Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

Szombat, 1979. október 6. 5 Megbeszélések Cikkünk visszhangja az ismeretterjesztésről Csongrád megyébe látogatott dr. Kurucz Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos főtitkára. Csütörtökön délelőtt a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban találkozott a megyében működő művelődési házak vezetőivel, és előadást tartott „Az ismeretterjesztő munka hatékonysága" címmel. Délután a TIT szentesi Járási elnökségének kihelyezett ülésén vett részt Derekegyházán, ahol a szegvári nagyközségi TIT-szervezet munkáját értékelték, különös tekintettel a szocialista brigádok körében végzett tevékenységre. A tanácskozáson a főtitkár az értelmiség ismeretterjesztésben vállalt feladatairól szólt. Dr. Kurucz Imre tegnap Szegeden, a társulat Kárász utcai klubjában a TIT városi-járási titkáraival folytatott megbeszélést az ismeretterjesztő munka időszerű kérdéseiről. Vonatkésésekről, vasúti személyszállításról A Délmagyarország 1979. október 2-i számában. Jámbor Ernő tollából megjelent „Késlekedő vonatok" c. riportja késztet arra, hogy a témához hozzászóljak. No meg az is. hogy az energiagazdálkodás kényszerítő hatása a tömegközlekedési eszközök, igy a vasúti személyszállítás fokozottabb igénybevételét eredményezheti. Tehát növekvő érdeklődésre tarthat számot az, hogv a vasút milyen lehetőségekkel rendelkezik, mit várhat az utazóközönség... Munkánk egyik minőségi mutatószáma a menetrendszerűség. Statisztikai arányszám, átlagot jelez, ami kétségtelen sok mindent takar. Tartalmazza a helvl vonatok közel 100 százalékos pontosságát, és a nemzetközi, belföldi gyorsvonatok 20 —25 százalékos késését is. És ami a helyi vonatok késését jelenti, az is zömmel a csatlakozó fővonalak Műsorajánlat Az aradi tizenhárom vértanúról emlékezik meg az a korabeli dokumentumok alapján összeállított irodalmi műsor, amelyet ma, szombaton, a hős tábornokok halálának 130. évfordulóján este ti órakor rendeznek meg a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. Közreműködnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Kátay Endre, Nagy Zoltán, Vass Gábor. Maróti Gábor és Csala Gabriella. Molnár István grafikáiból nyíiik kiállítás ma, szombaton délután 5 órakor az Ifjúsági Házban. A tárlatot Koplik Judit művészettörténész nyitja meg, A kiállítás október 27-ig, naponta 10 és este 8 óra között tekinthető meg. A pedagógus képzőművészek megyei kiállítása nyílik meg Makón, a József Attila Művelődési Központban ma, szombaton délelőtt 11 órakor. A tárlatot Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg. A kiállítás október 17-ig tekinthető meg. Több dísco-program várja a fiatalokat ma, szombaton. Este 6 órakor kezdődik az Ifjúsági Ház Szombat esti láz című műsora, a lemezlovas: Tóth András (Óriás). Közreműködik: Nagy Bandó András humorista. Levetítik a San Babila egy napja című olasz filmet is. A KSZV Victor Hugó utcai klubjában is disco lesz, vezeti: Horváth András. A múzeum textilgyűjteményének legszebb darabjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Móra Ferenc Múzeum Múzeumi matinék című sorozatában T. Knotlk Márta vezetésével holnap, október 7-én. délelőtt 11 órától. Gyermekfoglalkozás lesz holnap, október 7-én. délelőtt 10 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. Donizetti Anna Bolena című operájáról tart előadást Molnár László karnagy a hanglemezbarátok klubjának soron következő összejövetelén, október 8-án, este 6 órától a TIT Kárász utca 11. szám alatti klubhelyiségében. A Móra Ferenc Múzeum Beszélgetés kortárs tudósokkal című sorozatának vendége október 8-án, este 6 órától dr. Greguss Pál botanikus professzor lesz. A Budapesti kamaraegyüttes koncertjét rendezi meg az Országos Filharmónia kamarabérleti sorozatának A—l-es előadásaként, október 8-án, este fél 8 órai kezdettel a Tisza-szálló