseknél sokat segített Szűcs Szilveszter, az e©kori iskolatárs. Berkes Miska, a rajparancsnokom és Tóth Lajos alezredes, akihez katonaéveim legszebb emlékei fűznék... — Az igazi erőpróbát a különböző gyakorlatok jelentették. Sárban-lucsokban, fénylő hidegben kellett tenni a dolgunkat — néha hosszú heteken át. Kezdetben kellemetlen volt, de aztán hozzáedződtünk. A gépkocsivezetők és munkagépkezelők olyan ©akorlatra tettek itt szert, amit biztosan jól hasznosítanak maid munkahelyükön. A katonahétköznapok feladataival birkózva kovácsolódtak igazán össze közösségeink és eközben jöttünk rá arra is, ho© csak egymást segítve boldogulhatunk ... — Néhány hónapos katona voltam — folytatta —, amikor a KISZ-bizottság titkárának me©álasztottak. Minek tagadjam: „mélyvízbe" kerültem. E©ik napról a másikra sokféle emberrel lett dolgom. Szót kellett értenem a parancsnokokkal és azokkal a fiúkkal is. akiktől bizalmat kaptam. KISZbizottsági titkárként megtanultam az emberek ü©esbajos gondjainak intézését, mert sokan — különösen a nős. családos katonák — felkerestek problémáikkal. Az igazi örömet pedig az adja számomra, ho© mindig tudtunk segíteni katonatársaimnak. — Huszonné© hónap tapasztalataival a tarsolyomban elmondhatom: téved, aki azt hiszi, hogy haszontalanul telik el a két esztendő. Igaznem mindig fenékig tejfel a katonaélet, de ho© hasznos volt számunkra, azt senki sem vitatja. Ma már lobban tudunk közösségi méretekben gondolkozni, érettebbek, komolyabbak lettünk; felelősséget érzünk másokért is.— * A körletek előtti nyárfák lassan az utolsó leveleket is „kiosztják"; nem lesz több parancskihirdetés. Kétévi, becsületes szolgálat után tudásban, emberségben ©arapodva holnap leszerelnek, hazaindulnak az „öregkatonák". Bracsok István Munkaerő-átcsoportositas, üzembovités A OápíármO/avHó Isz munkáiéról Kinek a munkájára van szükség feltétlenül, és kiére nincs? Milyen átcsoportosítási lehetőségek vannak egyik munkakörből a másikba? Manapság egyre több helyen keresik ezekre a kérdésekre a választ. A Gépjárműjavító Ipari Szövetkezetben 31 műszaki alkalmazott dolgozik. A szövetkezetben megvizsgálták kiknek a munkáját tudják nélkülözni a jövőben. A szeptember közepén megtartott vezetőségi ülésen ú© döntöttek, hogy öt alkalmazottjuk munkájára nincs szükségük — ebben a munkakörben. A termelésben továbbra is számítanak rájuk. Az e kérdésben érintett dolgozóknak konkrét javaslatokat is tettek, új beosztásokra. Közülük ketten nem fogadták el a más munkakörbe való áthelyezést Még a szöIsmeretlen piramis és papirusztekercsek Tizenkilenc éve kutatják — a két ország közötti egyezmény alapján — a prágai Károly E©etem régészei az óe©iptoml civilizáció múltját Kairótól 30 kilométerre délnyugatra, az abusziri piramisok térségében. A közelmúltban e©, még felderítetlen területen kaptak engedélyt a kutatásra Abuszir déli részén. Itt a 12. csehszlovák expedíció látott munkához. Az ásatást dr. Miroslav Verner, a prágai Egyiptológiai Intézet régésze vereti. A kilenctagú expedíció érdekes felfedezéseket tett. Kiástak egy eddig ismeretlen piramistemplomot á temetőpap lakhelyével. Az épületkomplexum aa Ötödik. Dinasztia korából való. tehát 4 és fél ezer éves. Az erősen megrongált leletek eredeti anyagot tartalmaznak, és ez lehetővé teszi, hogy az Ötödik Dinasztia keletkezésére vonatkozó eddigi feltételezéseket helyesbitsék. A piramistemplom levéltárából olyan papirusztöredékeket sikerült felszínre hozni, amelyek az Ötödik és Hatodik Dinasztia korának gazdasági és politikai viszonyaira