Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

2 « Szerda, 1979. október 10; szekér Gyula [. BrezsnYev hazautazott Berlinből Moszkvában <t Budapest (MTI) Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével tegnap, hétfőn magyar küldöttség utazott Moszkvába a KGSTtngországok atomenergetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság első ülésére. l'IOTR JAROSZF.WICZ KÖSZÖNTÉSE Lázár György, a Minisztertanács elnöke levélben fejezte kl jókívánságait Piotr Jarosaewicz lengyel kormányfőnek 70. születésnapja alkalmából. FRANCIA DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN Emánuel Jacquennek, a Francia—Magyar Baráti Társaság országos titkárának vezetésével hétfőn delegáció érkezett hazánkba. A küldöttség a Kulturális Kapcsolatok Intézete meghívásának tesz eleget, AUSZTRÁL PARTKÜLDÖTTSÉG LATOGATASA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 1—a. között látogatást tett hazánkban az Ausztrál Szocialista Párt küldöttsége Ailan Miller főtitkár-helyettes vezetésével. Az. ausztrál vendégeket fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folytatott n delegációval Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. valamint a KB többmás vezető munkatársa. Az ausztrál pártküldöttség hétfőn elutazott hazánkból. JAPÁN VAtASZTASOK A vasárnap megtartott japán általános választások hivatalos végeredménye (fontosabb pártok): Liberális Demokrata Párt 248 mandátumot, Japán Szocialista Párt 107, Komeito 57. Japán Kommunista Párt (két haladó független képviselővel) 41. Demokratikus Szocialista Párt 35 mandátumot szerzett KÖZÖS KÖZLEMÉNY Lisszabonban és Rómában közös közlegényt hoztak nyilvánosságra Enrico Berlinguernek. az OKP főtitkárának portugáliai látogatásáról. Berllnguer és Alvaro Cunhal szívélyes, őszinte és baráti légkörben megtartott tanácskozásán tájékoztatta egymást országainak helyzetéről és pártjaik harcáról a jelenlegi európai és nemzetközi helyzetben. KAMBODZSAI JEGYZÉK KÍNÁHOZ A Kambodzsai Népköztársaság által az elmúlt napokban egymást követően közzétett állásfoglalásokról, közöttük a Kínai Népköztársasághoz intézett kambodzsai jegyzékről nyilatkozott hétfői hanoi sajtóértekezletén Chea Soth, Kambodzsa hanoi nagykövete. A nagykövet elmondotta, hogy országa külügyminisztériuma most először jegyzékben fordult Kínához, s a jegyzék felkéri Kínát, hogy „szüntesse be a Pol Pot-kllkknek nyújtott támogatást, ne akadályozza a megdöntött rendszer népirtó bűneinek leleplezését". A kambodzsai diplomata hozzáfűzte: „a kambodzsai és a kínai nép közötti baráti kapcsolatok a térség békéjét szolgálnák". CSEHSZLOVÁK KÖZLEMÉNY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyminisztériuma hétfőn közleményben jelentette be, hogy a törvényes rendelkezések alapján megfosztotta csehszlovák állampolgárságától a Jelenleg Bécsben tartózkodó Pavel Kohout írót, mert tevékenységével súlyos kárt okozott Csehszlovákia külföldi érdekeinek. C Berlin (MTI) évfordulója alkalmából ren- Berlin-Schönefeldi repülőTegnap, hétfőn befejezte a dezett berlini ünnepségsoro- terén katonai tiszteletadásNémet Demokratikus" Köz- zaton. A delegáció tagjai sal búcsúztatták a szovjet társaságban tett ötnapos hi- voltak: Andrej Gromiko kül- küldöttséget. Erich Hovatalos baráti látogatását a ügyminiszter és Konsztan- neckerrel, az NSZEP KB Szovjetunió párt- és kor- 'VÍn Csernyenko, a Központi főtitkárával, az NDK Almányküldöttsége, amely Bizottság titkára, a Politikai lamtanácsának elnökével Lconyid Brezsnyevnek az Bizottság tagjai, Nyikolaj az élen, az NDK számos SZKP KB főtitkárának, a Tyihonov, a Politikai Bizotl- part- és állami vezetője vett Szovjetunió Legfelsőbb Ta- ság póttagja, a Miniszterta- szívélyes, baráti búcsút Leonácsa Elnöksége elnökének nacs elsö elnökhelyettese, nyid Brezsnyevtől és a töbvezetésével a Német Szo- Konsztantyin Ruszakov, a bi szovjet vendégtől. A szovciallsta Egységpárt Központi Központi Bizottság titkára és jet küldöttség tegnap visszaBizottsága, az NDK- Állam- Pjotr Abraszimov, a Köz- ^""üidötts-i e ki tanácsa és kormánya meg- ponti Bizottság tagja, a Szov- y A ^^ SÍ0^*"^}: hívására — részt vett az jetunió NDK-beli nagyköve- földi delegáció is elutazott NDK