hangversenytermében. Vezényel: Nagy Ferenc. közreműködik: Szecsődi Ferenc (hegedű). Fábián Márta (cimbalom), Döme Jenő (nagybőgő). A műsorban mai magyar szerzők — Maros Rudolf, Durkó Zsolt, Szőllősy András. Balassa Sándor, Székely Endre és Ránki György művei szerepelnek. A^ idei Szegedi Szabadtéri Játékok nagy sikerű előadását, Szophoklész Antigoné című tragédiáját közvetíti felvételről a televízió l-es műsora október 10-én, 21 órai kezdettel. Á Dél-alföldi Krónika. a szegedi körzeti stúdió műsora október 12-én. 18 óra 15 perckor jelentkezik az l-es programban. Ezúttal többek között a második világháto* rús lengyel emigrációról tartott tudományos tanácskozásról. a napraforgóról, valamint a négyezer éves gorzsai településről számol be az adás. Carelli Gábor énekművész, a New York-i Metropolitan Operaház tagja lesz a Zeneműkiadó Vállalat, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Somogyi-könyvtár vendége október 9-én, este 6 órától a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. vonatkésésére vezethető vissza. Miért késnek a belföldi gyorsvonatok? Az okok túlnyomó többsége anyagi-technikai feltételekkel függ öszsze. Ilyen a pálya állapota és karbantartási igénye. A MÁV vonalaira az egyvágányú rendszer a jellemző. Maximális sebessége 100 km/ó. Mindkét tényező a népgazdaság teherbüó-képességének függvénye. Az •egy vágányon szervezett forgalom vonattalálkozásokat, megelőzéseket csak .állomásokon tesz lehetővé. Az egy vágányon az Európában egyik legdinamikusabban növekvő teherforgalmat is le kell bonyolítani. És ezt az egy vágányt tervszerűen, a biztonsági elsődlegesség alapján folyamatosan fenn kell tartani. Síncserét, kitérőcserét, vízáteresztőket, hidakat kell cserélni. Sokszor magát az alépítményét is fel kell újítani. Útkereszteződéseket., gáz, víz, villany stb. keresztezéseket kell — más ágazatok igényeinek megfelelően — megvalósítani, és azokat is fenntartani. Közben a vonatoknak menni keli. Időnként átszállással, sebességkorlátozással, és ezek által okozott késésekkel, de a vasút nem állhat meg. Amióta a fizikai munkát gépekkel igyekszünk pótolni, mivel a csákányos pályamunkás lassan teljesen elfogy — az egyvágányú pályán egyre nehezebb a folyamatos üzem és a fenntartási munka összhangja. A gépek nem tudnak félreállni, ha jön a vonat. Pályasebesség felemelése megoldhatná a késéseket, ha a menetrend jelenlegi átlagsebességét tartva, több tartalék idővel rendelkeznénk. Ez távlati feladat. Nagyobb folyóméter súlyú felépítmény beépítése lenne szükséges. Meg kell oldani a hazai 60 kp/m-s síngyártást. Nyersanyagot, acélgyártási kapacitást kell biztosítani. Ez a helyzet a második vágányok építésére is vonatkozik: anyag- és kivitelezői kapacitás, vagyis népgazdasági anyagi feltétel kérdése az egész. Megoldása csak hoszszabb távon képzelhető el. Milyen okai vannak még a késéseknek? A technikai berendezések meghibásodása. Elromlik a mozdony, eltörik a sín, felmondia a szolgálatot a biztosítóberendezés. Igaz, mindez a közúti forgalomban is előfordulhat. Elromolhat az autó. beszakadhat az út. közúti baleset is fordul elő. De ott csak néhány utast érint, — és ilyen esetben megértőbbek is vagyunk, hisz a saiát autóval is történhet hiba. És a vasút utasa közvetlenül a hibát nem is érzékeli, csak azt, hogy késik a vonat. Pedig millió gondot jelent, hogy mozdonyaink jelentős része külföldi gyártású, anyag- és alkatrészellátása meg sem közelíti a közúti járművekét, pedig ott is mennyit panaszkodnak. Javítóbázisaink sokszor manufakturális módszerekkel állítják élő a hiányzó alkatrészeket. Néha az utasok is „segítenek" a vonatok késésében azzal, ho© a személykocsi kézifékjét működtetik, majd ha megállt a gyorsvonat, elszelelnek. Ilyen esetben meg kell keresni a befékezés helyét, amit meg kell szüntetni. 