vetnek fényt. Valószínű, ho© a régészek az óegyiptomi kultúra egyik legrégebbi papiruszgyűjteményét találták meg. \ A leletek között szerepelnek rituális és használati tárgyak. óe©iptomi pecsétek lenyomatai stb. HÁZASSÁG Meszlényi Mihály és Király Eva Paula. Ipolyszegi István és Szentandrási Edit, Tóth András László és Ambrus Eva, Kürti Imre és Daróczl Mária, Lencsés Gábor és Faragó Anikó, Mrtnus László és Pécsi Erzsébet. Virág János György és Kassai Ágnes, Bah János és Berec Erzsébet Katalin, Csábi Ferenc > és varró Anna, Farkas Kálmán és Rácz Mária Magdolna, Vincze Árpád és Danlzs Erzsébet, Bakos Imre és Sebők Eva Rozália, Fodor Jozseí és Ress Mária, öze László és Ambrus Erzsébet, Lovász János és Komlődl Hedvig, Simon Zoltán és Zakar Magdolna Mária, Berman Tibor és Körmendi Margit, Bauer Nándor és Vass Mária Julianna, Pászti József és Mászáros Eva Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Szélpál Józsefnek és zsébetnek Katalin, T, rÁsnak és Farkas Máris bor', Rabi Andrisnak és Etelkának András. Baráth Józsefnek és Magony Máriának Tamás Mihály" Horváth Gábornak és Nagy Gizellának Gábor Zsolt, Szabó Jáonsnak és Vad Eszter Juliannának Krisztina, Márki Lászlónak és Szécsl Katalinnak Melinda Katalin. Bednár Andrásnak és Szolnoki Irénnek Ágnes, Szécsl Lászlónak és Bakos Erzsébetnek Erzsébet, Zsikal Tibornak és dr. Orsvari Juditnak Barbara, Németh László Szilveszternek és Csúcs Márta Etelkának Anita Mária, Eperjesi Gézának és Papdl Erzsébet Máriának Katalin, Ördög Sándornak és Tamás Julianna Máriának Erika, KarakAs Lajosnak és Fekete Aranka Erzsébetnek Gábor, Halász Sándornak és Modok • Valériának Valéria, Tóth Jánosnak és Buda Edit Csillának Péter Balázs. Rubdnger Balázsnak és Márkus Ilonának Balázs. HonkO Mátyásnak és Gémest Annamáriának Nikolett Márta. Lehmann Lászlónak es Kozma Editnek László, László Lasí'ónak es Fodor Juliannának Anikó, Körász Lajosnak és Kálmán Margitnak Családi események Zoltán, Gregus Gézának és ördögh Mária Rozáliának Róbert, Bakai Vincének és Győri Juliannának Bernadett, Somogyi Imrének és Köteles Franciskának Tamás, Szilágyi Zoltánnak és Tóth Mária Emíliának Ágnes. Monostori Istvánnak és Való Gabriella Andreanak Judit Gabriella, Gombos Istvánnak és Battnnrs Máriának Krisztián, Kőhalmi Ottónak és Bognár Íren Lváriak Dóra. Hajdú Perer Pálnak és Komócsin Erzsébetnek Csilla, Vikariovszky Sándor Jánosnak és Viesay Erzsébetnek Kornélia Ágnes. Nátly Dezsőnek és Makai Erzsébetnek Angéla Erzsébet, Kolompár Balázsnak ' és "Dimovtcs Máriának Róbert. Árva Istvánnak és Horváth Zsuzsanna Zsófiának Rita Zsuzsanna. Zádori Istvánnak és Bábi Annának Lilla, Klem Pál Istvánnak és Rónaszéki Ágnes Laurának Krisztina Laura. Nóvák Istvánnak és Kismárton Editnek Zoltán István, Czobor Mihálynak és Takács Ilonának Szilárd, Szabó Józsefnek es Furák Juliannának Gábor, Molnár Lászlónak és Takács Erzsébetnek Ágnes, Erdödi Lászlónak és Csilló Rózának Zoltán Gábor, Bitó Lajosnak és Tóth Erzsébetnek Attila, Tápal Gábor Miklósnak és Molnár Katalin Rozáliának Attila Csaba, Goldár Pálnak és Lúgost Rozáliának Adrienn Rózsa, öze László Istvánnak és Szilágyi Tünde Mártának Szilvia Ildikó, Barfusz Lászlónak és Havér Irénnek Beáta, Busa Dezsőnek és Cziriák Katalinnak Krisztián Zsolt. Csábi Péter Lajosnak és sánta Máriának Erika, Gyuris Józsefnek és Kis Máriának Anita, Csóö Lászlónak és Daka Juliannának László, Majoros Imrének és Szénégető Katalinnak Tamás, Rózsa Sándor Nándornak és Dékány Piroska Teréziának Ildikó Sarolta, Ha raj ka Lászlónak es