Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

Szombat, 1979. október 6. 78 A PFSZ tűzsziineti felhívása Bil-iibaoeabaa 0 Bejrút (Reuter) A Palesztinai Felszabadítá­st Szervezet csütörtökön tüz­szünetat hirdetett a dél-liba­noni hadszíntéren. A PFSZ szóvivője a tüz­szünetet hatpontos nyilatko­zatban jelentette be azután, ho© Jasszer Arafat megbe­szélést tartott Jesse Jackson amerikai polgárjogi harcos­sal, aki közel-keleti körútján az Egyesült Államok és a PFSZ közötti párbeszédet próbálja előmozdítani. A PFSZ hatpontos nyilat­kozata felsorolja a szervezet ellenérveit az amerikai tá­mogatással létrejött különbé­kével és az azt követő ren­dezési kísérletekkel szemben. A dokumentum hangsúlyoz­za, ho© a szervezet olyan palesztin állam megalapítá­sára törekszik, ahol keresz­tények. mohamedánok és zsi­dók egyenlő jogokkal és bé­kében élhetnek együtt. A PFSZ kész az Izrael által megszállt területek bármely részét elfogadni, ho© létre­hozza fjtnáUó államát. Abdel Dzsavad Szaleh. a PFSZ Végrehajtó Bizottságá­nak tagja pénteken Amman­ban bírálta Jesse Jackson bejrúti javaslatait, ho© a PFSZ hirdessen fe©verszü­netet Izraellel szemben. Sza­leh hozzátette: ilyen lépések nem lehetségesek addig, amíg Izrael megszállva tart arab területeket és irtja a palesz­tinokat. Hasonlóképpen nyi­latkozott Kuvaitban Abu Sa­rif, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szóvivője ls. Izraeli szóvivők u©anak­kor pénteken Tel Avlvban — a PFSZ Dél-Libanonban kihirdetett tűzszünetére vá­laszolva — kijelentették: Iz­rael nem hagy föl a térség elleni támadásaival. Az e©ik szóvivő indoklása szerint Iz­rael semmiről nem hajlandó tár©alni a PFSZ-szel. így tűzszünetről sem. Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke tegnap egynapos hiva­talos látogatásra Ankarába érkezett. Arafatot a repülő­téren Hikmet Cetin minisz­terelnök-helyettes fogadta, majd Ecevit kormányfő kí­sérte vendégét a miniszter­elnöki rezidenciára, ahol tár­gyalásaik folynak majd. Ez az eddigi legmagasabb szintű érintkezés Törökország és a PFSZ között. * Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. Ankarában tartózkodó el­nöke pénteken megnyitotta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet ankarai képvisele­tét és az épületre ünnepélyes külsőségek között felvonták a háromszínű palesztin zász­lót. A tőrök kormányt a megnyitón Hikmet Cetin mi­niszterelnök-helyettes képvi­selte. MAGVAR—PORTUGÁL badban és környékén a kurd DOKUMENTUM felkelők és a forradalmi gár­Munkaterv aláírásával ért disták között. A teheráni véget pénteken a Kulturális katonai parancsnokság je­Kapcsolatok Intézetében a lentése szerint két forradal­ma©ar—portugál kulturális mi gárdista vesztette életét, és műszaki-tudományos ve- amikor a kurdok — behatol­gyes bizottság második ülés- va a kormányerők egyik ma­szaka, amely október 3. és 5. habadi laktanyájába —harc­között tekintette át a két kocsikat támadtak meg. A ország tudományos és kul- várostól minte© 50 kilomé­lurális e©üttműködésének terre, a Miyandoab felé ve­Tcérdéselt. A dokumentum — zető úton kirobbant harcok­'amelyet Tóth Károly, a ma- ban a kurdok foglyul ejtet­gyar, és Francisco Mendesda tek három katonát, ,Ker­Luz, a portugál delegáció mnnshahban pedig a kor­vezetője látott el kézjegyé- mánycsapatak másik három vei — hazánk.