8—10 kocsinál ez nem olyan e©szerű, és főleg Időt igényel. A többi utas ilyenkor is csak egyet lát: a ©orsvonat 25— 30 perc késéssel érkezett Szegedre vagy Budapestre. Renitenskedők, részegek, verekedők okoznak azzal késést, hogy hatósági közbeavatkozást kell kérni. Sajnos, a vonatokon nincs rendőrség, hiányoljuk is. Más vasutakon rendszeresen utazik a hatóság. A je©vizsgálók száma is kevés, és védtelenek az agresszív, részeg utasokkal szemben. A hivatkozott riport megállapításaival összességében egyetértek, csupán kiegészíteni kívántam azt. Kiegészítésnek szánom azt is — és nem árt, ha az utazóközönségünk tudja, hogy a Magyar Vasúti Díjszabás a világ egyik legolcsóbb utazási lehetőségét biztosítja. A díjtételeket 1951-ben állapították meg. És hogy minden 100 Ft-os teljes árú menetjegyhez az állam további 137 Ft dotációt biztosít. És hogy minden kedvezményes utazást először 100 százalékra kiegészít, és további 137 százalékot fedez az utazás ténylegesen felmerülő költségeiből. Ebből két dolog következik: Az egyik, hogy a vasúti személyszállítás saját bevételből még a fenntartását sem képes fedezni, fejlesztése csak néogazdasági támogatással és elhatárolással lehetséges. A másik, hogy az utazóközönség nem értékeli kellően azt az előnyt, amit a népgazdaság a díjtételek alacsony szinten tartásával biztosít. Ezt számtalan példával lehet alátámasztani, különösen ami a vasúti személykocsik berendezéseinek rongálásánál kimutatható. Meg kell jegyezni, hogv ez az utasok nagyon kis hányadára vonatkozik, de összefogással, a közömbösség csökkentésével megszüntethető lenne. Befejezésül hangsúlyoznom kell, hogv adott anyag: technikai feltételek melle" is lehet javítani a vasút! személyszállításon. Főleg azokon a területeken, amelyek kifejezetten a vasutasdolgozókon múlnak. Ezek a munka szervezettsége. a munkafegyelem, az udvariasság, az ü©szeretet, az információ, a tisztaság, a figyelmesség stb. Lovász Lázár vasútigazgató Energiagazdálkodás Megközelítően 2 millió tonna kőolajjal egyenértékű energia takarítható meg évente azokkal az intézkedésekkel, amelynek központi programja most áll kidolgozás alatt. Ezekről a feladatokról tartott előadást pénteken, a Technika Házában Czipper Gyula, az országos energiagazdálkodási hatóság helyettes vezetője. Á műszaki könyvnapok országos megnyitója — A műszaki könyvnapok, a műszaki irodalom októberi seregszemléje évről évre visszatérő, jó alkalom arra, hogy a műszaki könyvek létrehozói és felhasználói kölcsönösen tájékoztassák egymást, tájékozódjanak egymás dolgairól — mondotta Polinszky Károly akadémikus. oktatási miniszter a műszaki könyvnapok országos megnyitóján, pénteken délelőtt a budapesti műszaki egyetem aulájában. Ez év október 5. és 31. között 18. alkalommal rendezik meg a műszaki könyvek országos seregszemléjét, A tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve az idén mintegy 20 százalékkal nagyobb példányszámban jelentek meg a könyvújdonságok. (MTI) Október hatodika Hat óra. Zubog a víz a csapból, csapódik a liftajtó, lobog a teavíz. „Jó reggelt. Október hatodika, szombat van ..." Kintről alig elviselhető dübörgés, megreszketnek a panelfalak. A cölöpverő. Október hatodika, szombat van. „Éppen most szenvedtek ki négyen közülünk, még visszhangzónak a lövések szívemben." Ennél a mondatnál megszakadt Leiningennek az utolsó pillanatban írt levele. Akkor mentek értük, hogy a négy agyonlövött után kilencüket az akasztófákhoz kísérjék. Hatodika van. Idegtépő ez a dübörgés ... Csakhogy nem szűnik ez a dübörgés! Építik a házakat! Es itt a szombat, játszótér, kirándulás. Aulich, Damjanich, Dessewffy, Kiss, Knézich, Lachner, Lázár, Leinlngen, Nagy Sándor, Poeltenberg, Schweidel, Török, Vécsey. Ezt kellene mondani a ©erekeknek... A ritmusra, alliterációra fi©elnek, majd követelik: még egyszer! Morzsolgatom a neveket. Százharminc évvel ezelőtt, hatodikára virradóra Damjanich János imádkozott: „Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás nehéz óráiban, ad) erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki." Vajon mit gondolnak a gyerekek? A fiatalok? Ertik-e, ho© miért? Miért ment mind a tizenhárom, holott néhányuk szökhetett volna? 