Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-09 / 236. szám
Szerda, 1979. október 10. 3 Jelentős társadalmi munkával Kisiparosok szolgáltatóháza Vásárhelyen ÉIÉJF: A megye első kisipari szolgáltatóháza Megalakulásának 30. évfordulóját tavaly ünnepelte a KIOSZ. A jubileum alkalmából „Egy nap a szervezetért" jelszóval társadalmi munkára hívta fel a tagságot a KIOSZ Csongrád megyei szervezete. A kisiparosok alapszervezetei kivétel nélkül csatlakoztak a mozgalomhoz, a közel 600 kisiparos vállalta, hogy részt, vesz a hódmezővásárhelyi szolgáltatóház létrehozásában. Példásan eleget is tettek vállalásuknak; a hódmezővásárhelyi kisiparosok 6620 munkaórával járultak hozzá a Munkácsy utcai szolgáltatóház építéséhez. Az öt — könyvkötő, rádió- és tévészerelő, férfiszabó. háztartásigép-szerelő, műszerész — műhelynek otthont adó, 186 négyzetméter alapterületű, a KIOSZ Országos Vezetőségének 1 millió 280 ezer forintos támogatásával épült létesítményi tegnap, hétfőn délben Molnár József, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke adta át rendeltetésének. Az avatóünnepségen részt vett Papái József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Szalontai József, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának első titkára, Vaszócsik Győzőné dr., s. Csongrád megyei tanács vb ipari osztályának vezetője és dr. Csatordai Antal. a hódmezővásárhelyi városi tanács elnöke. A megjelenteket — az ünnepi összejövetelen szép számban részt vettek a társadalmi munkát vállalt kisiparosok — Budai Antalné, a KIOSZ megyei szervezetének titkára köszöntötte. Elmondta, hogy a szolgáltatóház építéséhez, csekély öszszegért, a hódmezővásárhelyi tanács biztosított területet, és két. bontásra ítéli épületet bocsájtott a szervezet rendelkezésére. A terveket a városi tanács műszaki osztályán társadalmi munkában készítették el. A megyei szervezet titkára a társadalmi munkában kiemelkedően tevékenykedő alapszervezeteknek és kisiparosoknak kitüntető oklevelet adott át. A Kertvárosban épült új szolgáltatóház tegnap délutántól az ügyfelek rendelkezésére áll. Megyei küldöttségek utaztak Lódzba Tegnap, hétfőn — a testvérmegyei kapcsolatok keretében — Csongrád megyei kereskedelmi és vendéglátóipari szakembereit küldöttsége utazott a lengyelországi .Lódzba. Az épülő, Süeged , nagyáruház létesít ésáre- üzérriel teléSére társult vállalatok vezetői —•" ' Telkes György, a Komplett Ruházati Vállalat igazgatója, dr.' Azari- Zoltán, a szegedi ÁFÉSZ elnöke és Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója — Lódzban tanulmányozzák az áruházi rendszerben működő kereskedelmi egységek munkáját, e tevékenység tapasztalatait. valamint tárgyalnak a testvérvállalat ok közreműködésével lebonyolítandó árucsere lehetőségeiről. * A Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség lódzi városi tanácsának meghívására tegnap, hétfőn Csongrád megyei ifjúsági politikai delegáció utazott Lódzbi Kulcsár Péternek, a megyei KISZ-bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Martonosi Imre, dr. Sternné Fejér Márta, a megyei KISZ-bizottság tagjai és Molnárné Fábián Edit, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. A delegáció október 18-ig tartózkodik a lengyel testvérvárosban. ahol a lódzi fiatalok életével Ismerkednek és tapasztalatot cserélnek a két ifjúsági szövetség munkájáról. Küllem és kelendőség Kilencmilliós megtakarítás Jelentős megtakarítással járó gyártmányszűkítést hajtott végre a közelmúltban a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori ©ára. Ennek során több olyan, a közületi nagyfogyasztók számára készített mosószer ©ártását szüntették meg, amelyhez na© mennyiségű importból származó alapanyag beszerzésére volt szükség. Terméksorának ésszerűsítésével a szabolcsi gyár több mint kilencmillió forint értékű devizát