és a Portugál embere esett a Kurd De­Köztársaság 1976-ban meg- mokrata Párt fegyvereseinek kötött kormányközi kulturá­lis és műszaki-tudományos e©üttmúködési egyezményé­nek megvalósítását segiti elő a következő két esztendőben. SOLTÉSZ ISTVÁN HAZAÉRKEZETT BAGDADBÓL Tegnap, pénteken hazaér­kezett Bagdadból Soltész Ist­ván kohó- és gépipari ml­fogsásába. THATCHER—COSSIGA TÁRGYALÁSAI Margaret Thatcher angol miniszterelnök befejezte két­napos hivatalos látogatását, és pénteken elutazott Rómá­ból. Thatcher asszony kollé­gájával, Francesco Cossigá­val egyebek között a Közös Piac pénzü©i rendszerének reformjáról tárgyalt. A mi­niszter, aki kormánydelegá- Ili9zterelnököt pénteken reg­cló élén járt Irakban. Láto­gatása során megtekintette a bagdadi vásárt, és tárgyalá­sokat folytatott több tárca képviselőivel a magyar—Ira­ki kapcsolatokról. KANADAI GABONA LENGYELORSZÁGNAK Hosszú távú gabonaszállí­tási megállapodást írtak alá Varsóban. Donald Mazan­kowski kanadai szállítási miniszter, aki egyúttal a ka­nadai Gabona Tanács elnö­ke, írta alá a dokumentu­mot, amelvnek értelmében Kanada 1080—1982-ben éven­te 1.5 millió tonna gabonát szállít hitelmeBállapodás ke­retében Len g ve 1 o rsz, á gnak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok után a lengyelek e©ik legjelentősebb gabona­szállítója Kanada, amelvtől 1956 óta csaknem tízmillió tonnát vásárolt Len©elor­szég. A most aláírt szerződés az eddigi legna©obb összegű. CORVALAN LÁTOGATÁSA MONGÓLIÁBAN Pénteken Ulánbátorban közös közleményt adtak ki Luis Corvalánnak a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak mongóliai látogatása és tárgyalásai alkalmából. Luis Corvalán, akt szeptember 28 —október 5. között baráti lá­togatást tett a Mongol Nép­köztárs Éógban, megbeszélé­seket folytatott Jumzsagitn Cedenballal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt KB el?ő titkárával. 8ÚLYOS ÖSSZECSAPÁSOK Az elmúlt két napban is­mét súlyos összecsapások voltak a kurdisztánl Maha­gel fogadta Alessandro Per­tini köztársasági elnök is. Befe'ezgfdött az építkezés 0 Moszkva (TASZSZ) A Szövetség-földgázvezeték négy utolsó kompresszor­állomásának üzembe helyezé­sével (kettő a Szovjetunió, egy pedig Lengyelország, il­letve az NDK területén) be­fejeződött a vezeték építése — jelentették be pénteken a Szovjetunió kőolaj- és gáz­ipari vállalatépítési minisz­térium illetékesei. Az építke­zésben részt vevő szocialista országok az előzetes tervek szerint 1980. január 1-től évi 15 milliárd köbméter föld­gázt kapnak a vezetéken. A bolgár, csehszlovák, len©el, magyar, NDK, román és szovjet e©üttműködéssel épült vezeték nem hasonlít a világ egyetlen ilyen létesít­ményéhez sem. A gázvezeték hosszúsága az Urál nyúlvá­nyánál levő orenburgi föld­"ázlelőhelytől a Kárpátokig 2750 kilométer. Az Orenbur­gi Földgázt eldolgozó Kombi­nát nemcsak műszaki szem­pontból világszínvonalú léte­sítmény, hanem e©úttal ra­©ogó példája a KGST-tag­országok közötti e©üttmű­ködés hatékonyságának is. Az NOK ünnepén Új korsxuk « némef nép történelmébeiUHMl „A szocialista német ál- nak legalább egyik felében, amely a nemzetközi -politi­lam létrejötte a népek fa- míg a másikban a dolgozó kai élet megbecsült, s kö­vetkezetes békepolitikájával nagy tekintélyt szerzett sze­replője. U©anakkor pedig a szocialista országok ka­tonai-politikai és gazdasági sizmuselienes közös harcá- tömegek érdekeinek rneg­pak eredménye" — fogai- felelő, döntő társadalmi és mazta meg egyszer találóan gazdasági