megalakulásának 30. te. Berlinből. Berlini üzenet Kommentár választási természetű. Nem tartás jellemzi a szovjet álVilágszerte nagy figyelem kevesebbről van szó, mint- lamfő berlini beszédét is. kisérte Leonyid Brezsnyev hogy az amerikai törvényho- „Most — hangoztatta berlini beszédét. Az SZKP zás és kormányzat bizonyos Brezsnyev — a nyugati orfőtitkárának szavai abban a erői vélt vagy valóságos ha- szagokon van a sor. Válavárosban hangzottak el, talmi érdekekre kacsintva szuk megmutatja majd, kéamelyben — elsősorban a nemcsak a szerződés, hanem szek-e számolni a népek szovjet hadsereg és a szov- r világ sorsával játszanak, akaratával és létérdekeivel". Ilyen helyzetben a szoká- Létérdek, méghozzá egyesosnál is fontosabb az erőt, lemes és kölcsönös létérdek: biztosságot sugárzó higgadt- erről volt szó ezen az ,ünság, amely a mesterséges nepi> de a békés hétközSzov- 7iaPokat építő jelentős bejetunió valamennyi lépését szédben. > meghatározza. Ez a maga- Harmat Endre jet nép hősiessége és hatalmas áldozata nyomán — véget ért a második világháború. Ez a város ma az első német munkás-paraszt állam kubai krízissel fővárosa — olyan államé, körülmények között a amely mélységesen elkötelezte magát a társadalmi haladás és a béke ügye mellett. A helyszín tehát egyszerre emlékeztetett a múltra és a jelenre, hiszen a szocialista német állam a kerek három évtized alatt megtett utat ünnepelte. A beszéd azonban nemcsak az ünnep, hanem a hétköznapok szempontjából ls különösen fontos időpontban hangzott el. Olyan Időpontban, amikor mind a lehetőségek, mind a veszélyek megnövekedtek. Az enyhülési folyamat sorsáról van szó. Néhány hónapja az osztrák fővárosban a két legerősebb hatalom államfője aláírta a SALT—II-egyezményt. Ez a szerződés a nemzetközi továbblépés kulcsa. A megállapodás amerikai ratifikálása azonban nemcsak késik, hanem egyenesen kérdésessé vált. A hidegháború erői nem tudták megakadályozni az aláírást, de megpróbálják elgáncsolni a ratifikálást, a törvényerőre emelést Ezt látványos, koncentrált és veszélyes támadással tették, amelynek során nem válogattak az eszközökben. Az ok közismerten és az amerikai kommentátorok által ts bevallottan belpolitikaiBosznia-Uercegovinai küldöttség hazánkban Marjai József megbeszélése Milanko Renovicával • Budapest (MTI) Délután a Parlament deMarjai Józsefnek, a Ma- legációs•termében Marjai gyár Népköztársaság Mi- József'és Milanko Renovice nisztertanácsa elnökhelyet- megkezdte a hivatalos tartesének meghívására teg- gyalásokat. A megbeszélénap, hétfőn hivatalos, bará- sen részt vett Faluvégi Lali látogatásra Budapestre jos pénzügyminiszter és Miérkezett Jugoszláviából Mi- lanko Renovica kíséretének lanko Renovica. a Bosznia- tagjai. A tárgyalásokon átteHercegovina Szocialista Köz- kintik a Magyar Népköztártársaság végrehajtó tanácsá- saság és a Bosznia-Hercegonak elnöke. vina Szocialista Köztársasag A Keleti pályaudvaron közötti gazdasági kapcsolaMarjai József és Roska Ist- tok helyzetét, az együttműván külügyminiszter-helvet- ködés további fejlesztésének tes fogadta. Ott volt dr. Vi_ lehetőségeit. tomir Gasparovics, a Jugo- Marjai József este a Parsziáv Szocialista Szövetségi lamentben vacsorát adott Köztársaság budapesti nagy- Milanko Renovica tisztelekövete. tére. Magyar -görög közös közlemény # Budapest (MTI) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghí vására manlisz ság miniszterelnöke 1379. ok nözni kell a magyar és görög vállalatok közötti kapcsolatokat. A felek örömmel állapítotKonsztantin Kara- ták meg, hogy a kulturális a Görög Köztársa- és idegenforgalmi egyezmények keretében folyó együtttóber 5—8. között hivatalos működés sikeresen szolgálja a két ország kulturális értékeinek cseréjét, és egymás látogatást tett Magyarországon A görög miniszterelnököt j°bb me8ism€resét fogadta Kádár János, a Ma Elismeréssel szóltak az gyar Szocialista Munkáspárt egyezményes kapcsolatok alaKözponti Bizottságának első kulásáról. Üdvözölték, hogy titkára és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnöke. A görög miniszterelnök koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél. Lázár György és Konsztantin Karamanlisz légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar— görög kapcsolatokról és fontos nemzetközi kérdésekről. a látogatás alatt sor került helyettes a magyar—görög tudományos és műszaki egyezmény, valamint a polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés aláírására. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere középpontjában az enyhülés, a "'Iri-,, leszerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak. A két kormányfő hangsúlyozta, az enyhülési folyamat katonai A kormányfők elégedetten térre történő kiterjesztésének állapították meg, hogy a két alapvető fontosságáti ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek. ~Az eddig elért Kiemelték az európai biztonsági és együttműködési eredmények jó alapot képez- értek*zlet törlénelmi jelennek a magyar—görög együttműködés további bővítéséhez. tőségét. Megerősítették kor-| mányaik azon szándékát. hajtják a helsinki xáróokA két kormányfő nagy fi- mányt, aktív részt vállalnak országaik abban, hogy az 1980-ra előirányzott madridi találkozó gyeimet fordított gazdasági kapcsolataira. Elégedetten állapították meg, konstruktív legyen és konkhogy az árucsere-forgalom az rét eredményeket hozzon, viutóbbi években jelentősen növekedett, s a fejlődés üteme örvendetesen meggyorsult. Kifejezték azt a szángye előre az európai béke és együttműködés ügyét. Lázár György és tantin Karamanlisz Konszteljes SSttJHHS&'S mértékben elégedett volttá; vábbi növelésére, nös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Egyetértettek hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki kooperációs megálkölcsö- eyalásalk szívélyes légkörével és eredményeivel, valamint azzal, hogy a két fél álláspontja több fontos kérdésben azonos vagy hasonló. Aláhúzták, hogy a magyar Lapodás, valamint egy állat- és a görög kormányfő találegészség-ügyi egyezmény kozója a két orázág gyümölmegkötésének szükségességé ben. A felek megelégedéssel nyugtázták az ipari kooperáció és a vegyes vállalatok létesítése terén, a két országban érvényben levő rendel kezésekkel összhangban lépéseket. Egyetértettek csöző együttműködésének fontos eseménye volt. amely hozzájárulást jelentett az európai biztonság és együttműködés ügyéhez is., Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök hivatalos götett rögországi látogatásra hívta ab- meg Lázár Györgyöt, a Maban, hogy a gazdasági együtt- gyar Népköztársaság Miniszműködés tartósabb és fejlettebb formáinak kialakítása céljából továbbra is ösztötertanácsának elnökét. Lázár György a meghívást köszönettel elfogadta. Péter László A szegedi vár 3. Török kézen A töröktől újjáépített vár déli oldalánál levő városrészt, a Palánkot kettős, hatalmas földbástya és árok vette körül. A sáncok koronáján még erős. vastag padlódeszkakból, ún. palincsokból kerítés is készült. E föidbástya a vár délnyugati körbástyájától indult ki és déli irányban, a mai Kelemen és Zrínyi utcák vonalában haladva, az Aradi vértanúk terénél kelet felé fordult és a Tisza-parton ért véget. Ez volt a vár külső erődje, vagyis a palánk, mely az erről nevet kapott városrészt övezte. (A Vízig hivatalosan, a nép száján még sokáig Sáncpartnak, Sáncnák Hívták a Kelemen és a Zrínyi utcát.) Ilyen palánk nem vette körül a vár északi és nyugati bástyáit, itt csupán a vizesárok növelte a falak erejét. Tinódi így méltányolja a török újjáépítő munkáját: Csuda bölcsen rakták minden állapotiában, kinek nincsen mása — mondják — ez országban. Tinódi Szegedi veszedelem című versében íria ezt, amely a helyi történelem tragikus kalandját örökíti meg. A Szegedről Debrecenbe menekült Tóth Mihály főbíró vakmerő vállalkozásba fogott. amikor kellő hadijártasság híján kísérelte meg Szeged fölszabadítását. 