takarít meg. A Szeged környéki gazdaságokban Vetik a búzát Az Idei ősz eddig még „jobban alakult" a tavalyinál. Több a napfény, kedvező az időjárás. A gépek a betakarítással e© időben tehát vethetnek is a határban. Csongrád megye gazdaságai ú© tervezik, ho© jövőre csaknem 100 ezer hektár kalászost termesztenek. Többségében búza és árpa kerül p földbe, a homokosabb vidéken — mint például a szegedi járás — rozzsal is próbálkoznak. A termékszerkezet változtatásahoz hozzátartozik az is, ho© az adottságoknak megfelelő növényeket termesszenek. Ezért vetnek rozsot a téeszek és a szakszövetkezetek a homokföldeken. A szegedi gazdaságok mindegyikében nozzáfogtak az őszi búza vetéséhez, miután 588 hektáron a földbe szórták a vetőgépek az árpát és a repcét. A szőregi Tisza—Marosszög Tsz-ben 2 ezer 400 hektár gabonának készítik elő a magágyat. Többszörösen elmunkálják a talajt, ho© jó termést arathassanak. Tizenkét vetögéppel dolgoznak. Egy traktor egyszerre két gépet is húz, hogy szakszerűbb legyen a vetés. Ugyanis, ha na© sebességgel halad az erőgép, ritkábbra szórja a szemeket, és hiányos lesz a tőszám. azaz ritka a vetés. A szőregiek ezen ú© segítenek. hogv megterhelik a traktort — két vetőgépet akasztanak utána: ígv csak a kívánt sebességgel haladhatnak az erőgépek. Tervezték, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznak a vetőbrigádok, do az idő közbeszólt. Az eső betessékelte a gépeket a határból. Tegnap viszont újra dolgoztak a szőregi és a kübeki kerületben. A szegedi járásban is leálltak a gépek a hétvégi eső miatt. Ami viszont még' jót is tett. a száraz, poros tábláknak. Valósággal fölüdült a határ. Az ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben 300 nektár rozsot és 100 hektár repcét már elvetettek. A többi vetnivaló területe is napról napra fogy. Három gépük járja a táblákat, és naponta 150 hektáron szórják a földbe a jövő évi kenyérnekvalót. Ügy tervezik az ásotthalmiak, 1 ezer 50 hektár földön termesztenek gabonát. A domaszék i Szőlőfürt Szakszövetkezetben kukori. ca után is vetnek gabonát A csőtörőt és a kombáint követik a traktorok, a hengerek és a vetőgépek. Csaknem 300 hektár lesz őszi árpa az ezerhektáros gabonaföldből. A Szegedi Altami Gazdaságban is meghaladja a veinivaló terület az ezer hektárt. Tegnap kezdték az őszi árpa vetését. Számításuk — ha csak nem lesz valami fönnakadás —, október 20ra elvetik az összes gabonát. A gazdaságok — okulva a tavalyi év 1 tárából — az idén gondosabban előkészítik a talajt, jobban ügyelnek a vetésre, mert még nem múlta idejét a régi bölcselet: ki mint vet. ú© arat. M aguk a pszichológusok is alaposan meglepődtek, akik először vizsgálták a párkapcsolatok kezdeteinek mechanizmusát. Meglepődtek, mert hiszen akár hogyan is nézték, egyféle eredmény jött ki: férfiak és nők esetében egyaránt a külső jegyek keltik föl elsőként az érdeklődést a partner iránt, vagyis a „megjelenés", vagy a szépség, s minden más tulajdonság, mint intelligencia, kulturáltság, kedvesség stb. csak ezután következik. az^z, a már megszületett érdeklődés fönntartására való. Lehet ho© mindezen megdöbbentek á pszichológusok — hiszen korántsem ezt az eredményt várták —, ám mindezt például nagyon is jól tudják a kisgyermekek] akiknek' szavajárása szerint a csúnya és á rossz fogalmak egyenértékűek, s akik meséik révén is ezt tanulják, hiszen a jó tündér mindig gyünyörű. a gonosz vasorrú bába — amint azt a vasorr is jelezni hívatott — mindig ronda ... Az előbbiekből több minden is kiderülhet. Többek között az is, hogy sokszor pszichológusi tudásra és apparátusra sincs szükség ahhoz, hogy értékes eredményekre juthassunk, mindössze egykori gyermeki észjárásunkat kellene felelevenítenünk ahhoz, hogy rejtettebb emberi reakciókat megérthessünk. A felnőtti viselkedésre ugyanis sokféle társadalmasodott