változások men­a Német Demokratikus tek végbe. A szerződésszegő Köztársaság egyik vezetője, politika betetőzéseként ala­Valóban elválaszthatatlan kították meg a Német Szö- szövetségeinek, a Varsó? a kapcsolat a német fasiz- vetségi Köztársaságot, Szerződésnek, és a KGST­mus leverése és a német amely hamarosan a nyugati nek aktív tagja, állandóan, munkás-paraszt állam meg- katonai-politikai szövetség fejleszti, mélyíti a széles teremtése között. A hitleri fontos tagja lett. körű baráti kapcsolatokat, birodalom bukása új kor- Erre válaszul kiáltották Az NDK ma hazánk szakot nyitott a német nép ki 1949. október 7-én a egyik legfontosabb keres­történelmében. Lehetőség Német Demokratikus Köz- kedelmi-gazdasági partnere, nyílott arra, ho© német társaságot, a világ első szo- Országaink között dina­földön a dolgozók létre- cializmus útjára lépett né- mikusan fejlődik az áru­hozhassák saját államukat, met államát. Harminc esz- csere, az ipari és mezőgaz­Hogy ez csak Németország tendő telt el azóta. A há- dasági kooperáció. Az keleti részében sikerült, az rom évtizedet számoló fia- együttműködés természete­a vezető imperialista hatal- tal állam ma már a világ sen nem szorítkozik a gaz­mak politikájának követ- tíz legfejlettebb gazdaságú daságra: a politikai, a kul­kezménye. országa közé tartozik! Ipara turális, és emberi kapcso­Az Egyesült Államok, a vezető kapitalista orszá- latok fejlődésének is meg­Nagy-Britannia és Francia- gokénak is méltó verseny- annyi példáját hozhatnánk ország vezetői 1945-től társa, szocialista mezőgaz- fel. Az a több ezer magyar kezdve mindent megtettek dasága szilárd bázisa a la- fiatal, aki az NDK-ban el­azért, ho© kettészakítsák kosság ellátásának. töltve néhány évet szakmai Németországot. Miközben A szocialista német ál- tapasztalatokban gazdagab­nemzetközl megállapodá- lam eközben megtalálta he- ban, új barátságokkal tért sokban szavatolták a né- lyét a világban is. Az im- haza, a maga módján erő­met állam e©ségének meg- perialista hatalmak két év- sítette népeink barátságiit, őrzését, fokozatosan elsza- tizeden keresztül mindent Születésének 30. évíor­kították a fennhatóságuk megtettek az NDK nemzet- dulóján az NDK népe nagy alatt álló nyugati területe- közi elismerésének meg- sikerek, korszakalkotó poli­ket a Szovjetunió ellenőriz- akadályozására, a német tikai és gazdasági ered né­te keletiektől. Szándékuk és dolgozók állama azonban nyek tudatában ünnepelhet, politikai érdekük nyilván- leküzdötte az akadályokat, együtt valamennyi barátja­való volt: minden eszköz- Ma már több mint száz or- ^iS^nlm^' zel fenn akarták tartani a szág áll diplomáciai kap- tovább haladjon eddigi si­tőkés rendet Németország- csolatban az NDK-val, keres útján. (KS) Nagygyűlés Budapesten Fogadás az NDK aagybivetségéi Budapest (MTI) Német Demokratikus 0 Budapest (MTI) életünk számos más vezető­A Német Demokratikus íe, a főváros, a XII. kerület Köztársaság megalakulásának & a MOM dolgozó kollektí- 0 30. évfordulója alkalmából a vajának képviselői. A Magyar Szocialista Munkás- A Magvar Népköztársaság, Köztársaság megalakulásának párt Központi Bizottsága és s az NDK himnuszának el- 30,A- évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Orszá- hangzása után S. Hegedűs Rudolf Rossmeisl, az NDK László, a Hazafias Népfront budapesti nagykövete pénte­Országos Tanácsának titkára ken fogadást adott a nagy­köszöntötte