1552. február 20-án hajdú- és parasztseregével az éj leple alatt váratlanul megtámadta a török őrizte várat. A várárok vize be volt fagyva, a palánkon is könnyen átjutottak, a kapuőrséget ts lemészárolták, s bejutottak a Palánkba. A közben csapott lárma azonban eljutott a várba, s mire a hajdúk odaértek, a hidat már fölvonták, a fölriasztott őrség pedig a mellvédek mögül ágyúkból és puskákból tüzelni kezdett. A hajdúk ezt látva, dühüket a Palánkban lakó törökök ellen fordították: leöldösték őket, kirabolták házaikat, asszonyaikat foglyul ejtették. Ahogy Tinódi írta: „az szép terek asszonyokkal" kedvükre mulatoztak. Hogy ebből kifogytak, s az újabb várostromuk is kudarcot vallott, rátámadtak a magyar polgárok házaira, s azzal az érveléssel, hogy ezek egy húron pendültek a törökkel, őket kezdték fosztogatni. Nekiestek a pincéknek, s a jó szerémségi meg baranyai borokból ugyancsak beszívtak. Az „újhitűeket", a protestánsokat okolták a török győzelme miatt, papjukat elkergették a városból. A fegyelem fölbont, lőtt, részegeskedtek, tobzódtak. A török a várból futárt menesztett a budai béghez, aki galambpostával ígért fölmentő sereget szegedi társának. A „kappan basa", ahogy Khadim Ali budai béget közönségesen becézték, megtartotta szavát: már március l-én 2500 lovassal, 500 janicsárral, 12 ágyúval Szegedre érkezett. A közben szintén megjött osztrák segélycsapatok megütköztek a törökkel, de a hajdúk még most ls a Palánkban dorbézoltak. A török túlerővel és furfanggal győzött, s a megvert ellenséget kegyetlenül leöldöste. Különösen a Palánkban bennszorult hajdúkat. De utána bosszút álltak a város magyar lakosain is. (Szegények: őket a hajdúk is, a törökök is megbüntették, pedig egyiknek sem ártottak, egvikhez sem húztak, csak az volt a vétkük, hogy túltélték az eseményeket.) Tóth Mihály élve úszta meg kalandorságénak e rémtettét, sőt tetézte is. Temesvárt is föl akarta szabadítani, ott, is, kudarcot vallott. De Ferdinánd nemességet adományozott neki érdemeiért, s mint vagyonos debreceni polgár élte le életét. Tinódi pedig alig pár héttel a szegedi események után, „nagyböjt közeptben" Kassán már versbe is szedte a tanulságot, elrettentő példának hirdetve ország-világ előtt a hajdúk gyalázatos részögösködését és istentelenségük méltó büntetését. Több mint egy évszázad múlva Evlia Cselebi (1611—1681), a világhírű török utazó örökítette meg Szeged várát, mint ő 1664-ben látta. Mint a várak ellenőrzésével megbízott katonai fölügyelő Járt itt, leírását tehát hitelesnek kell elfogadnunk. A török hódoltság után osztrák és francia mérnökök készítette léptékes katonai térképiek és helyszínrajzok is őt igazolják. Evlia Csele'oi megadja a vár pontos helyét, tájolását, ismerteti körbástyáit és kapuit, lelépi méreteiket, s tüzetesen leírja a vár alatti Palánkot. Tudósítása szerint a török hatalom így változtatta meg a vár és a város képét: „Szeged templomait a bálványoktól megtisztította, és iszlám mecíetekká alakította. Azonban a gondos Szüleijmán kan látta, hogy e vár nagyon helyén van, ele nagyon kicsiny, ezért tehát az öreg Szinán építőmester e várhoz egy erős téglaépítkezésű erődítményt készített, amely oly rendkívüli látvány, hogy a szemlélő elméjét megzavarja... Szeged várának kerülete 4000 lépés; tornyai megannyi elöbástyák; a víztorony a Tisza partján van. Minden toronyban negyven-ötven kisebb-nagyobb sahi ágyú van; két kapuja van: egyik, a keleti oldalán a szőllők és kertekre néző kapu, mely mindig zárva van, és csak szükség esetén nyílik meg. a másik az északra néző Szolnoki kapu. A vár keleti falát a Tisza öntözi; kikötője is azon az oldalon van. s a Tisza és Duna hajót mind közlekednek oda. Mikor a Tisza vize nagyon kiáradott, a vár falait itt-ott megrongálta. A Tisza az egész várat megkerüli, mivel a vár négy oldalát árok veszi körül. Az ellenség idejéből a mai belső vár maradt fenn. A külső vár (Palánk) nem olyan rendezett és díszes, mint a belső, csak Szüleijmán kánnak ódonszerű dzsámija és ennek minaretje érdemel látnivalót. A vár falának belső oldala tömésfal, a külső városnak pedig egész kerülete tömésfal. Összesen 3000 deszkazsindelyes alacsonyabb-magasabb háza van. Egy fürdője, egy fogadója, tizenegy kisebb-nagyobb temploma van. de sok rombadőlt helye is. Kétszáz bolt. egy medressze (főiskola), két kolostor és két elemi iskola van benne. Külvárosát is a Tisza fogja körül, mivel ez is árokkal van kerítve." 1686. október 22-én az osztrák csapatok körülzárták a várat. A törökök kitűzték a fehér lobolobogót. Másnap átadták a várat, az ágyúkat, lőszert, élelmet; fegyvereiket megtarthatták és elvonulhattak. Véget ért Szeged és a szegedi vár másfél évszázados török megszállása. (Folytatjuk.)