Szekeres Margitnak Lázsió, Szűcs István Lajosnak és Czeglédi Rózának István Gergő, Pengő Sándornak és Kása Erzsébetnek Erzsébet Diána. Nesic Miodragnak és dr. Kovács SzUvlának Danieella Szandra, dr. Gál Józsefnek és Szőllk Katalinnak Jozseí István, Császár Jánosnak és Konkoly Ágnes Annának Krisztina Ágnes, Petrovlcs Györgynek és Budai Rózsának Roland Richárd, Nádast Árpádnak és Tolonits Évának Attila szabolcs, Gera Antalnak és Madár Zsuzsannának Zsolt Antal. Ale Zoltánnak és Zsibrtta Katalinnak Márió, ördögh József Ignéenak és dr. Botos Jolánnak Géza. Guczt Andrásnak és Nacsa Irénnek Krisztina, Mikus Gábornak és Horváth Rozáliának Gabriella. BorosGyevi Lászlónak és Kis Ágnesnek Márta, Halász Balint Sándornak és Csányi Píroskának Tünde, Helntz Ferencnek és Farkas Margit Máriának Gábor Gyula, Szakái Pálnak és Rácz Erzsébetnek Orsolya nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS Balázs Lajos, Tráni Péter. Füri Imre János, Széles Andrüsné Tóth Erzsébet. Csányi János. Buknicr István Jáons. Helntz Gyula. Csukonyi Gyula, Hegedüs-Bite Ferenc, Szabadi István, Btte Dezső, Lele Mihályné Hódi Mária, Fleissig Dezsöné Bndovits Gabriella. Miklós Károlyné Molnár Terézia, Tuza Gáspárné Kutal Julianna, Szélpál Imréné Huszta Julianna, Gábor Mihályné Nagymihály Magdolna, Tácsi Ferenc, Fodor Istvánné niésNémet Rozália, Rózsi Vilmos, Pölös istvánné Kovács Katalin, Kádár Béla, Barna Gézáné Farkas Julianna Halász János. Gémes Dezső. Gáli Mihály, tvicz Ferenc. Várfalvi Mihályné Bubi Veronika. Sztojka Mária. Klivlnyj József. Bödt János, ökrös Jánosnó Hődör Márta meghalt. I vetkezetben dolgoznak — állásuk csak október végén szűnik meg —, de a jövőben valószínűleg más munkahelyet keresnek. A további három ember ezután is a szövetkezetben fog dolgozni. Egyéb átcsoportosítást is végrehajtottak. Megszüntették az úgynevezett kapcsolt munkaköröket. (Azt, hogy e© dolgozónak több beosztása is van.) így egyszerűbbé válik az ü©intézés. (E© gazdája lesz a munkavédelmi, rendészeti, tűzvédelmi és a műszaki ellenőrzésnek, továbbá a kalkuláció készítésének, s az e©éb üzemgazdasági feladatnak.) Mint a szövetkezetben elmondták. az átszervezést körültekintően, az illetékes párt- és irányító szervek jóváha©ásával hajtották végre, szem előtt tartva a humánumot, és a szövetkezet jövőjét; jelentős bővítés vágható a szegedi üzemükben, ennek e© része már meg is valósult. A szegedi autójavító üzemben elkészült a gépkocsik műszaki vizsgáztatására is alkalmas diagnosztikai részleg. Itt minden olyan vizsgálatot el tudnak végezni, amelynek meg kell előznie a személyautók kötelező műszaki szemléjét. Ezzel egyszerűbbé válik az autótulajdonosok dolga, hiszen a javításoktól kezdve a műszaki vizsgán való részvételt bizonyító papírok kiállításáig minden munkát elvégeznek az üzemben. Az új szolgáltatással valószínűleg november végétől kezdődően . állnak a lakosság rendelkezésére. Bővül a kerékpár javító részlegük is. Az év végéig berendezik az e©ik felsővárosi tízemeletes épület legalsó szintjét. Itt a három helyiségből álló műhelyben az eddigi biciklijavítási munka háromszorosát tudják majd elvégezni. A Cser© Mihály utcai telephelyen társadalmi munkában felépítettek e© ebédlőt, amelyet esténként klubnak is tudnak használni. Az egész üzem rekonstrukciójának az elkezdése iövőre várható. Egy korszerű motorszerviz létrehozását tervezik. Üj, modern festékszóró gépek beszerzésével, fedett tároló és belső utak építésével, az ü©felek kényelmét szolgáló információs és ü©intéző központ kialakításával. f