az ünnepi nagy- követségen. A fogadáson gyűlés résztvevőit, ma.id megjelentek: Németh Károly Óvári Miklós és Rudolf és Övári Miklós, az MSZMP Rossmeisl, a Német Demok- Központi Bizottságának tit­kratikus Köztársaság buda- kárai. Sarlós István, a Haza­tanács elnökhelyettese és Pesti na©követe mondott fias Népfront Országos Ta­Övári Miklós az MSZMP ünnepi beszédet. nácsának főtitkára, ez Központi Bizottságának tit- Ezt követően a Ma©ar- MSZMP Politikai Bizottság kára, a Politikai Bizottság országi Német Nemzetiségi tagjai, Győri Imre, a Köz­tagjai, Győri Imre, a Köz- Művészegyüttes és a Vasutas ponti Bizottság titkára, gos Tanácsa tegnap, pénte­ken nagygyűlést rendezett a Magyar Optikai Művek Sza­kasits Árpád Művelődési Há­zában. A nagygyűlés elnök­ségében foglaltak helyet: Aczél György, a Miniszter­ponti' Bizottság titkára, Szakszervezet Törekvés Trautmann Rezső, az Elnöki — . , untac rau.i .. Tanács helyettes elnöke. Ott Trautmann Rezső, az Elnöki Az ünnepi nagygyűlés az volt politikai, gazdasági és Tanács helyettes elnöke, to- internacionálé hangjaival ért társadalmi életünk sok más vábbá politikai, társadalmi véget. jeles személyisége. Péter László A szegedi vár 2. Magyar erősség A római őrállás a népvándorlás korában alap­jáig elpusztult. István király korában nem volt itt erődített hely; ha lett volna, a király nem Csongrádon, hanem itt állította volna föl a vár­ispánságot, s nem Csanádon, hanem itt szerve­zett volna püspökséget. A római őrállás marad­ványai azonban kiindulópontul szolgálhattak egy kora Árpád kori épület létesítéséhez, amely ké­sőbb a 13. századbeli vár magvát alkothatta. Szegedet ugyanis, akár az ókorban, a magyar­ság itteni életében is fontos hellyé tette értékes földrajzi helyzete. A Tisza—Maros szögében új­ra központi állomása lett a legfontosabb keres­kedelmi cikk, a királyi jövedelem egyik fő for­rása, a só szállítási útjának. Nemcsak a régi he­lyet. hanem a régi maradványokat is fölhasznál­hatták, amikor a Tisza partjának kiemelkedő pontján megépítették a középkori várat. A tatárok 1242-ben elpusztították a csongrádi földvárat. A történészek egyetértenek abban, hogy a szegedi várat IV. Béla ezt követően épít­tette, hogy átvegye a csongrádi vár szerepét. Ezt bizonyítja, hogy ettől fogva nem hallunk a csongrádi várispánságról, viszont a király 1247­ben szegedi várnépeinek adományozza a kipusz­tult Tápét, mely korábban a csongrádi várispán­ságé volt. (Íme, Tápé nem 1973-ban csatlakozott Szegedhez először, hanem már hétszáz évvel ez­előtt!) Valószínűleg a csongrádi várispánság javai voltak még Röszke és Gyékénytó. Szeged hatá­rába ugyanekkor bekebelezett területek is. A vár a Tisza partján, természetes szigeten állott, körülötte víz és mocsár. A palánk, vagvis a vár külső erődje, a vár alja. valószínűleg Zsig­mond király idejében épült: ő rendelte ugyanis el, hogy a szabad királyi városok tartoznak ma­gukat falakkal övezni. (Hogy Szeged mikor kap­ta meg városi jogát, pontosan nem tudjuk, de nyilván — a várépítéssel együtt — 1242 és 1247 között.) Ekkor keletkezett a városhoz tartozó új városrész, a váralja, a Palánk, melyet mély ár­kok és sövényfonásos karók vettek körül. Reizner azt állítja, hogy Csongrád megye fő­ispánjai egyúttal a szegedi várnagyok is voltak. Szeged tehát két joghatóság alatt állott: egyrészt városi, azaz polgári, másrészt várispánsági, ille­tőleg vármegyei