1849. október 6-án reggel 6 órakor tizenkét fegyver egyszerre dördült az aradi vár sáncai között. Hárman eldőltek, Kiss Ernő térden maradt, három katona még e©szer lőtt, közelről. A kötél általi halálra ítéltek következtek, a bitófák sora előtt, középen álltak, halkan beszélgettek. Poeltenbergnek. a bécsi jogász fiának kellett először indulni... Vécsey Károly gróf, az utolsó, végig a hóhér nyomában járt; mindeniket elkísérte, majd az utolsó előttitől, a vörössipkások vezérétől, akit mindig lenézett és akinek haragosa volt — külön is elbúcsúzott. Meggörnyedt Damjanich élettelen teste előtt, és megcsókolta a kezét. A bitófák körül négyszögben katonák álltak, és zokogtak. „A ke©elem jó dolog, de előbb e© kicsit akasztunk" — mondta a „halovány vámpír", Schwarzenberg, a bécsi kormány hatalmasa. Aztán bebizonyította, hogy a tizenháromnál sokkal nagyobb számok is vannak... Vérzett az ország. Azóta is, hányszor? De ama tizenhárom példája megmaradt, élt és mozdított: megkísérteni a lehetetlent! Hát ezért — mondják, gondolom az Iskolákban. Ezért léptek e©enes gerinccel sötét puskacsövek elé, i durva kötél alá. Ezért volt értelmes és emberi a vértanúság. Tudván tudták, va© sejtették, hogy példájuk segítség lesz jövő generációknak, hogy maradjon ember is az embertelenségben. Most, „kerek évfordulón", ilyeneket is mondanak, gondolom, az iskolákban. Amelyek amúgy elég hangosak a példaképszegénységről szóló panaszoktól... Pedig az u©ancsak hatodikán kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök emlékére ég az örökmécses, és áll az emlékoszlop az aradi vár mellett is. Sulyok Erzsébet Zenei naptár Korunk zenéje Csütörtökön telt ház előtt folytatódott a Szegedi Kamarazenekari Napok koncertsorozata a Tisza-szálló nagytermében. Két bemutatóra került sor — Welner Leó II. divertimentó jávai egy műsorban. Huszár Lajos Scherzo és adagio és Molnár László Négy tanulmány című műve a Szegedi Kamarazenekar előadásában vonzotta a zömében fiatal látogatókat. Pál Tamás a művek vezénylése előtt méltatta Weiner munkásságát, kamarazenéjének lényegét, „helyre téve" professzionista mesterműveit, hiszen sokszor méltánytalanul mellőzzük e jelentős mestert a koncerttermekben. Ezután hangzott el a II. divertimento édesbús, dinamikusan lüktető muzsikája. A finoman lendületes pizzicatók, a tömötten telt népdalízek édeskeserű hangzása, a színdús harmóniák franciás eleganciája azt tükrözte, ho© a karmester és a zenekar nagyon is szakavatott kézzel nyúlt a mester csiszolt muzsikájához. Huszár Lajos Scherzo és adagio című müvének bemutatását a karmester és a szerző kötetlen beszélgetése vezette be. A klasszikus szonátarondó formában építkező, korunk feszültségét idéző és a távolságot ostromló, gyors mozgású zene kitartott hangjaival gyakorolt hatást a hallgatóságra. A három alapelemből építkező adagio tétel halk indulása, a sejtelmes akkordfoltok, a fortlsszimo feszültsége, a szinte „könyörgő" recitativók szaggatott lüktetése drámai csúcsban tömörült. Molnár László Négy tanulmány című művét tizenhárom hangszerjátékos adta elő, mindvégig önálló daliamszólammal. Az orgonaszólam is önálló, versenyszerű, így bizonyos szabadságot, önállóságot „engedélyez" a szerző karmesternek, zenésznek e©aránt. Ami bő lehetőséget ad arra is. hogy az előadók bizonyíthassák tehetségüket, adott kereteken belül. Újszerű a ha©ományos vonós- és az elektromos hangzással való kísérletezés; úgv tűnik, sikerrel A rendkívül dinamikus, jól szerkesztett mű nagv tets®ést aratott csütörtökön este. Valóban korunk zenéle e két mű, előadásuk Pál Tamás és a Szeged! Kamarazenekar kiváló -miriMt** ^'raéri. Kelemen Zoltán