szabályozottság rakódik rá, s ezért önmaga számára sem világos a legtöbb esetben, hogy ítéleteit, cselekvéseit nagyon sokszor oly egyszerű, ösztönös tényezők befolyásolják alapvetően, amelyeknek az ember utoljára gyermekkorában engedhetett nyíltan szabad utat. Sajnos, ezt a kis igazságot aligalig veszik figyelembe például az iparban és a kereskedelemben. Ezért is van az, hogy boltjainkat, áruházainkat jobbára a „szürke", érdektelen küllemű áruk özönlik el, s gyártó, eladó egyaránt csodálkozik, hogy forgalma miért marad alatta a várakozásnak. Pedig a küllem, a formatervezett külső fontosságát másutt már régesrég fölismerték, s jó néhány jól menő tőkés cég tudna beszámolni arról, hogy műszakilag kevésbé fejlett, kevésbé tartós, ám szép, formatervezett áruival hogyan tudta lesöpörni versenytársait a piacról. Nemrégiben egy szegedi vállalatnál jártam, amely azzal szerzett világhírű nevet, hogy az Alföld egyik termékét exportálja. Az e©ik osztályvezető asztalán néhány, zacskó hevert, vállalgti méretű fejtörésre okot szolgáltató zacskók. Termékeiket ugyanis néhány külföldi piacon alufóliával bevont papírból készült zacskóban hozzák forgalomba, piros nyomtatott szöveggel és ábrával. Mindaddig nyugodtan dolgoztak, amíg egy osztrák cég szállította nekik a zacskókat. Egyszer azután egy ma.©ar vállalat kijelentette, ilyent ők is tudnak csinálni, örültek a javaslatnak, hiszen ezután forintért kaphatják a csomagolóanyagot, s ha nem is örültek volna, csak ezt választhatták, mert az ajánlat után megvonták tőlük a zacskóra szóló importengedélyt. És megérkezett a minta a hazai gyártmányú zacskóból. A fólia nem fényes, inkább törődött, mintha a kutya szájából húzták volna ki, a ragasztás csáléra sikeredett, a rányomott szöveg pedig nem piros, inkább bordó, s ami még nagyobb baj, még véletlenül sincs a zacskó közepén. Az osztályvezető elkeseredve legyint: — Mit kezdjünk mi ezzel? Képzeljen el e© külföldi szupermarketet, ahol csodásnál csodásabb csomagolásban sorakoznak az áruk! Hát melyik vevő fogja leemelni a polcról a miénket? Egymás mellett látva a kétféle zacskót, igazat kellett adnom neki. így aligha lehet keletje a magyar árunak, amelynek ráadásul egyre komolyabb külföldi versenytársai vannak. amelyek majdnem ugyanazt a minőséget, s csodásan szép és praktikus csomagolást tudnak produkálni. Pedig hát a hazai zacskókat fölajánló vállalat is nyilván be tudná állítani tisztességesen gépeit, hogy szép zacskókat ad- . ion, csakhogy nyilván föl sem vetődött benne a küllem fontossága, az. hogy rajta egy jó magyar exportcikk sorsa, jövője múlik. Hiszen nálunk még mindig dívik az a szemlélet: az a fonto.s. mi van belül Ez már nálunk sem így igaz. s egyáltalán nem lehet igaz olyan piacokon, ahol nagyon sokféle e©enértékű áru között választhat a vevő. Választását ilyen körülmények között nyilván a külső megjelenés fogja elsősorban befolyásolni. Külföldet járt hazánkfiai sokszor áradozva jönnek meg útiukról. lelkesen, csillogó szemmel mesélnek áruházakról, üzletekről, arról, mi mindent' láttak a kereskedelem haza táján. Lelkesen beszélnek nagyáruházak ruházati osztályairól, s ha az emberben ilyenkor fölmerül a hazai áruházak „szürke" öltünysorainak képe, az ember kénytelen igazat adni a lelkesedének. Hiszen áruházaink jobbára ma is úgy festenek, mintha minden ember ma is reggeltől estig öltönyben járna. Dzsekit vagy blézert, vagy hasonlót vásárolni? U©an. Akkor marad a maszek szabó, vagy a külföldi áruház. Pedig — mint az idei BNV is bizonyítja — a magyar ipar is képes sok mindent szépen, divatosan gyártani, csakhogy ezek a termékek valahogyan évtizedek óta képtelenek eljutni az üzletekbe. Most ne firtassuk — mert úgy ls reménytelen —, hogy ki a hibás, a kereskedelem, vagy az ipar. Nyilván mindkettő. 