hatóság alatt. Csongrád várme­gyének székhelye tehát Mohács előtt Szegeden volt. (Semmi új a nap alatt: hosszú szünet után, 1960-ban csak visszakerült ide a megyeszékhely!) A vár különösen Zsigmond és Mátyás alatt töltött be fontos történelmi szerepet, de meg­fordult benne kívülük Károly Róbert. Albert és I. Ulászló is. Szeged ezekben a háborús idősza­kokban a délvidék jelentős sereggyűjtő állomá­sa volt. A vár tövében a királyi naszádosoknak hadikikötőt létesítettek. Hajóik és gályáik szállí­tották a csapatokat a balkáni hadjáratok idején. Ez magyarázza a hajóépítés nagy múltú helyi hagyományát, a századunk elejéig eleven super­mesterség hírét, nevét. A vár fontossága a török elleni harcok során még csak nőtt. Itt folytak a béketárgyalások is I. Ulászló és Murád szultán küldöttsége között, s 1444. augusztus 1-én itt esküdött meg Ulászló Brankovics György szerb fejedelem és Cesarini Julián bíboros, pápai követ jelenlétében, hogy tíz évre békét köt a törökkel. De ugyanitt hirdette ki. mindössze négy nap múltán, a pápai követ unszolására, esküszegőn, a török elleni harcot. Mint tudjuk, november 10-én, a várnai csatában életével fizetett érte. Hunyadi János kormányzó gyakran tartózko­dott itt: hadait ide gyűjtötte, itt gyakorlatoztat­ta. A rigómezei csatavesztés után Brankovics fogságából szabadulva 1448. december 20-án ugyancsak ide tért. Utoljára 1456 júniusában, Nándorfehérvár és a halála előtt kevéssel járt itt. A szegedi várban kötöttek egyezséget a Garák és a Szilágyiak, s ennek alapján kiáltották ki­rállyá Mátyást. Ö Prágából hazatérve rögtön Sze­gedre jijtt hívei látogatására. 1458-ban és 59-ben, majd 1463-ban Szegeden tartott országgyűlést. 1462-ben innen indult a török elleni hadjáratá­ra. 1465-ben itt tárgyalt a királyi tanács főpapi és főúri tagjaival, köztük JanuS Pannoniusszal is. 1475. október 25-én való ittjártakor adomá­nyozta palástját a Dömötör-templomnak, látván, hogy milyen kopott ruhában misézik papja. (A Heltai Gáspártól följegyzett esemény hitelét az al­sóvárosi rendházban fönnmaradt miseruha bizo­nyítja.) Mátyás halála után csökkent Szeged várának szerepe. Dózsa hada elkerülte, Lajos király és Mária királyné még megfordult benne, de aztán jött a török. Mohácsot követően. 1526. szeptember 28-án ért először Szegedre a török sereg. Kirabolta és föl­gyújtotta a várost, de azután kitakarodott. Ám amikor 1543 február végén másodszor is meg­támadta, kirabolta és fölgyújtotta a török Szege­det, többé ki sem ment másfél évszázadig. A budai pasa azonnal Intézkedett a romokban heverő régi királyi var újjáépítésére, megerősí­tésére. A középkori építészeti kultúra ékes ro­mán. gótikus és reneszánsz építményeit, a temp­lomokat és kolostorokat lerombolták, és beépítet­ték a vár falába. (Ezek kerültek elő 1880 és 1882 között, a vár bontásakor, ezeket mentette meg az érdemes Kováts István, s ezek láthatók most a vármaradvány udvarán létesült kőtárban. Ezek tanúsítják a középkori Szeged magas városi kul­túráját, a töröktől nem háborgatott nyugati tí­pusú városi-polgári fejlődéssel egyenrangú mű­veltségi és művészeti múltját.) Téglát égettek, homoki darázskövet bányásztattak, hogy a fala­kat erősebbé. magasabbá tegyék. Az árkokat ki­mélyítették, összekapcsolták a Tiszával. Az újjá­építés 1545-ben már be is fejeződött, Milyen is volt a török kézre került szegedi vár? (Folytatjuk.) j 1

Next

/
Thumbnails
Contents