1© azonban áruházainkban maradnak a „szürke"'. unalmas, érdektelen öltönysorok, amelyek alig-alig csábítanak vevőt, s közben a ruházati ipar és kereskedelem panaszkodik. hogy forgalma stagnál, ho© relatíve évről évre kisebb hányadot birtokólnak a kiskereskedelmi forgalomból. Pedig lehetne ez másképpen is ... Vajon mi lehet az oka, hogy termelő- és kereskedelmi vállalataink még mindig ntem fedezték fel áruik küllemének fontosságát? Arra már nyilván rájöttek, hogy külföldi piacokon a jó minőséggel egyenértékű igény a küllem, a megjelenés. Csakhogy mintha mindezt tehernek éreznék. s belföldre csak kínos lassúsággal produkálják ezeket az erényeket. Talán azért, mert a hazai piacon nem kell éles versenyben eladniuk? Ma már ez sem igaz, mert ha más nem. hát a piaci részesedés — amely igencsak elhanyagolt közgadasági fogalom minálunk — komoly „versenytárs" önmagában is. Hiszen alapigazság, hogy nagy szériákat lehet olcsón előállítani. Vagyis az a vállalat jár jól. amely ugyanazt a fazont egy időben képes külföldön és belföldön értékesíteni. Ezzel is jócskán csökkentheti önköltségét. Csakhogy erre eddig kevés a példa. Ráadásul a mai gazdasági helyzetben az sem mindegy egy vállalat számára, hogy piaci részesedését képes-e növelni. Hiszen a mai árak között az emberek nagyon is megfontolják, mire költsék a pénzüket. Ám divatos, szép küllemű árukkal ma is bőségesen növelhetné egy vállalat eladásait, míg konvencionális, „unalmas" és „szürke" termékeket gyártva, csak veszíthet piaci részesedéséből, amivel előbb-utóbb saját jövőjét vonhatja kétségbe. P szichológus híján, legalább a gyermekmesékre alapozva, átállhatnának vállalataink — akiket ez illet — a vasorrú bába gyártásáról a jóságos tündérek mindenképpen nagyobb haszonnal és piaci részesedéssel kecsegtető kínálatára. Ez nemcsak a hazai piacnak, hanem exportlehetőségeinknek is jót lenne. Arról nem is beszélve, hogy szép tárgyak, javak, divatos áruk. használati cikkek között valamennyiünk mindennapi közérzete is jobb lenne. Mert aligha tagadhatjuk: mi, felnőttek sem szeretjük a vasorrú bábákat... Szávay István Felvilágosítás, gondozás Nővédelem a serdülőkortól Az egészségű©! integráció keretében a szülészetben, nögyó©ászatban a szakemberek arra törekszenek, hogy a család- és nővédelmi tanácsadással kezdődően és összefogottan „e© kézben" legyen egés2ségü©ileg a nőkről való gondoskodás a serdülőkortól, az ivarérett koron át a szülésig, (s azután is. Dr. Túri Péter szülészorvos fogalmazta meg ézeket a gondolatokat, a fiatal szülészorvosok és egészségü©i szakdolgozók tudományos konferenciája után adott nyilatkozatában. — A szülészetlxm-nő©ó©ászatban az integráció hosszabb időre, több évre szóló programot jelent — mondotta. — Az előrehaladás mértékét természetesen befolyásolják a helyi adottságok. A területi elv szerint működő kórházakhoz például több va© kevesebb körzeti rendelőintézet í© több, va© kevesebb ellátandó nő tartozik, de mindenütt e©formán fontos, ho© mind a járó-, mind a fekvőbetegek ellátása azonos szakmai felfogás szerint történjék. — A szülészeti gyakorlat e©ik fontos feltétele a terhesgondozás, nem túlzás azv mondani, hogy a jó terhesgondozás a zavartalan szülés biztosítéka. A szülészeti eredmények további javítása ma már egyre kevésbé múlik a szülőszobán. Jól lehet még mindig 171 intézetben — szülőotthonban — szülhetnek a nők, a szülések több mint 80 százalékára azonban már 52 jól felszerelt nagy intézményben kerül sor. A felvilágosításban még nagyon sok a tennivaló, s ez nemcsak —, s elsősorban nem — az orvosok feladata! Már otthon, a családban kell kezdődnie, s az iskolában kell folytatódnia. Igaz, őszinte szóval! Különösen fontos ez annál a korosztál.vnál. amelyik már nem gyermek, de még nem felnőtt, s t© adott esetben, ha egészségügyi problémája van. tudja azt. hová forduljon tanácsért, segítségért. (MTI) j I